Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-30 / 248. szám

4 Olvasópróba 1990. szeptember 30., vasárnap Ünnep Zágonban 300 éve született Mikes Kelemen A kis háromszéki falu. Zágon határában egy majd ötszáz éves tölgyfa áll. mely egyike a magyar irodalomtörténet híres fáinak Rodostói magányából, mint honvágya és sziilöföldszcretete szimbólumát. Mikes Kelemen tette híressé; a helybeli székelyek ma is Mikes-tólgvként emlegetik. Amszterdamtól Budapestig aligha lehetett volna jobb helyet találni, ahol a 300 éve született magyar íróra méltó ünnepléssel emlékezni lehetne. Mikes talán az egyetlen korabeli magyar nyelven (és milyen szép magyar nyelven) író művész-utazó, aki az elmúlt évtizedek Romániájában nem. lett erőszakkal elfeledtetve. Müve egyszerűen kikezdhetetlen Amikor 1987-ben a Kriterion kiadó gondozásában teljes román nyelvű fordítás jelent meg müveiből, a fordító. Gelu Pateanu előszavában meg is jegyzi: „soha nála élesebb szemű utazó addig meg nem látogatta Moldvai és Havasalföldet. Ha valaki hiteles képet kíván kapni a román nép életéről. nyugodtan forduljon Mikes Kelemen leírásához• Érdeklődő és megértő, eközben saját népéről írt vallomásait, hazaszeretetét is belopja a mi szívünkbe. " A Rodostói levelek elismert világirodalmi értékén túl egy másik nagy szolgálatot tett Erdélynek. Diákok, akik külföldi egyetemekre mentek tanulni. Nyugat-Európában is elterjesztették. sót le is fordították. Sokan ezekből az ..ösfordítványokból" szerezhettek tudomást II Rákóczi Ferenc szabadságharcáról, s egyáltalán az erdélyi emberekről, a csodálatos vidékről, amit addig csak a Drakula-legendák romantikus. eltorzított változataiból ismertek. A levelek vágyakozása segített az ismeretlen Erdélyt Bethlen Gábor után újra felfedezni. Mikes igazi, a legjobb értelemben vett lokálpatrióta volt. Ha nem fejedelmét, s vele a magyar szabadságszeretetet kíséri el a rodostói száműzetésbe. talán képtelen lett volna szülőföldjétől örökre búcsút venni. Zágonban most ezt a Mikest ünnepeltél; A református templom szűknek is bizonyult hozzá, a megemlékezéseket és az ökumenikus istentiszteletet a templomkertben és a falu főterén összegyúlt ezrekhez csak hangszórókon keresztül lehetett közvetíteni. A házból, melyben született, mára semmi nem maradt, csupán a helyét ismerjük. Egy árnyas kert közepén, ahol valamikor a szülőház állott, most emlékoszlopot avattak, a tölgyfa pedig védett természeti emlékké nyilváníttatott. A megmaradni vágyás emlékévé. (panek) Ultitörténet 3 lebontásban I. A máriás Az ulti az egyszerűbb játékokhoz képest (mint például a zsírozás vagy a rörni). annyira sokoldalú és összetett hogy kész csodának tűnik, hogy egyáltalán létrejött, és ennyire elterjedt. A rendelkezésűnkre álló adatok azt valószínűsítik, hogy az ulti itt alakult ki Magyarországon, a huszadik század elsó negyedében. Ennek a nagyszerű játéknak az elődje egy a hatvanhathoz hasonló, még ma sem teljesen elfeledett játék, a máriás. A máriásnak nincs semmi köze a szép Mária névhez, sem a húszkrajcáros váltópénzhez. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az eredetileg francia kártyával játszott játékban mnriage-nak (ejtsd: máriázsnak). vagyis házasságnak hívták azt. ha valaki egy király mellé egy kézbe kapta annak feleségét, a királlyal azonos színű dámát is. A máriáshoz 32 lapos kártyacsomag kell. így hát játszható magyar kártyával is; Magyarországon mindig is azzal játszották. Minthogy a magyar kártyában dáma nincs, azt a felsó helyettesíti, de természetesen nem házastársi minőségben. Mint minden játéknak, a máriásnak is több változata volt. Eredetileg csak kettesben játszották, de még ez a kétszemélyes változat sem volt egységes. Ismertetésemben elsősorban a Siomaházy István által szerkesztett Kártya-kódex (Athcnaeum. Budapest. 1898.) leírását követem. Kettesben az osztó 5—5 lapot ad játékostársának-és magának. Ezt általában két részletben teszi: elóször 3—3. majd 2 — 2 lapot oszt. Az első ütéshez az osztó ellenfele hív ki. a továbbiakhoz mindigaz. aki az előzőt hazavitte. A kártyák rangsora ász, 10. király, felső. alsó. 9. 8. 7. Minden egyes ütés után húznak a csomagból, hogy újra 5—5 lapjuk legyen. Mindig az húz elóbb. aki ütött. A játékban minden egyes hazavitt ászért és 10-esért 10—10 pont jár. Ugyancsak 10 pont jár az utolsó ütés elviteléért. Ezeken az ún. elviteli pontokon kívül még úgy is lehet pontot szerezni, ha valaki azonos színű királyt és felsót. azaz máriást tart a kezében, és azt bemondja. Máriást azonban csak az mondhat be. aki már legalább egy ászt vagy 10-eSt hazavitt. Amíg egyik játékos sem jelentett máriást, addig adu nélkül játszanak. Az elsőként bemondott máriás 40 pontot ér. és a színe adu lesz. A többi máriás 20—20 pontot ér. Amíg van kártya a csomagban, addig a kihívott lapra tetszés szerinti kártyát lehet tenni. Ahogy azonban elfogytak a csomagból a lapok, színre szint kell adni és kötelező felülütni. színhiány esetén aduval ütni. A játékot az nyeri, akt tobb pontot gyújt össze. Négyesben az osztó 8—8 lapot ad mindenkinek két részletben: A keresztmáriásban a szemben úlók játszanak együtt, párt alkotnak, a segítőhívóban pedig az. akinek elsőként osztottak, megnevez egy nála nem lévó kártyát, és annak tulajdonosával kerül össze. A hármasban játszott változatból az uh: fejlődött ki. dc azt a változatot majd a második ..leosztásban", jövó vasárnapi számunkban fogjuk ismertetni. Zsigri Gyula Kudarcok és remények Marosvásárhelyen Szeptember 15. elmúlt, nálunk is megkezdődött a tanítás, lássuk mit hozott az új tanév a Maros-parti iskolavárosban. Jót is. rosszat is. Beteljesült reményeket és lehangoló kudarcokat. fájó csalódásokat. Az utóbbiakból lényegesen többet. Megsem annyit, hogy bénítóan hasson a továbbiakban. Akkor sem. ha túlzottan optimisták voltunk a kezdet kezdetén, s azt hittűk minden lehetséges. Minden? Na nem! Amit a romániai magyarság a decemberi fordulat után az oktatás terén elérni kívánt, igazán nem tekinthető maximális követelménynek. Túl sok volt a pótolnivaló ahhoz, hogy bárki is kiváltságnak képzelje mindazt. amit meg szerettünk volna valósítani. Mégis azok. akik a társadalmi bajokról, a visszarendezési manipulációkról próbálták elterelni a figyelmet, a román nacionalizmust meglovagolva, gyűlölködésre, magyarellenes hisztéria szítására használták föl oktatási elképzeléseinket. És nem is sikertelenül. Noha egyre többen kezdik észrevenni, hogy • kilóg a lóláb. Ami azonban sajnos a tényeken. az újabb megszorító intézkedéseken. felsőbb utasításokon mit sem változtat. A legfrissebben se. amelyről a magyarországi mass média is hírt adott. Ez többlépcsős huzavona után tanügyminiszteri rendelettel tiltja meg. hogy az érettségi utáni technikumokba magyarul lehessen felvételizni. A még érvényben lévő törvényes előírást semmibe vevő döntés ellen az RMDSZ tiltakozott. parlamenti interpellációjára azonban e sorok írásakor még nem válaszolt a kormány. A felvételiző magyar fiatalok pedig maradtak a hátrányos megkülönböztetéssel. Érthető, hogy a város magyar lakossága körében nagy volt a felháborodás. Mégsem tüntetett, nem vonult ki az utcára. Volt annyi önuralma. megfontoltsága. hogy ne dőljön be az újabb provokációnak. így ellenfeleink megint tévedtek, nem vált be az előzetes forgatókönyv, elszámították magukat. De az oktatás terén újra veszítettünk. Különösen a vátrás urak vezette egészségügyi iskolahálózatban, ahol már a nyáron megakadályozták, hogy magyar nyelvű IX. osztály is induljon. Mi nem vált még valóra? Elmaradt — és nemcsak nemzetiségi vonatkozásban — az oktatás általánosan ígért megújulása. reformja. Mesének bizonyult az iskolák autonómiája is. A döntések továbbra is Bukarestben születnek. Persíeolyan is van. különösen, ha a magyarokra nézve kedvező egy határozat. hogy helyben fúrják meg. Sötét erők aztán kijárják, hogy a fúrás eredménye hivatalossá váljék. Az említett fel vételiügy is így alakult. Példákat még sorolhatnék, de fölösleges. Tény az. hogy a koratavaszi határozat ellenére a Bolyai nem lett magyar líceum. Sót több román osztályt létesítettek benne, mint korábban. Önálló magyar tanintézet nem működik a városban. A Bolyai Egyetem se alakult meg Kolozsváron. tehát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben sem lesz önállósuló magyar tagozat. A nyári felvételin azonban már összehasonlíthatatlanul több magyar diák jutott be az I. évre, mint az eltelt években. A gyógyszerészeti szakon meg nagyobb számban sikerült magyaroknak a felvételi, mint a románoknak. Jelentősen nó ezáltal az intézetben magyarul tanuló hallgatók száma. A most létesült műszaki egyetem, mérnökképző főiskola négy szakán is jó a magyar bejutók részaránya. Az ősztől a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben magyar nyelvű rendezői szak kezdi meg működését, a színészképzésre szánt helyeket pedig megháromszorozzák. Ez is valami. Középiskolai, gimnáziumi vonatkozásban is hasonló a helyzet. Sokkal több magyar osztály létesült a korábbinál. Ami persze súlyosbítja a krónikus taneröhiány problémáját. Most jelentkeznek csak igazán a mesterségesen elsorvasztott magyar tanító-, óvónő- és tanárképzés szomorú állapotának a következményei. Az utánpótlás biztosítása évekbe telik. Csak Maros megyében még mintegy 180 tanítóra lenne szükség. A tanárok tekintetében sem rózsás a helyzet. A nyugdíjazások mellett továbbra is vészes veszteségeket okoz a megállíthatatlannak tetsző kivándorlás. áttelepülés. Igaz. a kolozsvári egyetemen az idén már a vártnál több magyar hallgatója lesz a filológia fakultásnak, a biológia, földrajz, matematika, fizika, szociológia, lélektan stb. karoknak, s még sokkal több lenne, ha annyi tehetséges fiatal nem Magyarországon folytatná egyetemi, főiskolai tanulmányait. De ez is csak hosszabb távon javítja majd a tényállást. Országszerte többfelé alakultak tanító- és óvónőképző osztályok, létrehozták az érettségi utáni kétéves tanítóképzést is. (Itt azonban meg sem közelítik az igényeket. Marosvásárhelyen 30 helyet engedélyeztek mintegy 300 magyar jelentkezőnek.) Újabb kezdeményezések is besegíthetnek. az egyházi iskolák, magánegyetemek például, melyek alapítására szintén számítunk. Az elsó református középfokú iskola meg is alakult Kolozsváron. Tehát van remény. csak éppen ki kell tartanunk valahogy. Ehhez talán lélekben mindenkinek át kell állnia, el kell. fogadnia a kis lépések politikáját. Ami nem könnyű, nem felemeló, szívderítő valami. De a romániai magyarságnak zaklatott történelme folyamán már annyiszor kellett a realitásokhoz igazodnia, miért ne tehetné most is. amikor valóban kilátása lehet a gyökeres változásra. Addig is. amíg az idó jobbra fordul, élnünk kell a jelenlegi lehetőségekkel, olyan oktatásban részesítve gyermekeinket, amely nagyobb tudást, alaposabb felkészülést biztosít számukra, és így teszi versenyképessé őket az iskolarendszer minden fokán, a szakmai, társadalmi érvényesülés minden területén. Nagy Miklós Kund Amerikai Továbbtanulási Információs Központ a JATE Központi Könyvtárában Az MTA Soros Alapítvány és az USIS (az Egyesült Államok Tájékoztató Szolgálata) támogatásával 1990 nyarától az amerikai nagykövetség mellett már hét magyarországi helyszínen működnek amerikai továbbtanulási tanácsadó központok, hogy információkkal és tanácsokkal lássák el azokat a magyar diákokat, szakembereket, kutatókat. akik a középiskola vagy az egyetem elvégzése után tanulmányi vagy kutatómunkájukat az Egyesült Államokban szeretnék folytatni. Az Alapítvány azonos számítógépes eszközökkel, adatbázisokkal és könyvékkel látta el ezeket a központokat. így az érdeklődök az általuk Itgkönynyebben elérhető irodákban azonos információkhoz juthatnak az ország minden területén. Az Alföld régiójának tanácsadó irodája Szegeden, a József. Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának elsó emeletén található. A központok feladatuknak tekintik az információszolgáltatást az amerikai felsőoktatás egészéről, ezen belül a tájékoztatást az intézmények által nyújtott tanulmányi programokról. az ott szerezhető tudományos fokozatokról, a felvételi követelményekről, az ezzel kapcsolatos előzetes általános-, szakmai és nyelvvizsgák letételének módjáról, helyéről. idejéről (jelentkezési lapok is a pályázók rendelkezésére állnak), a várható költségekről és sok egyéb olyan adatról, amely a jelentkező segítségére lehet a megfelelő iskola, intézmény kiválasztásában. Ez egyben magában foglalja a jelentkezés és pályázás egész, megközelítőleg egy-másfél éves folyamatában a segítségnyújtást és tanácsadást az éppen aktuális teendőket illetően. Az információs kozporvtok működési területe tehát az információszolgáltatás — az előzetes tájékozódási igények kielégítésétől kezdve a jelentkezési folyamat során felmerülő kérdések megválaszolásáig —. valamint a tanácsadás, amely azonban nem terjed ki az intézmény kiválasztásának befolyásolására. Célunk azoknak az adatoknak a rendelkezésre bocsátása, amelyek alapján a pályázó önmaga dönthet a számára optimális intézmény megválasztásáról. E két alapvető tevékenységi kört kettő, a pályázók szempontjából nem kevésbé jelentős egészíti ki. Mivel az amerikai felsőoktatási intézményekbe való jelentkezéskor a jelentkezési laphoz az adott intézmény által megállapított jelentkezési díjat is mellékelni kell. az Alapítvány minden pályázó számára 100 dolláros keretet biztosít. Ez azt jelenti. hogv az arra rászoruló és azt igénybe venni szándékozó pályázó a tanácsadó irodákban a jelentkezési díjat forintban befizetheti, s ezért megfelelő értékű dollárcsekket kap, amelyet pályázatához csatolhat. Remélhetőleg szintén a külföldi továbbtanulás lehetőségének megnövelését szolgálja az is, hogy a központok vállalták az amerikai és európai egyetemekről érkező ösztöndíjlehetóségek propagálását is. Az Egyesült Államokban nagyon drága a felsőoktatás. A pályázóknak maguknak kell fedezniük továbbtanulásuk költségeit, ami meglehetősen nagyfeladat elé állítja óket. A tanuláshoz szükséges összeg nem csekély, de előteremtésének forrásai a magánerőn kívül lehetnek hazai és amerikai alapítványok, intézetek s nem utolsósorban a megcélzott egyetem által nyújtott ösztöndíjak, és a választott tanszéken elnyert asszisztensi, instruktori állások. A szegedi információs központban a nyitvatartási órákban (hétfó: 9—11; kedd 9-11: 14—16; csütörtök: 9-11, 14—16 óra) személyesen vagy telefonon (24-022/57) tájékozódhatnak az érdeklődők az iroda által nyújtott szolgáltatásokról, illetve igényelhetnek jelentkezési lapot az MTA Soros Alapítvány meghirdetett külföldi ösztöndíjaira. B. Ficzkó Ildikó a szegedi központ munkatársa