Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-01 / 219. szám

I DM 1990. szeptember 1., szombat magazin Temesvár népeink sorsfordítója. A múlt év decemberétói immár az újkori annaleszekben. mint a forradalom városa / írta be nevét. Az elmúlt fél esztendő történései bizonyítják, hogy tőlünk évti­zedekig oly távolinak tünö város miként őrizte a Ceausescu-diktatűra totalitariz­musának idején is hagyományait, érté­keit, mennyire igyekezett védelmezni önazonosságát, milyen nagyszerű érté­kek tégelye tudott maradni a legvadabb és legsötétebb esztendőkben is. európai küldetésének tudatában miiven magas színvonalú kultúrát teremtett a ..hó alatt". Sajnos, mi magyarok, szegediek alig-alig tudtunk hiteles képei alkotni a testvéri város kulturális-művészeti érté­keiről. Minden valódi alkotói tett kulisz­szák mögött született, földalatti csatorná­kon szivárgott lélektől lélekig. Elfojtott indulatok, viszszafogott érzelmek, a pa­rázs fölött őrző szellem szabadult ki a palackjából 1989 karácsonyára. Örülünk, hogy a léghuzat termékeny és terméke­nyítő élménye Szegeden sokfelé oszt­ható. A forradalom városa forradalmian tiszta és őszinte kiállítással lepte meg a szegedi tárlatlátogatókat a Horváth Mi­hály utcai Képtárban. Hetvenkét temés­vári műiész mintegy kétszáz alkotása kü­lönös és tanulságos dokumentumegyüt­tessé nemesedik. Korszerű hangon, ki­forrott eszközökkel, színesen és gazda­gon megszólaló müvek sorakoznak a fala­kon, posztamenseken. Politika és művé­szet sajátos korrespondenciájának lehe­tünk tanúi, amikor is a hivatalos diktatúra ellenében szerveződik a szellem, a gon­dolat, az érzelem, az indulat, s teremt a sok-sok egyéni alapállásból és vélemény­ből — passzív rezisztenciától a hatalmat átjátszó szimbolikus nekiveselkedésig — egységes ellenzéki magatartást, egymást erósító művészi üzenetet."Úgy kötődnek a társadalmi változásokhoz, a politikai fordulatokhoz az alkotók, hogy kerülnek minden örökölt közhelyet, elcsépelj szim­bólumot. rosszízű modort. Minden meg­közelítést — legyen az rejtőzködő érze­lem, fájdalmas jajkiáltás, kikristályosított tőmondat, pszichológiai elemzés, króni­kási följegyzés vagy precíz látlelet — hitelesít a megélt üldöztetés, félelem, a megszerzett szabadság friss élménye, vére, hite, reménye. Ettől magávalragadó és ezért ejt ámulatba a kollektíva remek bemutatkozása. Hiába keressük a tárla­ton az évtizedekig mindent elárasztó pro­pagandisztikus müveket, a Ceausescu­éra szocreál stílusban készített dicsőítő alkotásait, az idilli társadalmi életképe­ket, az ezerszer unt szimbólumokat, az nem csupán a levelek barnás-vöröses szí­nei között fölvillanó fáradt-kék eget veszi észre, de belső cserepeinkre. ;>/ eltörött teljesség visszahozhatatlanságára. egy részleteiben is tetten érhető egesz lölvil- • lanásárá is utal. Uttgor Csalta ólomszob­rain a megfáradt, a reménykedő, a vára­kozó ember esendő pillanatait ragadja meg. Minden figurájának tere és levegője van. bizonyítva, hogv a valósághoz köze­lebbi. a kevésbé átírt emberitlakoknak is lehet újfajta megközelítése, eredeti for­mavilága. Caga Victor egyéni jelkép­rendszert dolgozott ki: a természet ösfor­máiból építi szimbolikus-faszobrait, ha­talmas tereket követelő és nagy kisugár­zású emlékmüveit. Határozott alkotói alapállásra és következetességre vallanak Agatlia Liliána vegyes technikával készt- . tett fekete-fehér lapjai, a struktúrák iz­galmas felületi hatásai. A hngyománvosahb kifejezésmódok közül tiszteletet parancsolóak Beloescn Calin hatalmas méretű, sötétbe burko­lózó képei. Torna Viorel nconaturalista csendéletei. Dttre Diodor pompás kolo­ritja és fáradtságában is mély tartalmú Virágok című képe Igeq erőteljes és határozott a textilmű­• vészét teifiéstúri jelé^léte. bár meglehe­tősen .kitapinlhajók. 4. mesterek és tanít­ványok kapcsolódásai. Legkiforrottabb Zömül Magda, akinek teret követelő, plasztikai igényű Genezise nagyszerű szimbólum és pompás, dekoratív fali­kép. Mellette éppen igényességével és rokon témájával Baumeister Ami Mária Az örök átalakulás című gobelintripti­chonja emelhető ki. Szokatlanságával és anyagszerüségének különös voltával hívja fel magára a figyelmet Oprescu Ion. aki üvegtorzókat készített, mint Régészeti motívumokat. Természetesen egy recenzió nem leltet névsorolvasás, nem lehet katalógus. Nem biztos, hogy a számomra élményt jelentő müvek másokat is megindítanak. Min­denesetre régen láttam Szegcdenúlyen értékes, igényes, európai szellemű kelet­közép-európai tárlatot, mely megsétálta­tott a szellem tiszta magasában. I Képeinken — Somogyi Károlyné repro­dukciói — Cosor Viorel: Visszatükröző­dés HL: Flondor Constantái: Felhő: Belo­escn Daniela: Levétel a keresztről; Ungor Csuha: Csoport; Nutiu Simona: Helyzet II.; Szakács Béla: Sziluett I, Torna Vio­rel: Csendélet.) TANDI LAJOS Megszenvedett hittel Széljegyzetek a temesvári képzőművészek szegedi kiállításáról idealizált portrékat. Helyettük kemény konstruktivizmust, merész szürrealiz­must, neoavantgardot. új jelképteremtést látunk. Hiába keressük a nálunk mindent elárasztó kommersz tájakat — a tájképek is ihletettek, legyenek igényes poszt­impresszionisták. kúbisztikusan határo­zottak vagy expresszíven indulatosak. Az okok? Talán megfejthetök. * Gondolom, a művészek egy csoportja — s mint kiderült, ók voltak többen — képes volt kikerülni a terror kötelező pen­zumait mondván, képtelen az ábrázoló jellegű művészetre, s vigyázó szemüket az európai élvonalra vetették. így nem­csak hogy megmenekültek a kondukátor­diktálta hamis szocreáltól. de a hivatalos kultúrpolitikának még jól is jött a Nyugat előtti igazolójelentéseknél, hogy lám. mi­lyen úttörő kisérlelek, merész, néoavant­gard törekvések is születnek a meglehető­sen elzárt Romániában. A másik ok. melyet balgaság volna figyelmen kívül hagyni az, hogy Romániában az elmúlt évtizedékben nem nagyon volt fizetőké­pes kereslete a képzőművészeti alkotások­nak. így aztán a közönség igénye, a piaci kényszer nem fokozta le a műalkotásokat a sorozatban gyártott termékek szintjére. Aki tehát művésznek tudta magát, aki belső indíttatásból és személyiségének megvalósítása szándékából fogott ecse­tet. mintázófát. vésőt, rajztollat. metszö­kést. az ha szűkölködve, mellőzve, ret­tegve is (alán, de legalábbis önmagát igyekezett megvalósítani. Vagy befelé fi­gyelt. vagy tágasabb horizontokat fürké­szett. Ezek a kényszerből született erények hitelesítik e mostani kiállítást, ez az őszin­teség. emberi tartás, megszenvedett múlt. átvirrasztott két évtized ad külön is búkét tiszteletteljes csodálkozásunknak. Mert — s ezt nem szívesen írom le. de kötelességem — úgy tűnik, minket kike­rülve Európa közelebb merészkedett Te­mesvárhoz. * Ám nincs értelme a hasonlítgatások­nak. nézzük a medvét. Azaz ezután az általános elmélkedés után a konkrét mü­veket. Számomra a legnagyobb élmény a humánum megnyilatkozásának sokféle­sége és mélysége, a szabadság érintése. Szakács Béla Sebzett sziluettjei a kiszol­gáltatott ember emlékmüvei. Az ember­jelek végsókig letisztult formái, tükrö­ződő. fényezett felületei és ..sebzett" részletei optikai játékaik segítségével egyszer élesen rajzolódnak ki a térben, más nézetben eltűnnek a feloldó fény­ben. Felületalakítása tartalmi üzenetet is hordoz — a durva horzsolások, föltepé­sek. kötések a kegyetlenség és tehetet­lenség hordozói, ugyanakkor a kiszolgál­tatottság méltósága! is kifejezik. Egyik igazodási pontja Szakács művészete a kiállításnak. A rendezés jóvoltából — a munkát Szekernyés János művészettörté­nész végezte intuíciókkal igazolt tudatos­sággal — a szobrok hátterében került Nóvák Nóra két nagyméretű eníléknyb­rnáta. a Véres karácsony I —II. Szintén a megalázott, testében és szellemében meggyalázott emberért szól megejtő együttérzéssel, reménykedő szomorúság­gal. Pompás alkotás Beloescn Daniela három temperaképe. Tematikája örök emberi problémákat feszeget — Herku­les harca a kentaurral. Levétel a kereszt­ről —, ám nem lehetnek kétségeink, saját megélt élményeit és hitét fogalmazta meg festöileg is eredeti és nagyvonalú müvei­ben. A XX. századi esendő és hajszolt ember mindennapjainak naplószerú fel­jegyzéséveljelentkezik Popa Gábriel sok­féle technikai lehetőséget fölhasználó nagyigényű vásznain, a Doomsday-soro­zat darabjain. Expresszívebb, színesebb, de hasonlóan napjaink problémáit ku­tatja Nutiu Simona groteszk felhangokkal is színezett Helyzet-sorozatában. Oláriu Dana hamissága, hogy tervrajzot kínál elsó látásra, holott Az EK-tér figyelmes szemlélése után kiderül, ö a „lélek mér­nöke". Cingliita lőttel szobrászi és emberi problémáit a repülés köré csoportosítja. Egyszerre a szabadság és leselkedő ve­szély élménye, a madarak tiszta szárnya­lása és gépek embertelen mélyrepülése izgalmas plasztikai feladatokat is jelent számára, nemcsak intellektuális megkö­zelítést. Jecza Péter erőteljes, tömbös formái kemény emberi tartásról, makacs • következetességről árulkodnak. Kifor­rott plasztikai világ az övé. a kubizmus legtartalmasabb áramlataihoz kapcsoló­dik. Körülkötözött kubusa anyagi és szel­lemi erők küzdelmére is utal. Kiemelkedően igényes és szellemi ma­gaslatokba röpítő müveket mutat be Fantanafiu Sttzane. Elsó látásra tusöntvé­nyeknek tetszik, kalligrafikus futamokra emlékeztet három ősi ..papiruszteker­cse", melyre mintha titkos üzenetként fölírta volna eleink krónikása népe-nem­zete históriáját. Aztán kiderül, a nagymé­retű lapokon fametszetek láthatók. A párkák munkáját idéző aszketikus met­szés izgékonysága. fakturális gazdagsága és üzeneteinek sűrűsödése-ritkulása, ár­nyékvetése valócli történelmi krónika. Mumifikáció című fametszete pedig a halálban, az elmúlásban is a megőrzés reménye. Igazi szellemi csemege Ftondor Constantái négy festménye. Érzékeny fezdülések. emlékekből elevenedő, meg­villanó színek, finom tónusok/ mégis iz­gékony faktúrák szerveződése a disztingvált gondolat és a szeizmográ fként működő lélek tiszta találkozásai. S a Felhő és a Kert motorizált, savas esőkkel, zajár­talmakkal. benzingőzzel és erkölcsi szennyekkel terhelt világunk menedéke — a múltból, az álmok Édenéböl. Ehhez az intellektuális alkotói világhoz kötődik Tttlcun Doni szitanyomat-sorozata. a Helyszín egy cselekményhez. Bibliai uta­lásai nyilvánvalóak, szemlélete korszerű, egyéni és roppant igényes szellemi talál­kozásra invitáló. Mint egy régészeti lelet­szekrénybe. úgy heiyezi el rajzi-morfoló­giai motívumait Tulcait Eiena. Kazinczy Gábor kiforrott fekete-fehér akrilljai ha­tározott festói programot igazolnak. Eu­rópa nagy mítoszai és a helyi szellemi folklór kincsei azonos töröl fakadnak, miért ne lehetne azonos alkotói megköze­lítéssel felidézni őket. Hisz testvérek ók — a Kalevala és a Cantata Profana — az időtlen időben. Nagyvonalú és remek ötletre épülöek Cosor K/ore/pasztelljei, a Visszatükröződések sorozat darabjai. Felszabadult vonalvezetés, eszköztelen­ség jellemzi, gondosan kiemelt motívu­maiból szerveződik test és lélek kapcso­lata. * Nutiu Romul, ha átnéz az ószi fák ágai között, olyan kaleidoszkópot lát. mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom