Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-15 / 290. szám

2 Körkép 1990. november 15., csütörtök Lada 1200-as: tízezer forint A Magyar Biztosítóit Szö­vetsége elsősorban nem az ügyfelek, hanem a biztosí­tótársaságok érdekképvisele­ti szervezete — hangsúlyoz­ta a szerdai alakuló közgyű­lést követően megtartott sajtótájékoztatón Trunkó Barnabás, a szövetség fő­titkára. A továbbiakban azonban kifejtette: bíznak abban, hogy a szakma és az ügyfelek érdekei sok eset­ben azonosak, hiszen a szer­vezet célja a versenyetikai normák összehangolása, a szakmai színvonal és a biz­tosítási kultúra fejlesztése, a nemzetközi biztosítási ta­pasztalatok hazai hasznosí­tása. A szövetségbe tömö­rült biztosítótársaságok el­képzelései között szerepel a közös szakmai képzés és továbbképzés, a kutatások és az információgyűjtés összehangolása, de közösen szándékoznak felvenni a harcot a biztosítási csalások ellen is. A legközelebbi tervek kö­zött szerepel a gépjármű­felelősség biztosítás új rend­szerének kidolgozása is. A tájékoztatón erről annyi hangzott el, hogy a kötelező gépjármű-felelősség biztosí­tást jövő év április l-jétől vezetik be az európai gya­korlathoz hasonlóan. Ez azt jelenti, hogy a díj megle­hetősen magas lesz, ám a kockázatból azoknak kell nagyobb részt vállalniuk, akik gyakran okoznak kárt másoknak, azaz nekik a kö­vetkező évben magasabb lesz a dijuk. Támpontként egyetlen adatat közöltek: 1991-ben egy középkategóri­ás személygépkocsinak, pél­dául egy Lada 1200-asnak az eddigi kalkulációk szerint várhatóan 9-10 ezer forint között mozog az évi kötelező felelősségbiztosítási díja. (MTI) Hol tartják a miniszter munkakönyvét? Felmentésük esetén hat hónap felmondási Idő ille­ti meg a minisztereket — adott tájékoztatást szer­dán, az MTI kérésére Hor­váthné Simon Mária, a Mi­niszterelnöki Hivatal mun­katársa, a miniszterelnök által bejelentett kormány­átalakítás esetlegesen kor­mánytagokat is érintő munkajogi vonatkozásairól. A rendelkezések szerint a volt kormánytagnak ez idő alatt már nem kell dolgoznia: hathavi átlag­keresetét kapja meg vég­kielégítésként. (A minisz­teri fizetés jelenleg bruttó 65 ezer forint.) A tisztvi­selő elmondta: a miniszte­rek munkakönyve ugyan a Miniszterelnöki Hivatal­ban van, ám bérüket és bérjellegű juttatásaikat az általuk vezetett tárca fi­nanszírozza, így a felmon­dási idejükre járó pénzt is ott kell kigazdálkodni. A felelős állami munkával járó ellátmány már e hat hónapra sem jár: a volt miniszter nem használhat­ja hivatali személyautóját, leszerelik a lakásán levő „K"-telefont, s ha addig szolgálati lakásban lakott, új otthon után kell néz­nie. (MTI) hetők fel, hogy jelképük a kalapácsos ember.) E párt alapszervezeteként kívánnak működni Bene Istvánék. A harmadik szocdem párt a Rvttner-féle; ók eléggé lát­ványosan hagyták faképnél az MSZPP-t annak idején. Telefonon kerestem meg Szerencsés Györgyöt, az MSZDP országos vezetőségé­nek tagját. (E tisztségéből egyébként őt felfüggesztet­ték; lapunkban is foglalkoz tünk az üggyel, amely máig sem tisztázódott.) Arról ér­deklődtem, mi a véleménye Bene Istvánék lépéséről. Szerencsés György a követ­kezőt válaszolta: „Döntésü­ket a szociáldemokrata moz­galomban kialakult válságos állapot miatt meg tudjuk ér­teni, de egyet nem értünk vele." (sandi) Jeszenszky az Európa Tanácsban Nem lesz bírósági ügy A magyar fél kedden iga­zolta a nagymarosi munkák lemondása miatti végkielé­gítési összeget az osztrák fővállalkozónak, a Donauk­ratfwerke AG-nak. összes­ségében 2,650 milliárd schil­lingről, valamint 122 millió késedelmi kamatról van szó, bankkamatot viszont egyébként is kellett volna fi­zetni — jelentették be az újságíróknak szerda este a dunai vízlépcső kormány­biztosi titkárságán. Mivel korábban az ügye­letet finanszírozó osztrák bankkonzorciumnak először 0,952, majd 0,900 milliárd schillinget már igazolt a magyar fél, lényegében a fennmaradó 0,798 milliárd