Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)
1990-10-27 / 273. szám
2 Taxis-blokád 1990. október 27., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) E tárgyalásról Lippai Pál a Gábriel-taxi központjába ment, ahol GB-rádión közölte valamennyi taxissal a megállapodás lényegét. Veszprémi Károly taxis pedig megígérte, 6 ismerteti kollégáival az egyezség technikai részét. Délután 3-kor ugyanott, de már sokkal többen folytatták a tárgyalást, s mindannyian tudták, nem egészen a megállapodás szellemében történtek a dolgok. A kétórás nyitás félsiker volt csupán, az új hfdon torlasz keletkezett, a Volán igazgatója a városházán panaszkodott, nem haladnak a buszok. Ekkorra érezhetően riadalom támadt Szegeden, beindult a fölvásárlási láz, a megyeházán még bombariadó is volt. Sem a Csongrádi sugárúton, sem a szőregi Hintaló csárdánál nem oldották föl a blokádot. Utóbbi helyen török kamionosok meglehetősen durván adtak hangot elégedetlenségüknek. Mtg így számba vették a fejleményeket, fél szemmel mindenki a teremben fölállított tévét leste, várták a beharangozott belügyminiszteri nyilatkozatot, ám az késett. A jelen lévő taxisok szővá tették, kinn az úton tiltakozó munkatársaik közül sokan ellenezték a megállapodást, mondván, nem ezért dekkolnak ott hajnali négy óta, engedjen a kormány, s ne ők. Lippai, csakúgy mint délelőtt, arra figyelmeztetett, nem a benzinárról kell beszélniük, nem is elvekről, hanem a város biztonságos működéséről. Közölte, folyamatos kapcsolata van az Eliker, a tejgyár, a sütőipar vezetésével, azok biztonságos ellátást ígértek. Fölösleges ezért a pánik, fölösleges ötösével vásárolni a kilós vekniket. Számba vették, mire kell számítani a délutáni, kora esti órákban: gyerekek, munkások, egyáltalán, mindenki haza szeretne Jutni. Ezért ismételten megállapodtak, hogy öt és hat óra között, illetve éjjel fél 11 és fél 12 között megnyitják a torlaszokat. Szó volt még arról is, hogy ajánlatos külön válságstábot fölállítani a bűnözők, a betörök, esetleg részegek leszerelésére. Ennek érdekében a rendőrség ügyelete és a taxisok állandó összeköttetésben állnak, egymást segítik. Eredménnyel járt a délutáni megbeszélés abban is, hogy az új hídon rekedtek tovább mehettek. Lapzártánk miatt nem tudhatjuk, hátravonultak-e a blokáddal mindenütt nagy Szeged határára, de erről is szó volt. Tóth Lajos ezredes, megbízott főkapitány a megye városairól számolt be. Makón a hidat zárták le, Csongrádon 4, Vásárhelyen 3, Szentesen 5 torlasz jött létre. rHem engedünk a harmincöt-ötvenből!" //• — Ilyen jól akkor se laktunk, amikor reggeltől késő estig dolgoztunk — mosolyog a fiatal taxis a Budapesti úton. — A környékbeli lakók teát főztek, valahonnan lángost küldtek, az egyik vendéglő hataimas kondér levest főzött nekünk, tele hússal. Mondja ezután valaki, hogy ez csak a taxisok ügye! A blokádon éppen átvergődött tejeskocsi vezetője, mielőtt tovább menne, megáll egy pillanatra, kinyitja a kocsi hátulját: — Gyertek fiúk, vigyetek tejett * Mint hordóra az abroncs, úgy szorult a városra a blokád. Mégis mindenki türelmes megértéssel fogadta, hogy megállásra kényszerítették az úton keresztbe állt taxik, teherautók. — Nálunk is emelik a benzinárakat, nem értem, miért ez a nagy hajcihő? — mondta egy bevásárlásra érkezett külföldi turista, aki szintén bennrekedt a sorban. — Márpedig mi nem engedünk a harmlncötötvenből! — vetette oda neki az egyik taxis. S ezzel a dolog a lovagiasság szabályai szerint el Is volt intézve. A bajai úton több termelő is szerencsétlenül járt: bennragadt a több kilométeres kocsisorban. Az utánfutón zöldség, alma, paprika. — Nem fél, hogy tönkremegy a portéka? — Nem mindegy, hogy itt fonnyad el, vagy a piacon nem veszik meg? Minket is sújt a benz'nár emelése. Eddig húsz forintért adtam a sárgarépát, ezután nem jövök ki harmincötből. Közös az érdekünk, ezért vagyok türelmes. A várakozás cseppet sem kellemes perceit ki-ki úgy ütötte el, ahogy tudta. Legtöbben a nemzeti sportot űzték: a kormányt szidták. Egy külföldi rendszámú kocsiban viszonf a fiatal szerelmespár csöppet sem zavartatta magát: minden időt kihasználtak az együttlétre. — Sebaj! — tréfálkoztak a taxisok. — Ha úgy alakul, elmegyünk keresztapának. A Tempó taxi központjában valóságos főhadiszállást rendeztek be. Az asztalon szendvicsek, tea, és állandóan izzó telefonok: — A kórházba természetesen elmegyünk az utasért — nyugtattak meg egy kétségbeesett hölgyet. — Már indítom is a kocsit A szőregi úton már keményebb volt a helyzet A török kamionosok egy idő Ha én kormány lennék... ...hát nem apróznám így el a dolgot, az biztos. Mert n»i az. hogy csak úgy félénken, pár fillérrel megemelni a benzin árát? Ha már hozzányúlunk, ha már megbüntetjük azt a sok léhűtő autóst hát büntessük rendesen. Amúgy is a kerek számok híve vagyok, legyen 100 forint az üzemanyag, de emellett tegyük kötelezővé, hogy minden, autóval rendelkező polgár megvegyen havi 100 Uter benzint Hogy igazságosak legyünk a néppel — mert igazság az kell, nem kétséges —, ne csak az autósokkal és családjukkal és a közlekedőkkel szúrjunk ki, legyenek további létbiztonság-javító intézkedések. Ha én kormány lennék, biztos nem nézném tovább tétlenül a mindenféle kultúrbugrisok (kifejezés kölcsönvéve Kocsis Zoltántól — B. T.) bugriskodását, meg hogy herdálják a szocialista, vagy én már nem is tudom, milyen népgazdaság vagyonát. Szóval, bezáratnám a színházakat. a mozikat, leállíttatnám a könyvkiadást beszüntetnévá az összes újságot, talán a Magyar Fórumot meg a Reggeli Pesti Hírlapot hagynám csak. beszüntetném a tv-adásókat is, csak a fél nyolcas híradót nem. hogy elmondhassam, másnap milyen áremelések lesznek. De ez még csak a kezdet, mert ha én kormány lennék, akkor itt biztos rend lenne, de legalábbis költségvetési egyensúly. A katonáim egyenruháit biztos egyből kicseréltetném népnemzetikeresztényre, hogy amikor mennek rekvirálni, ne azt higgyék az emberek: jöttek az oroszok, hanem öntudatos polgárként büszkék legyenek a magyar katonára. Rájuk egyébként azért lenne szükség, hogy beszedhessem az újabb, nem kis találékonyságot igénylő adókat. Hogy milyeneket, azt félve irom le. mert még valaki elbugázná az ötletemet mielőtt én lennék a kormány, s esetleg az ő nevét áldanák, az enyém helyett. Szóval, bevezetném az alvási adót. Tizennyolc éven aluliaknak — tekintettel a humánus szempontokra — ötven fillér lenne egy perc, felnőtteknek egy forint Ez nyolc óra alvásnál is csak 480 forint — mi az a szállodai árakhoz képest. Főként, ha azt vesszük: spórolásból valaki két-három éjszakát kihagy, utána ennek az összegnek a többszörösét is fizetné, csak elhasson egyet. Nem akarom az olvasót a költségvetési egyensúly szempontjából beláthatatlan pozitívumokkal kecsegtető új adónem összes részletével untatni, elég legyen csak annyi, hogy minden ágyat egy-egy ketrecbe zárnék, a ketrec kulcsa egy-egy adóellenőrnél lenne, akinek munkáját azok a katonák segítenék, akiknek már van új egyenruhájuk (nehogy összetévesszék őket!) — mennyivel szebb feladat ez. mint az átkos kommunisták idején kukoricát törni... Szóval, az alvással tölteni kívánt időre leszurkolt pénzért cserébe kinyittatnám a ketrecet, persze, egy perc túlalvást sem engednék, különben elszabadulna a pokol. Közben éberen őrködnék azon isi. hogy az ágyban csak alvás folyjék — mindenfajta más tevékenységért újabb adót vetnék ki. De ennek zseniális részleteit már tényleg nem szivárogtatom ki. aminth'Tv további ötleteim sem, úgymint kapun kilépési adó, mosdási adó. ásatási adó stb. De megnyugtatom az olvasót:' nincs még vége az ötleteimnek. S attól sem kell tartania, hogy én ne lennék egyszer kormány. Hisz egyre inkább a látványos, bár — elismerem — némileg átgondolatlan intézkedések kora jön. S ha végre én ke. rülnék a kulcspozícióba, olyan költségvetési egyensúly lenne itt, hogy csak na! Balogh Tamás Főkapitány, mint helyzetmentő? Hallgatjuk a belügyminiszter délelőtti nyilatkozatát; „szűk elit" mozgolódásáról van szó — állítja. Aztán jön újabb megnyilvánulása: délben bevetik a rendőri erőket a rendcsinálás érdekében. Déli hír; az erőszakot délután 3-kor alkalmazzák. Aztán a végleges információ — nem erőszakoskodnak a rendőrök. A megnyugtató hír magyarázatát is láthatjuk a délutáni, rendkívüli híradóban. A riporter Barna Sándor budapesti rendőrfőkapitányt kérdezi: alkalmaznak-e erőszakot? A volt Csongrád megyei főkapitány válasza: nemi AZ ismételt kérdés; ha a belügyminiszter a közbelépést parancsolja, akkor sem? E ponton jön a meglepetés; a rendőrfőnök elismerést érdemlő diplomáciai érzékkel vágja ki magát. Nem mondja, hogy megtagadja a parancsot, csupán azt fejti ki: nem boldogulnának e feladattal. Aztán a felvételen azt is láthatjuk, fölhívja a köztársasági elnöknél tartózkodó főnökét, s engedélyt kér az erőszakos közbelépésre fölvonultatott emberei visszahívására. Megkapja. S abban a percben úgy érezhetjük: & rendőrfőkapitány mentette meg a helyzetet. Később az is kiderül Horváth Balázs újabb nyilatkozatából, a beláthatatlan következményekkel járó erőszakos közbelépésről ugyan lemondott, azonban továbbra sincs tisztában a helyzet súlyával. Előbb katasztrófával fenyegető helyzetről beszél Szegeden (kiderül; szó sem volt ilyesmiről), aztán újból „egy foglalkozási csoport" akciójáról beszél, amely „zsarolásnak nem engedhet a kormány" (rég kiderült, országos szimpátiával kísért megmozdulásról van szó), s végül politikai érzéketlenségről számot adó nyilatkozatára teszi föl a koronát, amikor azt mondja; az áremelést csak úgy vonhatnák vissza, ha a nyugdíjasok pénzéből vennének el. Puff. Ilyenkor kerül dilemmába az ember, hogy eldöntse, mi nagyobb bűn a politikában: a butaság vagy a tisztességtelenség? (balogh) Hírek a fővárosból után megelégelték a várakozást Egyikük úgy döntött, áttöri a barikádot. A hatalmas kamion felbőgött, s lassan megindult. Az úton keresztbe álló Wartburg fiatal vezetőjének a szeme se rebbent hajthatatlan maradt A Scania egy centivel a taxi előtt megállt — feladta. Tizenegy órára megszületett a megállapodás: fél órára mindenütt felnyílnak az úttorlaszok. Rövid lélegzethez jutott a város, a körutakon megjelentek a kamionok, mindenki igyekezett minél gyorsabban kijutni a szorításból. Türelmetlenségnek mégsem volt nyoma. — Gyalog jövök Dorozsmáról. Mit gondolsz, járnak a vonatok? — kapott el az út szélén egy ismerős. — Fontos? — Nagyon, kétnapos konferenciára indulnék Pestre. Mindenesetre megpróbálom. Akadtak kevésbé megértő autósok is. A Nagykörúton, az Elszó szakemberei torlaszolták el az utat. Egy Trabantos mégis megpróbálta a lehetetlent — átbújni a kordonon. A kocsi két oldalán kicsipkézve, végül, mégiscsak megfordult. A legtöbb helyen a feleségek is állták a sarat Valóságos zsíroskenyér-készítő brigádok alakultak. Egy kocsi motorháztetője hamar megtelt élelemmel. Furcsa asztal — gondolná az ember. Pedig tegnap valahogy minden természetes volt: a tegeződés, egy csésze kávé az ismeretlen taxisoktól, a jó szó, a türelem, a segítőkészség, és legfőképp az elszánt összetartás. (rafai) GÖNCZ ARPAD UTASÍTÁSA. A köztársasági elnök, mint a hadsereg főparancsnoka még a kora délelőtti órákban határozott utasítást adott ki, hogy a hadsereget és annak eszközeit nem szabad bevonni a taxis demonstráció miatt kialakult konfliktus rendezésébe. TÁRGYALÁS A RENDŐRSÉGGEL. Budapest rendőr-főkapitánya pénteken a kora délutáni órákban tárgyalást folytatott Horváth Pállal és Barcsai Jenővel a budapesti taxisok, valamint a magánfuvarozók országos képviselőjével. A dr. Barna Sándor rendőrtábornok kérésére létrejött találkozón megegyezés született abban, hogy a taxisokkal szemben nem lép fel erőszakosan a rendőrség. A főkapitány hangsúlyozta: amennyiben a tömegek elleni erőszakos fellépésre parancsot kap, úgy lemond tisztéről — tájékoztatták az MTI-t a megbeszélésről a BRFK illetékesei. (Mint ismeretes, a főkapitány kora reggel még nem zárta ki az erőszakos fellépés lehetőségét.) A KOMPROMISSZUMOS JAVASLAT A KORMÁNY ELŐTT. A kormány pénteken délután megkezdődött ülésén arról a kompromiszszumos javastatról tárgyal, amelyet Szabó Tamás munkaügyi államtitkár vezetésével a kormány megbízottai és a taxisok képviselői dolgoztak ki. Ennek lényegéről az államtitkár részleteket nem volt hajtandó közölni. Kifejtette viszont azt, hogy véleménye szerint olyan kölcsönös engedményekre került sor, amelyek valószínűleg mindkét fél számára elfogadhatóak lesznek, és a kiutat jelentik a válságos helyzetből. A KORMÁNY TOVÁBBRA SEM ENGED. Kompenzációról tárgyalunk, szóba került a hivatalos szállítók részére üzemanyagbón bevezetése, ennek részleteit most vitatjuk meg — mondotta a rendkívüli kormányülésről a televízió stúdiójába igyekvő Horváth Balázs belügyminiszter és Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az esti órákban az MTI munkatársának. Hozzáfűzték: a taxisok saját szakmai követelésének teljesítésére vannak különböző technikai megoldások. Ezek néhány nap alatt kidolgozhatók. (Lapzártakor a tárgyalások végeredményéről nem érkezett jelentés.) Menlevél Az autós megmozdulás pikantériája, hogy ma tartja Budapesten közgyűlését a Magyar Autóklub. Az érdekvédelmi szervezet vidéki küldöttei tegnap aggódtak; eljutnak-e vajon ... Ezért Balogh Tibor főtitkár valóságos „menlevelet" küldött telexen a megyei szervezetekhez, kérve abban a blokád őreit: az ő érdekeiket védeni szándékozó küldöttek továbbhaladását ne akadályozzák. Remélhetőleg így lesz.