Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-26 / 272. szám

AKORSZÁG 80. évfolyam, 272. szám 1990. október 26., péntek Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Egy nyelven, hány hazában ? Sorok a benzinkútnál — Vitáznak a parlamenti bizottságok Politikai röntgenkép — Klebelsberg emlékezete —Valutázók a piacon E

gy Kassán élő szlovák asszony. Katarina Alattyánova levelet írt Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, melyben beszámolt a szlovákok nemzeti nyelvhasználatának törvénybe iktatását célzó törekvésekről, és felyetette a Szlovákiában élő magyarok nyelvismeretének hiányosságait Az államfő válaszában kifejtette, hogy országainkban emberemlékezet óta együtt élnek több nemzet képviselőt „A magyar—szlovák viszonty éleződése, megromlása szinte minden esetben külső erők műve, nyomásának következménye, vagy kisérő jelensége volt." Nyílt levelében arra is ráirányítja a figyelmet 'Göncz Árpád, hogy az érintett emberek és közösségek ügyévé tegyék és saját jogkörébe utalják életkörülményeik szabályozását, egyebek között olyan alapvető területeken, mint az anyanyelvi oktatás és kulturális-művészeti élet, vallási tevékenység, jogszabályalkotás és közigazgatás, vagy a kapcsolattartás anyaországuk szerveivel és szervezeteivel, valamint harmadik országok azonos nemzetiségű közösségeivel ..." Szlovákia — nyelvügyek fogadását. A tömeg dühödten kifütyülte Erantisek Miklosko parlamenti elnököt, aki nem átallotta elsőként említeni a verziók között a koalíciós javaslatot. Az egész napos éles vitát követően este fél 8-kor a törvényhozó testület újra összeült és Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke azt javasolta: hogy fejezzék be a vitát, és bocsássák szavazásra a kormánykoalíció pártjainak nyelvtörvényjavaslatát Ezt az indítványt a képviselők minimális ., többséggel elfogadták. így megkezdődhetett a koalíciós javaslathoz fűzött egyes módosító indítványok sorsáról való szavazássorozat. Valószínű, hogy a számos részletkérdésben való külön döntéskényszer miatt a szavazás az éjszakai órákba nyúlik. Az sem biztos egyelőre, hogy a csütörtöki ülésen végső döntést hoznak. Bizottsági ülések Csütörtök délelőtt hallatlanul feszült politikai légkarben kezdődött meg Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Tanács (parlament) vitája a szlovák nyelvtörvényről. A képviselők előtt három javaslat fekszik: a Szlovák Nemzeti Párt képviselői áltál benyújtott, eredetileg a Matica Slovenska által kezdeményezett tervezet, a kormánykoalíció indítványa, valamint az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közös szövegjavaslata. A Matica-verzió súlyosan hátrányos helyzetbe hozná a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségeket, köztük a legnagyobb lélekszámú magyart, mivel csak a szlovák nyelv használatát engedélyezné a hivatali kapcsolatokban az ország egész területén. A koalíciós törvény a vegyes lakosú területeken lehetővé tenné a kisebbség anyanyelv-használati jogát is, de ezt az egyes településeken élő nem szlovák lakosság bizonyos minimális számarányához kötné. (Egyelőre nem tisztázott, hogy ez hány százalék legyen. 10 és 50 százalék között a legkülönbözőbb elképzelések merültek fel.) Az Együttélés és az MKDM javaslatának, amely a kisebbségek jogvédelmére helyezi a hangsúlyt, nincs igazán esélye az elfogadásra. Az ülés kezdetével egy időben a Szlovák ^Nemzeti Párt Pozsony főterén több ezres tüntetésen követelte a Matica-törvénytervezet elAz Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága csütörtöki ülésén úgy döntött: egyelőre nem javasolja a helyi adókról a kormány által beterjesztett törvénytervezet parlamenti megvitatását. Csúcs László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője nem tudta meggyőzni a testületet, annak ellenére, hogy kifejtette: amennyiben a Parlament késlelteti a törvénytervezet elfogadását, működésképtelenek lesznek az újonnan alakuló önkormányzatok. A költségvetés ugyanis csak részben fogja finanszírozni a kistelepülések, városok önkormányzatának tevékenységét, a fejlesztések fontos forrásává a helyi adók válnak. Ügy számolnak, hogy ebből mintegy 18 milliárd forint többletbevételhez juthatnak a helyi szervezetek, ám az is igaz, hogy ez a lakosság és a vállalkozók számára egyaránt újabb terheket jelent. Csaknem három órán vitatták az Országgyűlés kulturális bizottságának csütörtöki ülésén a frekvenciamoratóriumról szóló törvényt, s bár lényegi kérdésekben megegyezett a képviselők álláspontja, mármár úgy látszott, hogy a tervezet jogi „formanyelvében" nem sikerül nézetazonosságra jutniuk. A moratóriumról valamennyi képviselő úgy vélekedett: a . várhatóan jövő tavasszal megalkotandó médiatörvény életbe lépéséig szükséges a korlátozás fenntartása, hiszen ellenkező esetben az akkorra tervezett frekvenciaelosztásra márkész helyzet alakulna ki. A vitában több képviselő is rámutatott: a mostani törvénytervezetben is világossá kell tenni, hogy a moratórium csupán ideiglenes, s mind a kormányzat, mind a Parlament szükségesnek tartja a közszolgálati médiák mellett a kereskedelmi jellegű, magántulajdonban lévő televíziók és rádiók létrejöttét. Biciklivel Európába Most már biztos, amit eddig csak rémhírnek hittünk: drasztikusan megemelkedett az üzemanyag ára. A kormányzati döntés 70 százalékkal magasabb árat diktál mától — nem csak az autósoknak. Botor dolog lenne azt hinni, hogy ez az intézkedés csak az autósok táborát sújtja. Akikről már csak odafönn hiszik, hogy csuda gazdagok, tizenéves Trabantokon száguldozva. Nem kétséges, heteken belül drágább lesz a zöldség, a tej, a kenyér, a ruha. a tengeri herkentyű. Mindent szállítani kell. Márpedig hatvanforintos benzinár mellett megáll az élet. Hiába hangoztatjuk: vállalkozói országot szeretnénk. Későn kapcsolt a kormány! — mondják többen is. Az Öböl-válság nyomán ugyanis felkúsztak Nyugat-Európában az üzemanyagárak. De mára már a legtöbb helyen mérséklődtek is. (Ausztriában például 25 százalékkal.) Hogy mi húzódik a kapóra jött indok mögött? Minden bizonnyal az egyre jobban üresedő kincstári kassza, amit va_ lahogy nullára kellene futtatni. Az állami büdzsé ugyanis továbbra is őrzi bolsevista jellegét: az a jó pénz. ami átfolyik rajta, hogy újraosztható legyen, hogy az állam mindenbe belenyúlhasson. Erre alkalmas kiválóan a benzin is. Ha eddig "harmincöt forintból huszonötöt az állam tett zsebre minden liter benzinből, akkor most ez az öszszeg minden bizonnyal tovább nő. Hiszen az idén még nem haladja meg a tíz százalékot a világpiacon beszerzett olaj részaránya. Szimpatikus gondolat az. ha fel akarunk zárkózni Európához, akkor világpiaci árakat kell bevezetnünk. De mindezt csak úgy lehet, hogy egyértelműek és világosak legyenek a játékszabályok. Azaz, nemcsak a benzin, hanem a munkaerő ára is világpiaci legyen. Hiszen a nyugatnémet polgár könnyen kifizeti a másfél márkás benzinárat a háromezer márkás fizetésből. A mi háromszáz márkás jövedelmünkből mindez aligha fog menni. Ott persze az állam nem fölözi le ilyen gátlástalanul az, autózni vágyók forintjait. Micsoda különbség! Mindig eszembe jut egyik államtitkárunk, aki nem is olyan régen kifejtette, a kis fogyasztású kocsik behozatala felérne a kormánynak egy alkoholtilalommal. Most pedig elindulunk Európába — biciklivel. Ne csodálkozzunk, ha így soká érünk majd oda. Bár az is lehet, hogy egyszerűen csak racionalizálásra törekszik a kormány. Végül is, tényleg bonyolult kiírni a kutaknál külön az oktánszámot, és külön az árat. Mennyivtel egyszerűbb lesz hamarosan így: 92! (rafai) Somogyi Kánolyné felvétele A hírek tegnap délután kiszivárogtak Benzinárak 1978-1990 Normál Szuper Extra 1978. I. félév 5,— 630 8,— 1978. H. félév 630 8.— 930 1979. január 7,70 9,60 1130 1980. április 10,— 1130 13,— 1981. január 13,30 1430 1630 1982. június 15,30 1630 18.30 1982. december 1830 20,— 2130 1987. július 20.— 2?,— SM — 1988. július 22,50 24,— 2530 1989. március 24.50 26,— 2),— 1990. január 28,-2930 31,— 1990. július 33,50 3530 3730 1990. október 26. 56,— 59,62,Benzin — sok(k) Ma 0 órakor lépett életbe az a kormányhatározat, amelynek értelmében az üzemanyagok jelentősen megdrágultak. Mától a 86-os oktánszámú benzin 56, a 92-es oktánszámú 59, az őlommenteás 61. a 98-as oktánszámú benzin 62 forintba kerül literenként. A gázolajok fogyasztói ára — kéntartalomtól függően — 42 és 43,50, illetve 45 forint literenként. Az áremelést a kormány szerint a szovjet olajszállítások bejelentett, és azon túli csökkenése, valamint az öböl menti térségben kirobbant válság okozta, illetőleg az, hogy e körülmé»nyek miatt egyre nagyobb mennyiségű kőolajat kellett beszereznie hazánknak magas világpiaci árakon. Mint ismeretes, hazánk összes energiafelhasználásának több mint 60 százalékát szerzi be importból, főként a Szovjetunióból. Az üzemanyagok fogyasztói árával kapcsolatban elhangzott: az eddigi árképzés a 17 dolláros olajat tekintette árközpontnak, a mostani áremelés révén az irányadó ár 29 dollár — vagyis, ezt alapul véve, alakították ki az üzemanyagok fogyasztói árát. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: mivel az energiahordozók termelői árát általában a kőolaj határparitásos árához viszonyítva állapítjá meg, a mostani áremelés kihat a többi energiahordozó termelői árára is, amelyek esetében az áremelés átlagosan 90 százalékos. Mivel a nyár folyamán az üzemanyagok fogyasztói árát már emelték, most e termékeknél 65 százalékos fogyasztóiár-emelésre került sor. Más energiahordozók fogyasztóiáremelését erre az évre a kormány nem tervezi. November l-jétől a kőolaj termelői árát 90, a benzint átlagosan 65, a gázolajét — a háztartási tüzelőolaj kivételével — 90 százalékkal, a sugárhajtómű-üzemanyag termelői árát 90 százalékkal, a fűtőolaj termelői árát 90, a földgáz termelői árát pedig 80 százalékkal emelik. Megváltozott az üzemanyag fogyasztói árának szerkezete is. Eddig az útalapra 4300 forintot fordítottak, tonnánként, a benzin árából, ez most 8300 forintra növekszik. A benzin fogyasztói árának összes adótartalma egyébként — 86-os oktánszámú benzin esetén — 74 százalék. Mint elhangzott, ez megfelel az európai gyakorlatnak. Az áremelés révén egyébként az üzemanyagok fogyasztói árának színvonala elérte a nyugateurópai átlagot, így a jövőben mód van arra, hogy a világpiaci árakat követve a fogyasztói árak akár csökkenhessenek is — mondta a minisztériumi szóvivő. DM-grafikon Tankcsapda fogyasztói adó 21.06 kereskedelmi arres 1.51 útalap 3.25 termelói a'r 9.68 Benzin ügyekben sűrűn és szívesen hivatkoznak a világpiacra Mondván, ahhoz kell igazodnunk. Nos. ábránk most azt szemlélteti: idehaza ki, mennyit vág zsebre egy liter benzin árából? Kevesen tudják, hogy a — tegnapig érvényes — 35 forint 50 filléres literenkénti árból mindössze 9 forint 68 fillér volt a termelóké. Az Áfor kereskedőinek csak másfél forintot hozott minden liter eladott benzin. Hogy kié lett a többi? Fogyasztói adó címén a költségvetés literenként több mint 21 forintot vágott eddig zsebre, hogy más kiadásokra átcsoportosítva, az autósakkal fizetesse meg a vállalatok veszteségeit hogy mesterségesen megdrágítva a szállítást felsrófolja az élelmiszerek, a közlekedés, az iparcikkek árát Ha ehhez még azt a 3 forint 25 fillérnyi útalapadót is hozzászámítjuk, ami szintén az államkasszába vándorolt egyből látszik, literenként közel 25 forintot nyert a költségvetés minden liter benzinen. Nyilvánvaló, hogy a világpiaci ár változásával sem akar lemondani a kormány erről a kivételesen jó bevételről. Egyetlen választása maradt: drasztikusan megemelte az üzemanyag árát hogy ezután még több vándorolhasson az egyre telhetetlenebb zsebbe. Hiszen üzemanyag-beszerzésünknek egyelőre alig tíz százalékát adja a világpiaci áron, vásárolt kőolaj. A többit továbbra is „puha" valutáért kapjuk.