Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)
1990-10-14 / 262. szám
1990. október 14., vasárnap Tetőablak 7 Morzsák a Bibliából Szent Mihály temploma „Mostan édes fiam legyen az Úr veled, hogy sikerüljön néked házat építeni az Úrnak, a te Istenednek, miképpen szólott te. felőled" — így szól a Krónikák elsó könyve. És a szentmihálytelkieknek sikerült Velünk volt az Isten!" — írta a régi, táncteremből lett kápolna falára tett meghívóra dr. Kovács László plébános. Valóban: 1988-ban szinte fillér nélkül kezdtek az évszázados terv megvalósításához. A hívek adományaiból, a falu lakóinak. távolról jött mesterek munkájának eredményeként emelkedtek a falak. A szomszédos házak közé simuló, nagyságával. díszeivel nem hivalkodó, fehér falú épületet Palánkai Tibor tervezte. Csak az erdélyi stílusú, faszerkezetes torony jelzi a faluba érkezőnek., merre van Isten háza. A templombelső tartóoszlopai is fából készültek, a tető és az oldalfalak bevilágítóablakai finoman permetezik a fényt. Udvardi Erzsébet oltárképe Szent Mihály és a mennyből letaszított, bukott angyal küzdelmét ábrázolja, csillogó ezüst és arany színekkel. A színes üvegablakok — Perlaki József • uvegmüves munkái — az O- és Újszövetség jeleneteit mutatják, olyanokat, amelyekben angyalok szerepelnek. Tóbiás és Dániel segítségére sietnek a szárnyas égiek, a getsemani kertben imádkozó Jézust megerősíti az angyal, az üres sziklasír mellett pedig hírnökként tudatja a feltámadás csodáját az odaérkező asszonyokkal. ..Ez egy angyalos templom" — mondja a plébános, hiszen a tetó hullámvonala is védőszárnyként borul az épületre. A templomlátogatók cipője kubai szurkemárványon kopog, kezüket zöld kerámia szenteltvíztartóba mártják. A szoborfülkékben még a régi fafigurák állnak — idővel talán átadják a helyüket újabbaknak. Istennek van már háza Szentmihálytelken. A plébánia dohos, nedves, vályogfalú épülete helyett ugyancsak a hívek segítségével épülhet a templomhoz méltó hajlék. (A fotókat Nagy László készítette.) (nyilas) Hit - remény - szeretet Mindenki hisz valamiben — mondják. Némelyek Istenben hisznek, mások önmagukban, megint mások valamiben, amire rá is teszik az életüket. Igen. Hit nélkül nem lehet. Még az is hisz. aki elkeseredetten küzd önmagával. mert ügy érzi elvesztette hitét, el reményét. Hisz. mert maga az elkeseredettsége jelzi hitének fájó hiányát, hiányában való jelenlétét. A sokféle hitben a sokféle cél különböző. A hit (katolikus felfogás szerint) inkább tartalom. Isten kinyilatkoztatásának, önközlésének elfogadása. A hit (református felfogás szerint) inkább bizalom, annak elhivése. hogy Isten nem fordítja el irgalmas arcát felölünk, hanem őrzőn tekint kószáló nyájára. A hit választás. Odaszegődni, megragadni, elköteleződni, kitartani, félve-bízni, minden-nek-dacára-hinni. együttjárni. végigvinni. belealkonyulni, örökre-hajnalodm. Csupa ige a hit. csupa mozgás, csupa dinamika — leselkedő veszélyek között A legnagyobb veszély nem a hitetlenség. Sem felvilágosult, sem liberális, sem elméleti, sem gyakorlati materialista, sem posztmodern értelemben. A legnagyobb veszély a hit dinamikájának lecserélése bénító dogmatizmusra vagy elbizonytalanítón kegyeskedő önmarcangolásra. A legnagyobb veszély vitrinbe tenni, zászlóra varrni, falra függeszteni. Még ha kellenek is rutinok, kellenek a begyakorlott lélek nélkül is a lélekért végzett folyamatosság — a hit ereje felforgató voltában van. Mindenki hisz valamiben, de igazán csak abban, amire életét is odateszi. Amiért elveszíti, hogy megtalálja. Azért, hogy legyen — bőségben legyen. Lelkipásztorok állásfoglalása Alulírottak megerősítjük korábbi nyilatkozatunkat, mely szerint elfogadhatatlannak tartjuk a budapesti abszolvált teológiai hallgatók lelkiismereti kényszerítését, szolgálatra bocsátásuk eskühöz kötését. A Dunamellék! Egyházkerület lelkészi elnöke i^ nagyon jól tudja, hogy számunkra nem maga az esküszöveg a sérelmes, tőlünk is kivették ezt annak idején. Azért emeltünk szót. mert az esküben említett „egyházi törvények és szabályrendeletek", melyek a pártállami egyházirányítás alatt születtek. helyenként időszerűtlenné váltak (pl. hűség megkövetelése a Népköztársaság Alkotmánya, az Egyezmény iránt, az Állami Egyházügyi Hivatal megkerülhetetlen szerepé-, nek hangsúlyozása): ezeknek a felülvizsgálatát a leköszönő református zsinat is célul tűzte. Az eskü megkövetelése e világos oknál fogva felfüggeszthető lett volna mindaddig, amíg az új zsinat új egyházi törvénykönyvet nem alkot. Az abszolvált hallgatók szolgálatra bocsátása eddig is számos alkalommal megelőzte a fogadalomtételt. Érthetetlen tehát, hogy az egyházkerület lelkészi elnöke miért ragaszkodott ennyire az eskü kivételéhez, illetve az azt megtagadó jelöltet miért nem engedte segédlelkészi vizsgára, társait miért kötelezte vizsga előtt az eskúszöveg aláírá sára. amikor csupán az abszolutórium (valamennyi kollokvium letétele) a vizsga előfeltétele. Tiltakozunk az ellen, hogy a Krisztus törvényének szelleme helyett egy meghaladott emberi parancsolat (mely egyébként is csak jogszokás) betűje érvényesüljön, súlyosan terhelve Isten ifjú szolgáinak lelkiismeretét. Helyettük és értük szólunk, mivel jelenleg az egyházi főhatóság diktátumával szemben nincs ki megvédje a teológust, a segédlelkészt. Kifejezzük szolidaritásunkat Kósa István abszolvált hallgatóval, aki bátor kiállása miatt hátratételt szenved Mint lelkészek szólunk, elesik tehát az „egyházi belügyekbe való beavatkozás", az „alkotmányellenesség". a „törvényellenesség" ellenünk felhozott vádja. Valljuk a zsoltárokkal és' Krisztus Urunkkal: „A Te házad iránti féltő szeretet emészt engem." A magunk részérói lezártnak tekintjük ezt a párbeszédet, ugyanakkor szeretettel felhívjuk a Dunamelléki Egyházkerület püspökének szíves figyelmét, gondolja át még egyszer a történteket és vonja le azokból a szükséges következtetéseket. Figler János, Hajdú Zoltán, dr. Hörcsik Richárd. István József, Kádár Péter, Szűcs M. Sándor, dr. Tóth Albert. Református lelkipásztorok BERKECZ EVA: OROSZ TEMPLOM Egyházi hírek MINDSZENTY JÓZSEF FÖLDI MARADVÁNYAI HAZAKERÜLNEK. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozatala volt az egyik fő témája a Mindszenty Alapítvány ószi rendes ülésének, melyet Mariazellben tartottak. Az Álapítvánv elnökének. Habsburg Rudolfnak, a meghívására részt vett az ülésen dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. A Mindszenty Alapítvány megállapította, hogy teljesültek a hazaszállításnak azok a feltételei, melyeket Mindszenty bíboros a végrendeletében fektetett le. ezért az Alapítvány, mint a végrendelet végrehajtója, örömmel teljesíti a magyar katolikus egyház püspökeinek, papjainak és híveinek a kérését, hogy Esztergom nagy bíboros érsekének földi maradványai végre hazakerüljenek. Megállapodás jött létre, hogy a hazaszállítás és a temetés Mindszenty bíboros halálának évfordulójához kapcsolódjon: Mariazellben az ünnepélyes búcsúztatás 1991. május 2án. délután lesz. a földi maradványok hazaszállítására május 3-án kerül sor. az ünnepélyes temetés pedig május 4-én. szombaton délelőtt fél 11 órakor lesz az esztergomi Bazilikában. REFORMÁTUS TANÍTÓKÉPZŐ NAGYKÖRÖSÖN. Az egyházi tanítóképzők közül elsőként éledt újra a nagykőrösi református felekezeti főiskola, amelynek ünnepélyes tanévnyitóját a közelmúltban tartották a városi református templomban. A Dunamelléki Református Egyházkerület jeles eseményén a leendő hallgatók mellett reszt vettek az intézet volt tanárai és öregdiákjai is. Tóth Károly püspök köszönetét fejezte ki a művelődési kormányzatnak a helyi tanácsnak és mindazon A MEGTÉRÉS fogalom AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN a választott nép együttese helyett hangsúlyosabban az egyént veszi célba és a személyiségeknek, egyedi adottságoknak megfelelő formákban szemlélhető. Keresztelő János, az Újszövetség elsó megtérésre hívó prófétája még ószövetségi stílusban. Isten ítélönapja közeledtének hirdetésével hív megtérésre: „minden Ja, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik" (Lukács ev. 3:9). Az egyén erkölcsi magatartásának megmérését. a jobbító szándékot igényelte, és a Jordán folyó vizébe merítéssel jelképezte az addigi élet lezárását, mintegy meghalást, és új életre való feltámadást. Jézus is megtérésre hív, az Isten országa elközeledtét nem a jogos számonkérés félelmetességével hirdeti, hanem az élet megváltása, megsegítése ajándékának örömhíreként. amit mindenki hittel megragadhat. (Márk 1:15). Maga keresi meg először „Izrael eltévelyedett fiait" (Máté 15:24). hogy visszaigazítsa óket rendeltetésük helyére. Megszólítja Lévit, a vámszedőt, aki magát eladta a rómaiaknak és népét szipolyozta, ezért a leggyúlóltebbek közé tartozott: „ Kövess engem! És az felkelvén a vámszedőasztaltól követé ót" (Lukács 5:27 — 32). Mi történt itt? Egy neve szerint papi nemzetség tagjául született ember, aki Isten szolgálata helyett népe megkárosításával foglalkozott — ezért gyűlölte a zsidó és kihasználta, de megvetette a római, sót Istentói is csak ítéletet várhatott — segítséget nyert a kiemelkedésre, oltalmat és vezetést Jézus követésében egy helyreigazított élet folytatására. Ö lett Máté, az evangélium írója. A „megtéréshez illó gyümölcstermés'-! (Lukács 3:8) példája egy másik vámszedő: Zákeus. Alacsony termete miatt a kisebbrendűség érzése terhelhette, ami személyiségében erőszakosságot, gonoszságot váltott ki. Látni akarta Jézust, de titokban. Ezért felmászott egy út fölé hajló fára, ahonnan a minden ember gondolatát is ismerő Jézus lehívta: „Zákeus hamar száll) le, mert ma nekem a te házadnál kell maradnom!" Örömmel fogadta házába, nagy vacsorát rendezett barátai részvételével Jézus tiszteletére, ahol bejelentette: „lírám, minden vagyonom felét a szegényeknek adom, és akitől valamit erőszakosan elvettem, négy annyit adok helyébe. " Jézus így fogadja: „Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivel ó is Ábrahám fia; mert azért jött az embernek fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett'" (Lukács 19:1-10.) Péter pünkösdi prédikációjának felhívását: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevében, a bűnöknek bocsánatára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát!" (Apostolok cselekedetei 2:38) — az egész föld mindenkor élő emberének hirdette ki az Isten. Milyen érdekes, hogy nemcsak lelkes missziói öntudattól fűtöttek, hanem igen gyakran a keresztényüldözés miatt más világrészekre menekülők útján is eljuttatta az emberekhez aláhajló szeretetet. „Azok tehát akik eloszlottak az üldözés miatt ... eljutottak Feniciáig, Ciprusig és Antiokhiáig ... szálának a görögöknek, hirdetve az Ur Jézust. És az Urnák keze volt velük; és nagy sokaság tért meg az Úrhoz, hivővé lévén ... és a tanítványokat először Antiokhiában nevezek keresztyéneknek". (Apostolok cselekedetei 11:19—26) „Egy az Isten, aki megigazítja a zsidót hitből és a pogányt hit által" (Róma 3:30). „Nem késik el az ígérettel az Ur, mint némelyek késedelemnek tartják, hanem hosszan tür értünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. (III. Péter 3:9.) (Folytatjuk.) PAPP LÁSZLÓ református lelkész szervezeteknek, amelyek munkájukkal elősegítették az 1838ban alapított, hagyományokban gazdag intézmény 32 évi szünet utáni feltámasztását. A tanévnyitón harminckét tanítói pályára alkalmas és elmélyült hitű fiatal tett fogadalmat főiskolássá avatásakor. A főiskola működését jelképesen folyamatossá téve az öregdiákok képviselői a tanítóképző egykori úrvacsora kelyhét adományozták örökségként ifjú pályatársaiknak. ÚJRAEGYESÍTÉS - EGYHÁZI SZEMMEL. Mi magyarok, talán sóvárogva figyeljük, hogy immáron egyetlen Németország lesz. Nem a keletnémet márka árasztotta el ellenállhatatlanul a maga szocialista etoszával a „rothadó kapitalista" nyugatot, hanem a nyugatnémet márka vásárolta föl keleti szomszédját. Az egykori NDK-sok öröme is persze nagy, de nem felhőtlen. Abban a hosszú küzdelemben, amelyben a keletnémet keresztények igyekeztek a nálunkénál sokkal nagyobb marxista nyomásnak ellenállni, bizony kialakult néhány olyan egyházi gyakorlat, melyet a nyugatnémet testvéregyházak megirigyelhetnek. Elsősorban is a „konspiratív kereszténység" technikájáról van szó, melyben az egyházi hivatal helyett a személyes kapcsolatok finom kapilláris rendszere végzi el a hitnek és a keresztény elkötelezettségnek továbbadását. Ma számtalan keletnémet kereszténynek összeszorul a szíve, hogy a nyugati egyházak is olyan direkt módon kebelezik be a keletiek emberibb gyakorlatát, mint ahogyan az üzletekhez, bankokhoz nyúlnak. Vajon lesz-e még helye az alternatívának, vagy ügy adódik, hogy akik eddig a vörös csillag alatt küzdöttek, azok most a jól szervezett keresztény hivatal ellen kell fellépjenek. A jól működő egyházi hivatal majd nem riasztja el a személyes inspirációra vágyó fiatalokat? Ma még csak félni lehet holnapra talán kialakulhat az új ellenállás i