Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-06 / 224. szám

1990. szeptember 6.,csütörtök KultÚVCl Amikor a Sziámi frontembere úgy este nyolc óra tájban arról énekelt, hogy a boldogság nem valódi érzés, még alig fél háznyi fiatal lézengett egy Verebes nevű kicsiny keleteurópai mágus stadionjában, igaz a másik varázsló, ez a kegyetlenül szép arcú, a szexben és a kor művészeteiben is több műfajú rockzenész kilencre ígérkezett. Dávid profi, tehát percre pontosan érkezett a cirka ember elé. Beethowen Örömódája kísérte, a háttérben a Hungária körút sárga villamosai csörögtek, fent repülők szálltak hangtalanul, s ahogy megszólalt ez a mélyhangú „öregember", hirtelen megborzongtam. De tényleg, mit akarnak ezek? Mit akar Tina Turner nagymama, meg a tökkopasz Phil ColBowie, a halhatatlan lins, s mit a csupa ránc Mick Jagger egyáltalán a Rolling Stones, ez a züllött nagypapa zenekar? Bizonyítani, hogy ők még mindig ott ragyognak a rockzene egén, a legfényesebb artományban? Hogy utolérhetetlenek és meghaladhatatlanok? Hogy az ő életük most már tényleg a halálig ez; rockzene és rockzene? Ügy lehet, egyszer tényleg ott hunynak el a színpiadon, miközben odalenn az unokák sikongatnak és rúgják a port. Ámbár Dávid Bowien a fáradtság picinyke jele sem látszott. Mérnöki szigorúsággal kidolgozott és összeállított antológiájában egyetlen elénekelt hang, felesleges csúszás nem volt. És nem volt show sem, még egy picike sem, a zsabóinges énekes talán egyszer szúrta le magát a mikrofonnal, ám azon nyomban fel is támadt. Jó szokás szerint két mondatot 6 is megtanult magyarul: „Jó észtét Bjudapeszt! . .. Keszöliöm!" Különben szinte egyáltalán nem beszélt. Bő másfél óráját szigorúan a zene töltötte ki, mely olykor Bowiera jellemzően lelassult, ironikus slágeresbe ugrott át, majd újra „megkeményedett". Hallottunk vagy húsz számot, láttunk egyszeri visszajövetelt, és olyan gyors, de határozott befejezést, hogy a kedves nézők valahol a legközelebbi metrómegállónál hökkentek meg, ja, tényleg, vége a koncertnek. Dal Katolikus óvodák Szegeden A gyerekek érezzék Isten állandó jelenlétét, s így alakuljon ki bennük a keresztényi életszemlélet — ezekben jelölte meg az új, egyházi kezelésű óvodák fő céljait, egyben különbségeit is az államiakhoz képest Gyulay l.udre püspök úr az (újra) egyházi felügyelet alá került Szabadság téri óvoda első szülői értekezletén. Majd megáldotta az épületet, amely a hasonlóan egyházi tulajdonba került Avar utcai óvodával együtt szeptember 3-án réggé] nyitotta meg kapuit kis lakói előtt. A római katolikus egyház a megváltozott viszonyok mellett visszaigényli egykoron szép számú, nevelő-oktató munkát végző intézményeit, így nyílhatott meg az említett két óvoda is. A döntő azonban a szülök igénye volt — 300 általános iskolai, 150 gimnáziumi jelentkező lett volna az óvodások mellett, ha a tanács biztosítani tudja az épületeket. Először csak a Szabadság téri óvoda visszaadásáról volt szó, ám a nagyszámú lakótelepi jelentkezőre tekintettel — akiknek a nagy távolság miatt nem felelt meg Alsóváros — szükség volt még egyre: így lett a katolikus egyházé az Avar utcai épület is, bár ez korábban nem az övé volt. Az új szellemű neveléshez az óvónőket a püspök úr személyes beszélgetésen ,választotta ki, a régi dolgozókat ugyanúgy meghallgatta, mint az új jelentkezőket. Ahogy ő foga'mazott: „hitbéli dolgokon, a vallásos szellemen" múlott, hogy kit vesz föl. (Olyan óvónő — ha lett volna ilyen jelentkező —, aki például a válás után nem egyházi második házasságban él, nem felelt volna meg, bár maga a válás ténye nem volt kizáró tényező.) Mindkét óvodában csupa új óvónő dolgozik majd. A dajkák közül — akiknek felajánlották, hogy maradjanak, mert náluk nem volt döntő mozzanat a vallásos érzelem — ketten-ketten maradtak. Az óvodák meghirdetése után egy hét állt a szülők rendelkezésére, hogy jelentkezzenek. A kb. 150 kérvényezőből 15-20 visszalépett, amikor kiderült, hogy hol lesz e két óvoda, 4-5 pedig azért vonta vissza kérelmét, mert eredetileg azt h;tték, hogy nővérek nevelik majd a kicsiket: ám az országban még kevés az apáca. Így végül 10-15 hely maradt üresen az Avar utcában, 15-20 a Szabadság téren, amelyekre pótfelvételit hirdettek. Alsóvárosban három csoportban 75 gyerek — hat óvónő és négy dajka —, míg az Avar utcában két csoportban 52 gyerek — 4 óvónő és 3 dajka — kezdhette meg az új évet. Arra a kérdésemre, hogy mik voltak a felvétel kritériumai, a püspök úr elmondta, hogy a legfontosabb a jelentkezési sorrend volt, s bár katolikus óvodáról van szó, vegyes vallású házasságból származó gyereket is felvettek. A nem vallásos életet élő szülők gyerekei is fölvételt nyerhettek, ha idejében adták be a jelentkezési lapot. A püspök úr szerint alaptalanok a pletykák, amik szerint más tényezők is szerepet játszottak a gyerekek kiválasztásában. (Ezek a mendemondák arról szóltak, hogy elvált szülők vagy leányanyák gyermekét eleve nem vették volna föl.) Miben különbözik a katolikus óvoda az államitól? — Nem módszereiben, hanem szemléletében más — mondta dr. Nagy Jánosné, a Szabadság téri intézmény vezető óvónője. — Nem hitoktatást folytatunk — bár a hitélet alapjaiba szeretnénk bevezetni a gyerekeket, megismertetve velük a temvlomokat is —. hanem az a célunk, hogy olyan testvéri közösséget teremtsünk a gyermekek között, amelyben egymás megbecsülése, a gyengébbek felkarolása, segítése, az együttérzö szeretet és a derűs jókedv uralkodik. A napirend hasonló lesz, mint máshol, ám az étkezések előtt egy kis fohászt mondunk majd. Természetesen minden egyházi ünnepről megemlékezünk, s március 15-éről is. Elmondta még, hogy sok támadás érte őket az állítólagos „külföldi pénzek" miatt, az igazság azonban az, hogy az óvoda nem dúskál a javakban. A szülői értekezleten a püspök űr is megemlítette, hogy a 3,7 milliós költségvetésből alig 600 ezret fedez az állam, ezért megkérte a szülőket, hogy a még használható, de „kinőtt" játékokat hozzák be az óvodába ... Pozsik László Szeptemberi jubileumi koncertje előtt két új dalt rögzít lemezre a legendás Illés zenekar a rádió nyolcas stúdiójában Ki, mit, s kivel ? Rendezők, tervezők, vendégek A Szegedi Nemzeti Színház szeptember 14-én kezdi idei évadját. Ken Kesey: Kakukkfészek című művét mutatják be az új főrendező, Korcsmáros György rendezésében. Két vendége is lesz az előadásnak, McMurphyt Gáti Oszkár, az Indiánt Vass Gábor alakítja majd. Gáti egyébként a későbbiekben rendezőként is bemutatkozik, október végén W. Gibson: Libikóka c. darabját állítja színre. Neill Simon: Furcsa pár című színművének tulajdonképpen két premierje lesz. Szeptember 28-án a női változat kerül színre ugyancsak Korcsmáros rendezésében, október 5-én pedig a férfiváltozat, Sándor János tálalásában; a díszleteket (mindkettőhöz) Csanádi Judit, a jelmezeket Borsi Zsuzsa tervezi — vendégként. Február 22-én Gorkij: Éjjeli menedékhely két vendéggel: i rendező Vass Zoltán Iván, díszlettervező Horesnyi Balázs. A Léni néni című darab áprilisban kerül színre, rendezője Petrik József. A balettegyüttes két bemutatót tart. November 23án a Kisszínházban: Szenvedélyes viszonyok; koreográfus Lőrincz Katalin mv. és Imre Zoltán. Március 8-án (nőnapon) pedig a Nagyszínházban: Varázsdoboz; koreográfus Imre Zoltán. Az előadások . díszleteit Csík György meghívott művész tervezi. Az operaegyüttes szeptember 21-én kezd a Parasztbecsület — Bajazzók felújításával. Októberben A sevillai -bprbélyt frissíti fel Félix László rendező, a Magyar Televíziótól. November és december során két régebbi produkciót, a Bánk bánt és a Don Pasqualéi veszik elő. Januárban premier, Gounod: Faust, rendező Apró Attila, szintén a tévétől. A címszerepet várhatóan elénekli Gulyás Dénes is. Világhírű tenoristánk eredetileg rendezőként is jegyezte volna a darabot, de ezt sajnos, külföldi vendégszereplései miatt nem tudta vállalni. A tervek szerint fellép azonban az operatársulat másik bemutatóján is. Puccini: Bohémélet című művében Rodolfot fogja énekelni. Ennek az előadásnak olasz vendégrendezője Gianni Carluccio. Az évad újdonságait a Cosi fan tutte zárja májusban. Elég tekintélyes azoknak az énekeseknek a száma, akik vendégként lépnek fel Szegeden, ezért csak a neveket és a darabokat soroljuk fel: Kalmár Magda (Don Pasquale — Norina), Csavlek Etelka (Bánk bán — Melinda), Misura Zsuzsa (Parasztbecsület — Santuzza), Kelen Péter (Faust, Bohémélet — Rodolf), Gáti István (Faust — Valentin, Cosi — Gulielmo), Begányi Ferenc, Kovács Kolos (Faust — Mefisztó, Sevillai — Basilio), Daróczi Tamás (Faust, Bohémélet — Rodolf), Melis György (Bánk bán — Petur vagy Tiborc), Sólyom-Nagy Sándor (Bajazzók — Tonio), Bede Fazekas Csaba (Parasztbecsület, Bajazzók), Németh József (Parasztbecsület — Alfio, Bajazzók — Tonio), Leblanc Győző (Parasztbecsület — Turridu), Egri Sándor (Parasztbecsület — Alfio, Bánk bán — Petur), Derecskei Zsolt (Sevillai — Almaviva), Szilfai Márta (Parasztbecsület — Santuzza). Ezenkívül GyőriványiRáth György, aki tavaly nagy sikerrel mutatkozott be az Otelló karmestereként, az idei szezonban a Bohéméletet fogja vezényelni. Terveznek még a színházban egy koncertet, amelyen a nyári trevisói énekverseny győztese, Francesca Gavarini olasz szopránénekesnő lép fel. M. T. Hruscsov emlékezik Uj kiadó első kötete a boltokban Újabb, a történelmi fehér foltokat eltüntető kiadvány került a TÉKA könyvesboltjaiba: Hruscsov magnetofonszalagokra diktált, s a KGB elől sikeresen elrejtett memoárját jelentette meg a Leopárd Kiadó. A Hruscsov emlékezik; Szemben a zsarnokkal című kötetet — amely a júliusban alakult cég debütáló kiadványa — szerdán mutatták be a sajtó képviselőinek. Nyikita Szergejevics Hruscsov leváltása után, 1964-ben kezdte szalagra mondani visszaemlékezéseit. Az 1925-től 1953-ig, Sztálin haláláig terjedő részt bocsátotta a Leopárd Kiadó rendelkezésére fia, Szergej Nyikitics Hruscsov. A memoárban Hruscsov-izgalmas képet fest Sztánn személyi kultuszáról, a tehetséges politikus jellemének félelmetes torzulásaként kibontakozó gátlástalan, véreskezű zsarnokról. A könyvben kirajzolódnak a Kirovgyilkosság valódi motívumai, a Molotov—Ribbentropp paktum, majd a II. világháború kitörésének eddig ismeretlen részletei, Sztálin utolsó évei. A- kötetet Gellért György fordításában, 30 ezer példányban jelentette meg a Leopárd Kiadó. A továbbiakban évente hat-nyolc könyvet szándékoznak közzétenni. Terveik szerint még az idén kiadják Egon Krenz; Amikor a falak leomlanak és Bíró András: A hűség könyve című köteteit.