Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-04 / 252. szám

1990. október 4., csütörtök A helyzet 3 Legyünk jóhiszeműek „Ez nem eltolt ügy a A történet: a zsombói határozatot kérte tőlünk. Szgbó bácsi (foglalkozására Meg is kapta. Tehát akkor nézvést egyéni gazdálkodó) nem a nyugdíjigényét nyúj­idén március 26-án ünnepel- totta be. hette 60. életévét. Hogy — Ez világos, ám a hatá­korra be kell szerezni a bizo nyos határozatot. — így van. — ön szerint ezt tudta Szabó bácsi? Tudják azok a nyugdíját időben megkapja, rozatra éppen a nyugdíja- nyugdíj előtt állók, akik ma­még december közepén föl- zásához volt szüksége, helye­kereste a Társadalombiztosi- sebben, az önöknek kellett tási Igazgatóságot. A hivatal március 26-áig. Így van? ff^ár ejején küldte^el ne- _ Ig€n A nyugdijjogo­guk intézik az adminisztrá­ciót? — Szabó úrnak egy igen gyakorlott előadónkkal volt ki a szolgálati idejéről szóló sultság két legfontosabb fel- d°lga. Meggyőződésem, hogy határozatot. Szabó bácsi ke- tétele hogy a kérelmező el- közölte vele ezt. Egyébként vesellte az éveket, de az érje a korhatárt, illetve ren- nevezett ügyfelünk járatos ügyintézőtől megtudta, hogy delkezzen a szolgálati időről volt nálunk, hiszen saját az a hét esztendő, amit a SZ6ió határozattal. Tulajdon­zsombói szakszövetkezetben képp Szabó úr helyesen gon­méregraktárosként ledolgo- dolkodott. amikor még jóval zott, nem számit munkás- születésnapja elótt fölkere maga fizette a TB-t is — Ha így lenne, érthetet­len számomra, hogy július ban miért követelte az el­éveknek. Ugyanis akkoriban sett minket, De. hangsúlyo- maradt nyugdijakat? — Erre én sem tudok ma­gyarázatot. Csak azt mond hatom, amit eddig, meggyő­ződésem. hogy előadónk kö­teendő­(a hatvanas években) a té- Zom,és iratokkal bizonyítha­eszek. a szövetkezetek nem tom, nyugdíjigényét csak jú­fizettek TB-t a dolgozóik üusban jelentette be. után. Ezt az indokot Szabó _ Előtte is járt önöknél, „ bácsi megértette, és várt. amikor kifogásolta a szolgá- zölte veíe időben a Telt az idő, s minthogy júni- lati idejét. Az körülbelül egy ket. usban még mindig nem vitte hónappal a nyugdíjjogosult­ig postás nyugdíját júliusban sága előtt volt. újra megjelent a Klauzál té- _ Akkor sem nyújtotta be n hivatalban. Kissé emelt az igénylést hanem csak a hangon vonta kérdőre az nyáron. Kapott is egyszeri ügyintézőt, aki türelemre nyugdíjelőleget rögtön, intette, valamint 8000 forint — önöknek nem volt gya­nyugdíjelőlegben részesített nús, miért járkál egy majá­ié. Szabó bácsi ezt a pénzt nem hatvanéves férfi a hi­megkapta, de nyugdíjat az- vatalukba? Miért kéri a szol­óta sem, egyszer sem. gálati idejét igazoló határo­A magyarázat; a Társada- zatot? lombiztosítási Igazgatóság — Azt bárki kérheti osztályvezetője. Ónozó Géza- lünk. Egy bizonyos, a doku­né készséggel fogadott, jól- mentumok szerint júliusban lehet megelégedtem volna az közölte velünk nyugdíjba illetékes ügyintéző tájékoz- vonulási szándékát, tatásával is. — Higgye el nekem. n«n eltolt ügy. — Pedig nagyon úgy — Szerintem Szabó bácsi ez abban a tudatban él a mai szabadságolás ideje napig, hogy decemberben lát- nyújtotta be igényét. — Van ennek nyoma? — Erről sajnos nincs föl jegyzés, csak a kollégám nagy tapasztalatára, pontos munkájára hagyatkozom, amikor ezt állítom. — Miért lennék én is rosszhiszemű? Az viszont még mindig titok, mivel telt az idő két hónapig? Októ bert írunk, és Szabó bácsi , július közepén beadta a nyugdíjigényét... a har­minc napos „átfutás" sehogy­sem stimmel. — Nézze. késlekedtünk valóban. Nem tartottuk a határidőt, mert nálunk is a július, augusztus. Hivatkozhatnék a több ezer ügyre, amelyekben szik. Van egy ember, aki fél — Nem, akkor hiába tette intézkednünk kell, de nem éve nem kapja a nyugdiját, volna. Ugyanis el kellett ami pedig járna neki- Hiába volna utasítanunk, hiszen intézkedett időben. még nem volt hatvanéves — Na hát, pontosan erről — Ha jól értem, a nyug­vón szó. Decemberben Szabó díjigényt külön be kell je­úr a szolgálati idejének iga- lenteni önöknél, jó pár hét­zolását, vagyis az arról szóló tel a jogosultság előtt, de ak­teszem. Sajnálom a történte' ket. Szabó úrnak azonnal postázzuk a járandóságáról szóló iratot, s a közeli hetek­ben folyósítják a nyugdiját is. Mag Edit nincs, hogy maradhatnak mégis a Belvárosban? Aki­nap Belvárosi visszhang Nyolc magánkereskedő, Mit keresnek Szegeden, illetve kisiparos aláirásá- Belvárosban más városból ... ,, ..... , érkező árusok, amikor ben val erkezett az alábbi le- nünket ^ nem engednek vél, A Belváros szive ci- ^ még jóformán napi, il­mő cikkünket kiegészítem- letve hetipiacra sem más dó, a Dugonics téri bazá- városokba, ezzel védve sa­,„ . , , ., . ját adófizető kisiparosaikat ri allapotok okait firtató: ^ kereskedőiket? Mivel nincs más lehetőségünk, ki­köztudott, hogy a közel- állunk az utcára, és hetente múltban árusítási lehetőség olvasgatjuk a bennünket nem volt az utcán, mert az becsmérlő újságcikkeket. illetékes. akkori potentát Kj adta ki az engedélye­így látta jónak. Az enyhülés ket. s van mindenkinek időszakában. aki igazán ^általán engedélye? Ha megérdemelte, vagy esetleg ügyes, netalán erőszakos ^ * .. , / nek butikja van, miért tele­volt, felépíthette nem olcsó, , ' . , , ... ,, púlhet ki az utcára de városképi szempontból ,, . . , ,, . mint nap árusítani? elfogadható fahazát. Kis idő * elteltével a városgondnok- Mi az* szeretnénk, ha az ság egy bizottság tagjaival előírásoknak megfelelően, kiválasztott az írásbeli je- megőrizve a Belváros han­lentkezők közül 12 iparost fulatát, sok-sok iparos é és kereskedőt, akik forma- kereskedő árusíthatná mi sátorból könyvet, zsűrizett, ves Portékáját a város pol­valamint népi és iparművé- Sárainak és a szett termékeit árusíthatja. Egyforma követelményeket Ki tudja, miért, a szép és teljesítve, egyformán meg­nemes terv nem úgy való- mérettetve sult meg, ahogy azt elkép­zelték. Ki adott engedélyt bó1' rendezetten, csinosan! bóvli árusítására? Ez sajnos Mindenre, ami ésszerű, nem derülhet ki. mint az megfizethető, városképbe il­sem, hogy a formasátrak lő, hajlandóak vagyunk, le­eredeti gazdái miért is nem gyen a jelenlegi formasátor, foglalhatták el mindannyian vagy akár pavilon, felépít­a kijelölt árusítási helyüket, jük, mert egész egyszerűen amikor érvényes határozat dolgozni és élni, illetve meg­rótt a kezükben. Talán győz- élni szeretnénk." tek a befolyásosabb és erő- * sebb, de nem igazán művé­szett portékákat árusító ke- Soralkat olvasva ugy gon­reskedők és iparosok, akik dolom- b™ro1 bes2é,£unfc'.il' bevásárlóutcá kon és tereken. Formasátor­még azt a fáradságot sem letve '™et vették, hogy megvásárolják Portékákat, esztétikus tala­a tízezer forintos formását- lasban' városképbe illő kö­tőt, és az előírt árusítási rülmények között időt betartsák Kalocsai Katalin Csökkentett kőolaj A Szovjetunió az olaj csap többszöri elzárása ellenére végül is leszállította szep­temberben az ígért 296 ezer tonna kőolajat Ezt Solti Károlyné, az OKGT osztály­vezetője közölte az MTI kérdésére. Megjegyezte azonban, hogy a szovjet fél­nek az eredeti szerződés ér­telmében 528 ezer tonna nyersanyagot kellett volna szállítania az elmúlt hónapi­ban. Októberben pedig 412 ezer tonna lenne esedékes. Szeptember végéig 3,869 millió tonna szovjet kőolaj jött az országba, mintegy 550 ezer tonnával kevesebb a tervezettnél. Az idén pe­dig összesen, mintegy 5 mil­lió tonna szovjet kőolajra lehet számítani a szerződés­ben megállapított 6,48 millió tonna helyett. A szovjet szállítások csök­kenése miatt összesen közel 900 ezer tonna kőolajat kel­lett kemény valutáért vásá­rolni, ami mintegy 240 mil­lió dolláros rendikívüli ki­adást jelent a gazdaságnak. (MTI) ...hol a piros? ff Orlődés újsághirdetésre lettem figyelmes. Tömören ennyi állt benne: fűszerpaprika eladó. Elmentem a megadott címre. Ha tényleg akartam volna, megköthettem volna az üzle­tet. A hét végén szedik, kilója harmincért eladó, a becsült mennyiség húsz mázsa. Előttem járt ott egy idős néni, ő bárminc kilót kötött le. Gondolom, otthon szépen meg­szárítja, megőrli, s ha tényleg ért hozzá, gyönyörű szine, harmonikus íze lesz a pörköltjének. A házigazdák közlé­kenyek voltak, elmondták, húsz forintért vihetnék a Pap­rikafeldolgozó Vállalat telepére is, de hallották, hogy a Marx téren 30-40 forint között kelt, s volt, akinek a föld­jéről vitték el, hasonló összegért. Megkockáztatták az öt­száz forintot a hirdetésre, ha minden igaz, busásan meg­térülhet. megszáll­csony hozam miatt csak így lehet az árbevételt kompen­zálni. Való igaz, a költségek is jelentősen emelkedtek. Szankcióra nem is gondol­hatunk, amit tehetünk, a jövő évi szerződéseknél fi­gyelembe vesszük az idei teljesítést. — Akit nem ér el a kiter­jedőben levő „házi hálózat", az a boltban keresi az őrle­ményt. Mire számíthatunk? — Lehetetlen valós igé­nyekre felkészülni, hisz nem ismeretes a feketepiac mér­téke. A lehetőségekhez mér­ten felkészülünk az általunk prognosztizált igényekre. Egy biztos, szükség van im­Jártamban, keltemben lát- te" beszerzők is tam, sok helyen szedték már ták a piacot, a paprikát. Az átvevő, szá- _ Árban miként állják a rítós gazdaságokban meg versenyt? azt a felvilágosítást kap- _ Tavaly se volt jó ter­tam, hozzájuk csak elvétve més, akkor 15 forint egysé- Port beszerzésekre. A Mo­jutott (eddig) a termésből. ges árat adtunk a beérett nimpexen keresztül már A fűszerpaprika ipari nö- termésért Az idén újra kaptunk spanyol es bolgár vény, hivatalosan sokáig ál- visszahoztuk az osztályba ajánlatokat. Emellett a leg­lami monopóliumként ké- sorolást. A szerződést 14 fo- fontosabb exportpiacainkat szülhetett az őrlemény. „Fe- rint garantált árra kötöttük sem akarjuk feladni. Hisz kete" őrlés mindig is volt, az elsg osztályúra, a gyen- lehet még jó termésű esz­de az a családban maradt, ge termés ismeretében ezt tendő, s akkor ez jól jöhet, vagy szűkebb körben adták- 16-ra növeltük, majd erre A német- osztrák és a Be­vették az ismerősök. A ke- tettünk 4 forint felárat. Az- nelux-piacokat nem lehet reskedelmi árrés, az áfa, á tán a kalocsaiak lépését egy-két évre otthagyni, mert fogyasztási adó így a ter- kényszerűen követve, a na- utána szinte lehetetlen be­melőnél maradt. A mostani pokban eljutottunk a 25 fo- törni, ha a helyunlcet mas kereslet és rálicitálás azon- rintig. Ezt már a józan szállítok töltötték be. ban azt sejteti, a feketézés meggyőződésünk ellenére — Tudtommal több cég új impulzust kapott. Ami- tettük, csak azért, hogy ne készül nyers paprika és szó­ben pénz van, arra gyorsan maradjunk nyersanyag nél- ritott féltermék exportjára. akad vállalkozó. Piacon, kül. Ezt az árat a belföldi Ezt hogyan viselik? munkahelyen hatszáz forin- piac is alig de a külföldi — Szerintünk ez a szűk tért ajánlják a finom, vagy biztosan nem fogja akcep- egyéni érdekeken túl min­csak annak tartott hazi pap- tálni. denkire káros. Ha már ke­— Ennyiért már biztos az vés a paprika, s mégis ex­árualap? portálunk, akkor a maga­— A szedés zöme erre a sabb értékű őrlemény le­hétvégére esik, ha nem esik gyen az. Most írtunk a mi­(az eső). A tényleges ter- nisztériumba, hogy a feldol­més az as2ály miatt a szer- gozatlan termékek exportját ződött mennyiségnek körül- akadályozzák meg. Hogy ebből — Áremelésre számítha­mennyi jelenik meg nálunk, tunk-e? az nekünk is rejtély. _ A felvásárlási áraink — Eddig szerződést emlí- alakulásából adódóan ez ki­— Sok termelő taktikázik, tett, ez nem jelent semmi- kerülhetetlen lépés. Október főleg, aki tárolni tud, ki- féle garanciát? elsejétől 20 százalékkal ma­vár. A liberalizálással 8-10 — Mj megértjük a part- gasabbak az ajánlott fo­legális szervezet létezik ma, nereink viselkedését, hogy pásztói áraink, aki labdába rúghat, de mel- oda adják a termést, ahol lettük a féllegális, és „feke- többet fizetnek. Hisz az ala- Tóth Szeles István .rika kilóját Aztán meg hal lomásból olyan értesülések is terjednek, hogy a Dunán­túlon 800-1000 forintot is megadtak érte. A Szegedi Paprikafeldol gozó Vállalat lyettese, Nagyi bólogatott a neki is előadott iménti fejtegetéseimre. igazgatóhe- ^Y' ete István csak belul a fele' „Október 23-a újra kedd ft Felhívás mindazokhoz, akik 1936-ban egyetemi hallgatók és tanárok voltak a Budapesti Műszaki Egyetemen Az idén. akárcsak 1956-ban, a tör­ténelmi október 23-a isimét keddre esdik. Végre nemcsak szabadon, de a szívünkhöz; legközelebb álló nem­zeti ünnepként élhetjük meg. Szeretnénk a forradalom elindulá­sának egyik színhelyén, az egyete­münk udvarán és aulájában méltóan ünnepelni és emlékezni. Ezért vá­lasztotta az. előkészítő bizottság az ünnepség számára az „Október 23-a újra kedd" nevet Várjuk az egykori hallgatókat és tanárokat de várjuk azokat az ifjú­munkásokat. katonaiskoláaokat szim­patizánsokat akik részt vettek 1956 október 22-i és 23-i nagygyűlésein­ken. akik velünk meneteltek a felvo­nuláson, akik részt vettek a forrada­lomban. Várjuk az egyetemi nemzetőrtársak jelentkezését! Várjuk a hazánkban élőket és az idegenbe szakadtakat! Várjuk a mostani hallgatók, oktatók, barátok, érdeklődők csatlakozását ün­neplő visszaemlékezésünkhöz. Megemlékezünk hőseinkről, mártír­jainJcról, az áldozatokról, nevüket az igazságtalan feledés homályából visz. szapereljük, arcukat, személyiségüket felidézzük. Ehhez segítséget várunk a kortár­saktól, rokonoktól, barátoktól. Kérjük, juttassák el sürgősen ada­taikat, dokumentumaikat a feltünte­tett címre. Jó lenne, ha személyen visszaemlékezéseket is kapnánk. Kér­jük azok nevét is, akik internálást, vagy börtönt szenvedtek a szabadsá­gért! Jelentkezési cím: Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság, „Újra kedd", 1054 Budapest, Zoltán utca (Beloiannisz utca) 16 Mind**- hMtön: 12—17 órá­ig. Telefon: 11-29-837 Mécs Imre, Marián István (OS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom