Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-07 / 225. szám

2 Röviden 1990. szeptember 7. péntek Drótfalók (és egyebek) a fogdában Jakab ismét kísérletezett Megérte? Italán ezen gondolkodhat József (Bal fasor 6.) újra a fogdában, miközben gyó­gyulgat. A fiatalembernek lópés alapos gyanúja miatt gyúlt baja a kisteleki rend­órkaprltánysággal. Mint­hogy ott nincs fogda, Sze­gedre hozták, a Párizsi kór­úti épületben van előzetes letartóztatásban. Itt, a fogdában talált rá vérző karral az őr Jakab a bal könyökhajlátá alatt ej­tett Sebét magán valamilyen eszközzel. A sebészeti klini­kán ellátták, vért ia kapott, aztán mehetett Vissza a fog­dába. Bizonyosan jobban örül, ha benn tartják a Civil gyógyintézetben. Az őrizetesek, jobbára 6 bűnöző életmódot folytató viMzaesök számtalan mód­szert ismernek, amivel ki­ügyéskednek maguknak egy ki* civil kórházi ápolást. A sebészeknek a csukló- és könyökhajlati erek „felvá­gásánál" sokkal Cifrább ese­tékkel is akad dolguk, hal­lottam egy sebész főorvos­tól. Gyakori például az ide­gen testek nyelése; drótszál, evőkanál, 2-3 szálas sodrott drót, tű, szóval, ami akad. lArra azért vigyáznak, hogy a drótszálak. végét horog­szerűen visszahajlítsák — fgy ugyanis kisebb a szúrás­veszély —, s az evőkanalat is kettétörik, mielőtt lenye­lik. Volt egy .páciens, aki­nek az életébe került egy éppen£.ilyen drótfalós kísérlet. A Jakab férfi a horgos drót másik végére cérnaszálat kötött, a cérna szabad végét pedig az egyik fogára tekerte. Ezzel az volt a célja, hogy majd adandó alkalommal saját maga kihúzza a drótot. Ám pechjére a cérna elszakadt rángatás közben, a drótok pedig fontos érképleteket sértettek meg mellüregében. A többszöri életmentési kí­sérlet is eredménytelenül járt, a férfi elvérzett. A fogdái öngyilkossági kí­sérletek zöme amolyan ijesztgetésre való, no és le­het az ideiglenes kijutás egy módja. Egyébkent ma­napság már nem kell az előzetesben levőknek kör­möt növeszteni, élesíteni, csempe- és tükördarabkákat szerezni. elfelejthetik a drótot és a kanalat is. A legújabb rendelkezé­sek biztosítják számuk­ra is a legalapvetőbb személyiségjogokat. (Tart­hatnak borotvát, köröm­ollót ...) A rendőrség ta­pasztalatai szerint ennek el­lenére nem fordult több öri­zetes önmaga ellen, mint ko­rábban. Az egész manőver másra se való, mint a jo­gos felelősségre vonás el­odázására. S ezt története­sen Jakabnak minden fog­dabeli társánál jobban kel­lene tudnia. Egyszer már eljátszotta ugyanezt, három esztendeje. — mag — Toronyvita Telefon — ötvenezerért! A rókusi telefonközpont körül kavarodott vihar szele a Szegedi Távközlé­si Igazgatóság Tisza Lajos körúti üvegpalotájának ablakain Is befújt. Erről, és as általános telefon­hclyzetröl tartottak tájé­koztatót csütörtökön dél­előtt. A félreértések tisztázására hivatott fórumra meghívták az országgyűlési képviseld­két, a pártok embereit, a polgármester-jelölteket, a városi föépitéset és a vb-tit­kárt is. Vojnár László igazgató bevezetőjében a telefonháló­zatot az ország idegrendsze­rének nevezte. (A kifejezés találó, különösen ha számí­tásba vesszük a távbeszélők működésének hatását a tele­fonálók idegrendszerére!...) Egymillió telefon hiányzik, s mivel a kővetkező három évben csak körülbelül 520 ezer telefonállomás létesül, a lemaradás nem szűnik meg, a telefon továbbrá is neuralgikus pontunk marad. Ezen próbál enyhíteni a táv­közlési vállalat újabb kez­deményezése, amellyel — a korábbi kötvényakcióhoz hasonlóan — rövid idő alatt sok embert akarnak telefon­hoz juttatni. (A vonzó részvény.) per­sze; nem ingyen. A lakosság pénzére most is szükség lesz. Az önerős fejlesztési forma azt jelenti, hogy 50 ezer fo­rint fejében a