Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-24 / 298. szám

4 Sport 1990. november 24., szombat életmódmagazin | [DM Gyermekek védelmében Családok életét teszi biztonságosabbá, gyermekeikért aggódó szülőknek ad kapaszkodót, tájékoztatást, tanácsokat Miriam Stoppard Gyermekbetegségek A —Z-ig címú könyve. A Park Kiadó gondozásában megjelent mű a betegségek képes enciklopédiája mindenki számára, aki gyermekeket nevel. Az első olyan magyar nyelven megjelent munka, ami kizárólag a gyermekbetegségekkel foglalkozva kézikönyvként segít eligazodni a tünetek, kórok, tennivalók között. Mindenekelőtt arra buzdít, hogy „Ismerjük meg a gyermek testét!", s ehhez vázlatos anatómiai ismertetést is ad a könyv elején, amit igen jól egészít ki a testtájakat és a tüneteket leíró, rajzokkal illusztráló fejezetben. Mindezekre építi rá a betegségek betűrendben történó ismertetését: mintegy kétszázötven oldalon a leggyakrabban előforduló panaszokat, tüneteket és azok felismerésének. gyógyításának lehetőségeit veszi sorra.: " Tünetek, gyógymódok A jól szerkesztett — minden betegséget külön oldalon vagy oldalpáron tárgyaló — fejezet tájékoztatást ad a betegségek okáról, legvalószínűbb tüneteiről, arról, hogyan kell ezeket felismerni, mit lehet s hogyan lehet otthon kezelni és mikor kell orvoshoz vinni a gyerméket. vagy orvost hívni hozzá. A kórmegállapításhoz külön táblázatokkal igyekszik segítséget- nyújtani és természetesen ad kezelési, ápolási tanácsokat is. Abc sorrendben ismerteti a betegségeket, mindegyiknél elmagyarázza keletkezésének okait és várható lefolyását. Felteszi és próbálja megválaszolni a kérdést, sűlyos-e a betegség s milyen veszélyei vannak. Leírja a lehetséges tüneteket, majd abban segít eligazodni a pánikbaesésre hajlamos, aggódó szülőknek, mi a tennivalójuk. Tanácsokat olvashatnak a könyvben arról, hogyan döntsék el. valóban beteg-e a gyerek (pl. lázmérés, kiütések keresése a testén), s ha az, akkor miként segítsenek (pl. elsősegéllyel, lázcsillapítással), míg orvos nem látja. Felteszi azt az alapkérdést, mikor forduljunk orvoshoz, a sürgősség megítéléséhez négy fokozatot állítva fel. Ehhez kapcsolódva arról is szól. hogy mit várhatunk az orvostól, milyen gyógykezelésre számíthatunk. S természetesen leírja, mi módon könnyíthetik meg a szülök az orvos munkáját, hogyan ápolhatják otthon a gyermeküket. Ápolás (lélektan) A betegápolás általános tudnivalóiról egyébként külön fejezetben ír a két gyermeket nevelő, tehát saját tapasztalatait is összegező angol orvosnő könyvében. Az egyszerű lázméréstől a gyógyszerbeadás fortélyos változatáig számos gyakorlati tanácsot ad — amiket rajzokkal is illusztrál. Nem feledkezik meg arról sem, hogy elmondja, mi módon lehet javítani, megfelelővé tenni a beteg gyermek közérzetét, hogyan és mivel lehet etetni, szórakoztatni. Miként kell felkészíteni egv esetleges kórházi tartózkodásra lelkileg a kicsiket, mit kell velük vinni a gyógyintézetbe. hogyan viselkedjenek a szülők a gyermekkórházban, s mi a teendő, ha hazatér a gyerek. Minden fontosat, megszívlelendőt elmond a beteg gyermekek ápolásáról. Megelőzés, elsősegély Igyekszik tanácsokat adni ahhoz is, miként előzzük meg a betegségeket, a baleseteket. A Biztonság című fejezet a legfontosabb óvintézkedéseket ismerteti. Arról szól, mit kell tenni a kicsik testi épségének óvása érdekében a lakásban, a kertben, a játszótéren. az autóban közlekedés, szórakozás, játék közben. Leírja, mit kell csinálni a felnőtteknek, ha netán mégis baleset éri a gyereket: az elsősegélynyújtással külön fejezet foglalkozik. Amiben éppúgy megtalálható. hogy mit kell tenni vérzés esetén, mint az. hogyan kezeljük az égési sebet, hogyan kell újraélesztéssel próbálkozni, vagy mi a teendő áramütés, mérgezés, félrenyelés esetén. A rendkívül gazdag tartalmú, a téma minden lényeges kérdését tárgyaló, jól áttekinthető könyv mindenkit meggyőz, aki belelapoz, hogy a családok számára nélkülözhetetlen Miriam Stoppard müve. Amivel a szerző célja az — mint az előszóban írja —. hogy .,a szülök számára kellő mennyiségű, világos, korszerű tájékoztatást nyújtsak, melynek birtokában — nemkülönben saját ösztöneiktől vezérelve — tudni fogják, mikor váljanak maguk gyermekeik orvosává és ápolójává, és mikor vegyenek igénybe szakszerű orvosi segítséget." SZABÓ MAGDOLNA Borgyogyasz a szépségért A Cure orvosi kft. bőrgyógyásza, dr. Kohán József ezúttal a hegek, a tetoválás és a szemölcsök eltüntetésének lehetőségeit ismerteti meg olvasóinkkal. A hegek kétféleképpen keletkezhetnek. Leggyakrabban műtétek, sebzések után. illetve mélyre ható gyulladások nyomán. Van azonban olyan • eset is, amikor semmilyen előzményről nem tud a beteg, és mégis egyre növekvő, viszkető, néha fájdalmas „vadhús" éktelenkedik vörösen, vaskosan általában a vállakon. szegycsont fölött. Ez utóbbi betegséget hívják „keloid"nak. Ennek kezelése rendkívül kockázatos. minden beavatkozásra a duplájára nőhet. Ezért legjobb, ha orvoshoz, bőrgyógyászhoz vagy bőrsebészhez fordul a beteg. Pattanásos (aknés) hegek esetén bio-lézer. peel (mély maratással!), bőrcsiszolás (mint a fogászati csiszoló esetén. leginkább altatásban), súlyosabb esetekben műtét. Kelőid utókezelésére — injekció, röntgen — lehet szükség. Tetoválás eltávolítása. A természeti népeknél ma is fontos, törzsi megkülönböztetési jel a tetoválás, de a nyugati világban ismét terjedőben van, így Amerikában, Japánban a felsó tízezer kétes értékű különcködése. Ha viselője életmódot akar változtatni, vagy foglalkozásában ez zavarja, bizony meg kell tóié szabadulnia. Hogyan? A bórcsiszolás, bizonyos sebészeti eljárások (kimetszés természetesen érzéstelenítéssel), a lézersebészet (kiégetés), infravörös koagulátor (hasonló elv, olcsóbb) és szalabrázió (sóval való bedörzsölés, maratás) módszerével. Szemölcslevétel. A köztudat a festékes anyajegyeket is szemölcsnek nevezi. Ezeket azonban csak mütétileg szabad eltávolítani, mert minden inger rosszindulatú elfajuláshoz vezethet. Sajnos meg kevéssé köztudott, hogy legtöbbet az ultraibolya sugarak árthatnak, azaz a gyakori napégések, lesülésck. A korral együtt azonban úgynevezett szeborreás verrukák, barnás-szürkés, néha fekete, érdes felszínű tumorok jelennek meg arra hajlamqs egyéneken..akár harmincas éveikben is... Mit javasol az orvos? A nagyobb szemölcsök esetén műtétet, sok. kicsiny tumor esetében kauteres leégetést, esetleg a lekaparás is szóba jöhet. A napártalomként fellépő keratómák természetes savakkal, oldatokkal lemarathatók. Terülj, terülj, asztalkam! Somogyi Károlyné felvétele A

történelemkönyvekből a csaták, diplomáciai lépések,poJL tikai mozzanatok, pártharcok, jelentős személyiségek életfordulói, a gazdaság és kultúra „csemegéi", mellől többnyire hiányzik az adott kor közemberének „mindennapi történelme". Keveset (vagy egyáltalán nem) szólnak arról a szerzők, a „többségnek " hogyan teltek napjai: például milyen ételeket részesített előnyben ünnepen, s mit evett hétköznap; hogyan készítette, milyen szertartás közepette fogyasztotta el a mindennapi eledelt. Nos, a dél-alföldi parasztember étkezési kultúráját, szokásait mutatta be a szegedi képtár földszintjén berendezett kiállítás. A több mint ötszáz tárgyat bemutató kiállítást Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa és Szűcs Judit, a csongrádi Tari László Múzeum igazgatója rendezte. A térség „táplálkozástörténetével" foglalkozó időszaki kiállítás Szeged után (a jövő év áprilisáig) Csongrádon, majd Makón tekinthető meg. Szegeden a november U-ei zárásig a „Terülj, terülj, asztalkám!" volt az egyetlen néprajzi kiállítás, melynek tárgyai közül több ismerősnek tűnt: vagy a nagymama kamrájából, vagy azért, mert.ruára lakásunk díszlaigynvá „.nemesítettük" például a köcsögöt, a szakajtót. a tamburát. A megye öt múzeumából kikerülő eszközök használatáról, az itteni étkezési szokásokról Bárkányi Ildikó beszélt Az ünnepi előkészületekhez tartozott a disznóvágás vagy a birkanyúzás. mely nélkül egy igazi lagzi is elképzelhetetlen volt. Nem csak az egy évre való zsírszükségletet, hanem a sózással, füstöléssel tartósított húst is a hideg hónapokban esedékes disznóvágás adta a családnak. Ma már városon kevéssé ismert tárgy a hús sózásakor használatos fílreknó; á tárolására szolgáló, faágból kialakított „kampócsokor", a szalonnáskuka vagy a szalonnásketrec. A nagy cserépfazékban a disznótoros orjalevest és a szármát (töltött káposztát) főzték. Az aranyló leves a nagy esemény főétkezésének, a vacsorának az élsó fogása volt. (Előtte reggelikor ült asztalhoz a háznép, hogy a szokásos hagymásvért futtában elköltse. illetve hogy az ebédre mégTött pápnKásböI egyén'.)" A vacsora' sült hurkával és kolbásszal, töltött káposztával folytatódott. Az egészségesnek nem nevezhető esti étkezést sós- és édessütemény, no meg bőséges borivás zárta. „ Megszentelt helyen a házban A karácsonyi sarok a századforduló állapotát, a katolikus szokásokat idézi. A tisztaszoba ezen részében, a két ablak közé tett pad és asztal jelentette „szent sarokban" csak jeles alkalmakkor — lánykéréskor, karácsony tiszteletére — jött össze a család. Karácsonykor az asztalt sütóabrosz fedte, a falat szentekről készült képek, szentelt gyertya díszítette. Ilyenkor a szentmise előtt az asztalra készítették azokat az ételeket, melyeket hazatérve együtt fogyasztott el a család. A következő esztendőben remélt egészség jegyében mézbe mártott fokhagymagerezdet, mézes (törették; a családfő annyi gerezdre vágott egy almát, ahányan az asztalt körbeülték, s együtt elfogyasztották ezt az egy almát, hogy pirospozsgásak, egészségesek legyenek. s a család összetartson. Ilyenkor Csongrád környékén kerek fonott v • • y.t i V"vV b, r •• Imii guluiiütluiutaju „mink kciulick az asztalra. Szokás volt mákos tésztái enni, bort inni. Az asztal alatti szakajtóba — ahol a „Kisjézus" megpihen — tett különböző tárgyaknak később gyógyító erőt tulajdonítottak Az úgynevezett tiszta konyha fenntartása még ma is szokás a kisebb települések jobbmódú családjainál. A kiállítás „második képe" az '50-es évekből való: a téli estéken esedékes szomszédolást, a „dióra" kártyázást, a pogácsa melletti borozgatást idézi. A közkedvélt vásárfia, a mézeskalács készítésének Szegeden és Makón ismert, jellegzetes formái — a csizma, a szív, a kisbaba, a kés és az olló — is visszaköszönnek.Enni munka közben is keli Munka közben, a szabad ég alatt is enni kellett valahogy; csépléskor, aratáskor a (többnyire festetlen) kecskelábú asztalra nemigen került abrosz: mázas cserépedényekből .