schillinget kellett elismerni, s a teljes 2,65 milliárdot egy másik szerződés alapján 1996-tól árammal törleszte­ni. Az osztrákok eredetileg 3,848 milliárd schillinget kö­veteltek, majd az azonnali rendezés érdekében 2,98 milliárdra csökkentették igé­nyüket. A magyar fél vi­szont — nem riadva vissza az esetleges nemzetközi vá­lasztott bírósági eljárástól -»­az elvégzett munkákról rész­letesebb számlákat, kimu­tatásokat kért, s ezek meg­adásáig nem volt hajlandó a teljes összeget elismer­ni. A további tárgyalások so­rán az osztrákok hajlandó­nak mutatkoztak a részlete­sebb adatszolgáltatásra. Így alakult ki végül a kölcsönö­sen elfogadott 2,650 mil­liárd schillinges végkielégí­tési összeg. (MTI) Konrád Adenauer Alapít­vány vállalta — vasárnap tartja alakuló ülését a mű­egyetemen. Lezsák Sándor végül ki­fejezte azt a reményét, hogy a december 15—16-ai orszá­gos gyűléssel az MDF életé­ben lezárul a hőskorszak. Hozzátette: a magyar politi­kai életben ma jelen vannak a politikai szélhámosok is, de várhatóan olyan időszak következik, amikor „ezeknek bealkonyul". (MTI) Magyarország az Európa Tanács megbízható és te­vékeny tagja lesz, mivel mi jól tudjuk: milyen fontos az a bizalom, amely egy hét­tel ezelőtti felvételét lehe­tővé tette, és milyen biz­tosítékokat nyújt ez a szer­vezet országunk Európába való betagozódásához — mondotta szerdán Jeszensz­ky Géza, az Európa Tanács miniszteri bizottságának strasbourgi ülésén. A kül­ügyminiszter a Tanács mi­niszteri bizottságának soros munkaülése alkalmából tett látogatást Strasbourgban. (MTI) Jelképük a kalapácsos ember m Ujabb szocdem párt Szegeden ? MDF Ezeknek bealkonyul" // Pozsgay Imre a magyar belpolitikai élet meghatáro­zó személyisége; nagy vesz­teség volna, ha politikai erőtér nélkül maradna. Az elmúlt időszakban sok mél­tatlan támadás érte szemé­lyét. Remélhetően lesz ben­ne erő az újításra, hiszen komoly politikai ellenfélre lenne szüksége az MDF-nek is — hangzott el a fórum hagyományos szerdai sajtó­tájékoztatóján. Lezsák Sán­dor ügyvezető alelnök meg­állapította: azok a politikai személyiségek, akik rendkí­vül sokat tettek a rendszer­vállásért — ide sorolható Király Zoltán, Németh Mik­lós és Pozsgay Imre is —, nem találják helyüket az új politikai tagozódásban. Az alelnök tájékoztatás­ként elmondta azt ls. hogy a felmerült igények nyomán önkormányzati szövetséget indítanak útjára, amely ér­dekvédelemre szerveződve, akár a kormánnyal szemben is felléphet, A szövetség — amelynek támogatását a A Magyarországi Szociál­demokrata Párt XXXVII­nek hirdetett kongresszusa — melyet e hónap elején tartottak — újabb és újabb indulatokat vált ki a szo­ciáldemokraták körében. Hétfőn Szegő Andrea és Szabó Pál, az MSZDP el­nökségének tagjai nyílt le­velükben mondtak le e funk­ciójukról, sőt az elnökség összes tagját hasonló lépés­re buzdították. Petrasovits Annát és az elnökséget ille­gitimnek minősitették, és sé­relmezték, hogy sok-sok sza­bályosan delegált tagtársuk nem juthatott el a kong­resszusra, miközben az el­nök asszonyt saját alapszer­vezetének megkerülésével a nőbizottság delegálta. (Teg­nap — nyílt levélben — Bö­röcz Sándor elnökségi tag ls lemondott.) Szegeden sem múlt el nyom nélkül az MSZDP­kongresszus. Bene István (a párt országos ellenőrző bi­zottságának volt tagja), Papp Lajosné és Lehoczky Mihály nyilatkozatot jutta­tott el szerkesztőségünkbe, mely szerint „elítélik a no­vember 3—4-én tartott, kongresszusnak nevezett szé­gyenletes eseményt". Egyút­tal bejelentik ezen írásuk­ban, hogy meg kívánják ala­kítani a Szociáldemokrata Párt szegedi alapszerveze­tét. Az alakuló gyűlést öíz­sze is hívták holnap délután 5 órára a Fő fasor 9. szám alatti helyiségükbe. Némi magyarázatot kell fűznünk a fentiekhez. Elő­ször is tisztázni kell, hogy hazánkban három, országo­san bejegyzett, jelentősebb szociáldemokrata párt van. A „Petrasovits-féle" MSZDP, amelynek XXXVII. kong­resszusa legitimációjáról e vita folyik; a Szociáldemok­rata Párt. melynek elnöke Takács Imre, s akik nem voltak túl hangosak, a poli­tikai életben. (Ck 1S89 no­vemberében szakítottak az MSZDPi-vel, onnan ismer­Á „Cserepes" háttere A nagy vihart kavart Cserepes sori piac ügyében a Délmagyarország 1990. november 9-i és 10-i számában je­lent meg tudósítás. Ennek rövidsége késztetett arra, hogy a következő tényeket papírra vessem. Az önkormányzati testület első „munkaülésén", 1990. november 8-án 12 órán át tárgyalta az elmúlt hónapokban felhalmozódott, sürgős döntést igénylő ügyeket. A sok kö­zül az egyik volt az ominózus „Cserepes sor". A testület tudatában volt az ügy jelentőségének, hiszen korábban az ideiglenes bizottság már hosszas vitát folytatott a kérdés­ről, ott döntés nem született, a bizottság az önkormányzat véleményét kérte, amely mintegy 5 órás vita után született meg. Vagyis, nem vettük félvállról a piac ügyét, sem az e körül kialakult szélesebb vitát, sem a felvonult tünte­tőket. A vitában lehetőséget kapott minden érdekelt a hozzászólásra, az érintett hivatalos szerveken (megyei ta­nács, rendőrség, közterület-felügyelet, önkormányzati ap­parátus stb.) kívül a Piac Kft., a kisiparosok és kiskeres­kedők jelenlevő képviselői is. A körjegyzőséget (is) reformálják Permegelőző igazságszolgáltatás Valószínű, hogy nem hozza lázba az olvasót, ha arról hall; „A köz­jegyzöséo újjászületése a reformorr szágokban" címmel rendeztek kon­zultációt az újságírók számára teg­nap az Igazságügyi Minisztérium­ban, Ha azonban bővebben megis­merkedhet az ember a téma jelen­tőségével. s hogy miben érinti, érintheti mindez az átlagpolgárt is — talán érdekesebb lehet a dolog. A 41 éve államosított közjeeyzőség presztízsének visszaállítását, a latin típusú közjegyzők meghonosítását cé­lozta meg a minisztérium jogalkotó munkacsoportja. Hogy mikortól áll be .az új rend — még Kecskés László helyettes államtitkár sem tudta meg­mondani. tekintettel a Parlament asúfolt programjára, s arra, hogy a fontosnál is fontasabb törvényterve­zetek „állnak sorban". Annyi persze valószínű, a bírósági és ügyvédi re­formmal párhuzamos lesz a változás. Többet tudhattunk meg viszont arról hogv mit Ls jelent ez az új típusú közjegyzöség. s hogv miben számit­hat ez a polgárok érdeklődésére. A tájékozódásban nagy tekintélyű nyu­gat-európai szakértők voltak az új­ságírók segítségére. Az osztrák közjegyzői kamara el­nöke, Michalek úr elmondta, hogy a latin típusú közjegyzők egyenlő mér­tékű tájékoztatást nyújtanak minden fél számára, az áltáluk készített ok­iratok bizonyító erejű, hiteles kiad­ványok, Speciális titoktartásra köte­lezett. az államtól független, szabad­foglalkozású tisztviselők a közjegy­zők, a kik nemcsak okiratszerkesztők, hanem jogi tanácsokat i* adnak. Kirtehner úr, az osztrák koziegyiói akadémia elnöke arról biztosította a hallgatóságot: az átállás nehéz folya­matában a magyar közjegyzők nin­csenek egyedül, a határon túlról so­kan segítik őket. Fessler úr (Német­ország) a közjegyzői világszervezet képviseletében megemlítette, az Európa Tanács anyagi segítséget nyújt hazánknak az átálláshoz. Schwachtgan úr (Luxemburg) a köz­jegyzők világszervezetének elnöke azt fejtegette, Magvarország számára, ahol folyik az átállás egy szabadabb rendszerre, szükség van olyan jogá­szokra. akik pártatlan segítséggel áll­nak a felek rendelkezésére, s törvény adta lehetőségük van bizonyító erejű iratok szerkesztésére. A korábbiaktól többek közt az kü­lönbözteti meg a rendszert — tud hattuk meg Bókai Judittól, a minisz­térium ezen előterjesztést szerkesztő osztályvezetőjétől hogy a közjegy, zók szabadfoglalkozású, bíróságoktól független, előre megszabott díjszabás alapján munkálkodó jogászok. Ném véletlen, hogy a reform útján elindult országok mindegyike foglalkozik a közjegyző-ég átalakításával — vagy épp újbóli létrehozásával ott. ahol évtizedekkel ezelőtt teljesen megszün­tették- A megjelent szakemberek egyébként arról is beszámoltak: ho­gyan sikerült a volt NDK közjegyzői rendszerét átállítani az egységes Né­metországban szokásos közjegyzöség formájára. A látszólag perifériálisnak tűnő jogi szakterület átformálásának je­lentőségét a minisztérium szakembe­rei így foglalták össze: a bírói és ügyvédi munkaterület között levő közjegyzöség célja a hagyományos funkciókon túl (például hagyatéki eljárás) többek közt az. hogv jogvita nélkül elintézhetóek legyenek az ügyek, hooy meghonosodjon az időt, pénzt (is) megtakarító, permegelőző igazságszolgáltatás. (balogh) Es most a tények: 1. A Cserepes sori piac ügyében a városi önkor­mányzati testület nem ille­tékes. A megyei tanács ke­reskedelmi osztálya illeté­kes. Mivel a megyei tanács nem kívánta vállalni a dön­tés felelősségét, levélben kérte a Polgármesteri Hiva­tal, Illetve a városi önkor­mányzati testület vélemé­nyét. Az önkormányzat te­hát nem döntött a piac ügyében, erre nem jogosult, csupán a döntéshozó fel­kérésére állást foglalt az ügyben. A testületnek le­hetősége lett volna arra, hogy kitérjen, a döntés fe­lelősségét a döntésre jogo­sultakra hagyva. Nem tet­te. Ügy tűnik, á felsőbb szintű döntéshozók viszont a hálásabb feladatok megol­dásánál vállalják a teljes felelősséget. 2. Az önkormányzat úgy döntött, hogy bizonyos fel­tételek teljesítése esetén tá­mogatja a hasznóltcikk-áru­sítás engedélyezését a Cse­repes sori piacon, a me­gyei tanács levelére ilyen értelmű választ ad. A dön­tés során ezt az állásfogla­lást a döntéshozók szaba­don felhasználhatják, ki­egészíthetik vagy akár fi­gyelmen kívül is hagyhat­ják. S. A feltételek elsősorban a várps, a városrész rend­jének, a környéken lakók nyugalmának és biztonságá­nak megóvását célozzák. A nyitva tartás idejének, a nappali és éjszakai par­kolás rendjének, a piac megközelítési lehetőségei­nek meghatározása, korlá­tozása, az ingyenes W. C.­használat biztosítása mind­mind ezt szolgálja. 4. A piac belső rendjé­nek biztosítása, a Piac Kft. feladata jogilag nehezen volna értelmezhető, ha az önkormányzat nem hatáskö­rébe tartozó térületekre vo­natkozó feltételeket szab­na. A bűnözés, a bűncselek­mények megelőzése, meg­akadályozása. » bűnüldözés — a rendőrség feladata. Ter mészetesen a Piac Kft. eb­ben maximális segítséget kell, hogy nyújtson. Idetar­tozik a kitiltott szerencse­játék („itt a piros, hol a pi­ros"), a zsebtolvajlás visz­szaszorítása. 5. Az önkormányzati tes­tület nem tiltotta be, és nem is engedélyezhetné — ha akarná sem — a külföldi ál­lampolgárok árusítását (KGST-piac); egyrészt, mint már említettem, ez eset­ben az engedélyező ható­ság a megyei tanács, más­részt a külföldi állampolgá­rok ilyen irányú tevékeny­ségét a hatályos vám- és devizajogszabályok tiltják, ezt helyi szerv nem enge­délyezheti. Az önkormány­zat úgy döntött, hogy olyan feltételt nem szab, amelyet eleve magyar törvények és jogszabályok tiltanak, és azok betartása nem az ön­kormányzatok hatáskörébe tartozik. A „valutázás", az idegen állampolgárok által történő árusítás megakadá­lyozása a vám- és pénz­ügyőrség, valamint a rend­őrség feladata. Az önkor­mányzat feltételei között a piac KGST-jellegének vizs­gálata nem szerepel, ez nem önkormányzati kérdés, téves a DM 1990. november 10. számában megjelent, ezzel kapcsolatos közlés. Az önkormányzat nem kí­vánja átvállalni semmilyen állami szerv vagy hatóság felelősségét a „Cserepes"­iigyben, sem más ügyekben. Előtérbe tolása és felelős­ségének felnagyítása rend­kívül kényelmes lehetőséget nyújt azoknak az állami — kormányzati területi szer­veknek, amelyek a problé­mákból reájuk háruló részt eddig képtelenek voltak megoldani; ám ebből nem a demokratikus jogállamok­ban szokásos konzekvenciá­kat vonták le, hanem meg­próbálják még egy ideig sodortatni magukat az ár­ral, kihasználva az átmene­ti működési nehézségeket. Szabó Ferenc önkormányzati képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom