Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-14 / 262. szám

4 Heti tévé- és rádióműsor 1990. október 14., vasárnap Ultitörténet 3 leosztásban A rablóulti A sima ultiban, a rablóulti közvetlen elődjében még nem járt a talon kézről kézre; azt csak az első helyen ulö játékos vehette föl. de ö is csak azután, hogy előtte bemondta az adut. Ha valaki egy másik színben netán többre tudott volna vállalkozni nála. ezt mint lehetőséget megállapíthatta, de tenni semmit sem tehetett. Adut csak az első helyen ülő játékos mondhatott, és ez a kiváltsága csak a rablóultiban szűnt meg. Kortanúk visszaemlékezései, valamint első lejegyzőjének. Vajda Zoltán Józsefnek a közlése alapján a rablóulti elterjedését 1945-re tehetjük. Vajdának nem tetszett a rablóulti elnevezés, helyette a „pankrációs ultimó"-t javasolta. Ezt vette föl 1948-as játékismertetése címébe is: Pankrációs (rabló) ultimó játék szabályai példákkal és eredeti játszmákkal. Az új nevet a következőképp próbálta olvasóival elfogadtatni: „Ez az elnevezés |a rablóulti], kivált hölgykörókben. ellenszenvre talált. (A játékos felesége azt hitte, hogy a rablóultiban az ő szeretett férjecskéjét fosztják ki, rabolják ki.) Egy szellemes ismeretlen játékos a »fogd, ahol éred«. az úgynevezett pankrációs birkózás után nevezte el "pankrációs ulti«-nak, és ez a név ma már elfogadott a kártyázók között." A rablóulti teljesen felváltotta az egyszerű ultit, ezért ma már nem is mondják rablóultinak, csak ultinak. A taíonmáriás és az ultimáriás nevekre nem hallgat A korai rablóultiban az első helyen uló játékosnak még nem osztották ki a talont, ő is csak 10 lapot kapott. Az adut a talon felvétele előtt'mondta be, vállalkozását pedig az új talon letevésekor közölte. Aki ennél magasabb értékű játékot tudott mondani. elrabolhatta a talont, és bemondhatta vállalkozását. A rablónak is kellett aduszínt mondani, de ö ráért a talon felvétele után is. A felvevő az a játékos lett, vagyis az játszhatott egyedül, aki a legnagyobb ajánlatot tette. A mai ultiban a licitáláskor nem mondanak még adut. Kivétel ez alól piros szín, pirosban ugyanis a vállalkozások kétszer annyit érnek, mint nem pirosban. Az első helyen ülő játékosnak 12 lapot osztanak. A licitálást ő indítja el azzal, hogy két lapot talonba tesz, és bemondja vállalkozását. Ha a végső ajánlat se nem piros, se nem adu nélküli, ennek a színét a felvevő a lejátszás megkezdésekor mondja be. Az egyszerű ultiban mindent aduval játszottak. Durchmars is csak adus durchmars volt. Az első adu nélküli bemondás, ami a rablóultiban megjelent, a betli volt. A betli bemondója arra vállalkozik, hogy egyetlenegy ütést sem fog vinni. Ebben a játékalakzatban nincs jelentősége az ászok és 10-esek gyűjtésének. ezért a 10-es"visszakerül természeteslielyére. az alsó és a Tes közé. így a kártyák rangsora ász, király, felsó. alsó. 10,9.8.7. A betli valószínűleg az' alsósból került át a rablóultiba. mert a preferánszt — amelyben szintén volt betli — ekkor már csak kevesen játszották. Ha a játékos olcsó színre vette fol a talont, a befli 5 egységet ért. ha pirosra, akkor 10-et Mivel a betliben nincs adu. piros betlit akár egyetlen piros nélkül is lehetett vállalni. A piros durchmars viszont piros aduszínt is jelentett. Ezáltal a betlire alkalmas lappal rendelkező játékos könnyűszerrel megakadályozhatta azt. hogy másvalaki durchmarsot játszhasson, ha annak nem volt kellő számú pirosa. Ennek ellensúlyozására vezették be az adu nélküli durchmarsot. A betli és a durchmars árát azzal is meglehetett kétszerezni, ha bemondójuk vállalta, hogy az első ütés után kiterített lapokkal folytassák a játékot. így az 5 egységet érő sima betli mellett volt 10 egységet érő piros betli és ugyanennyit érő terített betli, valamint 20 egységes piros terített betli. A 10 egységes terített betli hamar megszűnt, ugyanis nem érte meg ennyiért nyílt kártyákkal játszani, ha anélkül is lehetett. Ezután a 20 egységes piros terített betli nevében a „piros-: jelző fölöslegessé vált, és el is tűnt. Ma a betlinek három fokozat^ van: betli (5 egység), piros betli (10). terített betli (20). Durchmars tekintetében ma legalább nyolcféleképp játszszák az ultit. Mindre nem térhetek ki. ezért csak két egymástól távol álló változatról szólok. A durchmars eredeti díjazási rendszere a következő volt: az olcsó színben mondott durchmars 6 egységet ért, a piros durchmars és a terített durchmars 12-t, a piros terített durchmars 24-et. Ez azokban a változatokban, melyekben az adu nélküli durchmarsot a másik adu nélküli játékhoz, a betlihez hasonlóan ász—királyos rangsorral játsszák, általában teljes épségében megmaradt. Az egyik legnépszerűbb ilyen változatban az adu nélküli durchmars értéke a piros durchmarséval egyezik meg. vagyis nem terítve 12 egységet ér. terítve 24-et. Ahol az adu nélküli durchmarsot ász—tízes rangsorral játsszák, ott az adus durchmarsot nem lehet egymagában bemondani, csak összetett bemondás részeként. A terített durchmars díjazása ebben a változatban aduszíntől függetlenül 24 egység lett. A 60-as évek óta lényeges változás, egy kivételével, nem tortént az ultiban. Ez az egy a 20—100 megemelt díjazása. Eredetileg a 100 ugyanannyit ért, akár 40-nel. akár 20-szal vállalták. Újabban egyre több társaságban díjazzák a 20 — 100-at a 40—100 értékének kétszeresével, vagyis olcsó színben 8, pirosban 16 egységgel. Itt-ott felbukkan egy-két az alsósból átvett újabb játékalakzat (négy ász. trull). de ezek egyelőre nem tűnnek sikeresnek. Ma inkább az ultiváltozatok közötti versengés a jellemző. Az évszázadnál 45 esztendővel fiatalabb rablóulti idén ünnepli elterjedésének 45. évfordulóját. Isten éltesse sokáig ezt a nyugati alapanyagból készült, de magyar szabású kártyajátékot. Adassék meg minden kedves olvasómnak a piros 20—100 — .ulti — terített durchmars! Zsigri Gyula Lenin élni fog Milyen utca ez az utca? A kérdés meghökkentő. Néhányan a megszólítottak közül kikerülnek, némiképp értetlenkedve, mi a csodát akarok Mások rögvest kapcsolnak, merthogy tudják a napirenden lévő visszakereszteléseket. Az Április 4. útján már az egykor volt és újra elővett névtáblája olvasható a sarkokon: Boldogasszony sugárút. Sok a betorkolló utca, így kevéssé érdekes a csapatozó főiskolások faggatása. vajon ki mennyire tudatosította az új elnevezést. Felszabadultan-mulatságosan ráböknek a friss zománcfeliratra, még hozzá is teszik: felszabadultunk. Végigjárva a mássá lett utakat, eszembe ötlik, hányszor hallottam Kálvária térnek említeni az Úttörö teret. Fekete sasnak a bizományi utcáját. Egy valami állandósult még a középkorúak, az e helyütt születettek névtárában is: Lenin. Á Centrum környékén négyből hárman r.em Szeged grófjának nevét említik a kiskörúthoz. Van persze, aki rámondja: Tisza Lajos az. nem Lenin. Utcája is van Alsóvároson. Sommázzuk azonban együtt, hogy még sokszor és spkan emlegetik Lenint a kiskörúthoz társítva. A kiferdített hamleti kérdés: Lenin, vagy nem Lenin, végül majd érvényes választ nyer. Addig viszont sokszor szembesülünk az újdonatúj tábla régi nevével. Tisza Lajos szám szerint hatvanegyszer van kiírva a körúton, lévén ennyi sarok. Ezt az adatot már a városi tanács vb igazgatási osztályvezető-helyettesétől, dr. Margita Tibortól tudom. — A Tisza Lajos körút táblacseréje a legköltségesebb — mondja. — Jóllehet a Temesvári körút (volt Odesszai) hosszánál fogva több táblát sejtetne, mégis majdnem csak feleannyi kell. — Összességében hány utca nevét vál toztatták meg? — Legjobb lesz. ha sorra vesszük, ezzel is segítve a megszokást. Visszaállított elnevezésekről van szó, a Várostörténeti és Esztétikai Tanácsadó Testület javaslata és a tanács vb döntése alapján: Szentháromság utca (Hunyadi János sgt.). Fekete sas utca (Bajcsy-Zsilinszky u.). Temesvári krt. (Odesszai krt.), Tisza Lajos krt. (Lenin krt.). Boldogasszony sgt. (Április 4. útja). Kálvária tér (Úttörö tér). Kálvária sgt. (Tolbuhin sgt.) Fó fasor (Rózsa Ferenc sgt.). Vitéz utca (Partizán u.). Apáca utca (Lumumbau). Ezek az október elsejei hatállyal visszaállított nevek. Természetesen a vitatható érvényű utcanevek listája nem merült ki. de azokról majd az új önkormányzat hozhat döntést. Készültek javaslatok, nem kétséges, hogy a Vörös Hadsereg, a Vörös Zászló, a Tanácsköztársaság, mint utcanév szintúgy nem lesz örök érvényű... — Milyen kiséróintézkedésekkel járt az utcanév-változtatás? — Hivatalosan értesítettük erről a legjelentősebb, a város működésében fontosabb intézményeket, a Postától a Démászig, az IKV-ig, a mentókig. Nem fordulhat eló, hogy netán levelek kallódjanak el a névváltozás miatt. Természetes módon kettős név használata, zárójeles módozata szerepel máris intézményi leveleken. Valamennyi ideig kényszerűen marad ez a megoldás, a cégjelzéses borítékokat egyik napról a másikra nem dobja ki sem a tanárképző főiskola, sem a kereskedelmi vállalatok. Bélyegző sem készül mindenütt rekordgyorsasággal. Időbe kerül, míg helyreáll az új rend, míg a Tisza Lajos körűt mindenki előtt tudatosul. Évtizedes Sztálin körút, majd 32 éves Lenin körút múlttal kell megbirkóznia. Időbe kerül, mondom, de természetesen pénzbe is. Ezt már Serege János, a Városgondnokság vezetője említi. — Összességében a szükséges 300 darab utcanévtábla ára mintegy 90 ezer forint; a kihelyezés munkadíja 60—70 ezer forint közötti. A táblacserék október második hetének elejére megtörténtek, a műszaki ellenőrzés követi a munkát, hogy mindenütt hiánytalanul, előírásosan találhatók-e. Megnyugtató a táblacserélók gyorsasága. Már csak az a kérdés, a várható további névváltozatok után hogyan igazodhat el az ember Szeged városában. Ki gondoskodik például helytálló várostérképről? Firbás Zoltán műszaki nyilvántartási főelőadó szerint sürgető teendője lenne az új önkormányzati testületnek egy korszerű szemléletű térkép megrendelése. — Az elkészítés időtartama 5—6 hónap. A toldozott, foldozott térkép helyett mindenképpen ajánlatos lenne a valóban lényeges és közhasznú intézményeket kiemelő, torzításmentes várostérkép elkészíttetése. Megrendelni most már vállalkozóknál is lehet, megszűnt a Kartográfiai Vállalat privilégiuma, így a várostérképek egyöntetű korszerűtlensége oldható. Addig is, amíg kézbe vehető nem készül, segítenek majd a városban elhelyezendő térképtáblák. A Széchenyi tér tetszetős, fákat öleló hirdetöosziopai mintájára készülnek a körüljárható idegenforgalmi áttekintötérképek Becsei Péter Villamos-kvíz Talán emlékszünk még a Játék a betűkkel sorozatra. ~A gép szeszélye kiszórt néhány betűt a játékos elé, például így: x, q. ü. s. 1. z, y, t. Aztán már csak' az volt a kérdés, ki tud ebből hoszszabb szavakat összerakni. A tévés játéknak vége, ám a leleményes tanulóifjúság ahol csak teheti, tovább űzi a nyelvművelést. Nyilvános helyre kiragasztott feliratok kapnak új jelentéseket oly módon, hogy kitörölnek innen-onnan egyes betűket. Ha villamoson zötyögünk és tekintetünk végigpásztázza a kínálkozó olvasnivalót, akkor például ezt találjuk a kiragasztott hirdetési újságban: élénk természetű fiatalember tengeri utazáshoz keres uszonyos lábú. erősen szőrös nimfomániás hölgyet. Miután ezzel végeztünk és éppen kinéznénk az ablakon, szemünk egy piros betűs föliratba botlik: KAJOLNI TILOS! Ezen eltöp rengünk egy kicsit, eszünkbe jut a zsebünkben száradó kiflivég, meg az. hogy ma még nem is reggeliztünk, de erót veszünk magunkon és betartjuk az utasítást. Aztán persze rögtön rájövünk. hogy igazából nem is erról van szó, csak valaki kivakarta a betűket az eredeti szövegből, ami így szólt: KIHAJOLNI TILOS! Innen kezdve már a beavatottak fölényével olvassuk az újabb nyelvi leleményt, amely népies csujjogatás formájában szólítja meg a kedvest: IHAJ ILUS! Ne gondoljuk azonban, hogy szemlélődésünk közben nem gazdagodunk olyan útravalóval, amely érdemes az alapos megfontolásra. A szemünkbe vágó szöveg bölcsessége egyetemes és örök érvényű, az egész emberiség figyelmébe ajánlható. így szól: KIHALNI TILOS! íme a ködbe vesző lila jövendő titka egy sárga villamoson. Ha megfogadjuk a tanácsot, semmi bajunk nem lehet a következő párezer évben. (nyilas) A Korona utolso követe volt... Kánya Kálmán mexikói küldetéséről mabeliek és érdeklődök — a XX. századi történelem jelentós epizódjairól. Mit jelent történelmi időkben diplomatának lenni? Hogyan képviseli egy magára utalt követ a monarchia érdekeit a távoli földrész egyik országában? Mit érzékelhet a századforduló Magyarországán klaszszikus diplomáciai iskolát és karriert bejárt Kánya a félreállításként is értékelhető kinevezés után a mexikói belpolitikából. az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak Mexikó-politikájának alakulásából. a világháború kitörése utáni felértékelődött mexikói külpolitikából? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a tanulmányból és a mellékelt dokumentumgyűjteményből . A gazdasági — politikai kapcsolatok periférikus szinten mozogtak a Monarchia, ill. Mexikó között és inkább a birodalmi presztízs szempontjai domináltak a diplomáciai kapcsolat felvételében 1901-ben. a porfiriato — Porfirio Diaz hosszú diktatúrájának — utolsó éveiben. Latin-Amerika igen messze esik határainktól nemcsak földrajzilag. hanem a hétköznapi érdeklődés szintjén is. Pedig jó néhány magyar sodródott az évszázadok során erre a távoli földrészre és igen jelentós létszámú magyarság élt-él ma is ezekben a számunkra egzotikus légkörű országokban. A történésznek mindig kihívást jelent a magyarság nyomainak követése. Erre az utóbbi években megszerveződött Juhász Gyula vezette MAGYARSÁGKUTATÁS-PROGRAM mellett Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen működő Latin-Amerika Kutatócsoport lehetőséget és támogatást is nyújt. Szaporodnak a kutatói kapcsolatok a latinamerikai országokkal és jelentós munkák láttak napvilágot ennek eredményeként. Most is egy többéves kutatói munkát lezáró — de nem befejező — kötet megjelenéséről adhatok hírt. Anderte Ádám és Kozári Mónika „A Monarchia utolsó követe" című munkája egy történelmi epizódról, a mexikói forradalomról, annak cselekvő szemtanújáról, — és az emberről. Kánya Kálmán diplomata-külpolitikusról — valamint közvetetten az Osztrák—Magyar Monarchia utolsó éveiről számol be olyan forrásokra támaszkodva, amelyek eddig feldolgozatlanok voltak. Ezek. a többségükben levéltári dokumentumok Kánya Kálmán Mexikóból küldött követi jelentései és a mexikói külügyi hivatalhoz eljuttatott követi átiratok, tehát mindenképpen olyan elsődleges források, amelyeknek segítségével új oldalról kapunk képet szak ranza erői kerültek ki győztesen. Kánya jelentéseiből az események miatt elbizonytalanodott és végletesen kimerült ember képe rajzolódik az olvasó elé. Több hónapra az Egyesült Államokban gyógykezelteti magát, de a feladat elől nem térhet ki: rendeznie kell a Monarchia viszonyát a hatalmat de facto kezében tartó Carranzával. Végül is 1916 hozta meg a kormánynak az elismerést, és ebben Kánya is szerepet játszott. Az Egyesült Államok hadbalépésével az amerikai kontinens szinte teljesen elszigetelődött Európától. 1918/19 pedig állam nélkülivé tette a mexikói követet, aki hazatéréséig, 1919 júliusáig mégis a Monarchia követeként cselekedett állomáshelyén. Egyébként ezért is találó a kötet címe. Kánya Kálmán a két világháború közötti Magyarország kiemelkedő diplomatája, 1933—38 között külügyminisztere volt. A kötet, amelynek második részét teszik ki a válogatott dokumentumok, szerzői alaposságával segítséget nyújt Kánya Kálmán éppen a kez- egy későbbi teljes Kánya-kép dődó káosz idején. 1913-ban kialakításához, feldolgozva a kapta meg kinevezését. A for- diplomafa pályájának első szaradalmi helyzet miatt — amint kaszát, mindemellett az érdekeire jelentéseiben is utal — egyre nehezebben szerzi információit. magának kell tehát képet alkotnia a mexikói helyzetről. arról, hogy birodalom nevében hogyan viszonyuljon az egymással szemben álló mexikói erőkhöz: Huertához, Carranzához, valamint Villa és Zapata seregeihez. Az 1914-es esztendő volt a mexikói polgárháború legvéresebb időszaka amelyből Car lódők számára izgalmas bepillantást nyújt a történelmi események alakulásába. Ebben segít a szerkesztői logika is. amely Zsoldos Sándor munkáját dicséri. A külsőleg is stílusos mű a „Katz Lipót és felesége, Margit-alapítvány" valamint a MAGYARSÁGKUTATÁSPROGRAM támogatásában részesült. B. Kaczúr Ágnes