Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-22 / 296. szám

V YAR0RSZA6 80. évfolyam, 296. szám 1990. november 22., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Európa űj egysége Párizs: mérföldkő — MDF-vezető pártjáról — A tilalom marad Ágrárdiagnázisok — Gól a 85. percben Ü nnepélyes keretek között írta alá szerdán délelőtt a párizsi csúcstalálkozó záróaktusaként 34 ország ál­lam- és kormányfője — köztük Antall József mi­niszterelnök — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek dokumentumát. A „Párizsi Charta az új Európáért" nevű dokumentum leszögezi: a szemben­állás és Európa megosztottságának korszaka véget ért, az aláírók kapcsolatai mostantól kezdve a kölcsönös tiszte­letre és együttműködésre alapozódnak. A csúcstalálkozó záró ülésén a vendéglátó ország ál­lamfője, Francois Mitterrand elnökölt. Nagy taps követte azt a bejelentését, hogy az értekezlet résztvevői egyhan­gúlag fogadták el a chartát és az azt kiegészítő dokumen­tumot. Az aláírás után mondott beszédében Mitterrand mél­tatta az űj dokumentumot, majd rámutatott: a 34 részt vevő államot mostantól, közös világfelfogás és értékrend jellemzi, a demokrácia, az emberi jogok immár nem csu­pán üres szavak, hanem tartalommal telítődnek. Szólt a jövővel kapcsolatos aggodalmakról és megállapította: „min­dent megteszünk a fennálló feszültségek csökkentése ér­dekében". Mitterrand végül köszönetet mondott a tanácskozás minden résztvevőjének, és azzal búcsúzott a 34 ország ál­lam- és kormányfőjétől, hogy 1992 tavaszán Helsinkiben találkoznak újra. nek joguk van szabadon ki­fejezni, megőrizni és fejlesz­teni ezt az identitást, meg­különböztetéstől mentesen, és a törvény előtti teljes egyenlőség alapján". A gazdasági szabadsággal és felelősséggel foglalkozó fejezetben a harmincnégy állam egyebek között leszö­gezi: „Fontos, és mindegyi­kük érdekében álló azoknak az erőfeszítéseknek sikere, amelyeket a piacgazdaságra áttérni szándékozó országok tesznek." „Ez képessé tesz bennün­ket arra, hogy osztozhassunk a boldogulás magasabb fo­kában, ami közös célkitűzé­sünk. E célból együttműkö­dünk" — írják a dokumen­tumban. (A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a katonai biztonság terén megvalósí­tandó közös erőfeszítésekről szól. Előirányozza a biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről megtartott tár­gyalások folytatását, azzal, hogy azoknak legkésőbb a biztonsági konferencia 1992 ben Helsinkiben megtartan dó utótalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják be­fejezni a hagyományos fegy­veres erőkről folytatott tár­gyalásokat a huszonkettek között. A megfelelő előké­szítést követően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi részt ve­vő állam számára a nyitott leszerelési, biztonság- és bi­zalomerősítő tárgyalások megkezdését. A harminc­négy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a .,Nyitott égbolt" kezdemé­nyezés megvalósítása mel­lett. A „Párizsi Charta r§ n „A szembenállás és Euró­pa megosztottságának kor­szaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fogva kap­csolataink a kölcsönös tisz­teletre és az együttműködés­re alapozódnak" — ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi charta az új Euró­páért", az európai biztonsági és együttműködési értekez­let résztvevőinek párizsi csúcstalálkozóján szerdán ünnepélyes keretek között aláírt okmány. A charta a helsinki záró­nyilatkozatban foglalt elvek érvényének megtartása mel­lett az új korszakra fogal­mazza meg az európai biz­tonság és együttműködés el­veit és gyakorlati teendőit, rendelkezik az ehhez szük­séges új intézmények létre­hozásáról. A mai korszak jellemzéseként a terjedelmes dokumentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd elkö­telezettség az emberi jogo­Schilling—forint a ritmus kon és az alapvető szabad­ságjogokon alapuló demok­rácia mellett, s valamennyi ország számára megteremtő­dik a gazdasági szabadság­ból és a társadalmi igazsá­gosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biztonság". Az emberi jogok, a de­mokrácia és a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó feje­zet a demokráciát tekinti az európai nemzeteket kor­mányzó egyetlen rendszer­nek. Ismét állást foglal az emberi jogok védelme mel­lett (amelyet a kormányok elsőrendű feladatának te­kint), csakúgy, mint a sza­bad és tisztességes választá­sok útján kifejezésre jutta­tott népakarat tiszteletben tartása mellett. Az általános emberi jogok megfogalma­zásán túl külön leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nemzeti kisebb­ségekhez tartozó személyek­A dal ugyanaz marad A városházán tegnap 13 órától ülésezett az ideiglenes bizottság. Döntött a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgató­ságának személyi kérdései­ben. Az előzményekhez hoz­zátartozik, hogy Nikolényi István 1989. április l-jétől augusztus 31-éig töltötte be ott a művészeti vezető tisz­tét, majd megbízatását a ta­nács végrehajtó bizottsága meghosszabbította az új igazgató kiválasztásáig. Az igazgatói állás betöltéséhez szükséges pályázatot a vb nem írta ki, nem akarván megkötni az új önkormány­zat kezét — ehelyett Balázs­né Winkler Zsuzsát foglal­koztatta megbízott igazgató­ként. A művészeti vezető, az igazgató és a főmérnök (tu­lajdonképpen gazdasági igaz­gató) között hatásköri tisztá­zatlanságok következtében állandóak voltak az ellenté­tek. A tanács művelődési osz­tálya 1990. szeptember 30-án Nikolényi István mellékfog­lalkozásra irányuló jogviszo­nyát megszüntette —.jogsza­bályokat is sértő módon. A volt művészeti vezető a bíró­sághoz fordult, ügyébén a kö­zeli napokban várható dön­tés — nem kizárt, hogy szá­mára kedvező eredménnyel. Az önkormányzat lépés­kényszerbe került. Ügy hatá­rozott, elébe megy az ese­ményeknek, és az 1991-es idény végéig (augusztus 31­éig) helyreállítja Nikolényi István jogviszonyát, s ezen időpontig szól Balázsné Winkler Zsuzsa megbízatása is; ugyanakkor a polgármeste­ri hivatal a tisztánlátás és a súrlódások elkerülése -végett pontosan körvonalazza a ha­(Folytatás a 2. oldalon.) Fiatal énekesek koncertje Még nyáron adtuk hírül, hogy Gregor József részt vett a trevisói énekverseny zsűrijének munkájában. Ugyanak­kor mondta el az operatársulat vezetője azt is, hogy a verseny győztesét meghívta Szegedre egy koncertre. Telt múlt az idő, s végül is nemcsak a győztes, de a győztesek (négyen) jönnek el hozzánk. A tehetséges fiatalok holnap, pénteken este adnak kétrészes hangversenyt a nagyszín­házban. A trevisói verseny külön­legessége, hogy a versenyzők egy-egy opera szerepeiben mérik össze tudásukat. így Trevisónak mindig annyi győztese van, ahány szerepe az az évi operának. Az idén ez a Mozart: Figaró házas­sága című darabja volt. Ezek után nem meglepő, hogy a pénteki koncert első részében ebből a dalműből hallhatunk részleteket. Lesz egy Gróf­nőnk, egy Barbarinánk, egy Grófunk, és természetesen egy Figarónk. A koncert második felében olasz opera­részletek hangzanak föl. Zongorán kísér a színház fiatal korrepetitora, Ober­frank Péter, (ö egyébként Oberfrank Géza unokaöcs­cse). Gregor Józsefet arra kértük, mutassa be pár szó­val a koncert szólistáit. íme a „zsűri" értékelése: Francesca Gavarini (a Grófnő): A 23 éves olasz -zoprán egyöntetű vélemé­nyünk szerint, a verseny ab­szolút győztese volt. Hatal­mas és gyönyörű matériával rendelkezik, véleményem sze­rint, pillanatokon belül vi­lágsztár lesz. Amikor a Grófnő áriáját énekelte, szinte beleragadtunk a szék­be. Azóta fellépett a Milá­nói Scálában is. És még egy dolog: Francesca nem csak csodálatosan énekel, de gyö­nyörű nő is ... Monica Gonzales (Barba­rina): Az ő neve ismerősen csenghet a szegedi közönség­nek, s nem véletlenül. Mo­nica Sebastian Gonzalesnek, a Magyarországon élő chilei tenoristának a lánya. Édes­apja több évig énekelt Sze­geden is. Mivel édesanyja magyar, nekem külön öröm volt, hogy egy félig magyar énekesnő is sikert aratott. Jelenleg a Zeneakadémián karvezetést tanul. A kritikák külön Kiemelték az ő alakí­tását, pedig Barbarina nem nagy szerep. Oscar Garrido (a Gróf): A mexikói baritonista főleg kitűnő hangi teljesítményé­nek köszönhette sikerét. Nagyon szép, erőteljes bassz­baritonnal rendelkezik. Antonio Pirozzi (Figaro): Igazi olasz típusú basszus, úgynevezett „basso cantan­te", inkább fölfelé húz a hangja. Ugyanakkor, jelen­tős egyéniség is a színpa­don. Ami mind a négyükre, s a verseny legtöbb közremű­ködőjére jellemző, az a pro­fesszionális énektudás, és a professzionális hozzáállás. Jó lenne, ha ezt a magyar énekesek is átvennék; tehet­ségekben, szép hangokban nem állunk rosszabbul, ám gyakran hiányzik a tehetség gondos kiművelése, a szak­mai profizmus kifejlesztése. Lesz a koncertnek egy meglepetése is: Kinka Rita, szabadkai zongoraművész. Az első részben egy Mozart­darabot játszik, a második­ban egy Liszt—Petrarca-szo­nátát. ö a világon minden­felé fellépett már, megnyert egy csomó versenyt, többek között Amerikában és Űj­Zélandon is. Magyarországon ez lesz az első fellépése, de remélem, nem az utolsó! M. T. (A koncert közreműködői ma délután érkeznek a vá­rosba, s ígéretük szerint, in­terjút adnak a DM-nek.) H olnap tartja első idei bemutatóját a Szegedi Balett. A kétrészes est cí­me Szenvedélyes viszonyok. A nagv szakmai elismeréstől övezett együttesnek eddig csak részben sikerült elfogadtatnia magát Szeged publikumával, az emberek jó részében szenvedélyes iszonyok élnek a balettel szemben. A közönség megnyeré­se érdekében ezért a társulat most epiku­sabb baletteket tűz műsorára. Romanti­kus zeneművekre fognak táncolni. Az est első része Imre Zoltán koreográ­fiája. A muzsika Mendelssohn hegedűver­senye, a történet pedig Goethe Vonzások és választások című regényéből való. Két házaspárról van szó (a színlap szerint „a négy elválaszthatatlan"), az ő kapcsola­taikról. „Körülöttük számtalan karakter­figura mozog a színen, akiket én találtam ki — meséli Imre Zoltán. — Ugyancsak az én leleményem az ötödik lányfigura. aki belép ebbe a kapcsolatrendszerbe. A darab az ő öngyilkosságával fejeződik be. Ezt a tánc nyelvén úgy lehet elmondani, hogy kettőst táncol a Halállal, amely egy fiatal férfi képében kisérti meg. A halál­ban mindig van valami erotika is. Ezt a finálét már nem a hegedűversenyre tán­colják, hanem egy Muszorgszkij-dalra. A Halál dalai és táncai ciklusból. Ezt Gre­gor József énekelte szalagra, külön ne­künk. hogy ne kelljen jogdíjat fizetni érte a lemezkiadónak. Ez az ö ajándéka volt a balettegyüttesnek." (Mint megtudtuk, a felvétel Gregor irodájában, a Vaszy-szo­bában készült zongorakísérője Oberfrank Péter.) A z est másik darabját a Luxemburg­ban élő Lőrinc Katalin tervezte. (A vele készült beszélgetést holnapi számunkban olvashatják.) A darab címe: Tatjána és mások, s zene természeteden Csajkovszkij Anyeginje. Az operarészle­teket azonban időnként a tam-tam dob szakítja meg. Jobbára ekkor lép a színre egy olyan figura, aki „nincs megírva", s aki a Tatjána és Anyegin közötti viszony önálló megjelenítője. A romantikus zené­hez és mozdulatokhoz romantikus külső­ségek is tartoznak. Csík György tervezte a díszletet és a jelmezeket. A Vonzások, és választások négyese Prepeliczay Annamária, Zamóczai Gizel­la, Juronics Tamás és Pataki András; A fiatal lány Bodor Johanna. A másik da­rabban Juronics és Pataki felváltva tán­colják Anyegint és Gremint. A két Tatjá­na: Bodor Johanna és Fekete Hedvig. A vágyakat és viszonyokat megjelenítő „sze­rep név nélkül" pedig Prepeliczay és Zar­nóczai. Bemutató péntek este 7-kor. to­vábbi előadások 24-én. szombaton. 27-én és 30-án. (A fotót Nagy László készítette.) (marok) Balettra várva Szenvedélyes viszonyok V

Next

/
Oldalképek
Tartalom