Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-08 / 226. szám

1990. szeptember 8., szombat A helyzet 5 MOTTÓ: „Az emberiség egész történelmével párhuzamosan ott zajlott ez a másik történelem is, amely nem ismert álruhát, konvenciót, különbséget és rendet — csak harcot... Még mindig a nemek örök küzdelme, de az asszony mar nem leigázott vagy szófogadó állat. Vágyakozó és éber, akár a férfi és úgy tetszik, mintha csak azért egy esültek volna, hogy mindketten a maguk lelkét keressék." (R. M. Rilke: Auguste Rodin) Keresd a nőt! feminizmus szó (talán) riasztó. Már megint egy mozgalom, már megint a nők egyenjogúsága, már megint: fából vaskSrika - gondolhatnánk. Pedig nem. Ezt a szót a nőies jelleg, a nőiesség kifejezésére is használhatjuk. Összeállításunk első, vitaindítónak szánt részében két, nemrégiben megjelent könyvre hívjuk föl figyelmüket. Most nők írnak történetükről, a kétneműség irányába tett erőfeszítéseikről, a „női felszabadítás" nagy hazugságairól, a huszadik századi női létről, a nőiség lényegéről. Tehát: chercher la femme! Keresd a nőt! A női felszabadítás nagy hazugságai (DR. TONI GRANT SZERINT) 1. Mindent megszerezni (mert a nő megkaphatja az egész világot, de az ár: a lélek elvesztése). 2. A kétneműség (pedig be kell látni: a nő és á férfi mégiscsak különböző). 3. A teljesítmény fokozza a kívánatosságot (mert az iskolai végzettség talán előny a piacon, ám szívügyekben inkább hátrányt jelent). 4. A „kiaknázatlan lehetőségek" (mert a legtöbb nő ugyanúgy átlagember, ahogyan a legtöbb férfi is az). 5. A szexuális egyenlőség (mert eltávolította a nőket testüktől és igazi lelkűktől is). 6. Az anyaság megtagadása (mert azt lehet, de nem szabad halogatni). 7. „Nőiesnek lenni" — gyengeség (pedigez a magatartás különböztethet meg a férfitól). 8. Cselekedni jobb, mint lenni (pedig a hagyományos női magatartás egyfajta passzív befogadási és hallgatást jelent). s 9. Az önállóság mítosza (mert hazugság a híres feminista jelszó: „Úgy kell a nőnek a férfi, mint halnak a bicikli".). 10. A nők kedvelik a férfiak elnóiesítését (pedig a férfias férfi a divat). Bár a protestánsok anyaként és a család gazdasszonyaként nagyra értékelték a nőt, a hitújítás mégsem volt képes megváltoztatni a mélyen gyökerező ellenérzést. Amikor a középkorban a protestáns ember be akarta mutatni a római pápái mint a legundorílobb dolgot, amit ismer, a visszataszító lényt nőként ábrázolta. ÉVA LÁNYAI - FÉLRESIKERÜLT FÉRFIAK A modern démon A nőies n Az USA-ban már lefutott a nagy feminista hullám. Könyvünk — írónője bevallása alapján — éppen ellenhatásként született. Dr. Tóni Grunt megtagadja a feminizmus már megvalósult célkitűzéseit — ha nem is igazándiból, de egy kicsit. Most, hogy már kiderült: észveszejtóen fárasztó és unalmas csak sikeres üzletasszonynak, reklámfőnöknek, tévés szakembernek stb.-nek lenni, csak a hatalom és a teljesítmény világának élni. Az önálló, imponálóan elfoglalt, gazdag és szép, új típusú amerikai nők generációja érett férfikorba lépett. Dr. Toni Grant pszichológusnő is közülük való, magáévá tette egykor a feminizmus alaptételeit és. sikeresen alkalmazta óket a kemény profithajsza világában. Porondon maradt. Sót. Évek óta az ABC Rádió egy népszerű éjszakai telefonos adását vezeti, problémáikkal küszködő nók ezreit kúrálja jótanácsaival. Könyvében ezen tapasztalatok alapján új női személyiségtervet <folgaz ki. azaz javaslatot tesz az Újtípusú Sztereotípia megvalósítására. S ez nem más, mint a Nőies NőA Super-Madonna-Amazon acélszerkezetű, de mégis bájos liliomot formázó lény. Hajlékony, a férfiaknak önmagát önként — de nem túl gyorsait — aláveti (megadja magát), mégis céltudatos, szilárd, tudja, mit akar — leolvasztani magáról az Amazon-páncélt és például sírni, sírni és alkalmazkodni végre valakihez, akinek egyszerűen csak megfóz egy kávét, akivel esetleg kinéznek az ablakon és beszélgetnek csendesen. De nem lehet. Képtelenség. Az Amerikai Amazon lelke olyan merevvé vált, mint egy sikerszériás tévésorozat dramaturgiája. Dr. Toni Grant jó amerikai módjára ahhoz ad pragmatikus tanácsokat, hogy hogyan lehet (fjellazulni. Hogy hogyan kell az automatizált tébolyban odaadó, lágy szívű, házias, mégfc dögös és őrülten izgató, sőt, átkozottul csinos, édes kis — mondjuk — kampányfónöknónek lenni. Hogy az egysíkú, ámde eredményes (!) Amazon-lét mellett hogyan fejleszthető -ki . a nőiességnek egy olyan variációja, amelyben keverednek a Kurtizán, a Madonna és az Anya lelki és testi teljességet adó vonásai! Nem kell félni,, a befektetett energia megtérül! Ám írónőnknek — amint ez a Super Woman elsuhan a szeme előtt — fölsejlik, hogy valami nem stimmel. Egyetlenegyszer tétova hangot ad kétkedésének: „így hál kiderítettük, hogy a nőiesség visszaszerzése a személyiség Madonna vonásainak segítségével türelmet, hitet és nyugalmat igényel, s ezeket mind belsőleg kell átélni és többféle módon kifejezésre juttatni. De az én tapasztalataim szerint a modern nő számára rendkívül nehéz a nőiség ezen vetületének visszaszerzése. bármilyen nagyok legyenek is az előnyei a dolgoknak." Ami nem stimmel ebbe a célirányos előnyökből összeállított lelki szerkezetbe, az a hit nevű alkatrész. Üzletben nem lehet beszerezni, legföljebb elhinni lehet, hogy a pszichológiai jótanácsok pótolhatják az elveszett kapcsolatot ég és föld között, megszentelhetik a mindennapokat és segítenek a természet ritmusát követni, hogy az ősi nyugalom és mély megértés visszaköltözhessen a civilizált női szívekbe. A könyvet nem lehet letenni, roppantul érdekes és szórakoztató. Bűbájos az az igyekezet, hogy a híres pszichológusnő vajákosokhoz és boszorkányokhoz méltó módon, „barbár" női titkók birtokában tapasztalásait próbálja átadni nőtársainak: hogy hogyan is bánjunk a férfiakkal? Ha valami, ez feminizmus, a szó szoros értelmében: a szerelmi praktikák, a férjszerzó és -megtartó manóverek ecsetelése ősrégi női varázstudomány, titkos női felségterület. Önmagunk és a másik megismerését tanítja, a Nő és a Férfi természetét kutatja, egy határozott cél érdekében. Nos, ezt a célt „amerikásra" így lehetne lefordítani: „Hogyan is érezzük jó magunkat bőrünkben?" Ezért a „bűnös asszonyállat" visszakeresi részleikeit, amelyeket a keresztény kultúra tiltásai és a civilizáció kényszerűségei megfosztottak működőképességüktől. Az eredeti programozás kódjait dr. Toni Grant a jungi archetípusokban véli fölfedezni, amelyek az antik görögség mitológiájából származnak. Ezek valójában még ősibb korok pszichológiai tapasztalatait viszik tovább, olyan korokét, amelyekben az ember működése még nem magas égi eszméken, azaz ideológiákon alapult. A földi tapasztalatokból jövő képzetek állították össze az élet lehetséges szerkezetét. Visszakeresése ez valaminek, ami ugyan már régel elsüllyedt világok mélyen megélt tudása, de mégis íme, most összeegyeztetésre vár a civilizált sikerhajhászásban kiagyalt klisékkel. A növény, a virág régtől a nőiség jelképe. Dr.-Toni Grant képzete az új nőről, a Madonna-Amazonról, az AcélliliomróI találó szókép, szépen ki lehet bontani. Ez a műtárgy szemre jól fest. csak éppen érzékeinknek nem nyújt kellemes benyomásokat. Tapintásra rideg, színe fémesen csillogó, ha szellő éri, nem hajladozik, nem susog. Illata sem az igazi, a méhecskék nem kedvelhetik. Ezt a kis virágot képtelenség leszakítani. Még elnyílni sem tud, a halálnak sem tudja megadni magát, nemhogy a férfiaknak. Pedig a halálnak kisebb hatalma van felettünk, mint a férfiaknak. A halál csak végezni tud, de ezzel a férfias világgal kezdeni is kellene valamit. G. N. 1. A reprodukciókat Nagy László készítette A veszekedő feleség megfékezésére a középkorban különféle eszközöket találtak ki. A képen látható szájkosár megakadályozza, hogy a nő pörgethesse a nyelvét. Végre olvastam egy igazi, elfogultságoktól terhes feminista könyvet — magyarul! Megjelentetése hiánypótló vállalkozás, ezért semmi teketória. rögtön ajánlani kezdem. De nem mindenkinek. Leginkább azoknak a nőtársaimnak ajánlom, akik időnként, ha tükörbe néznek, elvesztik a fonalat és nem minden alkalommal sikerül a másik nem elképzelt, buja pillantásaival magukra vetni tekintetüket. Ilyenkor, esetleg csak úgy néznek a tükörbe, hogy: akkor most mi is van?! Felhőtlen szerelmi boldogságban éló'nóknek nem ajánlom, mert ók úgysem olvasnák el. Egyelőre nincs is szükség rá. Férfiaknak sem ajánlom. Mélységes szégyenkezést válthat ki belőlük, s a keresztényi búntudatkeltés modern korunkban nem hatékony stratégia. Az utak mentén önmagukat ostorozó férfiakat mostanában még elszórtan sem szoktam látni. Különben is. erőteljes hutás kiváltására már a feminizmus szó is elég. nem szükséges egy egész könyv. E kifejezés hallatán egyszerűen, rémülten vagv lenézően tiltakozni kezd nálunk férfi és nő egyaránt. Általában. Szóval feminista könyvet olvastam. Ezt azért ismétlem meg. hogy itt. a megfelelő dramaturgiai ponton horforhatást váltsak ki. S ez nem alábecsülése kíván lenni az elképzelt olvasó pszichikai teherbíró képességének. Az én elszabadult képzeletem vetítővásznán jelent meg — most és itt. a feminista szó leírása után — egy sírjából föltámadó Zombi. aki rémisztőt sikítva, roppant erővel harapja át — a megcsontosodott lelki struktúrák nyakát. Igen. egy át tó démonról van szó. Lábán kék harisnya, orrán szemüveg. kezében múpénisz (vesd öszsze: péniszirigység, lásd: Freud), s egy megvadult bika hátán támad ellenségeire. A múpénisz egyébként hongkongi márkájú és golvóstollként funkcionál, de ha úgy vesszük, egyben fegyver is. Mondjuk hatlövetű és forgódobos (vagy forgódobos csak mosógép lehet?). Mindegy , végül is a bika helyett mosógépet is elkepzelhetünk. Vagy klasszikusabb formációban seprűnyelet. Mint tudjuk, a fallikus nó közkedvelt rémalakja a keresztény szimbolikának is... Démonunk furfangos, hiszen a csatát az ellenség fegyverével vívja meg. Könyvet ír, megfordítja a dolgok állását és megírja az európai nő történetét. írott hagyományt teremt a nőknek — idegen források alapján. Jelenlegi ismereteim szerint összesen két nem él a Földön, de mind ez idáig kizárólag az egyik nem irta meg az ,.emberiség történetét". (És erre a másik nem mindig igent mondott.) Ezekben a sztorikban többnyire férfiak a főszereplók, történelemalakító tetteket hajtanak végre, harcolnak, építkeznek és nemzik a jövőt. Az írott történelem a férfiöntudat története. De vajon mi lesz abból, ha ugyanezen eseményeket egy nó bogarássza végig, benne kizárólag az ó szerepét és funkcióját szemlélve? A hatás valóban horrorisztikus. Finn történésznőnk, Kaari Vtrio annak a 2000 éves európai kultúrprocesszusnak a fejezeteit tárja föl, amely során a nő leigázott, szófogadó állattá vált. A patriarchális világkorszak nőgyűlölő rémtetteit sorolja, amelyeknek korántsem a szervezett nógyilkolások, a boszorkányüldözések a csúcsteljesítményei. Igazi eredményre a keresztény egyháznak az a hosszan tartó lendülete vezetett, amellyel a férfi erényeit fölmagasztalták, a női biologikum igényeit és sajátosságait elértéktelenítették, deszakralizálták. Azaz, a nó megvetésének történetét olvashatjuk. Azt a történetet, amely arról szól. „hogy vajon milyen könnyen fogadja el az önmaga értékét ismerő nő. hogy ledérré, gonosszá, tisztátlan lénnyé fokozzák le. aki a társadalomra átkot hozott" (lásd: ósbün, Éva és az alma esete a Bibliában). E történet során a nő azonnal — az egyházatyák által kialakított — alacsonyrendűségével; önismeretét eleveníti, eredeti tapasztalatait tökéletesen elfelejti, s ez a folyamat énjének megcsonkításán, letagadásán alapul. Aquinói Szent Tamás szavaival: „Talán Istennek egyáltalán nem kellett volna megteremtenie a nőt, aki félresikerült férfi, márpedig a teremtésnek tökéletesnek kell lennie... A nő — Isten tévedése." Ami megvetésre méltó, azt szégyelljük, a szégy ent pedig el kell rejteni. Nem csoda, hogy a kolostorok némely szentéletú szüze szakállt és bajuszt növesztett — a rejtőzés okán — .vízióikban pedigsikeres(en)férfivá váltak. Szt. Jeromos: „A nő, aki megőrzi szüzességét és nem szül gyereket, már nem nő. Nevezzük férfinek. " Az viszont csoda, hogy az ideológiának mindeddig ellenállt a biologikum, s a megvetett női szervek nem szüntették be működésüket szégyenükben. (Bár az erre irányuló tendenciák kétségkívül föllelhetók.) A kereszténység ideológiája alapjaiban tagadta a biológiát. Erre épült föl az egész civillizációnk. A második természetet létrehozni az elsó helyett, egy logikusan kiszámíthatót. Nem olyat, mint az elsó, amely érthetetlen, szeszélyes és kiszámíthatatlan. mint Természet-Anyácskánk. G. NAGY IBOLYA