távközlési vállalat garantálja a telefont legkésőbb 1993. december 31-éig. A belépés összege 12 ezer, a felszerelés dija 5 ezer forint tenne, a fennmaradó 33 ezér forint pedig vállala­ti részvényként kerülné vissza a befizetőhöz, aki (résztulajdonossá válván) osztozhatna a távközlési vál­lalat további üzleti sikerei­ben, de azt is megteheti, hogy eladja a részvényét. Azokra is gondoltak, akik­nek nincs az asztalfiókban ilyen célra mozgósítható pénze. Ók olyan hitelben ré­szesülhetnek, amely — a ma érvényes állami támogatást Is beszámítva — gyakorlati­lag kamatmentes. Az új telefonakció egysze­ri, hiszért ki tudhatja bizto­san, hogy a mostani hitel­feltételek meddig lesznek érvényesek. A jelentkezés határideje 1991. június 30. Aki a fenti föltételeket nem tudja vállalni, csak 1993 után számíthat telefonra — á részvényesek előnyt élvez­nek. Vojnár László igazgató fölajánlotta a leendő önkor­mányzatnak, hogy „szociális telefonként" saját belátása szerint rendelkezzen a ka­pacitás Öt százalékával. Igy ázok is készülékhez juthat­nának, akiknek egyébként le kellene mondaniuk róla, de szociális helyzetük, egész­ségi állapotuk miatt nagy szükségük lenne rá. (Rókusi világszínvonal.) Ezután a Rókusi körútra tervezett új telefonközpont­ról esett szó. A félreértések tisztázása végett újra el­hangzott. hogy a központ működésének környezeti hatása nincs, tökéletesen ár­talmatlan az egészségre. (Itt kell megjegyeznem, hogy legutóbb tévesen írtam a ki­bocsátott elektromos sugár­zásról. Nem negyed-, hanem csupán tízezredrésze lenne a határértéknek.) A világszínvonalú beren­dezés Szegedet és körülbelül 30 kilométeres góckörzetét látná el, bekapcsolva a mik­rohullámú rendszerbe. Így olyan helyeken (például ta­nyán) is" lehetne telefon, ahol eddig gondolni sem le­hetett rá A felmerült félelmekről szólva azt mondta Vojnár László, hogy a korrekt és pontos tervezés garancia a ledőlés elkerülésére. Nem tartotta viszont lehetséges­nek azt, hogy a központ kör­nyékének lakói kedvezmé­nyes módon jussanak tele­fonhoz, cserébe az építkezés alatt elszenvedett gyötrel­mekért. „Ez olyan zsarolás lenne, mintha a Tisza Lajos körútiak ingyenvillamosje­gyet kérnének, tekintettel arra, hogy az ablakuk alatt csörög a szerelvény" — mondta. Dobó János a környék la­kóinak képviseletében meg­ismételte a lakossági fóru­mon kiféjtétt tiltakozó érve­ket (közel van a lakóházak­hoz, nyomasztó hatású, a környék elhanyagolt, mást kellene építeni a központ helyeit, a lakások forgalmi értéké csökkenni fog) Vá­laszként az hangzott el, hogy a fejlődés mindig sértheti egy kisközösség érdekelt, ám az építkezést el kell szenvedni — a társadalmi együttélés toleranciát kíván. (A helyzet kész...) Szó volt még a helykijelölésről is, de végül minden változatot elvetettek valamilyen szak­mai indokkal. (A legna­gyobb akadály a Szóba jö­hető területek erösaramu befolyásoltsága — ami za­varná a központ működését.) Ha nincs torony, nem lesz rádiótelefon sem> — így hangzik a maradék alterna­tíva. Póda Jenő országgyű­lési képviselő súlyos hibá­nak minősítette, hogy elma­radt az időbeni tájékoztatás, és kész helyzet elé állították a lakosságot, Takács János megyei fő­építész, aki polgármester-je­löltként volt jelen, az egész objektum eltolását, elforga­tását javasolta — ezzel né­miképpen csökkenteni le­hetne a környezet zavarását. A távközlési vállalat jogásza vitatta a lakások értékcsök­kénésétíék bizonyíthatósá­gát, de megjegyezte, hogy ha mégis elmarasztalná őket a bíróság emiatt a kárt to­vábbhárítanák ... Rádiólelex Nyilas Péter A titkos lista Valóban nem nyilvános­ságra hozatali, hanem záro­lási törvénytervezetről van szó, — mondták egy sajtó­tájékoztatón Hack Péter és Demszky Gábor képviselők. —. amely nem az érintettek megbüntetését szolgálja, ha­nem azt, hogy a kompromit­tálödottak ne töltsenek be bizonyos tisztségeket. A visz­szavonulás önkéntes, s az egyetlen szankció, a nyilvá­nosság csak azokat érintené, akik nem vonulnak vissza önként. Kérdezzük az MDF nyilatkozóit, vajon ez az, amitől tartanak? Hogy a de­mokráciába vetett bizalom ne rendüljön meg, ennek a megtisztulásnak mindenképp meg kell történnie, kár ha­logatni. (OS) TRIANON-EMLÉKMŰ — SZER. A budapesti trianoni emlékmű tervezett helyreállításának veszélyeire hívta fel a figyelmet a Szabad Európa Rádió. — Aki ma Kelet­Európa kaotikussá váló viszonyai között irredenta szobro­kat emel a hagyományőrzés átlátszó ürügyén, árt a ma­gyar népnek. Ezek a szobrok sosem szimbolizálták a meg­békélést, a toleranciát és az erőszakmentességet — hang­súlyozta a Szent Korona Társaság kezdeményezésével fog­lalkozó kommentár. A SZER véleménye szerint egy ilyen lépés tápot adna a szlovák, a román, a szerb nacionaliz­musnak. s ezt nem a Mussolinit idézők és hagyomány tisz­telók, hanem a kisebbségbe kényszerült magyarok sínyle­nék meg. Az emlékmű helyreállítása jó alkalom lenne ar­ra, hogy ismét a magyarokra süssék a sovinizmus, sőt a fasizmus szégyenbélyegét. (MTI) MEGLŐTTEK EGY AMERIKAIT IRAKBAN. Kuvait­ban egy iraki katona megsebesített egy menekülő ameri­kai polgári személyt. Tom Dougherty amerikai külügy, minisztériumi szóvivő hozzátette, hogy az értesülést meg­alapozottnak tartják, de a sebesülés súlyosságát egyelőre nem ismerik. A szóvivő rtém árulta el a férfi nevét. Az Egyesült Államok kuvaiti nagykövetségé mindeddig hiá­ba próbált felvilágosítást kérni a helyi hatóságoktól, és nem engedték meg a diplomatáknak, hogy felkereshessék a setesültet. A sebesültet állítólag egy kuvaiti kórházba vitték, de annak vezetése nem ismer semmiféle sebesült amerikait. Kuvaitban számos nyugati állampolgár bujkál at, iraki invázió óta. Az iraki katonák kutatnak utánuk, és akit megtalálnak, elhurcolják. Egy brit állampolgárt, a 45 éves Douglas Cro6keryt augusztus 11-én megölték, amikor Kuvaitból Szaúd-Arábiába próbált saökni. (AFP) GORBACSOV JAPÁNBA MEGY. Csütörtökön Kaifu Tosiki japán miniszterelnök fogadta Eduárd Sevardnadzót. aki Tokióban részt vett a japán—szovjet külügyminiszteri értekezletén. A szövjet diplomácia vezetője átadta Mihail Gorbacsov üzenetét, melyben a szovjet vezető közölte: áp­rilisban szeretne Japánba látogatni. Kaifu reményének adott hangot, hogy alapvető változások történnek majd a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokban, újságíróknak el­mondotta: reméli, hogy Gorbacsov látogatása megnyitja az utat a .szigetvita megoldásához. Mint jelezte, a láto­gatás egyben lehetőséget ad a szovjet gazdasági átalakí­ías kiterjedtebb japán támogatására Kaifu azt is érzékel, tette, hogy a Hokkaidólól keletre levő szigetek ügyének megoldását a japán kormány mindezzel összefüggésbe hozza. Sevardnadze — mint már jelentettük — tokói tár­gyalásain ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a két ország közti bizalom helyreállításával, „hosszú idő után" ugyan, de található megoldás a szigetkérdésre. „Számos haszno­sítható megoldás merült föl a kérdéssel foglalkozó munka­bizottságokban." (MTI) NDK AZ EGYESÜLÉSRŐL. Az NDK parlamentje, a népi kamara csütörtökön a jövő hétre halasztotta a né­met—német egyesülési szerződés fölötti vita elkezdését. A parlament elnöké, Sabine Bergmann-Pohl ezt azzal indo­kolta. hogy későn kapták kézhez a szerződés mellékleteit. A népi kamara munkáját a díszvendégeknek fenntartott helyről első ízben figyelte Richárd von Weizsscker nyu­gatnémet államfő, az egyesített Németország jövendő első elnöke. Előzőleg Lothar de Maiziere keletnémet kormány, fő felszólította a népi kamarában képviselt pártokat hogy szavazzák meg a szerződést, amelyet „a német egység alapvető dokumentumának" nevezett, s elutasította az olyan értelmezéseket, amelyek szerint a szerződés „az NDK bekebelezésének" dokumentuma. A keletnémet par­lamenti pártok közül a Demokratikus Szocializmus Párt­ja már jelezte, hogy számára a szerződés Jelen formájában elfogadhatatlan, mert abban lemondanak az NDK számos vívmányáról. De Maiziere közölte: az NDK kormánya le­vélváltás formájában próbálja elérni Bonn-nál, hogy az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium több millió állampolgárra vonatkozó aktált övező kétségek el­oszoljanak. A körülbelül hatmillió személyi dos«z!ét ban mégsem szállítanák át Koblenzbe, a szövetségi archí­vumba, hanem Berlinben őriznék azokat Nem tisztázott teljesen, hogy az intézmény élén nyugatnémet vagy kelet­német különmegbizott állna (MTI) önkormányzati programvázlatok / 3. Városműkodés, környezetvédelem Vtz- és csatorna Ugy: még megfelelő Sze­ged vízellátása, de elégtelen a csatorná­zottság. A szennyvizek tisztítás nélkül ke­rülnek a Tiszába (három helyen is). Az ön­kormányzat lakossági hozzájárulással eset. leg á csatornafelújításokat és a telepeknek a csatornarendszerbe való bekötését végez­heti el, de a szükséges szennyvíztisztító mű 4 milliárd forintos beruházási költsége (je­lenlegi árszint) csak központi alapból va­lósulhat meg Energia: a földgázellátó hálózat tovább bővíthető. Szegeden rövid távon a belvá­rosi hálózat legalább részlégé* rekonstruk­ciója és a marostói fogadóállomás bővítése szükséges A kedvező földtani adottságok miatt könnyen igény bevehető magnetikus energiára távlatilag lehetne alapozni Nyu­gat-európai technológia átvételével már próbálkozott a Délép, de tudomásunk sze­rint abbamaradtak a tárgyaiásók. Érdemes 6zénrvolni a már évtizedekkel ezelőtt elkez. dődött és megállított termálvíz-hasznosítá­si program folytatásával ls... Felsőfokú oktatás: a program számos he­lyén rámutattunk az egyetem és a város érdekeinek összefonódására. Ez egyszer­smind Igényli az önkormányzattól való tel­jes szervezeti és személyi elválasztód ást, az egyetemi autonómiát... A felsőoktatási in­tézmények működtetése alapvetően központi költségvetési feladat, de a város, vagy a nagyobb régió részére végzett szolgáltatá­sok ellenértékét a helyi önkormányzatnak kéli biztosítani Bizonyosan szükség lesz a szegedi felső­oktatási intézményeik integrációjára, egy nyugati értelemben vett universitas kiala­kítására. A campus létesítésekor a realitá­sokból kiindulva, aligha lehetséges olyan nagyságrendű anyagiak összegyűjtése, ami lehetővé tenné egy amerikai típusú, önálló egyetemváros kiépítését Hosszú távon kell tehát számítani a meglevő Intézményekre. Az öthalmi szovjet laktanya átalakításával szemben más., már nyivánosságot kapott elképzelést tartunk kivitelezhetőnek. Esze­rint a Bem utcai Kossuth-laktanyából köl­tözne ki a honvédség az öthalmi útra. az előbbi területen alakulna ki egyetemi köz­pont ... Művelődés: a színház, a szimfonikus ze­nekar. a múzeum, a könyvtárak, a műve­lődési házak fenntartására éa működteté­sére várhatóan a módosuló finanszírozási rendszerben sem áll rendelkezésre több pénz. Az általános műveltségi és kulturált, sági szint emelése azonban egyik előfelté­tele az Európával való azonosulásunknak. Az infláció miatt csökkenő értékű támoga­tás éa az elvárt, jobb eredmények ellent­mondását csak a hatékonyabb szervezeti felépítés és mecenatúra biztosíthatja. Szük­ség lenne egy művészeti-művelődési társa­ság létrehozására, amely magába foglalná a váróg