„futtában" ették meg a bográcsban fótt egytálételt, a mázatlan, ügynevezett vászonkorsóban hidegen maradt vízből a bögrébe töltöttek egy kis vizet... Szüretkor — még én is őrzöm emlékeim között — vagy kukoricatöréskor a földre terítettek egyzsákot vagy valami vásott abroszt, s arra tették a zománcos bádogtányért vagy a fehér kemény cserépedényt (meg régebben a fatányért), a kanalat, középre a.sót. s állva, vagy az „asztal" köré guggolva, térdepelve költötték el a szabad tűzön készített birkapörköltet (szüretkor), vagy máskor a keménytarhonyát. Eszközök-földből, fából Kerámiákban gazdag ez a vidék. A legszebb darabok a hódmezővásárhelyi és a szegedi műhelyekből kerültek ki, de híres feketeedényes központként tartják számon a századfordulón Szentest. továbbá Csongrádon is volt több fazekasmúhely. A megye mesés cserépgyüjteményéböl ízelítőt ad a múlt táplálkozási szokásaival foglalkozó kiállítás. A szépen díszített tányérokból nemcsak ettek, hanem azok a konyha falát is ékesítették. Errefelé sok tészta fogyott. A tésztagyúrásra használt különböző mk j.!t párossztlke ételhordó gyanánt szolgált, de ilyen komaszilkében vitték a gverekágyas asszonynak a húslevest. Á kemencében a mázatlan vászonfazékban (másképpen: tótfazékban) bableves, húsleves és töltött káposzta főtt. (Ezt mintázza a most is kapható, oly divatos — és hasznos — római tál.) A háromlábú cseréplábasban szabadtűzön főztek, de ínycsiklandozó ételek készülhettek pecsenyéstálakban, a kuglófsütökben is. A sült előtt jólesett meghúzni a pálinkás'bútellát, utána pedig bort hörpinteni a — perec formájú, vagy fából esztergált, bőrrel bevont — kulacsból. A ház: „ételgyár" Otthon készült az ételek többsége. A tejfeldolgozás eszközei — tejszürő, sajtár tejszeparátor, túrósdézsa, vajköpülö és vajforma, sajtprés — ma ugyanúgy ismeretlenek, mint a kenyérsütéshez elengedhetetlen pár élesztő otthoni „gyártására" szolgáló kosár, a dagasztólábakon álló dagasztöteknő, a keresztvessző, amire a szitát is tették, vagy a dagasztáshoz használt.lapocka, a kendövei kibélelt, nyers tisztát formáló szakajtó, a sütólapát, a kemencében való vízmelegítéshez szükséges kantakocsi. A kemencébe 4-6 kenyeret vetettek be egyszerre, ami egy-két hétre volt elég a családnak. Aztán újból nekiállhatott a gazdaasszony a cseppet sem könynyü, és hosszadalmas kenyérsütésnek. (Az egyik „melléktermék", a kemencéből éppen csak kivett, kacsazsirral megkent, sóval és paprikával meghintett lángost ma is őrzöm „ízemlékezetemben".) A paraszti étkezés tárgyi világát oszszefoglaló kiállításon ma még használatos eszközöket is felsorakoztatnak: bekukkanthatunk a borospincébe és a kamrába is. ÚJSZÁSZI ILONA MAHARISHI MAHESH YOGI Siker — Stressz Nélkül Bontakoztassa ki minden képességét lokvi ni isvltog.ivlii.iiii. A cscrep tárolóedények egcsz tárháza van itt: a kannában vizet, a szilkében — szilva-, meggy-, és a Tiszához közeli településeken szeder t-kvárt. a bödönben 7mii tejet tartottak, a Mindenkit szeretettel várunk a Transzcendentális Meditációs TM tanfolyamunkra, amit Maharishi Mahcsh Yogi technikája alapján tanítunk. A TM egyszerű, természetes, mindenki által könnyen elsajátítható technika, a szellemi, testi képesség teljes kihasználásának elsajátítására. A TM nem vallás vagy filozófia. Több. mint 400 tudományos kutatás bizonyítja a TM-technika előnyeit: csökkenti a stresszt, a fésziütséget: növeli az intelligenciát, az alkotóképességet és a sikert; iav'tje ar egészséget: fiitt ditja a biológiai életkort. Ingyenes előadás: November 28-án (szerda) és 29-én (csütörtök) este 7 órakor a Juliasz Gyula Művelődési Központban (Vörösmarty u. 5.)