Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-01 / 278. szám

1990. november 1., csütörtök Gazdaság 3 Egy költő a politikáról „Új, hiteles nép-nemzeti kormányra van szükség" Lezajlottak a helyhatósági választások, a szegediek bizalmát élvező politikusokból megalakult az önkormányzati képviselő-testület ök az új társadalom első sikeres emberei. Siklósi András a békés átmenet kezdetétől jelen van a helyi politikában, s nem sokon múlott, hogy ő is közéjük sorolhassa magát. A közelmúlt eseményeiről kérdeztük. — ön az atalakulás időszakában valtait közszereplései okán vált ismertté és sokak körében népszerűvé. A helyhatósági választásokon a független kisgazdapárt listáján a második volt, s ha megismétlődik az első forduló eredménye, ön ma városatya. A siker azonban elmaradt, es ön a politikai csaták egyik nagy vesztese városunkban. Hogyan éli meg és hogyan értékeli a történteket? — Régi harcos vagyok. A hetvenes években kezdtem politizálni Miskolcon, az egyetemen. Az erdélyi magyarság ügyéért mertem szólni, ezért kerültem '76-ban 8 hónapra börtönbe. Ezek után az ország összes felsőoktatási intézményéből kitiltottak, következett a ref, a behívatások. Ügy vélem tehát, a '80-as évek végén hiteles személyiségként térhettem vissza a politikába. Amíg tisztázatlanok voltak a viszonyok, nem csatlakoztam sehová. Az FKGP-hez a nemes múlt vonzott, s ez a párt vallotta a legradikálisabb nézeteket, a hozzám közelálló politikai irányvonalat. Bekapcsolódtam a szegedi EK A munkájába is. A tavaszi választások idején nehéz helyzetbe kerültem. Riválisom, Ruffay Ernő ekkor mar országszerte ismert ellenzéki. Esélyem sem nagyon volt. Nem személyes kudarcként éltem meg a történteket: távol áll tőlem mindenfajta hatalmi ambíció, a cím. a rang nem érdekel. A Parlamentet olyan fórumnak tekintettem, ahol az egész nemzetet szolgálhattam volna, ősszel ismét ringbe szálltam. Kerületemben a legesélyesebb és legismertebb jelölt voltam, de az FKGP „jóakarói" ismét lejárattak minket. A szavazók érdektelensége folytán, mely az összparlamenti és a kormányzati munka minőségére vezethető vissza, nem sikerült bekerülnöm pártlistán sem a testületbe. Mindez nem szegte kedvemet. Cím és pozíció hiányában is. meggyőződésem szerint, a magyar népet kívánom szolgálni. Társaim vigasztalni próbáltak, de azt mondtam, erre nincs szükség. Hatvani Zoltán személyében biztosítva van a város irányításában a kisgazda részvétel. Az önkormányzatban egyébként — remélhetőleg — nem a pártállás, vagy a százszázalékos megoszlás lesz a döntő. Nem az fáj. hogy ilyen múlttal nem tudtam érvényesülni, sokkal inkább az: sokat szenvedett magyar népünk esélyei nem javultak. Ez nem volt forradalom, nem volt rendszerváltás, hanem csupán elitváltás a hatalom csúcsain. '— A benzináremelés kapcsán kialakult helyzetről mi o véleménye? — A jelenlegi kormány az egész népnek igen nagy csalódást okozott. Egy útja maradt: a lemondás. A benzin, áremelés utolsó csepp volt a pohárban. Hatalomra kerülésekor meghirdette az igazságtételt: a felelősségre vonást és a rehabilitációt, a kárpótlást a tulajdon területén is (föld, ház, üzem, gyógyszertár, kocsma stb.). Ezek után kellett volna végrehajtania a privatizációt. Ha mindezt következetesen véghez viszi, az FKGP-ben eróa szövetségest talál, de minket is kijátszott a kormány. A kisgazda párt programja találkozott a széles néptömegek akaratával. elsősorban vidéken. A végre nem hajtás nagyfokú feszültségek forrásává vált. A kormánynak nem voltak, és ma sincsenek gazdasági elképzelései. A taxiügy kirobbanása. az. utak eltorlaszolása nem csupán a személy- és teherfuvarozók ügye, hanem az egész magyar társadalomé. Az energiahordozók árának felemelésében ugyanis a korlátlan infláció lehetősége is benne rejlik. A kormánynak le kell mondania, s átadni a ihelyét egy valóban nemzeti kabinetnek, amely természetesen a mostani koalíciós pártokra épülne. Az FKGP-tőPazt várjuk, hogy elképzeléseit határozottan érvényesítse szövetségesei felé is. Az MDF legfontosabb feladata: meg kell tisztítania sorait a reformkommunistáktól. s a népi-nemzeti irányvonal (Csoóri Sán. dor. Csurka István, Csengey Dénes és Lezsák Sándor) kezébe visszaadni a hatalmat. Ez. jelentené a garanciát a régi ígéretek megvalósítására Az Antall-kormány lemondása, ezt ismételten hangsúlyozom, nem jelentheti azt. hogy a liberális-bolsevista irányvonal (SZDSZ—Fidesz—MSZP —MSZMP) vegye át a vezetést. Az ó külföldi tőkekapcsolataik és anyagi helyzetük nagyon jó. de kormányra kerülésük csak átmeneti javulást hozhatna. Ez esetben ugyanis egy kisebbség uralma vlósulna meo a többsén felett: a politikai irányváltás szolgasorba taszítaná az államalkotó nemzetet saját hazájában. Odor József Kedvezmények a külföldi befektetőknek A kormány tovább kívánja könnyíteni a külföldi befektetéseket Magyarországon. Ennek érdekében még az idén a Parlament elé terjeszti javaslatát a társasági törvény, valamint a külföldiek- magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosításáról. A kormány szándéka az, hogy a jövőben megszüntet mindenfajta aMcetes engedélyeztetési eljárást a vegyes vállalatok alapításánál. Jelenleg, ha a külföldi részesedés a magyarországi vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, a társaság létrehozásához ki kell kérni a pénzügyminiszternek és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének az előz.etes engedélyét. Ez. az eljárás azonban többnyire három hónapot is igénybe vesz, mivel igen nagy számban alakulnak a vegyes vállalatok, s a minisztériumok nem győzik az engedélyezést. Amennyiben az Országgyűlés módosítja a két törvényt, úgy valamennyi , új vegyes vállalat esetében elegendő lesz. ha az alapítók a vállalkozást a cégbíróságon bejegyeztetik. Igaz. a cégbíróságok is igen nehezen győzik a sok munkát, ám ezeket folyamatosan megerősítik. Támogatás összeesés ellen — Szeretnem először is helyrétértnf &' túltermeléssel kapcsolatos tévképzeteket — mondja. — A fölöslegesnek látszó mennyiség nem túltermelésből adódik, hanem a lakossági fogyasztás erőteljes visszaeséséből, összehasonlításképpen mondom, hogy az idén 10-30 százalékos csökkenés következett be az elmúlt évhez viszonyítva. Az egyes termékeknél eltérő a kereslet mérséklődése, a tejfölnél példaként csak 10 százalékos, míg a vajféleségekből majdnem harmadával csökkent a fogyasztás. Az összehasonlítást nehezíti, hogy az elmúlt évben igen nagy menynyiségű volt a jugoszláv kishatár menti áruforgalom. Kellettek a jugoszlávok... — Ezt úgy érti, hogy a vajdasági, Szabadka környéki lakosság ellátására rendezkedett be a Szegedi Tejüzem? — Nem úgy értem. Am kétségkívül szükségünk volt az átruccanó bevásárlókra, mert az árak emelkedését a hazai vásárlók jobban megérezték. November végétől a jugoszlávok vámintézkedéseket léptettek életbe, fenntartva idén márciusig, azóta pedig csak a személyes szükségletnek megfelelő mennyiséget engedik bevinni polgáraiknak. — Bárhogy nézzük is, nem más ez, mint feketén lebonyolított export, miközben Európa, s az európai gazdasági-társadalmi modell felé tartunk... föl, föl Vígan lehetnénk, ha kedvünk volna hozzá. Meg egy kicsikével több pénzünk, s máris tejben-vajban fürödhetnénk. Ugyanis minden jel arra vall, bőviben van az ország. Most legalábbis olyképpen fest, de mi lesz, ha nem érti a viccet a termelő, összeroskad az ipari feldolgozó? A fogyasztót pedig viszi az ár. Korántsem derűs állapot, ezt erősiti meg Szporny Miklós, a szegedi tejüzem igazgatója. — A gyártó, az élelmiszerfeldolgozó ipar szemszögéből azt mondhatnám, hogy erről az európai menetelésről már én is hallottam. Csak éppen igen sok jel cáfolja ezt. Normális állapotok közepette normál módon lebonyolított exportban értékesítjük a fölöslegesnek mutatkozó tejmenynyiséget. Augusztusban a magyar kormány intézkedésére negyven százalékkal csökkent a tejtermékek exportszubvenciója. Miközben az Európai Gazdasági Közösség tagállamai pont enynyivel növelték a támogatást a kvótában meghatározott mennyiségen belül. Adalék a honi megoldások európaiságához. — Nincs más hátra az exportproblémák és a csökkenő belföldi kereslet következtében, mint jobban megbecsülni a meglevő hazai vásárlót. Nem gondolja? — Nincs olyan probléma, hogy mennyiségi korlátozást kellett volna valamilyen terméknél életbe léptetni. Pedig voltak és vannak gondjaink, egyebek között import csomagolóanyagbeszerzésben. Számos új terméket jelentettünk meg a vásárlói igényeknek megfelelően. Növekvő költségeinket pedig nem hárítottuk át a vásárlókra. Kétségkívül érzékenyen érintette a tejtermékek áremelkedése a lakosságot, s következésképpen minket. Bajban, s nem tejben-vajban Az energiaár-emeléseket eddig még elbírtuk, a továbbiakat viszont már nem tudjuk kigazdálkodni. Az idén eisó félévben már ez a tétel nyolcmillió forinttal apasztotta a zsebünket. Sok gondunk közepette tehát mindannyiszor a lakossági ellátásra, a csökkenő vásárlóerőre figyeltünk. Az alacsony zsírtartalmú tejet az ajánlott fogyasztói árnál egy forinttal olcsóbban adtuk, s az idén két és fél hónapon keresztül mindenféle vajat engedménnyel árusítottunk. — Nyilván okkal esett a választás a vajra. Nem gondolja, hogy a vaj gyártása mellett, netán egy része helyett a tőkés országokból importált ízletes margarinokkal kellene versenyre kelniük? — Valóban nagy keresletnek örvertdenek a margarinok, lévén olcsóbbak is a vajnál. A vaj áremelkedése érintette legérzékenyebben a vásárlókat. Ami a legfőbb probléma: a tej árának 65 százalékát a tejzsír képviseli, s ez már magyarázza is, miért a vaj drágul leginkább. Nyugaton szintén nehezebben tudják a vajat eladni amiatt, csakhogy a tejet nagyobb zsírtartalommal árusítják, a zsírtartalmat az árban is érvényesítve. Nehéz lenne nekünk a tejet ennek megfelelő fogyasztói árral kínálni. Kalkuláljunk még azzal is, hogy jelentós állami támogatás van a tejféleségeken. Legszámottevőbb köztük a vaj, kilónként 57 forintos ártámogatással. Ha ezek megszűnnek, mi is végképp bajban leszünk. — Ügy értendő; velünk, vásárlókkal együtt, mert a szabad ár kiteljesedése a mi zsebünkre megy. Tud e helyt valami vigasztalót mondani? — Optimista végszóval nehezen szolgálhatnék. Legfe'íphb annyit mondhatok: a legalacsonyabb zsírtartalmú tej árát nem akarjuk emelni. Becsei Péter Álázatra is megtanít Rózsakertek árnyékában A Lengyel család feje a. rózsába született bele, apja kertészember volt. ö is, fiai is próbáltak más foglalkozást, végül azonban a virág mellett kötöttek ki. A napsütéses október végi delelőttön kifejezetten rosszkor érkezem. Éjszaka csípett a fagy, leállt az egyik fóliasátor fűtése, de sürgető egy váz felöltöztetése is. A két fiú éppen óriási fóliatekerccsel egyensúlyoz. A nagyobbikkal, Zoltánnal egy szegfűs sátorban beszélgetek. Természetesen a rózsákról. Nyitó, szemző, kötő — Idén 18 forintot ad a dísznövény egy tóért, de csak annak, aki leszerződött. Ez úgy mond többet, ha hozzáteszem, volt az első osztályú már 30 forint közelében is. Tíz évvel ezelőtt is 18 volt... — Haszon azért így is lehet rajta, ha sokan csinálják. — Idén nem sok marad, a munka pedig... A mostani szedés vadját az elmúlt ev tavaszán ültettük. Kapálás, permetezés minimum ötször, majd július végén, augusztusban a szemzés. Akkorra már jól kienged a föld fagya. 50 fokot is lehet mérni a rózsatőnél. Egy ügyes nyitó, szemző, kötö hármas 2000-2500 tövet csinál meg egy hosszú napon. Ha kiadja valaki a szemzést. 1,302,50-et is elkérnek darabjáért. Az idei árak mellett, aki minden munkát kiadott — 5-600 forintos napszámmal számolva —, csaknem veszteséggel járt. — Akkor csak a saját munkát fizette a rózsa? — Körülbelül. Egyébként tízezer vadból indulva, hathétezer nemes tő már jó eredménynek számít, ebben természetesen van másod és harmadosztályú is. — Ha kevés a 18 forint, lehet máshová is vinni? — Nagyban nem. jártunk úgy Miskolcon, hogy egyetlen tövet sem tudtunk eladni. Nemegyaaer égettek A rózsa a virágok királynője. Ezen a megállapításon lehet vitatkozni, azon viszont nem, hogy talán a legtöbb alázatot kéri termelőjétől. Tíz-egynéhányszor kell letérdepelni mellé, míg a vad alanyból kiültethető, forgalmazható, nemes rózsatő lesz. Ne sajnáljuk a termelőket. szépen kupálódnak azok — mondják a kívülállók a szöregiekre. Az ország rózsakertjére ezen az öszön rossz idók jártak. már Sző regen rózsatövet is. Dísznövény elsőosztályú A rózsa az idén nem jött be, sem a Lengyel családnak, sem másnak. A vágott virágból kell (kellene) pótolni, a kiesést. A szegfűt már szedik, ára azonban meglehetősen rapszodikus. 5-6 forinttal kezdtek, s ez csak Mária-napra ment föl 16-ra. Az október eieii 3, a nappal ezelőtti 10 forint után a hét második feléoen már 15 forint körül ment szála. A legközelebbi nagy dobás az Erzsébet, Katalin névnap körül lesz, s a nők napja, a ballagás időszaka számit még jónak. Akkor, ha kevés a virág, 25 forintot is megadnak egy szál szegfűért. Addig azonban kell fűteni, 7 fok alatt már hálátlan lesz ez a virág. A dísznövény — Szőregen mindenki csak így mondja —, pontosabban a Szöregi Virág-, Dísznövény Afész központja a Szerb utcában található, történetesen égészen közel a Rózsatő utcához. Ide is rosszkor érkezem, az ősz az évelő növények kitermelésének időszaka. Állandóan csöng a telefon. megérkezett az új. értékes csomagológép, leirás nélkül... Az elnök, Fráter György egyszerre két vonalon is beszél. Exportfüggés — Panaszkodnak a rózsások. — Nem csodálom, az utóbbi 2-3 évben az árak valóban nem követték az elszabaduló inflációt Mi a rózsatövek 90 százalékát exportáljuk, s az ar Európában most szinte példátlanul alacsony. — Belföldön ugyanakkor még mindig 45 forint. — A csomagolt, a szabid gyökerű átlag 35. Ez a tétel az összes mennyiségnek kevesebb mint 10 százaléka, az érdemi áralakító tényező az exportárbevétel. Egyébként —, s ez nemcsak a rózsára, minden dísznövényre igaz — erőteljesen beszűkült a hazai piac, az életszínvonal drasztikus csökkenésével. A közületi megrendelők is kevesebbet kérnek, az áruházak alig tudják a tulipánhagymát eladni. — Az áfésznek mekkora tétel a rózsa? — Az összes árbevételnek egyharmadát adj". Tulipánhagymával, díszcserjékkel foglalkozunk még. Idén a rózsa valóban nem jött be, mégis erre koncentrálunk. Nagy értékű csomagológépet vettünk, segítségé/el környezetbarát hálóba tudjuk tenni a rózsatöveket. — Ezzel kelendőbb lesz? — Minden bizonnyal. A mai 18 forintos átvételi árhoz azt is hozzá kell tenni, hogy ha időközben leértékelik a forintot, mi is többet kapunk a 60-70 pfenniges rózsatőért. Ez azonban nem vigasztaló. A nyereség egy részét különben mindig visszaosztjuk az év lezárása után. Kivonulni nem szabad — Idén a rózsa nem megy, tavaly a tulipánhagyma ragadt be„.. — Enyhe volt a tél Nyugat-Európában, kevés rózsató fagyott el. Kivonulni azonban nem szabad a piacról még akkor sem, ha most valóban csak az önköltséget kapja meg a termelő. A tulipánhagymánál eddig a rubeles export dominált, döntően a csehszlovákok vásárolták. Tavaly azonban elfogyott a pénzük, megszigorították tehát az engedélyezesi rendszert. Idén is bajba kerültünk volna, ha nem találunk rá a franciákra. Igazából azonban nem tudunk versenyezni Hollandiával, túl nagyok a termelési költségek. — Számithatnak idén a tagok nyeresegre? — Ha lesz, akkor is sokkal gyengébb, mint az elmúlt években. Sok visszajáró vevő halasztotta el a megrendelést a jövőre évre. Kovács András Somogyi Kámlyné feil\"é*e'.e