Délmagyarország, 1990. november (80. évfolyam, 278-303. szám)

1990-11-01 / 278. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 278. szám 1990. november 1., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ára 4,30 forint Mi van a borítékban ? Demszky Gábor a budapesti főpolgármester — Kisteleki eskütétel Helikopterek Gorbacsovtál — Magyarország—Ciprus 4-2 A tegnapi hírek közül feltűnően sok, mely a pénz­röl szól. A pénzről, mint fizetőeszközről, mint jutta­tásról. segélyről, mint szegénységet vagy gazdagságot előidéző tényezőről, mint beruházások, vállalkozások meg­alapozójáról. A pénzről, melyet ezekben a fizetés körüli napokban valószínűleg minden családban. háztartásban megszámlálnak, sokszorozni vágynak, vagy csak beosztani legalább... Nyilván, a mintegy kétszáz, magas beosztású állami tisztviselő — miniszterek, államtitkárok és helyet­teseik — is osztotta-srorozta azt a szolid. 21 millió forint összértékű jutalmat, amit október 23-a alkalmából vehetett át. A kéthavi fizetéssel felérő juttatás ténylegesen a brut­tó összeg egynegyedét jelenti — így szól a hír, melynek olvastán nyilván sokan felsóhajtanak: de szeretnének ók is ennyi adót fizetni! Budapesti hír: Demszky a főpolgár­mester! Nem szórólapot gyártanak! Alapítvány, vagyonvédelemre Cél: „Csongrád megye te­rületén a vagyonvédelmi te­vékenység színvonalának emelése, a kármegelőzés elő­segítése. Ennek érdekében korszerű technikai eszközök és módszerek felhasználá­sának támogatása. A meg­levő technikai eszközök fo­lyamatos korszerűsítése és szükség szerinti pótlása. Va­gyonvédelmi propagandate­vékenység kifejtése." Esz­köz: egy alapítvány, amely­nek okiratát a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság, a megyei tanács, az Állami Biztosító, több megyei vál­lalat, így a Zöldért, a ga­bonaforgalmi, a sütőipari, továbbá az OTP megyei igazgatósága, a Külkereske­delmi Bank szegedi kiren­deltsége, a Szegedi Konzerv­gyár, a Délalföldi Pince­gazdaság. az Éliker és a Vi­dia Kereskedőház Rt. kép­viselője tegnap, szerdán dél­előtt írta alá a főkapitány­ságon. Szegeden. Az álta­luk létrehozott vagyonvé­delmi alapítvány, jóllehet nem az első az országban, azt jelenti, Csongrádban is tettek valami újat a javak megóvása érdekében. A jelenlevők az egyéb­ként igen gyakorlatias, cél­ratörő és minden ünnepé­lyességet nélkülöző aktu­son rövid ismertetót hallhat­tak a megye és Szeged bűn­ügyi ismérveiről. A lényeg: rohamosan nőtt a bűncse­lekmények száma (a vagyon elleniek is), romlott a nyo­mozások eredményessége, el­lenőrizhetetlenné válik las­san a bevásárlóturizmus, je­lentősen nőtt a külföldi bűnelkövetők száma, új bű­nözési formák terjedtek el (hengerzártörések, rablások, a valutázók körében a pénz­pörgetés), a bűnözök egy­re agresszívabbak. A betö­réses lopások aggasztó mé­reteket öltenek Szegeden, az utcán leparkolt személyau­tók pedig hovatovább min­dig kéznél levő prédái a rongálóknak, a tolvajok­nak. Egy szakma, a rend­őrség tehetetlenségéről len­ne szó, vagy másról is? A 11 alapító — mint látszik a fölsorolásból, a legkülönbö­zőbb tevékenységet űzik — bizonyítja a vagyonvédte­lenség manapság éppúgy bankügy, mint vállalati, mint személyes. A közé, te­hát, függetlenül a foglalko­zástól, a működési formá­tól. Az alapitványtevók egy­ben kuratóriumtagok ré­gebb óta tárgyaltak a fő­kapitányság vezetőivel, a tegnapi aláírásukat megelő­zően már mindannyian szándéknyilatkozatot tettek, de nem ragaszkodnak sem­miféle előjoghoz. Az 1 mil­lió 120 ezer forintos törzs­tőkével rendelkező vagyon­védelmi alapítványhoz bár­ki csatlakozhat. Minden in­tézmény. vállalat, magán­ember előtt nyitott, politika­mentes „szerződés" ez. Az okirat szövegének véglege­sítése kis időt vett igénybe, ezért szünetet tartottak. Ak­kor tudtam meg a kurató­riumtagoktól például, hogy a törzstőkéhez nem nyúlnak, mindenkor a hozadékot használják föl. A meglevő pénzt abban a pénzintézet­ben helyezik el, ahol a leg­kedvezőbb kamatajánlatot kapják. A hozadékot nem bugyuta szórólapokra, rek­lámokra — mint amiket egyébként a vagyonvédelem témájában a korábbi esz­tendőkben tapasztalhattunk — hanem a valóban érde­mi, hatásos prevencióra köl­tik. Hallottam, hogy mar több jelentkezővel, számos kisiparossal is tárgyalnak. Nem kizárt, hogy hamaro­san újabb millióval gyarap­szik a törzsvagyon. Az alapító tagok tegnap megválasztották a vezetősé­get. Elnöknek Olasz Józse­fet mb. fókapitány-helyet­test. társelnöknek Pallagi Attilát, a Külkereskedelmi Bank szegedi igazgatófát, tit­kárnak pedig Rácz Attilát, a főkapitányság mb. vagyon­védelmi alosztályvezetőjét. Az alapítványnak még nincs csekkszámlaszáma — amint lesz, nyilvánosságra hozzák — akik érdeklődnek iránta, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22— 24.) bűnüldözési osztályához fordulhatnak levélben, sze­mélyesen vagy telefonon (62/23-011). (A levélírók ír­ják rá a borítékra: Vagyon­védelmi alapítvány.) M. E. Nem mindenben vezet Szeged A bányabéka Szegényedünk. Lassan-lassan életszínvonalunkat csak a termelés aranya magas az bányabéka „magasságához" hasonlíthatjuk. De vajon az itteni jövedelmekben. országos tendencia hogyan érvényesül Csongrád megyé­ben? Az átlagosnál gyorsabban, vagy lassabban romlik életszinvonalunk? — Mennyire? — A jövedelmeknek alig felét adja a ber és a fizetés. — A hét megyei város bé­rei között mekkora a kü­lön bség? — Ha a szegedi ipari mun­— A megye hét várusá- tal keresnek kevesebbet, ban élők anyagi helyzete mint az országos átlag között „statisztikailag" nincs Okok? lényeges különbség — mond- _ Elsősorban Budapest kások 9682 forintos atlag­ja Klonkai László, a Köz- túlsúlya, ami félrebillenti a bérét 100-nak vesszük, ak­ponti Statisztikai Hivatal statisztikát. De ez már hosz- kor Kistelek a második 99­megyei igazgatója. — Egy szÚ évek óta így van. Egy cel, a sor végén pedig biztos, Szegeden látványo- fővárosi ipari munkás átlag- Csongrád kullog, 79-cel. sabban mennek végbe a fo- bére 12 ezer 510 forint, — Mindez a fogyasztás­lyamatok. Itt jobban szem Csongrád megyében ugyan- ban is tükröződik? előtt van a gazdag ember, ez a szám kereken 10 ezer — Nem. Nem mindenben és feltűnőbb a szegényedés forint. Az átlagkeresetekben Szeged vezet. A kiskereske­is. Egy kis faluban látszó- még nagyobb a különbség, delmi forgalom dobogósa lag ugyanúgy él a jobb- közel 3 ezer forint. De ha Kistelek. Itt évente 107 ezer módú is, mint a szegény. az átlagjövedelmet vesszük forintot költenek el az em­— Mennyire nyilik szét az nagyító alá, akkor az első berek. Szeged csak második olló a két véglet között? háromba beleférünk. Ez is — 92 ezer forintos átlaggal, — Erőteljes a differencia- jelzi, a második gazdaság, ezt követi Szentes és Móra­lódás Ez a kereskedelmi főleg a mezőgazdasági kis- halom. forgalomban is mérhető: a nagyon olcsó árukai és na­gyon drágát lehet könnyen eladni. Az előzőt a bérből, fizetésből élők. az utóbbit a vállalkozók viszik haza. A szegényedés oka nálunk el­sődlegesen abból adódik, hogy a bérek nem tudnak lépést tartani az inflációval. Csak másodsorban szól bele a munkanélküliség. — Az országos átlaghoz viszonyítva hol állunk? — Ha csak a béreket néz­zük, jóval az átlag alatt. Az iparban dolgozók 70 forint­tal. az építők llOó-zal. a ke­reskedők pedig 800 forint- Oio-via Hwnwy Az iparban dolgozók havi átlagbére — A fogyasztást a kerese­tek befolyásolják. A jöve­delmet viszont alapvetően meghatározza, milyen a ter­melés szerkezete egy-egy vá­rosban! — Ez is érdekes. Ha az iparosodás fokát figyeljük, akkor Szeged csak a ne­gyedik. A vizsgálódás alap­ja. hogy a városokban ezer lakosból hányan dolgoznak az iparban. — Mi a rangsor? — Hódmezővásárhely az első. Itt ezer emberből 185­en dolgoznak az iparban, Makón 158-an, Csongrádon 151-en, Szegeden „csak" ISO-en. S hogy mit mutatnak a számok a jövőnkről? Nos. nem sok biztatót. A lakos­ság nehezen éli meg. hogy az eddig elert életszínvona­lából most már jelentősen engednie kell. Eleinte ugyan­is csak a luxusfogyasztást szűrtük ki életünkből. Ha ugyan luxusnak nevezhető az utazás, a pihenés, a szó­rakozás. Ma már azonban ott tartunk, hogy minden­napi fogyasztásunkat is erő­sen visszafogjuk. A számok pedig nem javulnak. A bá­nyabéka csak így felülről tű­nik ilyen békésnek. Megélni sokkal, de sokkal nehezebb ezt az. időszakot. Rafai Gábor Labdarúgó Eb-selejtező Le a kalappal... Amitől Panikosz Jakovu ciprusi szövetségi kapitány tartott, bekövetkezett: Buda­pesten, az MTK-VM pályá­ján szakadó eső fogadta a csapatokat az Európa-bajno­ki labdarúgó selejtező mér­kőzésen. A csapatok a következő összeállításban kezdtek: Magyarország.- petry — Disztl L. — Garaba. Limper­ger —. Mónos, Kozma. Bog­nár, Lórincz, Szalma —, Kiprich, Kovács. Ciprus: Onisziforu — Szokratusz — Hrisztodulu, Kasztanasz, Konsztantiu. Miamiliotisz — Kaloteu, Jiangudakisz. Szavva —, Kantilosz, Hsziuruppasz. Pillanatokkal a középkez­dés után bebizonyosodott, hogy a vendégek nem alap­talanul féltek a csúszós pá­lyától: rögtön az első ma­gyar támadás eredményesen végződött. Bognár baloldali szögletét Lórincz a védőket megelőzve öt méterről a ka­pu bal oldalába fejelte, 1-0. A váratlan előny birtokában felbátorodott a hazai együt­tes. sorra vezették veszélyes akcióikat. Ügy tűnt, csak a gólarány javítása lehet már a tét Mészöly Kálmán csa­patának, de a 14. percben ezt a reményt a ciprusiak — egy időre — kérdésessé tették. A csúszkáló magyar védők kö­zött Hsziuruppasz megtafal­ta a rést, s 10 méterről petry felett emelt a hálóba, l-l. Csak pár percig tartott a dermedtség. A görög Olym­piakos Pireus védője Hrisz­todulu ugyanis előbb Lórincz fejesébe ért szerencsétlenül, s lábáról a labda a hálóba pattant, 2-1. A vendégek még az öngól miatt bánkód­tak, amikor Hrisztodulu újabb szarvashibát vétett, ezúttal a veszélyesen betörő Kovácsot vágta fel a bünte­tőterületen belül. A tizen­egyest Kiprich a jobbra ve­tődő Onisziforu mellett a bal sarokba helyezte, 3-1 Meglepő, de a csúszós pá­lyán is látványos játékot produkált a magyar váloga­tott. Később, valamivel gyengébb lett az iram, de változatlanul a hazai táma­dások voltak ígéretesebbek. Szünet után olykor kifeje­zetten egyoldalú volt a játék, a vendégek — ha ez a sport­ágban lehetséges lenne — bizonyosan többször is időt kértek volna ... A 66 perc­ben Kiprich rakétaként in­dult el, a 16-oson belül Mia­miliotisz csak elkaszálni tudta. Erre a szabálytalan­ságra — nem úgy, mint az első félidő hajrájában — az albán bíró igent bólintott, újabb tizenegyest adott. Kip­rich ezúttal is könnyedén vágta a labdát a kapu bal oldalába, 4-1. Alig egy perc volt hátra, amikor a kicsit önfeledt mámorba „feledke­zett" magyar védelmen Tszo­lakisz átkígyózott, és a kapu bal oldalába helyezett, 4-2. Október, egyben az év har­madik EB-selejtezője olyan játékkal és eredménnyel zá­rult. amire a magyar futball­válogatott iránt kifejezetten rosszindulatúan viseitetők is csak egy dolgot tehetnek: megemelhetik a kalapjukat. Magyarország—Ciprus 4-2 (3-1). Hungária körút, 4000 néző. V.: Kotherja (albán). Gólszerzők• Lórincz (1. p), Hrisztodulu (19. — öngól), Kiprich (21., 66. — mindket­tőt büntetőből), illetve Hsziuruppasz (14.), Tszola­kisz (89.). Csere.- Kozma helyett Fischer Pál (56.), Kiprich helyett Rugovics Vendel (75.), illetve Kantilosz he­lyett Angelosz Tszolakisz (59.), Konsztantinu helyett Panajiotisz Orfanidesz (72). Sárga lap- Hsziuruppasz (69.). A J. caoport álUta: 1. Magyarország 3 12-5-14 2. Szovjetunió 3. Olaszország 4. Norvégia 5. Ciprus I l - • 2-0 2 1 - l - i-1 i 2-110-21 1 - - 1 2-4 0 Röplabda NB I. Továbbra is nyeretlen az Építők Játékos és vezető egy­aránt bízott abban, hogy a tegnapi mérkőzéssel meg­szakad a Szegedi Epitők férfi róplabdásainak egy hónapja tartó nyeretlenségi sorozata. Jó esélyük volt arra, hogy öt vereség után végre megszerezzék első győzelmüket, hiszen ellen­felük, a Vasas is csupán egyszer diadalmaskodott. Az első játszma a terve­zettek szerint zajlott, simán nyertek a szegediek. A foly­tatásban, hasonló gyorsa­sággal. a Vasas kerekedett felül, majd a harmadik já­tékrészben is a vendégek vo'tok iobbak. Elsősorban azért, mert a szegediek rendKivül rosszul fogadták a nyitásokat, sancukat szin­te mindig átütötte a tóvá­rosi gárda, mindezek tetejé­ben Medvéék támadási kí­sérleteit könnyűszerrel há­rították. A negyedik .játsz­ma hozta még a forduló­pontot. bár a Vasag már 6:l-re vezetett. A „második sor" nagyszerű dolgokat produkált — nagy kár, hogy nem előbb cserélt Nyári edző —, remekül sáncolt, ütött, és mezőny­munkája is kifogástalan volt Beárnyékolta a jó já­tékot, hogy a társaságot ösz­szefogó Nusser operált tér­de „fölmondta a szolgála­tot", be kellett fejeznie a küzdelmet. (Sérülése oly súlyos, hogy nem utazhat Rigába!) A mindent eldön­tő ötödik, rövidített játsz­mában végig, fej-fej mel­lett haladtak a csapatok, mígnem 14:13-ra a házigaz­dák vezettek, ám a rövid­zárlat, sajhos, vereségüket jelentette. Ismét drámai csatát ví­vott az építős gárda, mely­nek három kezdő játékosa „lebetlizett", minek követ­kezményeként. a padlóról kellett felállnia Ehhez is volt lelki és testi ereje, a végjátékban azonban a sze­rencse elpártolt tőle Szegedi Epítök—Vasas SC 2:3 (6, -7, -10, II, -14). Férfimérkőzés. Lila iskola, 200 néző. Vezette: Herpai, Grábner. Sz. Építők: Tóth, PE­THEÖ, Polgár. Medve. Hul­mann, Rácz. Csere: HUSZ­TA. BORHY, Nagv. NUS­SER. Csikós. Edző: Nyári Sándor. (gvürki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom