Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)
1990-11-17 / 292. szám
\QO 80. évfolyam, 292. szám 1990. november 17., szombat Százasok a bukszánkban Privatizációs veszélyzóna — A korona változatlan — Vendégek Innsbruckból és Szabadkáról N éni kizárt, hogy Antall József a párizsi csúcs ideje alatt (november 19—21.) találkozik Gorbacsov elnökkel. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet biztonsági előkészületei egyébként rendkívüliek: (ízezer rendőrt, csendőrt és katonát mozgósítottak az állam- és kormányfő biztosítására. Két pontot máris elfogadott a kormány az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén előterjesztett négypontos munkavállalói kompenzációs kérések közül: december 1jétól a minimálbéreket 200, november l-jétől a családi pótlékot 100 forinttal emelik. Nem született megegyezés a jelenleginél 3 százalékkal nagyobb adómentes béremelés ügyében, amit munkavállalói oldalról a versenyszférában indokoltnak tartottak. Ugyancsak konszenzus nélkül zárult a vita a költségvetési és nonprofit szférában kért kompenzáció ügyében. Kiderült viszont, hogy a pénzügyminiszter is ellenzi az Expót, valamint az, hogy a híresztelésekkel ellentétben, nem 70, hanem „csak" 39 milliárd forintot kap a költségvetésből a honvédség ... Á minimálbér: 5 ezer 800 forint A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott az óikkal a követelésekkel, illetve javaslatokkal is. amelyek az Érdekegyeztető Tanács: legutóbbi ülésén hangzottak el a munkavállalók, illetve a munkáltatók részéről. A kormány ezen javaslatok kö_ zül elfogadta, hogy 5 ezer 600 forintról 5 ezer 800-ra emelkedjenek a minimálbérek, még az idén. Az intézkedés a költségvetést mintegv 20 millió forinttal terhelné az idén; a mezőgazdasági üzemek terhei 30 millióval, az iparvállalatoké pedig mintegy 50 millió forinttal növekednének. A minimálbér emelkedésének jövő évi hatásai mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnának, amiből a költségvetést 240 millió forint terhelné. A kormány elfogadhatónak találta a családi pótlék emelésére tett javaslatot is. Eszerint — ugyancsak még az idei évre, előrehozott intézkedésiként — a hárem éven felüli gyermekek után 100 forinttal emelkedne a családi pótlék összege. Az intézkedéshez azonban várhatóan országgyűlési felhatalmazás kell, mivel érinti a társadalombiztosítás költségvetését. Áttekintették és jóváhagyták az új koncessziós törvényjavaslatot A jogszabálytervezetet — a házbizottság ütemezéséhez igazodva — a kormány a Parlament elé terjeszti. A törvényjavaslat rögzíti a koncesszió fogalmát aminek lényege, hogy az állam, illetve az önkormányzat bizonyos meghatározott tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen átengedi belföldi, vagy külföldi pályázóknak, akik ezáltal teljes, vagy részleges piaci monopóliumra tesznek szert. A törvényjavaslat nyilvános pálváztatást ír elő, amelynek elbírálása minden esetben az ágazati miniszter jogköre; önkormányzatok esetében a képviselő-testület joga a pályázat kiírása, illetve a szerződés megkötése. A kül- és belföldi pályázók teljesen azonos feltételekkel vehetnek részt a koncesszióért folyó versengésben. A törvénviavaslat a koncessziók időtartamával kapcsolatban 5-től 35 évig terjedő határokat említ. A javaslat felsorolja a koncessziós szerződésben átengedhető kizárólagos állami tulajdon, illetve tevékenység főbb ágait. Ezek szerint idetartozik a közút, vasút, csatorna, revülötér hasznosítása; a távközlési hálózat, a villamos távvezeték fejlesztése; a bányászati kutatás és kitermelés, a csővezetékes szállítás, a szerencsejátékok szervezése és a postai alapszolgáltatások köre is. A kormány áttekintette a hírlapterjesztés helyzetét és úgy rendelkezett, hogy az űj postatörvény megalkotásáig fennmarad a posta köte'•"•ettség" a hírlapteriesz•tésben. Ugyanakkor a Hírközlési, ivozieKedési, rtirközlési és Vízügyi Minisztérium egyszeri engedélyével vállalkozók is részt vehetnek a hírlapterjesztésben. A koncessziós törvény megszületéséig ugyancsak a tárca egyszeri engedélyével kezdődhet meg Magyarországon a rád iótelefon-réhd szer kiépítése. A kormány tájékoztatást kapott az üzemanyag-sllátás helyzetéről. Eszerint az esztendő fennmaradó hat hetében a kőolaj- és benzinellátás megoldott. A létrejött magánjogi szerződések alapján december végéig, mintegy 1 millió tonna kőolaj érkezik az országba, nagyobbrészt