művészetbarát szellemi elitjét A társaság közvetlenül vagy bizottságai ré­vén elvárásokat fogalmazna mee az egves intézményekkel, kulturális, művészeti cso­portokkal szemben, másrészt ajánlásokat, tenne a kinevező szervnek. Az egves in. tézményekben megújulási javaslatokat ké­szíthetnének az érintettek, amely tartalmaz­ná a jövőbeni tevékenység kívánatos (és megvalósítható) Irányát és annak személyi biztosítékait. Bizonyos, hogy még a jelenlegi, úgyszól­ván csak gazdasági eredményeket sürgető korban sem mondhatunk le a város önref­lexiójának fenntartásáról, a kultúra és a művészeti élét minden irányú támogatásá­ról. At kell gondolni és működtetni a me­cenatúra új rendszerét... Környezetvédelem: A kép csak relatíve kedvező, ha a né­hány évtizeddel ezelőtti állapottal hasonlít­juk össze, a város ökológiai helyzetének nagyarányú romlását látjuk. Célszerűnek látszik a következő javaslatok megfonto­lása: a) Az iskolai oktatás minden szintjén és az ismeretterjesztésben induljon propagan­da egy általános környezetvédelmi szemlé­letmód kialakításáért A beruházási prog. ramok elhatározása, szervezése és kivitele­zésé során meghatározónak szükséges te­kinteni a környezetvédelmi szempontokat Mindebben igényeljük a nyilvánosság kont­rollját. b) Az alábbi, példálózó felsorolással s már meglevő környezetszennyező források fokozatos felszámolását szorgalmazzuk: 1 A zöldterületek csökkenésének meg­akadályozása. rekultivációia, zöldsávok ta­lajcseréje, a bezárt temetők átalakítása ke­gyeleti parkká. 2. A várost körülvevő erdősávok telepí­tése; hasonló erdősávok a környezetszeny­nyező ipari létesítmények köré. 3. Szennyvíztisztító berendezések megépí­tése. 4. Közlekedési intézkedések (részleteseb­ben abban a fejezetben). 5. Hulladékok szelektív gyűjtése éa hul­ladékégető építése, környezetvédő techno­lógiával 6 A holt folyóágak (Maros) szennyezett­ségének megszüntetése Az önkormányzat működésének főbb elvei: Minden programban visszacsengenek: vállalkozásbarát környezet, adókedvezmé­nyek . Csak elvétve találkozunk viszont azzal, hogy az önkormányzat kötelessége helyi szabályozással megakadályozni, hogy a gazdasági életben a múlt századi Ameri­ka farkastörvényei jussanak érvényre. Az is feladatú lesz, hogy lehetőségeihez méri ten kiegyenlítse a bérfeszültségeket, me­lyek a hagyományos iparban és az új, fő. leg külföldi tökével létrejövő vállalkozások dolgozóinak bérszínvonala között keletke­zik. Az önkormányzattól fogják számon kér­ni — számos egyéb problémával együtt — a közbiztonságot is. A megfontolt és valódi testületi döntése­ken kívül a testületi munkában és a dön­téshozatalban egyaránt a teljes nyilvános­ságra és a lakossággal való állandó, élő, kétirányú kapcsolatra lesz szükség. Az ön­kormányzati munkának nyitottnak kell lennie a folyamatos változásokra, egyszer­smind stabilitást kell tükröznie Menedzser típusú és vállalkozó jellegű önkormányzat szükséges, melynek hivatalaiban ragaszkod­ni kell a végrehajtás személyi garanciái, hoz. Legelőször egy rövid távú konjunktúra­terv kidolgozása szükséges, amely a megle­vő vagyoni-anyagi helyzet felmérésével kez­dődik, majd a takarékos városi költségve­tés megtervezésével folytatódik. Ez a leg­sürgősebb teendők meghatározása után le­hetséges; A jövő év második felében lehet reálisan azzal számolni, hogy elkészül a középtávú terv, amely átmenetet képez az óoerativ és a távlati feilft*zté«< terv Uö_ zött. A tervezés sörán mindig a harmonikus fejlesztést kell szem előtt tartani: a társa­dalmi. a műszaki-gazdasági szféra fejlesz­tenének üteme feleljen meg a terület ter­mészeti-történeti sajátosságainak. Dr. Lippai Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom