Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-30 / 248. szám

80. évfolyam, 248. szám 1990. szeptember 30., vasárnap Havi előfizetési díj: 101 + 20 forint Ara 5,30 forint Egy nap, a végleges nyitás jegyében Határ-talan bűvészet: hatvan helyett négy Tábla nincsen sehol, de hát mit is jelezne: azt. hogy Jugoszlávia érre van. de arra kell menni? Vagy hogy: halársértők, itt lehet könnyen átcsúszni? Mindenesetre. tábla nélkül is jól tudjuk az irányt: Tiszasziget határától nyílegyenes úton. gyönyörű jegenyesor vezet deli szomszédaink határáig. Az út jórészt földes, de helyenként látszik: valaha keményebb burkolata volt — míg fö| nem számolta a több évtizednyi mozdulatlanság. E mozdulatlanság tört meg tegnap, ha csak egy napra is: ideiglenes határátkelőt nyitottak Tiszasziget és Gyála között. A szomszédos községek vezetőinek régi vá-' gya megnyitni a valaha volt határátkelőt — most, sátorba, ideiglenesen települt vámosok és határőrök jelentik a jelét: elérhető közelségbe került az álom. A gyálai tanácselnök köszöntő szavait újszentiváni kollégája viszonozza, majd együtt nyitják fel az" ideiglenesen felállított vassorompót. Szerették volna, ha a hármas határnál nyithatnak új átkelőt, ám Romániából nem kaptak kedvező választ fölvetéseikre. Sorompónyitás után összeborul hát magyar és jugoszláv határőr, vámos, remélhetőleg köztük teljes lesz az egyetértés a határok minél nyitottabbá tétele érdekében. Figyelemre méltóbb azonban a rendkívüli nap alkalmából személyi igazolvánnyal is átkelni jogosult határ mentiek összetalálkozása. Veszelinov György né. Tiszaszigeten. húga Gyálán lakik, légvonalban a két falu négy kilométerre van egymástól, mégis — ahogy az idős asszony mondja — leginkább a harmincas években járt odaát, mivel apja birtokai jugoszláv területre estek, s kettős birtokosi igazolványnyal. kocsival jártak át földjeiket művelni. Aztán jött az államosítás, kuláklista. kitelepítés. internálótábor Ebesen. Jó tizenöt év szüneta családi kapcsolatokban: is: ' Szép kis kerékpáros csapat igyekszik az ideiglenes'átkelői,jelentő asztalhoz. Gulácsi János, az újszentiváni iskola igazgatója vezeti a 23 gyereket. Keresztúrra karikáznak, tán már várják őket az ottani iskolában. Kérdezem a gyerekektől, kinek van rokona odaát. Egy szőke fiú jelentkezik: neki vannak, de sosem látta őket. Az igazgató bólint, neki is van tőlük néhány kilométerre rokona, akivel még soha nem találkozott, itt az alkalom, hogy megkeresse. Gulácsi János aztán a gyerekkoráról beszél: a 30-as jévekben formális volt itt a határ, a gyálai gyerekek jártak hozzájuk játszani, és viszont. Igaz. most sem túl szigorú az ellenőrzés: az igazgató úr kezében lévő névsor elég a kerékpáros csapat külföldi kirándulásához. Ideiglenes jelleggel én is engedélyt kapok. hogy néhány méterre átlépjem az ország határát, s megszólíthassam az egy csoportban várakozó idősebb férfiak egyikét. A 78 éves Sándor Péter akkor .járt ezen a határátkelőn utoljára, mikor a németek itt voltak, mondja. Tíz éve. kerülő úton persze, volt Magyarországon, a bátyja temetésén, de a rokonokat azóta nem látta. Bár nem volt megbeszélve. abban reménykedik, hátha mégis jönnek. Ö nem mehet, mondja, neki már passzusa, vagyis igazolványa sincs. Még tizenéves korában rendszeresen ment át ezen a helyen: dolgozni jártak Kis-Gválára Lengyel lstyán \$ Gyálán (a tÚloMál/'MgÁ". .Ián) lakik, de hetente jár áta.liQigpsi határon, ahogy ő hívja. Húsz éve vár arra. hogy ismét Sziget felé lépje át a határt, ahogy gyerekkorában sokszor. Nemcsak az érzelmek, a nosztalgia miatt: az sem mindegy, hogy így négy kilométer. vagy úgy 60—70. amit meg kell tenni. Azt meséli, járt ő át titokban is. persze nem a láncos kutya időkben — akkor kevesen kockáztatták —. hanem korábban. Zsírt, élesztőt, ruhát ideát vettek. Most inkább egy jót vacsorázik, vagy tápot visz. ami nagy kincs odaát. Kisbodris Béla Újszentivánon lakik. De már ö is nagyon várja az új határátkelőt. Pedig néha megy a kerülő úton, de milyen furcsa, hogy a nagynénjénél vendégségben odaát hallja a volt Kovács-tanyában lévők hangját, ideát. Egy napra nyílt meg a hajdani átkelő, a gyönyörű fasor végén. Ha véglegesen nyitva maradna a sorompó, tán rossz emlékű, elválasztó idők is könnyebben feledésbe merülnének. Balogh Tamás Somogyi kárul wk- fehételei A negyvenedik percben még a Volán volt a 16 között Egyre múlik az idő, már délután van. és a titkos ..fegyver" még sehol. Fél hat. Barabás Zsolt edző nem várhat tovább, csapatot hirdet a másfél óra múlva kezdődő kézilabda IHF kupavisszavágóra. Meg az utolsó játékos nevénél is reménykedik, de hiába. Zürich nem küldi a nagy „ágyút", azt a telefaxot, mely igazolná, hogy Mezei Richárd a 205 centiméteres junior válogatott beállós jogosult a játékra. Nélküle kell a Tisza Volán együttesének megoldania a borzasztóan nehéz feladatot, ami látszatra egyszerű — nyolc góllal kell többet dobni, mint a nagybányaiak, és akkor a szegedi gárda léphet a 16 közé. ..Ezt a hátrányt taktikázással ledolgozni nemigen lehet" — mondja a mérkőzés elótt a csapatkapitány. Tcnke Endre. Barabás edző viszont nagyon is taktikázik, a lerohanásos támadásvezetést választja, hiszen jól tudja, csak így kereshetnek valamit az altató nagybányaiak ellen. Úgy tűnik, mára mérkőzés elején, hogy nem rossz a stratégia, és cz nagyon fekszik Bárány Zsoltnak, aki 8 perc alatt háromszor szenzációsan ugrik, majd Tenke. Tótli és Nagy sem hibázik, így aztán két gól a Volán előnye az elsó negyedórában. Még hét percnek kell eltelnie, hogy három találattal vezessen a hazai gárda. Ez aztán közvetlen a szünet előtt nem gyarapodik, ugyanis Tenke — igaz emberhátrányból — ziccert hagy ki, no meg az időmérő, Bartók lövésébe belefúj, és így a labda hiába táncol Paduraru kapujában... A második félidő fergeteges magyar támadásokkal indul, s a hetedik percben már hat góllal vezet a szegedi együttes. Zúg a csarnok! Tombolnak a nézők! Fergeteges a hangulat, s ennél jobb dopping aligha kell. Meg is van az eredménye, miután Árvái a halálbiztos kezú Kapornyai hétméteresét megfogja, majd — ismét csak a szenzációsan játszó Tenkét kell említenem — aki a 10. pcrcbcn belövi a Volán 19. gólját. Ezzel a különbség hétre nő. cs ha ebben a pillanatban a játékvezető véget vetne a találkozónak, akkor a Volán örülhetne. De hátra van még 20 kemény perc. amikor is. hol marad cz az előny, hol pedig ötre csökken, ugyanis Pana Lascar edzó Telikére és Nagyra ráállítja egy-egy játékosát. Nagy húzás, s úgy tűnik, bejön, mert megbénul a hazai gárda jó néhány támadása. Már csak 40 másodperc van hátra, sajnos a Volánon már az egészpályás letámadás sem segít, marad a 27-21. a játékvezetők lefújják a találkozót, de mintha mi sem történne, a közönség tovább tombol: zúg a szép volt. fiúk! Tényleg gyönyörű játék volt. de.összesítve a nagybányaiak két góllal jobbak... Tenke Endre, csapatkapitány: — Nem itthon vesztettünk! Nagy kár. hogy egy szegedi játékvezető, aki a mérkőzés hivatalos időmérője volt. lélektani pillanatban visszavetette a csapatot... No. meg köszönjük a szövetségnek, hogy tétmeccs nélkül kellett az elsó találkozóra utaznunk... Barabás Zsolt, vezető edző: — Ha a nagybányai mérkőzés elótt jobban felkészülhettünk volna, most önfeledten örülhetnénk, de így is gratulálok a játékosoknak, és remélem, a bajnokságban is sokszor bemutatjuk a mai játékunkat... Oláh Zoltán, ügyvezető elnök: — Nagybányán a mérkőzés után azt mondtam, hogy továbbjutunk. Ez volta vágyam... Tisza Volán - Nagybánya 27-21 (12-9) Szeged, Városi Sportcsarnok. 1500 néző. Vezette Sotirov, Georgiev (mindkettő bolgár). Tisza Volán: Arvai — Sándor5. Farkas, Jantó I. Tótli 4. ZSÓDI 2. BÁRÁNY 4. Csere: FEKETE (kapus). Nagy 2. TENKE 8/2, Bartók 2, Avar I. Edzó: Barabás Zsolt. Nagybánya: Paduraru — Vilmán. CUC 4. Bontás. PORUMB. KAPORNYAI 9/4. POPOVICI A. 2. Csere: Carabulea (kapus), Radulescu 5/4, Márta I. Edző: Pana Lascar. Hétméteresek: 3/2. ill. 9/8. Kiállítás: 10. ill. 8perc. Cs. Gát László Bartók már túljutott Kapornvain, s a gól sem maradt el Gycnes Kálmán felvétele