Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-06 / 224. szám

2 Röviden 1990. szeptember 6. csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) Honvédség vezetőinek ren­delkezésére. Fehér József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium igazgatási és jogi főosztályá­nak vezetője a hadseregben is esedékes rehabilitáció kérdéseiről beszélt. Beveze­tőül leszögezte, hogy nekik csupán a rendfokozat vissza­állításában megnyilvánuló rehabilitációra van módjuk, az esetleges anyagi kártala­nítás kormányzati feladat. Adatokat is sorolt az ezre­des, s így megtudhattuk, hogy eddig 1356-an fordul­tak ilyen kéréssel a minisz­térium vezetéséhez, és 138 kivétellel a többiek kérését jogosnak találták. Ugyan­akkor felméréseik szerint 20-22 ezer olyan ember van az országban, aki Jogosult lenne a rehabilitációra, ám — tette hozzá Fehér József — nem mindenki számára jelent egyforma presztízst a katonai rendfokozat vissza­szerzése. A további kérdések során elhangzott: mikor rehabili­tálják Für Lajos alhadna­gyot? A miniszter erre meg­jegyezte; „Majd ha kéri". Fehér József pedig azt fűzte hozzá, érdekes jogi helyzet alakul ki: a rehabilitálásról szóló döntést ugyanis a mi­niszternek saját magának kellene aláírnia, ám most tanácstalanok, hogy e „jogos kérést" kivel írassák alá ... Szóba került a megürese­dett magyar és szovjet lak­tanyák kérdése is, ám meg­tudtuk, hogy ezek ügyeben nem a Honvédelmi Minisz­térium, nanem a Pénzügy­minisztérium egy külön bi­zottsága jogosult Intézked­ni. A honvédség vezetői azt szeretnék, hogy ha az áten­gedett laktanyákért cserében a hadsereg felszerelését ja­víthatnák. A szovjet csapa­tok kivonulásáról a legfris­sebb adatokat ismertette Keleti György ezredes; a tervezett 1352 szerelvényből 544 hagyta el az országot, a 117 személyvonatból pedig 53. A kivonulás tehát a ter­veknek megfelelően halad... (balogh) Vállalkozó boltvezetők A napokban Szegeden megalakult a Honestus Ke­reskedelmi Kft, amely első­sorban élelmiszereket, ve­gyi és háztartási cikkeket kíván közvetlenül a termelő­vállalatoktól, illetve az im­portálóktól beszerezni. A termékeket a jelenlegi nagy­kereskedelmi árnál olcsób­ban kínálják a boltoknak, melyeknél így nagyobb ár­rés maradhat, s ebből a fo­gyasztóknak is árkedvez­ményt nyújthatnak. A tár­saságot a nagyobb üzletek saját tőkéjüket befektető ve­zetői mint magánszemélyek létesítették. A közel ötven üzletember az Éliker. áfész és a Centrum „kötelékében" tevékenykedik. A kft. az érintett vállalatokat tájé­koztatta elképzeléseiről, s együttműködést kezdemé­nyezett. Erre azért van szükség, mert az üzletveze­tő és a vállalat között ér­vényben levő szerződés egyes pontjait módosítani kell. Így van olyan cég, amely jelenleg a közvetlen beszerzést a központi áru­forgalom engedélyéhez köti. Üzletház Kft. alakult Ne keressen kakukktojást! Rendszerváltás, bérreform, vetkőztetés Egy hír. A Parlament a polgármesterek havi fize­tését a miniszteri jövede­lem 80 százalékában álla­pította meg. Egy vélemény. Disznó­ság! Ahhoz képest, ami­lyen körülmények között él a nép, odafönt minden­kit nagyon jól megfizetnek. Ezért a pénzért majdnem egy évig dolgozom, és na­gyon meg kell néznem, ho­vá teszem. Na és van köz­tük olyan telhetetlen is, akinek nem elég a képvi­selőségből meg a bizottsá­gosdikból húzott dupla pénz, még polgármester is akart lenni _ mondta egy szókimondó asszonyság a reggeli tömegközlekedés forgatagában. Egy gondolat — a szava­zótáborról. Nyugaton azt állítják, minden második magyarnak súlyos anyagi gondja; vannak. Itt Csong­rád megyében tízezer em­ber 4 ezer alatti — közü­lük csaknem 200 három­ezer forint alatti — nyug­dijat élvez, a munkaközve­títőben alig párezer forin­tos állásokat lehet megpá­lyázni, egy kezdő középis­kolai tanár, aki 17 eszten­dőt fektetett be a tanulás­ba, most valóságos extra­profitot húzhat, vagyis nettó 6500 forint körüli fizetést. Van az országnak olyan fertálya, ahol egy érettségizett lány rászán pár évet, hogy kivárja a pillanatot, amikor beléphet valahova irodai munká­ra — éhbérért. A valami­kor a dolgozók paradicso­maként emlegetett régió­ban most ki-ki egy elméle­ti létminimum környékén, mélyen az európai nívó alatt kísérletezik különbö­ző egyéni túlélési straté­giákkal. Egy kérdés, őket várják, vagy csak várhatják az urnákhoz a fizetésen és az állásokon osztozkodók ? Végezetül néhány biztos pont egy képzeletbeli kommentárból. Az udvar­lás és a vetkőztetés felül­ről kezdődik. Egy idő óta tudjuk; a rendszerváltás is. S úgy látszik, így van ez a bérreform területén is. 6. J. Ha nem is látványosan, de megindult Szegeden az üz­leti élet pezsgése. Gomba módra szaporodnak a pin­cehelyiségben, szuterénben, nappali szobában nyíló üz­lethelyiségek, miközben a kereskedők, a vállalkozók igénylik a kulturált, eszté­tikus és praktikus helyisé­geket. A tegnap alakult Üz­letház Kft. vállalkozik egy szép és tágas épület üze­meltetésére, amelyben a bér­lő 16 négyzetméteren, vagy annál nagyobb területen megnyithatja üzletét. A kft. a bérleti díj fejében gon­doskodik az üzemeltetésről, az őrzéstől a rakodásig be­zárólag. A kereskedőház egy Marx térhez közeli, háromemele­tes épületben lesz, forgal­mas helyen, ugyanakkor enyhíti a Belváros zsúfolt­ságát. A belső átalakítási munkákat a jelentkező bér­lők igényei szerint végzik majd el úgy, hogy lehető­leg karácsony előtt nyithas­sanak. Legalább ötéves bér­leti szerződést kívánnak köt­ni, hogy számíthassanak a biztos vevőkör kialakítására. A vállalkozásnak svájci és osztrák érdekeltsége is van, így hosszabb távon is ki­szolgálhatják az igényesebb vevőréteget. A Partiscum Kft — amely szintén érde­kelt a vállalkozásban —, gyűjti a jelentkezéseket. Választási egyszeregy A lista Amennyiben két vagy több párt minden egyéni választókerületben közös jelöltet állít, ez megalapoz­za-e az önálló listaállítás lehetőségét? A választási törvény tar­talmazza az önálló listain­dítás és közös listaindítás feltételeit. Ennek alapján önálló listát csak önálló egyéni választókerületi je­lölések alapján lehet indí­tani. Közös egyéni válasz­tókerületi jelölésekkel csak közös listát lehet indítani. A kétszavazatos válasz­tási rendszerben (így Sze­geden) egy párt vagy tár­sadalmi szervezet, ha a törvényben előírt feltéte­leket külön-külön teljesí­tette, indíthat-e egy önálló listát é« egy közös listát, is? A kétszavazatos válasz­tási rendszerben egy párt, társadalmi szervezet, ha a törvényben előírt feltétele­ket teljesítette, jogosult egy önálló és egy közös lis­ta indítására. Rádiótelex K. A. Támadott a szalmonella A nyomok a hidegkonyhába vezetnek Az elmúlt napokban töb­ben ételmérgezésre utaló tü­netekkel fordultak orvoshoz Szegeden. A szalmonellafer­tőzés gyanúja miatt a Kö­jász egészségőrei vizsgálatot kezdtek, s az első nyomok a Csongrád Megyei Vendéglá­tó Vállalat Bal fasori hideg­konyha-üzemébe vezettek. Az eddigi tízegynéhány meg­betegedett ember azonban a város különböző helyein fo­gyasztott különböző hideg­konyhai készítményeket, de hamburgert is, ezért több gyanúsított is szóba jöhet. A Köjál higiénés hiányosságok miatt hétfőtől bezáratta az újszegedi konyhát, így újabb fertőzésektől miattuk nem kell tartani. A nyomozás azonban tovább folyik az újabb bizonyítékok után, míg végleg megállapítható az igazi tettes vagy tettesek kiléte. AZ ÜBÖL: ISMÉT „SZENT HABORÜ". Rövid láto­gatásra váratlanul Moszkvába érkezett szerdán délután Tárik. Aziz iraki külügyminiszter. Az iraki diplomácia ve­zetője az öbölbeli válságról folytatott konzultációt a szov­jet vezetéssel. Az előre be nem jelentett tárgyalásokon Moszkva mintegy „utolsó figyelmeztetésben" részesítette Szaddam Húszéin rezsimjét Szovjet részről eddig azt hangoztatták, hogy a Szovjetunió a Kuvait elleni iraki tá­madás nyomán kialakult feszültség diplomáciád rendezé­sét helyezi előtérbe. Az iraki csapatok azonnali visszavo­nására szólít fel az a szovjet—japán közös közlemény, amelyet Eduárd Sevarnadze szovjet külügyminiszter to­kiói tárgyalásain dolgoztak ki. Egyben minden nemzetet felszólított arra, hogy működjék közre a BT öbölbeli vád­sággal kapcsolatos határozatainak végrehajtásában. A je­lenlegi válság után is szükség lesz amerikai katonai je­lenlétre a Perzsa-öböl térségében, ha nem is szárazföldi, de tengeri erők formájában — jelentette ki James Baker külügyminiszter, képviselők előtt A törvényhozóknak kér­désére, hogy várható-e háború a térségben, ezúttal is ki­térően válaszolt: „Semmilyen lehetőséget se lehet számí­táson kívül hagyni". Ismét kifogásolta, hogy a Szovjet­uniónak még csaknem 200 katonai tanácsadója működik az iraki hadsereg mellett. A kérdést felvetik a vasárnapi, helsinki csúcstalálkozón is. Az amerikai terv megbuktatá­sára szólította fed az arabokat és általában, minden mu­zulmánt az iraki külügyminiszter Szerdán hajnalban is­mét több száz, eddig túszként visszatartott nyugati nő és gyerek távozott Irakból. . «• b ILIESCU-BLRÁLAT. A román elnök egy keddi tele­víziós interjúban bírálta a nyugati országokat, amiért azok nem támogatják gazdaságilag Romániát. ÖRMÉNY ULTIMÁTUM GORBACSOVNAK. Vlagyi­mir Movszeszján, az örmény KP KB első tikára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja felhívásban for­dult Mihail Gorbacaovhoz, radikális intézkedéseket köve­telve az Azerbajdzsánhoz tartozó területek örmény nem­zetiségű lakosainak védelmében, mert az Azerbajdzsán Népfront emberei, a köztársaság belügyminisztériumához tartozóknak adva ki magukat, terrorizálják, zsarolják a lakosság többségét alkotó örményeket, szülőföldjük elha­gyására kényszerítve őket. önkormányzati programvázlatok 2. Közlekedés, keres­kedelem, idegenforgalom Közlekedés: Az elöregedő út- és vasúthálózat fenn­tartásához és korszerűsítéséhez központi eszközök szükségesek. Sürgősen megépíten­dő az- M5-ös autópálya várost elkerülő sza­kasza egy új röszkei határátkelőhellyel. Ha­sonlóan sürgős a Szeged—Hódmezóvásár. hely közötti kétszer két sávos út (esetleg Szeged előtt az autópályába csatlakozással), valamint a 43-as félautópálya megépítése a határig'. Ezeket versenytárgyalásos rend­szerben, szigorú határidőkkel kell megva­lósítani. Ha központi keret e célokra nem biztosítható, haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni ezek létesítésére koncessziós rendszerben (a megvalósítást finanszírozó csoport meghatározott ideig kizárólagos jo­got kap a határon, valamint az autópálya mellett létesítendő szállodák, benzinkutak ési esetleg kereskedelmi létesítmények üze­meltetésére). A város és az M5-ös autópá­lya között célszerű olcsó moteleket és áru­házakat építeni az átutazó turistáknak. Ugyanide terveznénk a bevásárlóturizmus igényeit kielégítő raktáráruházakat is. Meg. vizsgálandó, hogy a Marx téri buszpálya­udvar és a Cserepes sori piac szintén erre a területre elhelyezhető-e? Ez esetben a külső bevásárlóközpont és a Belváros között sű­rűjáratú .trolibuszvonal létesítendő. A fönti fejlesztések célja, hogy a Belvá­rosból a gépjárműforgalmat a lehető leg­nagyobb mértékben kiszorítsuk. Az anyagi lehetőségekhez mérten a városi közlekedés­ben az autóbuszforgalmat fel kell váltania környezetkímélő megoldásoknak. Célszerűb­ben ési fokozott ütemben kell kiépíteni a kerékpárutakat Távlatilag számolni kell egy Lemberg— Szeged autóúttal is, amely itt csatlakozna a belgrádi autópályához... A Tisza, rr.int nemzetközi vízi út, felér­tékelődik, amennyiben a jelenlegi bilate. rális szerződés helyett nemzetközi szerző­dés születik hasznosítására és — a távo­labbi jövőben — végül mégis elkészül a Duna—Tisza csatorna. A Tisza Lajos körút rekonstrukciója, va­lamint a harmadik körút továbbépítése a Szabadkai útig sürgető feladat. A későbbi­ekben a déli közúti híd és vele együtt a vasúti híd megépítése válik szükségessé, melyekkel helyreállna a város centrális köz­lekedésföldrajzi pozíciója. Kereskedelem: Annak ellenére, hogy Szeged évszázadok óta kereskedelmi útvonalak mentén fek­szik, lehetőségeit korántsem használta ki. A város adottságai (idegenforgalom, sza­badtéri, egyetemek, konferenciák, hévizek stb.) mind-mind a kereskedelem erőteljes fejlesztését követeli. A határmentiség miatt erőteljesen szaporodnak az export-import ügyletek. Már most szükséges tehát a vár­ható igények szerinti, megfelelő informá­ciós háttérrel rendelkező kereskedelmi köz­pont (irodaház) létrehozása a hozzá csat­lakozó (város szélén elhelyezett) raktár­bázissal. Kiváló lehetőségeink vannak kereskedel­mi vásárok és kiállítások rendezésére is. Az eddigi rossz tapasztalatokból okulva azonban egy állandó, valóban felelő® szer­vezetet kell létrehozni ezek rendezésére, amely biztosítaná egyrészt a jövedelmező­séget, másrészt, hogy a rendezvények ne ve­gyék el az életteret a város lakosaitól. Idegenforgalom: A termál- és gyógyvíz adta lehetőségek nem kihasználtak, szükséges tehát a ma­gántőke bevonása én az ezzel kapcsolatos speciális magánorvosi gyakorlat elősegíté­se... Nem propagáltuk eddig külföldön sem a termálvizek, sem a Tisza, a Maty-ér vagy SziksÓ6tő lehetőségeit Külföldi ide­genforgalmi cégekkel vegyes vállalat léte­sítése útján sokkal jobb kapacitáskihasz­náltságra lehet számítani. Ide tartozik a lovagló turizmus, s a környék vadászati lehetőségeinek külföldi propagálása is. Konferenciaváros: Szellemi kapacitása és eddigi kapcsolatrendszere messzemenően alkalmassá teszi Szegedet erre a szerepre. A konferenciák szervezésére profi murika­csoportot kellene létrehozni, esetleg magán, vállalkozásba adni a szervezést. A föltehe­tően külföldi tőkével megvalósuló beruhá­zások az egyszeri építőipari ka pacitás^lekö­tésen túl további folyamatos munkaalkal­makat is teremtenek. A konferenciaváros létrehozását elősegítheti az a nagy jelen­tőségű döntés, hogy Szegedet az európai nagyvárosok szövetségének tagjává válasz­tották. Színvonalas idegenforgalom nem képzel­hető el fejlett infrastruktúra nélkül. Ka. rakteresebbé kell tenni a város imageát is, hogy túllépjünk „a napfény várexsa" mi­nősítésen. A reklám költsége azonban nem lehet csak az önkormányzat terhe, hiszen az idegenforgalom haszna a vendéglátásban és a kereskedelemben jelentkezik. Meg kell tehát találni a módját, hogy áttételesen az érdekeltek viseljék a szponzorálás költsé­geit. E feladatok lebonyolítására önálló intéz­mény létrehozása lenne célszerű, amely a város, nevében tárgyalhatna külföldi part­nerekkel. A nagyváros jellegből követke­zően számottevő a lokálpatriotizmus hatá­sa is. Fokozottan számítani kell tehát ré­szint az itt élőkre, és kialakítani azt a tu­datat, hogy a polgárok legyenek büszkék szegediségükre; másfelől gondolnunk kell a Szegedről elszármazottakra, a külföldön élőkre is. Ezt a jelentős kört össze lehetne fogni és a város érdekében mozgósítani. A külföldi tőke bevonása bizonnyal könnyebb lenne, ha érdekünkben kint élő tekintélyes személyiségek lobbiznának. A város működése. Városkép. Az elmúlt évtizedek alatt lét­rejött anomáliák: morfológiailag idegen épületcsoportok (például Újszeged, Fürj Ut­cai lakótelep), városközpont-rekonstrukció oda nem illő épületekkel (például Nagy­áruház). kopár lakótelepiek, pihenési és sportlétesítményeket nélkülöző városrészek. A továbbiakban a város képét érintő min­den beruházás programjának kidolgozása­kor nagymértékben támaszkodni kell a. lakosság véleményére. Ennek módja aj: USA-ban jól bevált „public hearing". (A tervezett létesítményt maketten mutatják be, éa a lakosságtól a helyi médiumok út­ján véleményt kérnek.) Lakás. A lakótelepek elöregedésével szük­ségessé vált felújítások elől részben a la­kások eladásával igyekeznek kibújni a ta­nácsok. Ez előbb-utóbb a lakótelepek slum-osodásához vezet, mivel a tulajdono­soknak, akik eddig bért fizettek, nincs tő­kéjük a felújításra. A rekonstrukciós költ­ségek, sajnos, nem spórolhatók meg. előte­remtésükre— speciális hitelformák kidolgo­zásával és más módszerekkel — külön tervet kell készíteni. A lakásmobilitás fokozására sem halo­gatható a helyi intézkedések rendszerének: kidolgozása. A bérlőközösségek jogainaki szélesítésével az IKV-t versenyhelyzetbe lehet hozni, az egyes munkálatokra ver­senytárgyalásokat kell kiírni. (Lehetetlen helyzet, hogy az IKV saját beruházásainak kivitelezőjeként is föllép.) A városi decentrumok kialakítása s a la­kótelepiek humanizálása céljából szintéin külön pwogram kidolgozása szükséges. Dr. Lippai Fái (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom