Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-19 / 267. szám

1990. október 19., péntek A helyzet Kubai szürke márványból Fazonigazítás A Kárász utca és a Dugonics tér sarkán áll a Belváros egyik sokat vitatott épülete, korzó felőli földszintjén a Gulácsy-teremmel. Modern, mértani formákból felépített, dísztelenre csupaszított tömbje kevéssé illik környezetébe, amely — bár maga sem homogén — mégis egységes képet alkot. Á klasszicista, romantikus, eklektikus és szecessziós jegyeket magukon viselő szomszédos házak között — különösen a Kárász utcai oldalról tekintve — idegenül áll az 196D-ben,. Kőhalmi József tervei szerint készült épület. Amikor bemutatták az, L jelü (Kárász utca, Dugonics tér, Tisza Lajos köfút, Kölcsey utca által határolt) belvárosi tömb rehabilitációjának terveit (Koczor György munkáját). felvetődött a kérdés, mint kezdjenek a Kárász utca 17-tel, beavatkozhatnak-e egy önálló szellemi alkotás eredményeként létrejött épület életébe. van-e joguk a változtatásra? Somogyi KAroIyné felvétele A ház felújítása elkerülhetetlenné vált. Kicserélték a régi — és már szabványtalan — kéményrendszert, áttervezték a fűtési hálózatot (mindezt 2 millió forintért) Készülőiéiben a telj® tetőrekonstrukció. Most a külvilág számára is látványos lépéséhez érkezett a munka; állványokat emeltek a Dugonics téri oldalra. A külső és belső homlokzatot újrafestik, mégpedig „hőstop-vakolatot" visznek föl a falakra, ez jelentős energiamegtakarítást eredményez majd. A Kárász utcai oldal fel,újítására ár munkák későbbi .szakaszában kerül sor. Az eredeti átigazítási tervekből annyi Válik Valóra, hogy kubai szürkemárvány-lapokat felhasználva, új nyíláskereteket készítenek ezen a faion. A hírlapbolt, képcsarnok portáljai fölött húzódik majd egy márványlapsor, a felettük lévő hármas ablaksort is hasonló keretezés fogja egységbe. Az így jelzett formák alkalmazkodnak a környezet építészeti stílusához, s igyekeznek szerv®ebbé tenni a kapcsolódást. Ny. P. Áremelés csak jövőre! Három év- húszezer vonal Szegeden Tegnap Szegeden járt dr. Krupanies Sándor, a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgató-helyettese, hogy tájékoztassa a szegedi igazgatóság dolgozóit a cég alakulóban levő üzletpolitikájáról. A, néhány hónapja önálló Magyar Távközlési Vállalat második emberétől elsőként azt kértük, vonjon gyorsmérleget az rt. eddigi tevékenységéről : — Azért önállósultunk, mert addig több miliárdot elvitt tőlünk a posta, márpedig így nem lehet európai telefonhálózatot kiépíteni. Eljutottunk oda, hogy Albánia után nálunk volt a legrosszabb a telefonellátottság Európában. — Es most? — Az országos toplista 3. helyén vagyunk. Eddig 7 milliárd a nyer®égünk. — Ha ilyen jól megy a verkli, miért hallani újabb áremelésről? — Az idén nem emelünk a díjtételeinken. Jövőre viszont teljesen más tarifarendszerrel kívánunk dolgozni. Nálunk a legolcsóbbak a helyi beszélgetések, és a legdrágábbak a külföldi távhívások. Ezen szeretnénk változtatni. — Ez lenne az új üzleti filozófia lényege? — Pontosabban az, hogv ezen túl nem a készülékek b®zerelési díjából kívánunk megélni, hanem a működtetéséből. — Mennyiért telefonalhatunk jövőre? — A helyi tarifa 50 százalékkal emelkedik. Sok egyéb díjtétel viszont ®ökken. Szeretnénk bevezetni a hétvég* kedvezményt, és 25 százalékos áron az éjszakai holdfénytelefont. — Mire számíthatnak a vonalra várók? — A program azt célozza, hogy három év múlva megszűnjön ez a rendkívüli telefonéhség. Most közel egymillió vonal van az országban. Ennek fele Budapesten. A lakossági készülékek száma viszont csak 300 ezer. Három év alatt szeretnénk megduplázni a vonalak számát. — Tovabbra is monopolhelyzetre törekszenek? — Szó sincs róla. Ma még egy 1964-es törvény szabályozza a távközlési munkát. Decemberben várhatóan megszületik az új távközlés' törvény. Egy® területeken máris megindult a verseny. — Közel harmincéves törvény szabályozza azt is, hogy a telefonra várókat hogyan sorolják be' — Üj, életszerűbb, és főleg a lakosság által is ellenőrizhetőbb sorban állási rendszert szeretnénk. Mig nem lesz kínálati piac, addig sajnos szükség l®z erre. — A piaci viszonyok teljes térhódítása mikorra várható? — Remélem, hat-hét év* múlva lényeg®en enyhül a mai telefonéhség. Hogy a szegedieknek mindez mit jelent, arról Vojnár Lászlót, a vállalat helyi igazgatóját kérdeztük; — Szerettük volna, ha a lakossági erőket is sikerül megmozgatnunk. Ezért hirdettük meg — tájékozódási jelleggel — az ötvenezer forintos részvényünket. Kiderült, ezzel a sorban állók kétharmadát kizárnánk a telefonhoz jutás lehetőségéből. Visszaléptünk. Időközben eldőlt az Északi városrész telefonközpontjára hirdetett versenytárgyalásunk is. A Délépítő Kft. ajánlata volt a legjobb. így 850 millióért ők épitik meg az új telefonközpontot, és a hozzá kapcsolódó tornyot is. 1993-ra 20 ezer új vonalat nyer így a város. Most 14 ezren állnak sorba telefonért. Három év múlva tehát megszűnik a szegedi telefonhiány. R. G. Még gáz volt a gőzzel Miért maradt ki a távfűtő müvek hőszolgáltatásából a Budapesti körút, Szamos és Retek utcák -által határolt terület? — érdeklődtek az ott lakók egy hete. Szerk®ztőségünk akkor utánanézett, ki felel ezért? A távfűtőműveknél azt a választ kaptuk, hogy a Dégáz 6aját ®ővezetékrendszerének felújítását végezve, a' kérdéses 3-as kazánházat a "javítási' munkák végéig nem tudja kellő gáznyomással ellátni, így esetleg rész-. leg® fűtésről tud csak gondoskodni. " '•-* A valódi fűtést szerdára ígérték, ám sem addig, sem utána nem melegedtek fel a radiátorok. A környék lakói a szerdai hideg éjszaka után, átfázva, ismét megkerestek: meddig fagyoskodjanak, több ezren, gyermekeikkel? Ezúttal a Dégáznál Szabó László üzemigazgatótól vártam kérdésükre választ. Ígéretet tett arra,"hogy csütörtök délig ők megoldják a problémát. A távfűtőművek ennek reményében azzal toldotta meg; ha lesz gáz, gőz is. Amikor az érdekeltek e sorokat olvassák, bőrükön érezhetik, beváltották-e ígéretüket a melegcsinálók. Miért pont á fűtési idény kezdetén keltett "a Dégáznak felújítania Vezetékrendszerét? Erre is választ kaptam. A tervek szerint október 15éig a munkával végeztek volna, de a földmunkák kivitelezője nem tartotta a megbeszélt határidőt... Az egymásra mutogatás — a bevett szokások szerint — bizonyára a végtelenségig folytatható lenne. (varga) Vasutas változások Fejcseremenetrend A seregben láttáin utoljára ennyi egyenruhás embert egyszerre „tiszteletadást teljesíteni" (szalutálni), mint tegnap délután, amikor Csárádi János, a MAV üj vezérigazgatója belépett a Vasutas Művelődési Házba, /avartan hárította el a nagy tisztességet, egyszerű munkalátogatásra jött csupán. Pedig régi vasutas, éppen harmincnégy éve bújt egyenruhába. — A rendszerváltás személycserét hozott a vasút élén is. ön milyen változtatásokat tervez a kissé rozsdás szerkezetben? — kérdeztük a vezérigazgatót. — Mozdítani kell a vasutat, az bizonyos. Fönt ez már el is kezdődött, azon a vezérigazgatóságon, amelyet eddig még minden átszervezés érintetlenül hagyott. Volt szerencsém a közelmúltban tanulmányozni a nyugatnémet vasút felépítését s tapasztalataimat megpróbálom hasznosítani. — Tudomásom szerint, tavaly egy svájci cég is vizsgálta már a MAV-ot. • — Igen, csak azóta pihent ez az anyag. Hát most előv®szük. Kereskedővasút kell nekünk. A váltás természetesen nem egy-két éves program — a neve ezért is Vasút 2000 —, s a szerkezetváltást létszámleépítések is kísérik. — Mit szólnak a vasutasok, ha az új vétzér mindjárt létszámleépítéssel indít? — Leépítés és nem elbocsátás! Az első menetben 30 százalékos létszámcsökkentést tervezünk, de mindenkinek tudunk munkát ajánlani. A központon kívül Ferencvárosban, netán vidéken is lehet dolgozni. A munkakönyv csak ezután jön. — A vasút sosem állt meg a maga lábán, ön hogyan tervezi? — Rendelje meg nálunk az állam a személyszállítást, és fiz®se is meg az értékét. Azt nem folytathatjuk, hogy a teherszállítás nyereségét a személyszállításba pumpáljuk, mint eddig, és így legyünk nullszaldósak. Ebből nem lehet fejleszteni, miközben máshol az állam feladata a pályaépítés és a -fenntartás is. . — A területeken milyen változásokot tervez? — A hat igazgatóság vezetői posztjaira pályázatokat írtunk ki, dé az alsóbb szinteken is tesz változás. Az eddigi kinevezés® rendszer helyett mérettessék meg mindenki. Szólaljanak meg azok is, akik ezt korábban nem tehették. — Pályázik? — kérdeztük Lovász Lázártól, a több mint 12 ezer embert foglalkoztató szegedi igazgatóság igazgatójától. — I93I-ben születtem, a jövő év közepén úgyis nyugdíjba mennék. Négy-öt év alatt ezt a feladatot nem érdemes elvállalni ... Tehát nem pályázok. K. A. * Átlagosan ezer forint béremelésben rész®ül november l-jétől 70 ezer vasutas dolgozó — tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a MÁV vezérigazgatósága. A 124 ezer MÁV-alkalmazott közül most azok részesülnek fizetésemelésben, akik fizikai és termelésirányítói munkakörben dolgoznak. (MTI) Üres zsebek, összeomló piacok Húsból, tejből a kevés is sok? Sokkoló adatokkal kezdem egy igen hosszúra nyúlt tanácskozás alaphangját érzékeltetni. Hazánkban a tejfogyasztás az idén 10-15 százalékkal csökken, s ez a hatvanas évek szintjének felel meg. Ha valóra válik a bejelentés, hogy januártól a tejen még meglévő 3,5 milliárd forint fogyasztói árkiegészítés is megszűnik, akkor nem nehéz elképzelni, hová tartunk: az egészséges táplálkozás korábban meghirdetett céljaival ellentétes irányba. Az elégtelen fogyasztási szint miatt képződött feleslegek exportja a szubvenciók, versenyében — mi akkor csökkentettük, amikor az EGK növelte — súlyos veszteséget okoz a tejiparnak. Ha nem sikerül szociálpolitikai intézkedésekkel megfordítani e folyamatot, akkor elképzelhető, hogy jövöre a tehenek 15 százalékát mészárszékre kell küldeni. A hús sem sokkal kelendőbb. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát belföldön az idén egyharmadával kevesebb tőkehúst tud értékesíteni, mint tavaly. A külpiaci információkat is bekalkuláló számításaik szerint az idei 478 ezer sertés feldolgozásával szemben jövőre 400 ezernél többre nem vállalkozhatnak. A raktárra termelés pénzügyileg tarthatatlan állapot. Szarvasmarhából a kapacitás negyedét kitevő 15 ezer levágásának adott a kereskedelmi háttere. A kivágandó (?) tehenek a húsfelesleget gyarapítanák. Egyedül a szalámigyártás szintje tartható. Az exportáló Terimpex képviselői szerint az EGK számára fontosabb a saját termelőinek védelme, minta' mi megsegítésünk. A lefölözési kedvezmény egész Kelet-Európára vonatkozik, s versenyben dől el, mi jut ebből nekünk. Minden bizonnyal csak a mostani szintet jelentő 12 ezer tonna darabolt hús kivi-tele. Korábban a Szovjetunióba 2030 ezer torina szarvasmarhát, 42 ezer tonna hasított sertést és 40-80 ezer tonna élő sertést vittünk ki, komolyabb minőségi követelmények nélkül. Ha nem tudunk valamiféle „nyersanyagért élelmiszer-megállapodást" kötni, akkor kétséges, hogy ezt az árutömeget tőlünk veszik meg. A Közös Piac magas készletei mellé olyán szubvenciót tud tenni, amivel versenyezni képtelenség. Talán Jugoszlávia a mentőöv, dé ez kisebb tételt jelent, s igen nehéz a kifizetésre pénzügyi garanciákat találni. Az ínformációk a Mezőgazdasági Szövetség szarvasmarha- és sertéstenyésztői választmányainak tegnapi, csütörtöki -együttes ülésén hangzottak el. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének képviselője szerint az állattenyésztés gondjaival érdemben senki sem foglalkozik. Csodavárás helyett mindenki a saját erejére támaszkodva érhet célt érdekei érvényesítésében. A szakminisztérium általánosságokban már kifejtette, hogy a hazai termelés egyharmadát kitevő exportra szükség van Az sajnos, még ma is tisztázatlan, ki viselje az anyagi terheket, és milyen termékekre gondoltak. A termelők a belső fogyasztást élénkítő megoldások mellett az exportszubvenciók fenntartása, a termelés költségeit fedező felvásárlási árak mellett kardoskodnak. A baromfitenyésztők is hasonló gondokkal küzdenek, egyre több baromfinevelő telep marad üresen. A hathatós kormányzati intézkedések késlekedésével, vagy elmaradásával heteken belül eljuthatunk a tárgyalások időszakából a demonstrációkéba. T. Sz. I. Hirdetésfelvétel az újvidéki Magyar Szóba és Dnevnikbe és minden jugoszláv sajtótermékbe, televízióba, rádióba Szegeden, a Dugonics tér 12. sz. alatt a Mediátor Irodában. Telefon 24-326 Hirdessen örintért! V