a magyar—szovjet, kisebbrészt az Adria-kőolajvezetéken keresztül. A transzferábilis rubel ellenében beszerzendő kőolaj ára tonnánként 96 rubel. Ezen ár mellett a költségvetés jelentős bevételhez jut. Ugyanakkor e kőolajszáliításokat meghatározott magyar termékek — például hús-, gabona és egvéb élelmiszercikkek — szállításával egyenlítjuK ki, és a termékek kivitelének számottevő költségvetési támogatási igénye van. A kőolajszál litmányok vételára mind a szovjet, mind a tengerentúli fajták tekintetében a nemzetközi kereskedelem gyakorlatának megfelelően tőzsdei jegyzési áron kerül megállapításra, az egyes tételek beérkezési időpontjában érvényes jegyzések alapján. Az Öböl-válság következtében a tőzsdei jegyzések szélsőségesen ingadoznak; jelenleg meghaladják a hordónkénti 30 dolláros árat. A szovjet szállítási lemaradások következtében ez évi kiadásaink túllépik a 300 millió dollárt. (MTI) (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Szegeden a sógor Új testvérváros Busztriában ? Szervusz, Ausztria címmel ötödik alkalommal mutatkoztak be Szegeden — ezúttal a Tisza Szálló tükörtermében — az osztrák tartományok idegenforgalmi szövetségei. A Tiroli Tartományi Utazási Irodát Jungfcr Siegfried igazgató személyesen képviselte, öt Kapus György, az Osztrák Idegenforgalmi Iroda budapesti igazgatója kísérte el városunkba. A megnyitó beszélyekben mindketten Ausztria és Magyarország közös történelmi múltjára, hagyományos együttműködésre utalva Innsbruck és Szeged testvérvárossá nyilvánításának lehetőségét is felvetették. A megnyitót követő fogadáson dr. Lippai Pál, Szeged polgármestere kérdésekre válaszolva a testvérvárosi kapcsolatok szélesítését illetően úgy nyilatkozott: nem látja akadályát az Innsbruckkal való kapcsolatfelvételnek, sőt, feltétlenül szorgalmazza osztrák barátainkkal való kapcsolataink erősítését. Tudomása szerint azonban korábban Szeged és Salzburg kapcsolatfelvételének lehetősége is felmerült, ezért ez ügyben — miután október 23-ai hivatalba lépése óta egyéb halaszthatatlan elfoglaltságai miatt a testvérvárosi kapcsolatokkal nem volt ideje behatósan foglalkozni — még nem tud mérvadóan nyilatkozni, mindenesetre megtisztelőnek érezte az érdeklődést. Az idegenforgalmi prospektusokkal bőven ellátott kiállítás vasárnap délután 2 óráig várja az érdeklődőket. Az osztrák szakemberek szerint ugyanis elérkezett az ideje, hogy a Bécsen túli tájakat is megismerjék a magyar turisták. Kiállítjuk a világot Kapus György, az Osztrák Idegenforgalmi Iroda budapesti igazgatója érdekes ember. Már csak származásánál fogva is: Brazíliában született; édesanyja brazil, másik szülője budapesti, ő maga pedig osztrák állampolgár. Mint idegenforgalmi szakértő, természetesen véleményt alkotott a tervezett Bécs— Budapest világkiállításról is. E véleményét a következőkben foglalta össze: — Jómagam ezen idegenforgalmi irodának budapesti vezetőjeként mind a kilenc osztrák tartományt képviselem. Amennyiben megvalósul e világkiállítás, az elsősorban Bécs és Budapest városának, tehát osztrák részről a bécsi tartománynak ügye volna. Természetes, hogy bizonyos mértékig persze a többi tartományt is érintené. — Sokan párhuzamot vonnak a mostani világkiállítás és a múlt század végi millenniumi ünnepségek között. Annál is inkább, minthogy Ausztria 1996-ban ünnepli fennállásának ezeréves évfordulóját. — Gondoljuk csak el: a millennium nélkül Budapesten, a múlt század végén nem lett volna kéregvasút, nem lett volna városrendezés, Hősök tere stb. Nem szabad, hogy Magyarország úgy tűnjön fel — márpedig a bős—nagymarosi erőmű és más, még le nem rendezett ügyei miatt erre esélye van —, hogy kerékkötője bizonyos nemzetközileg támogatott beruházásoknak. Amennyiben be tudják bizonyítani, hogy Magyarország infrastruktúráját — gondolok itt például a telefon- és . az úthálózat fejlesztésére — a világkiállítás nélkül is fejleszteni tudják, európai szintre képesek hozni, akkor azt mondanám: ne legyen világkiállítás. — Ausztria, amely még nálunknál is kisebb ország (83 ezer négyzetkilométer, 7,5 millió lakossal) világviszonylatban az ötödik helyen áll az idegenforgalmi bevételek rangsorában. 