Délmagyarország, 1990. október (80. évfolyam, 249-277. szám)

1990-10-13 / 261. szám

80. évfolyam, 261. szám 1990. október 13., szombat Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ara: 5,30 forint Szólt a holló: jövőre emelek! Van dolga a legfőbb ügyésznek — Uszodát tessék! — Aranyos témák — Mi újság Bukarestben? — Alakulnak az önkormányzatok M iniszterelnökünk angliai villámlátogatását követően tegnap Hollandiába érkezett. Kíséretében van Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi, valamint Surján László népjóléti miniszter. Hágában fogadta a magyar államférfiakat Beatrix holland királynő. Megkezdődtek a tárgyalások a holland kormány vezetőivel, a miniszterelnök találkozott a Hollandiában élő magyarság képviselőivel. Az Öböl térségében pattanásig feszült a helyzet. A BBC brit televíziós társaság értesülése szerint, Szaddam Húszéin iraki elnök a Szovjetunió képviselőjének kifejtette, hogy Irak kész kivonni csapatait Kuvaitból, ha biztosítékokat kap, hogy az Egyesült Államok nem fogja megtámadni. Később a CBS-hálózat jelentette, hogy az Öböl környékén állomásozó amerikai légi erő szovjet támogatással készül fel Irak rakétái ellen. Felhívást intézett a magyar társadalomhoz „A nyilas hatalomátvétel emlékmű-bizottság"! Október 14-én felavatandó emlékmű mementó és az új idők jele is. „Hadd reméljük — fogalmaz a felhívás — hogy szorongásaink és félelmeink eloszlásával lélekben is szabadokká válunk, és 46 év után ezen a naoon fontos lépést teszünk a nemzet megbékélésének irányába." Á szerbség ünnepe karácsonyi események és hősi áldozataik emlékének adózva tartsanak találkozót ez év december közepén. Meghívását továbbította az összes romániai testvérfelekezetek képviselőinek, és felajánlotta a királyhágómelléki, illetve a nagyváradi református püspökség vendégszeretetét. A román ellenzékhez intézett nyílt levélben is a román—magyar egymásra találás és megbékélés ügyét kísérli meg előmozdítani. Feltett szándéka — írta a levélben —, hogy az általános romániai társadalmi, politikai, gazdasági megújulást szolgálja. A romániai magyarság és a román nemzet alapvető java és érdeke nem lehet eltérő a közös hazában, másfelől Románia és Magyarország népe is egymásra van utalva, szomszédságuk, történelmük, hasonló társadalmi problémáik miatt is. Építő szellemű dialógusra hívta fel a nemzeti megbékélés, a Románia demokratikus átalakulása iránt elkötelezett ellenzéki erőket, illetve képviselőiket. Kérdésekre válaszolva elmondta: a mai református egyház legsúlyosabb kérdése az, hogy a klérus, a papság elszakadt a néptől, miként a világi hatalom. A romániai helyzetről szólva kifejtette, hogy a diktatúra képviselői közül sokan tovább tevékenykednek. Ceausescu szelleme tovább él, bár előrelépés történt, nehezen halad a kibontakozás. A 6zerbek magyarországi betelepedésének 300. évfordulója alkalmából pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök Szentendrén megnyitotta a szerb egyházművészeti és tudományos gyűjtemény új épületét, és állandó kiállítását. Az évforduló alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében írták alá a Szentendre és Krusevac testvérvárosi kapcsolatáról szóló megállapodást is. Jelen volt Alexandar Prlja szerb és Zorán Cvetkovics vajdasági külügyminiszter, valamint Rudi Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A vendégeket fogadta Jeszenszky Géza külügy- és Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter. (MTI) Egyelőre nem lesz postai áremelés A román—magyar megbékélésért Egyelőre nem emelik a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó területen az árakat, tehát a postai szolgáltatások árát és a telefondíjakat sem. s ez nem választási fogás — hangsúlyozta Siklós Csaba, a tárca minisztere sajtótájékoztatóján. Azok a személyek, akik erről a napokban nyilatkoztak, nem rendelkeztek megfelelő információkkal. Az viszont igaz, készültek számítások, hogy milyen áremelésekkel lehet segíteni a posta működési problémáin. Ezekre az áremelésekre viszont csak jövőre kerül sor. A nacionalizmus, a román—magyar ellentétek nagymértékben akadályozzák az ökumenikus kapcsolatok újjászervezését — hangsúlyozta Tőkés László csütörtökön, az ORFI előadótermében tartott sajtótájékoztatóján. A nagyváradi református püspök — aki az augusztus 7-ei autóbalesete után első ízben lépett nyilvánosan a sajtó képviselői elé — elmondta: a romániai vallásfelekezetek vezetőihez intézett felhívásóban megismételte korábbi ajánlatát, amelyre mindössze hárman válaszoltak. Üjólag hangsúlyozta: hazája és egyházai megújulásának ügye megkívánja a felelős párbeszédet és összefogást. Azt ajánlotta, hogy a műit évi adventiVASÁRNAP IS •• BÉMMttQKHte A TARTALOMBÓL: — Látogatóban a „sógoroknál". — Ruhamester a konziban. — Egérfogó. — Utcanév-röntgen. — Cj templom Szentmihálytclken. Lakáshoz jutni öröm. Még akkor is, ha foltos a szőnyegpadló, buborékos a tapéta és a sarokban kivirulnak a penészgombák. A Murányi utca 24. számú ház lakói is örültek eleinte, amikor megvásárolták korábban bérelt lakásukat. Kifizették a szerződésben foglalt vételárat, azt hitték, ezzel lezárult kapcsolatuk az ingatlankezelőkkel. Most viszont másodszor is meg kell venniük ugyanazt a lakást. Miért történik mindez? Májusban értesítette az IKV az említett ház lakóit arról a hibáról, amelyet szerződéskötés idején a hivatal követett el. Eredetileg a forgalmi érték 15 százalékát fizettették ki a lakókkal — most még egyszer enynyit követelnek, szerződésmódosításra hivatkozva. Kiderült ugyanis, hogy elírták az épület átadási évét. 1979 helyett 1973 került a dokumentumokra, s ennek alapján állapították meg a vételárat. A helyes számítás szerint a forgalmi érték 30 százalékát kellett volna kifizettetni, de erre csak utólag jöttek rá. A lakóknak küldött tájékoztatón azonban szó sem volt arról, hogy az éDület átadási éve a perdöntő. A vételár megállapítását itt attól tették függővé, hogy mikor újították fel a házat. Az átlagpolgártól aligha várható el oly mértékű jogi jártasság, amelynek birtokában fölülbírálhatná a hivatali döntést. A lakók — mérlegelve, hogy mennyit ér számukra a lakás — jóhiszeműen aláírták a szerződést, mégpedig • egyenrangú partnerként, ahogy ez a szerződéskötések természetéből következik. Kényszerhelyzet Az IKV hibázott, az IKV perelt — mert a lakók nem voltak hajlandók fizetni. Az első két pernek már vége is. „Lefutott meccs volt" — mondják azok, akik még hátravannak. Közben egyre többen adják föl a reménytelen küzdelmet, és — szégyenkezve a többiek előtt — inkább fizetnek. De a perköltség körül sem érthető egészen minden. Az első be. perelt lakó — egy leszázalékolt hölgy — vesztett ugyan, de a bírósági költségeket mégsem neki kellett kifizetnie: méltányosságból az IKV vállalta ezt a terhet... Az első ítélet megjegyzi ugyan, hogy a felperes (vagyis az IKV) és megbízottja nem tanúsított kellő körültekintést a szerződéskötésnél, ám arról egy pillanatig sem volt szó. hogy — például 50—50 százalékos megosztásban — az IKV is vállalja tévedéséért a felelősséget. Igazságkeresés „Nem vagyunk egyenlők a hivatallal!" — ez a lakók véleménye. Ügy gondolják, nem ók hibáztak, mégis belekényszerülnek egy olyan helyzetbe, amelyből csak egyetlen kiút van: fizetni. Ha jogszabályellenesen állapították meg a vételárat, elkerülhetetlen a szerződés módosítása. Ám ezzel egy időben meg kell kérdezni a másik szerződő felet, hogy a megváltozott feltételekkel akar-e még szerződést kötni? Ez maradt el, S ez az. ami a leginkább zavaró ebben a folyamatban. Tóth Dezső, az IKV igazgatója: — Tagadhatatlan, hogy hibáztunk. de az nem várható el. hogy három adminisztratív dolgozónkra hárítsunk hatmillió forint kártérítést. A lakók egy igen kedvezményesen megállapított ár feléért kapták meg a lakásokat s a tévedést most korrigálni kell. Tudomásom szerint azóta már adtak el ott lakásokat és a piaci árfolyam ismeretében tudhatják, hogy mennyit crnek valójában ezek a lakásingatlanok. Ép. pen ezért nem hiszem, hogv akadna, aki kérné az eredeti — bérlői — állapot helyreállítását Ennyiért hol vethetne lakást magának? A 28 lakásból 13-ban nyugdíjasok élnek. Lesz-e nekik miből még egyszer 141 ezer forintot kifizetni? A Murányi utcaiak szájíze egyre roszszabb — hasonlatosan a megkeseredett csokoládéhoz, amely már nem is hasonlít arra, ami eredetileg volt Nyilas Péter Az üzenet: Mindnyájunknak el kell menni Az ön szavazatára is számítanak vasárnap — nyájas olvasó. Mert — a pártok ígérete szerint — a rendszerváltás utolsó mozzanata az önkormányzatok megválasztása. Ez az aktus nem sikerült sem Szegeden, sem Kisteleken, sem Bakson, Dócon, Kövegyen. Nagyéren, Sándorfalván. Ezeken a településeken érvénytelen volt a választás első fordulója, ezért október 14-én meg kell ismételni a szavazást. Tehát önre is számitanak, az ön szavazatára is szükség van ahhoz, hogy ifit új időszámítás kezdődjön. Tudom, sokszor hallotta már a felszólítást: vasárnapi programként válassza a választást. Tudom, először lelkesen járult az urnához, hogy leadja voksát. (Ismert okokból más már akkor is. később is távol ma. radt.) Tudom, már unja a politikát, eletge van a kampányból, a politikai hirdetés szignáljakor fülét befogja, szemét eltakarja; tisztában vagyok azzal hogy a szavazófülkéhez. való zarándokiásnál jobb vasárnapi programot is el tud képzelni magának. Mégis — nyájas olvasó — gondolja meg: akkor kerül föl az i-re a megfelelő pont, ha elmegyünk szavazni, ha szavazatunkkal is befolyásoljuk az új önkormányzat összetételét A szavazás módját már többször ismertettük. A választás második fordulójának jellegzetességei: 1. Nem lesz kopogtatócédula, a polgárok személyi igazolványuk felmutatásával ugyanott adhatják majd le voksukat ahol az első fordulóban (természetesen azok is szavazhatnak, akik az első fordulóban távol maradtak az urnáktól). 2. Mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban részt vettek, s azóta nem léptek vissza (a szegedi visszalépők névsorát október 11-én közöltük). 3. Képviselő, illetve polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy hányan mennek el szavazni. 4. A szegedi 18. számú egyéni választókerületben élők most csak egy szavazólapot kapnak, a pártok listáját (lévén, ők már megválasztották azt a személyt aki képviseli érdekeiket az, új önkormányzati testületben). A második forduló legfontosabb üzenete, hogy a szavazásban résztvevők számától függetlenül érvényes lesz a választás. Éppen ezért különösen fontos, hogy minél több állampolgár az urnák elé járuljon, hogy az új önkormányzati testületek összetétele a többség (ne pedig párttagsága miatt jól szervezhető, aktív kisebbség) akaratát tükrözze. Ezért mondom: most mindnyájunknak el kell menni, és felelősségteljesen választani. Üjszászi Ilona II Hordót a szónoknak!" A legfőbb ügyészi vizsgálat megállapítása szerint az Országgyűlés szeptember 18-ai plenáris ülésén az ominózus közbekiabálás „Hordót a szónoknak!" volt, amelyet sokan félreértettek. Tehát nem a „Hordót a zsidóidnak!" változatot támasztotta alá az alapos technikai vizsgálódás. A botrányossá dagadt ügy záróakkordjaként lezajlott ügyészi vizsgálatról szóló tájékoztatót péntek délután Szabad György, az Országgyűlés elnöke ismertette, illetve adta át teljes terjedelmében írásban, a sajtó képviselőinek. (MTI) A cél nem a gyanúsítás volt Mint ismeretesi, a Parlament Sajtóprivatizációs Bizottsága felkérte a Legfőbb Ügyészséget az MSZP által a megyei lapok és kiadók eladásával kapcsolatban kiírt pályázat jogszerűségének, törvényességének kivizsgálására. A vizsgálat eredményéről dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tájékoztatta a parlamenti Sajtóprivatizációs Bizottság elnökét, dr. Debreczeni Józsefet. Belenyugszanak-e a Legfőbb Ügyészség megállapításá. ba, miszerint törvénysértés nem történt, s egyáltalán, mi indokolta a vizsgálatra vonatkozó kérésüket? — kérdezte az MTI munkatársa a parlamenti különbizottság elnökét. Debreczeni József elmondta, hogy nem büntető feljelentést tettek, hanem olyan eljárást kértek a szakemberektől a jogszerűség és a törvényesség kivizsgálására, amilyet bármely magyar állampolgár kérhet. A döntést megnyugvással veszik tudomásul, és egyáltalán nem boszszankodnak azon. hogy senkit nem sikerült valami kifogásolható dolog miatt tetten érniük, mert nem is ez volt a céljuk. A képviselő mindettől függetlenül úgy véli, hogy a vizsgálat iránti kérésük mégsem volt haszontalar). mert az így teremtett nyilvánosság kedvezően befolyásolta a megyei lapok és kiadó privatizációjával összefüggő tárgyalásokat. Mivel köztudomású volt hogy a lapok nem versenytárgyalásion kelnek el. tartani lehetett például attól, hogy a gyakran egyetlen ajánlattevő áron alul lehet tulajdonos. A bizottság ismeretei szerint az ügyészségi vizsgálat iránti kérésük után. a korábbi ajánlatokhoz képest lényegesen emelkedett a felkínált vételár (MTI)