Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-09 / 257. szám

1990. október 9., kedd Gazdaság - Politika 3 Új szobor a városnak Hol vagy, István király? Alljon-e Szent Istvánnak — el kell távolítani az emszobra Skegeden? Ezt a kér- lékműveket. dést tették föl a Szegedért Az elnökségnek az volt a Alapítvány elnökségének véleménye, hogy ki kellem tagjai az alapítványhoz ér- kérni a hozzáértők vélemékezett felkérés nyomán, nyét arról, ki is lenne az a Egyelőre nem foglaltak ál- Szegedhez leginkább illő törlást, úgy vélték, előbb né- ténelmi alak, akinek szobrot mely dologban megegyezésre lehetne állítani? Többek kökell jutni, s azután dönthet- zött Szent Gellért, Ajtony, nek az elképzelés támogatá- Csanad, IV. Béla neve is fölsáról. A felkérő levelet dr. Zombori István történész, a Mó ra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője írta. — A korábbi években a városi Honismereti Bizottság merült. Végül a megalakulás előtt álló új önkormányzat támogatása is szükséges ahhoz, hogy ez a terv megvalósuljon. A Szegedért Alapítvány elnöksége nem zárkózott el az ügy támogatásától. Detitkáraként, a városszépítök cemberben készítjük el a jöelnökségi tagjaként többször vŐ évi költségvetésünket, adfölvetettem a gondolatot, amely szerint jó lenne, ha Szegeden is emléket allitanank államalapító királyunknak. Az 1988-as Szent István évvel kezdődött meg István király életművének, méltó értékelése, s az azóta eltelt idő is megmutatta, hogy jelen korunkban is érdemes visszatekinteni arra, amit István alkotott. Javaslatom mindenütt kedvező fogadtatásra talált, az említett fórumokon kívül a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is támogatta a gondolatot. Ezért fordultam a Szegedért Alapítványhoz, amely korábbi működésével is megfelelt alapítólevélben foglalt célkitűzéseinek, s eddig is támogatta a város érdig tisztázódhatnak azok a Józsa Gábor grafikája feltételek, amelyek ismereté dekeit szolgalo kezdeménye- j^n segítségünket adhatjuk zeseket. Nem tagadom. a kezdeményezéshez. meglepetessel fogadtam az szeretném hangsúlyozni, elnokseg donteset, hiszen zzerintünk sem pénzkérdésnem anyagi tamogatast kér- ről van szó hiszen nem köztem. csupán azt, hogy a Sze- pénzből létesülne a szobor, gedert Alapítvány írjon ki Az alapítvány vállalhatná a palyazatot a szobor elkeszi- közadakozásból befolyt pénz tesere. A megvalósitas akar kezelését. sőt lehetőségei kozadakozasbol is tortenhet- szerint maga js nyújthatna ne, az sem lenne baj, ha anyagi segítséget hosszabb idot venne igénybe ör. Zombori István még a folyamat. Gondoljunk Du- hozzáteszi • gonics András, Kossuth La- _ véleményem szerint jos, Dankó Pista szobrára — az ezekhez szükséges pénz 68 év alatt szinte fillérekből gyűlt össze. minél előbb el kellene indítani az ügyet, hiszen a pályázati kiírás, a munkák elkészítése, zsűrizése időigényét folyamat. A legjobbnak ítélt szoborterveket bemutathatnánk az érdeklődőknek, s kezdeményezést, egyetértve SS^STIS^Á^ Dr. Bódi György, az ala pítvány titkára; -i- Örömmel fogadtuk a nökségi megbeszélés során S^J-JJJ^ ter az alapgondolattal. Az nökségi megbeszélés azonban olyan kérdések ve- ... ,. , . . , , ,..,„. ... " , . _ .. tortenelmi nagyjainkat abratodtek fol amelyek megvita- z 42obor Jttese Szent ~r l yem ,Twnt Istvánnal bővülhetne. — nemcsak a mi feladatunk. Ezért örülünk a A kérdés tehát nyilvánossá runk? T'hWoEyV^I nyüszágunk védasszonya, Szűz Mária mellett István király nevét is imába foglalták Az sok is véleményt nyilvánít hatnak < Hová állítsak a szobrot? A javaslatban a Széchenyi tér 1763-ból fennmaradt Dóri szerepelt, a szovjet hősi kéziratos gyűjteményben ez emlékművek egyikének he- áll: „Reménységünk vagyon lyére kerülhetne. Ez már benned s Máriában, / Mint nem lehet politikai kérdés, magyar hazánknak hü kihiszen a városi tanács ko- rálynéjában. / Még életedben rábban úgy döntött, hogy minket néki ajánlottál, / Es megadva az ott eltemetett szent koronáddal együtt /ölkatonáknak kijáró tiszteletel áldoztál." Nyilas Péter Szocdem polgármester — Szatymazon 55 Megküzdöttem a rendszerváltásért Pro: Virágvasárnap — Egy népképviseleti de- véleményünket kimondani, mokráciában van három nem félni attól, hogy a mákulcsszó: hiteles jelölt, prog ram, és a harmadik az előző kettőből következik: a választáson megnyert biza- nálattal, egy hűbéri lom. Vegyük sorra ezeket. társadalomból kell síknak esetleg más a véleménye. Régi-új keletű szóhasztípusú átlépni — Életem tiszta lap — egy polgáriba. Miként? mondja Szűcs László. — — Vállalkozásbarát politi1956-ban Eperjesen, mint kát kell kialakítani. El kell fiatal pedagógus vettem érni, hogy helyben maradjarészt a politikai események- nak azok a lakosok is, akik ben, és megválasztottak iparból, bérből, fizetésből nemzetőrparancsn'oknak. Utána letartóztattak; '58 áp- helyeket" rilisában szabadultam. Hosz- meg kell szú ideig nem tudtam elhelyezkedni, voltam segédmunkás, voltam postás a élnek. Ezért „ipari munkakell létrehozni, oldani a helyi munkaerő kérdését. Ezenkívül minden területen emelni kell a szolgáltatás szinvoSzatymazon megtartotta első ülését az új képviselőtestület. A bizakodó hangulat hamarosan személyeskedéstől sem mentes vitába csapott át. Ezt • a választáson fölényesen győztes új polgármester azzal zárta le, hogy itt nem személyek, hanem a kommunista rendszer bukott meg. Az alábbiakban a győztes és a vesztes. Szűcs László 57 éves pedagógus, (új polgármester), és Lengyel Istvánné dr., volt vbtitkár nyilatkozatát adjuk közre. nagy átszervezés alatt. Köz- nalát. hogy sok esetben ne ben tanultam, elvégeztem a kelljen Szegedre menni, itt, kecskeméti kertészeti tech- helyben is megoldható lenikumot. A '62-es kis am- gyen egy adott munka elnesztiával kerültem vissza végzése, egy adott szolgáltatanítani, először külterüle- tás biztosítása. Helybe hozten, majd '70-től be a falu ba. Amikor a társadalomlöltként. Fölhozzák itt is ed- tizenegy iskola digi érdemeiket, de ez csak Ma egy van. a belterületre vonatkozik. A kommunista falupolitika következtében egy túlcentralizált falu alakult ki, míg a külterületeken ott vannak működött. — Beszélhetünk-e szatymazi virágvasár napról? — Igen, de annak tudatában, hogy a rendszerváltásnak. vannak áldozatai is. £s itt az apparátus az. — Zárszó? — Nem egy réteg, hanem ni, idehozni a világot. — ön egy képviselő-testü- az elhagyott tanyák, elsorban végbemenő folyamatok lettel és egy szakapparátus- vasztott kis gazdaságok, makicsit felpezsdültek, a 80-as sal dolgozik majd együtt, gányos öregek. A tanyaviévekben kerestem a magam- Menni fog? lág elnéptelenedett, lakossá— Reménykedem. Sokat ga bekényszerült a faluba, az egész falu szolgálatára várok a szakbizottságoktól, majd onnan a várasba, az vállalkoztunk, és szolgálaszaktanácsadó testületektől, iparba. Ha csak az oktatást tunk addig tart, amíg meg— Először is a Fónay Je- Minden vonalon a szakterü- nézzük, Szatymaz területein kaptuk a bizalmat, nő vezette Politikai Foglyok léten jártas embert szerettagja lettem, ném magam mögé állítani. Kontra £z még Sem ŰZ . . . a sorszámom, Itt van a földkérdés. El nem o tehát benne voltam az első tudom képzelni, hogy agrár — Csalódott? — kérdezem lehetővé tették volna, hogy háromszázban. Majd miután végzettségű emberek nélkül dr. Lengyel Istvánnétól. ilyen beosztással búcsúzzak. Szegeden megalakult a Szo- bármilyen földtörvényt vég- — Nem. Az indulatok a Helyette egy laikus embert cialdemokrata Párt, a csa- re lehetne hajtani. Ezért választási kampány alatt taníthatnék be ismét, mint ládi hagyományoknak meg- hívtam meg csoportunkba kavarodtak fel. Ügy érzem, az öt éve idekerült elődjét, felelően, itt tevékenykedem, egy agrármérnököt. a Szociáldemokrata Párt ötvenegy éves vagyok, és Megküzdöttem a rendszer- — Ügy tűnik, a hatalom- nem a szabályoknak megfe- ebből 32 évet itt töltöttem, váltásért, ezért vagyok most ról nem könnyű lemondani lelően végezte a kampányt. Hogyan éli meg a hoz hasonlatos emberek társaságát. — Konkrétan? Szövetsége ahol 254-es itt. — A itt sem. demokratikus intéz— ön volt az egyik jelölt rendszerváltást? pillanatában mi a teendő? — A demokratikus erők ség egy párthoz volt kötve, községi tanácson, mozgósítása. Azt szeretném, így jött létre a pártállami — Mióta vb-titkár? ha minél több szervezet, ha apparátus. Fönnmaradásuk — 1968 óta. működne, csak ezzel az összetartozás- — Nem gondolt inkább sal lehetséges. Csongrád arra. hogy a jegyzóséget pá— Nem tartom ezt ilyen módon rendszerváltásnak. Ügy érzem, hogy eddig is az — Azt látom, hogy az ed- a polgármesteri címre, mények, s az új helyi ön- digi hatalom a szakértelem — Engem az állampolgákormányzat megszületésének mögé akar bújni. Az érvéi- rok kerestek meg, hogy innyesülési, előrejutási lehető- dúljak. 1958 óta dolgozom a í^m'^^^Sttít ...... n,rthA7 „rwlt XAtirf, l,„7cx»(?i (ínaMnn r • . galtam. Nem tudom, Szűcs László _ polgármester urat mi késztette, hogy erre a lépésre szánta el magát, bár azt hiszem, hogy az 1956-os szerepe miatt elszenvedett minél több párt Az emberek merjék vállalni a saját véleményüket. Ahogy megyében is a falvak mint- lyázza meg? Bibó István megfogalmazta: egy felében volt tanácselnö- — Nem. Ügy érzem, hogy a demokrácia azt jelenti, kök nyertek hogy nem félni. Nem félni a mandátumot. polgármesteri az én folkészültségem, álfüggetlen je- lamigazgatásj tapasztalataim Várnagy Tamás Világgazdasági hírek Franz Fischer osztrák me- Amerikában 1991-ben a csóbb húsfajtákból zőgazdasági miniszter re- hústermelés növekedése vár- lesz a kínálat. A bőséges fokozott ható, a legtöbb húsféleség sertés- és baromfikínálat köára pedig várhatóan csök- vetkeztében 1991-ben a serkenni fog, miután a jelenlegi, téshús ára várhatóan 1-3, a viszonylag magas árak a ba- baromfié 4-6 százalékkal romfi és marhahúskínálat csökken. (Reuter) növelésére késztetik a ter- ^ melőket — jelentette az ládtagra, az 1987—1989-es USA mezőgazdasági minisz- A világon 1,5 millió négyévek atlaga ennél 14 száza- tériuma (USDA). A jelentés zetkilométernyi területen üllékkal volt magasabb, és el- arról is hírt ad, hogy az egy tetnek rizst. E hatalmas, vízérte a 131 100 schillinget. Az főre jutó hús- és baromfifo- zel elárasztott térségeken 1989. évi átlagjövedelem gyasztás az USA-ban az idén óriási mennyiségben szaba133 600 schilling volt, ami az mintegy 3 kilóval fogja meg- dul fel a formkoncepciója kedvező hatással volt a paraszti jövedelmekre. Míg 1984—1986 között évente a mezőgazdaságban kereken 115 ezer schilling paraszti jövedelem jutott minden dolgozó csaelőzo évhez viszonyítva százalékos növekedés A miniszter az agrárjöve tott agrárpolitikájának lajdonítja. (APA) haladni a múlt évi, 110 kilogrammos rekordot. legegyszerűbb szénhidrogén, a metángáz, amely más gázokkal együtt hozzájárul az úgynevezett A"11 a marhabuspiacot üvegházhatás kialakulásádelmek kedvező alakulását nleti. a termelók és a feldől- hoz melynek következtében a kormány 1987 óta folyta- Sl^ehetóTéggeí^e « klimáj* „„-á—mivste-oi, tu- legfeljebb 1-2 százalékot ér- évtizeden belül het el, mivel jövőre az ol- felmelegedik. jelentősen Kisteleki „holdséta // Egyre több olyan levelet kapok, melyek első sorai egybecsengenek a kisteleki Vigh Lajos által leírtakkal. „Egy olyan igazságtalanság történt velem, amit nem tudok csak úgy elfogadni. Mivel nálunk állítólag sajtószabadság van, merem remélni, hogy ez az egyszerű emberekre is vonatkozik." Innen már a konkrét panasz következik: „Hét éve folyik ellenem az áskálódás, és most a téesz elnöke, a földtörvényre hivatkozva, elvette tőlem a földet. Ügy tudom, új földtörvény még nincs. Én rokkantnyugdíjas vagyok, 32 évet dolgoztam téeszben, ebben a szövetkezetben 12 évet töltöttem, nyugdíjazásomig ... Amint lakásán felkerestem. s beszélgetni kezdtünk, elővette az augusztus 21-én kelt, rövidke levelet, melyet a téeszelnök írt alá: „Értesítjük a tisztelt tagtársat, hogy a jelenlegi háztájiföld-területét a volt tulajdonos visszaigényli, igy a háztájija másik táblából kerül kiadásra." Aki nem művel földet, annak érthetetlen, mi ebben a sertö. Lajos bácsi így indokolja ragaszkodását: — A Pigniczki Sándor apósának tanyája mellett fekszik 1973 óta a háztájim Kövesút mellett van, betegségem miatt fontos, hogy biciklivel ki tudjak járni. Ha törvény lesz rá. visszaadom, addig nem. Partizánakciónak tartom az eljárást. Ha belemennék, valahol kimérnék az új területet, s ha olyan földtörvényt fogadnak el, amely a régi tulajdonos jogát ismeri el, s azt isi visszakérik, akkor megint én vándoroljak tovább? Miért jobb az, ha többször vágjuk le a kutya farkát? Vágjuk le egyszer, de tóról. A felét tavaly trágyáztattam be, most a má sik felén a sor. Itt a trágya a háznál, de nem viszem ki a bizonytalanra. Pigniczki Sándort telefonon sikerült elérnem. Arra voltam kíváncsi, vajon őt mi vitte rá. hogy a személyes konfliktust is vállalva, Lajos bácsi szavaival élve, „elűzze" a tanya környékéről. — Apósomék földje volt az korábban Idősek, betegek, ahogy leestek lábról, lemondtak a háztájiról, inkább pénzben kérték a megváltását. Most is ott élnek a tanyán, magatehetetlenül, mi gondozzuk őket. Ha már úgyis odajárunk, azt a kis földet is meg tudnánk művelni. A mama is még ki tudna ballagni a görbebotjával ezt-azt leszedni. Ezért kértük újra és ott természetben a háztájit. Most, hogy az új földtörvény terve, zet érlelődött, úgy gondoltuk, akkor legyen az az egy hold a tulajdonunk. Csak ennyire, és nem többre tartanánk igényt. Mi a szövetkezettől méltányos eljárást kértünk. A csereföldet a faluhoz közelebb kapták volna Víghék, s szerintem a háztájival kapcsolatos jog csak azt írja elő: jár a háztáji, s azt nem, hogy hol. Különben is mo6t az egy hold háztáji helyett egy hektár igényelhető, s ez önmagában megbolygatja a korábban kialakult parcellákat. A szövetkezetben azt mondták, tudomásul veszik Vígh Lajos ellenkezését, egyelőre maradhat. Sok-sok ilyen, „mindenkinek iga. za van", függőben levő ügy létezik ma vidéken. Kár, hogy ezek egy része haragosokká tesz embereket, családokat A két fél egymásra vonatkozó kritikus megjegyzései lehetnek véltek vagy valósak, nem tartanám tisztességesnek országvilág elé tárni. Lajos bácsi vehemensebben fogalmazott, s ezúton kérek tőle elnézést, hogy a történetet lecsupaszítottam az alapproblémára Szerintem az ő érdekének is ez felel meg inkább, ne zárjuk ki. hogy létezik mindkét, illetve mindhárom fél számára méltányos megoldás. S azt csak ott és csak ők találhatják meg. T Sz. I. Bírópénz A bírósági dolgozók vidéken is rendkívül leterheltek, a helyzet éppoly feszült, akárcsak a fővárosban, legfeljebb-vidéken még nem nyújtottak be a bírók ultimátumot. Egyebek között így foglalta össze Balsai István igazságügyi miniszter egy Kecskeméten tartott bírósági tanácskozáson szerzett benyomásait. Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy bármilyen nagy terhet is ró a költségvetés számára, a bírósági működőképesség feltételeit haladéktalanul meg kell teremteni, a kormány nem söpörheti asztal alá ezeket a gondokat. Az óriási terhek csökkentésére;"- a bérek rendezésére az Igazságügyi Minisztérium elkészítette javaslatait; az előterjesztés a héten kerül kormányülés elé. Az igazságügy-miniszter tájékoztatójában elmondta, hogy véleménye szerint a jogállamiságnak alapvető feltétele, hogy a jog alkalmazói megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. A jogalkalmazók körébe természetesen beleértendők — hangsúlyozta a miniszter — az ügyészségek dolgozói is. Megszűnt az OPI A művelődési és közoktatási miniszter az Országos Pedagógiai Intézetet és a Nemzetközi Kulturális Intézetet 1990. október 1-jei hatállyal — jogutód nélkül — megszüntette. A közoktatás kutatási, fejlesztési és innovációs feladatainak ellátására Országos Közoktatási Intézetet létesített, melynek vezetésére —* főigazgatói minőségben — Zsolnai Józsefet bízta meg.