140 milliárd schillinget „kasszíroznak" évente ebből. — Valóban, megelőzzük Ausztráliát, Portugáliát, Spanyolországot is; nyilvánvaló, hogy ezt az eredményt csak úgy tudjuk elérni, hogy profi marketingtevékenységet folytatunk, számos szakemberünk „állt rá" az idegenforgalomra. Ennek köszönhető, hogy Ausztria földrajzi „nagyságát" messze meghaladó eredményeket képes elérni e területen. (varga—sámli) Szélhámos vagy zseni? Csaló vagy romantikus? Vizsgálati fogságban a Szegedi Konzervgyár kanadai vevője Szinte semmit sem lehet biztosan tudni ebben a több mint furcsa ügyben; csak azt, hogy e hét elején, kedden Szegeden letartóztatták, majd a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra vitték Joseph LaPoint urat. A kanadai állampolgár körülbelül 5 hónappal ezelőtt jelent meg a városban, azóta tárgyal a konzervgyár megvásárlásáról. A súlyos gazdasági helyzetben levő élelmiszer-ipari üzem gazdacseréje a küszöbön állt, amikor megjöttek a Pest megyei rendőrtisztek. Nincs s7 a helyzet, amiben rosszabbul érezné magát az újságíró, mint amikor információhiánnyal küzd. A kanadai üzletemberről (?) és letartóztatásának okairól sem a helyi, sem a Pest megyei rendőrség nem adott tájékoztatást. Király László századost, aki kedden Szegeden járt szerdán hívtam telefonon — miután a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon hozzá irányítottak. Két nap türelmet kért; a nyomozás sikere érdekében ne írjam meg esetleges információimat, mondta, s hozzátette: ha jól együttműködünk, a DM kapja az „exkluzív anyagot". Beértem az ígérettel és tegnap újra hívtam a Pest megyei főkapitányság sajtóosztályát, ahol közölték: legkorábban kedden lesznek konkrétumok, s azonnal — talán már szerdán — sajtótájékoztatót hívnak össze. Hm — mondtam, és döntöttem: megírom, ami kacifántos utakon-módokon a tudomásomra-jutott eddig. Legutóbb a november 11-i Vasárnapi Hírekben lehetett olvasni a konzervgyári üzletről: 20 millió márkát fizet a bajba került gyárért, további 20 millióval kifizeti a felhalmozódott adósságokat, és újabb 20 milliót szán a fejlesztésre — írta a szegedf üjságíró. Az adatokat nem tudni, honnan vette; az én kollégám ugyanis hiába ostromolta hetek óta Rósa Lászlót, a Konzervgyár igazgatóját — aki az üzem államigazgatási hatáskörébe vonása (augusztus 30.) óta vállalati biztosként irányítja a céget —, egy árva kukkot sem tudott kihúzni belőle az üz-. létről, vagy a vevőről. Magam az önkormányzat ideiglenes bizottságának november 6-i ülésén tudtam meg, hogy az illető kanadai úr éppen a városházán tartózkodik, részint udvariassá-gi látogatáson a polgármesternél. másrészt azért, mert a várost sem szeretné kihagyni az üzletből. Kíséretében bankemberek, a Vagyonügynökség képviselője, ügyvéd, tolmács ... Azt is megtudtam akkor, hogy több milliós alapítványt szándékozik tenni a város javára, Állítólag Széchenyileszármazott. Olajüzletek révén szerezte a vagyonát. Ránézésre; 43 éves. Azt vallja, ha már a világot nem tudja megváltoztatni, legalább egy kicsiny szögletén megpróbál segíteni; Szegeden óhajt letelepedni, virágzó üzemet csinálni a lerobbant Konzervgyárból. És az sem mindegy neki, milyen a város, ahol a gyári munkás, no meg ő maga is él ezentúl. Mindehhez képest: (ami most következik, azt semmilyen hivatalos fórumon nem erősítették meg), 500 ezer forint körüli, kifizetetlen (pesti?) szállodaszámla miatt bukott le. Lehet, hogy nemzetközi körözés, de az is lehet, hogy „csak" kanadai elfogatóparancs volt ellene. Egyik szomszédos országból már évekkel ezelőtt kitiltották. Az adásvételi szerződésre állítólag áldását adta már a Vagyonügynökség. A konzervgyáriak Szegeden lakást béreltek neki, sőt — autót. Névjegykártyája is volt, magyarul ráírva: Szegedi Konzervgyár. LaPoint úr megnyerő ember, okos, eietképes elképzelései vannak a gyár „gatyába rázásához" — mondta nekem valaki, aki többször találkozott vele. Máris hatalmas piacot hajtott föl a szegedi konzerveknek, az üzletemberek több orszáhatáron át ide jöttek a kedvéért, számos tárgyalást már lefolytattak a jövendő piaci partnerekkel. Komoly (hazai és külföldi) bankemberekkel állt kapcsolatban. Mindennek a tetejébe: szemlátomást volt pénze, tehát az is lehet, hogy az ominózus szállodaszámla valami adminisztrációs gikszer miatt nem fizetődött ki idejében. Még valamit sikerült kiderítenem : e számlaügyben szegedi ügyvéd védi a titokzatos kanadai úr érdekeit Azt remélem, a jövő heti rendőrségi tájékoztatón pontos és valódi tényekhez-adatokhoz jutok, és számtalan, e pillanatban is fölmerülő kérdésre magyarázatot kapok, s ezeket természetesen nem titkolom el. (sulyok)