Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-26 / 244. szám

1990. szeptember 26., szerda Politika 7 • a // Függetlenségi nyilatkozat" Mi, alulírott független jelöltek, nem alkotunk semmilyen szervezetet. Foglalkozásunk, világnézetünk, poli. tikai múltunk különböző. Egyetlen közös jellemzőnk éppen a függetlenség. Ezért közös nyilatkozatunk is csak arról szólhat hogy e függetlenség mit jelent. Mindenekelőtt — a választójogi törvénnyel összhangban — a pártoktól és szakmai szervezetektől, érdekcsoportoktól való teljes függetlenséget jelenti. Nem kárhoztatjuk a pártokat nem gondoljuk, hogy a párt, mint olyan, valami eredendően rassz dolog. Ellenkezőleg: a pártokat a parlamentáris demokráciák fontos intézményeinek tartjuk. Ügy tűnik azonban, hogy a fiatal magyar demokrácia pártjai még nem érettek arra a szerepre, amit a társadalom életében — különösen a helyi közéletben — játszaniuk kellene. A politikai viszonyok kialakulatlanságából eredően nem rendelkeznek olyan stabil szavazótáborral, melynek érdekeit hagyományosan képviselnék. Ezért aztán minden réteget megcéloznak ígéreteikkel — sokszor egymásnak ellentmondó ígéretekkel, melyek egy része így eleve nem teljesülhet. A lakóterületi érdek következetes képviselete ezért csak a független képviselőktől várható. Mert független képviselő mögött nincs párt, nincs szervezet, a független képviselő mögött nem áll más erő. csak a választói, annak a területnek a polgárai, akiket képvisel. Annak a területnek a polgárai, ahol ő maga is él. A független képviselő nem rejtőzhet el egy párt, vagy egy hivatal személytelen apparátusa mögé. Tőle nem csak a hivatalos fogadóórákon kérhető számon végzett munkája, hanem az utcán, a buszmegállóban, a boltok előtt, vagy a játszótéren. És meg kell felelniük, mert senki másnak nem felelősek, csak választóiknak és saját lelkiismeretüknek. E felelősség tudatában teszünk ígéretet arra, hogy megválasztásunk esetén a képviselő-testületben nem parttalan ideológiai vitákat folytatunk majd, hanem azon leszünk, hogy az egyes területi érdekek ütköztetésével keressük az önkormányzat előtt álló feladatok optimális megoldásait. Munkamódszerünk nem a színfalak mögötti paktumok sorozata lesz, hanem a nyilvános vita. Ez nem csak morális kényszer kérdése, melynek vagy megfelelünk, vagy nem. Hanem abból következő kényszerűség. hogy rá vagyunk utalva a nyilvánosságra — éppen azért, mert nem áll mögöttünk más erő, csak önök! Ügy érezzük, különös szerep hárul ránk a város függetlenségének megőrzésében. A pártpaktumok korában az ellenzéki képviselőkről sem lehet tudni, hogy nem a központi adminisztráció valamely szándékának eszközei-e. Ügy véljük, csak a független képviselők jelenléte lehet garancia arra. hogy az önkormányzat ellenálljon a központosító törekvéseknek, a központi adminisztráció nyomásának. Ha független Szegedet akar, ahol az önkormányzati testületben az ön érdekeit valaki következetesen képviseli, szavazzon független jelöltre! Ádám Sándor (15. vk), dr. Csorna Lajos (21. vk.). Förgeteg Szilveszter (5. vk.). Kálmánná dr. Nagypál Katalin (11. vk.). Korom Ferenc (8. vk.). Pestalits György '10. vk ). Sebők József (3. vk.). dr. Szűcs László (11. vk.). Ökrös Tamás (3. vk ). Dobó László (11. vk.). dr. Dékány Géza (11. vk.), Gulyás Andrásné (24. vk.). Kertész József '9. vk ), Mártonffy Zoltán (18. vk.), Rácz Zoltán (14. vk ). Szalma Ferenc (6. vk ), Veres János (19. vk.). Omlik a pénz? A Nemzeti Kisgazda, Föld- lommal (társadalombiztosfmunkás és Polgári Párt tással) szembeni kötelezettségüknek nem tesznek eleget, ugyanettől a társadalomtól bármilyen jutalomban, prémiumban részesüljenek. szegedi szervezete a következő felhívás közlésére kérte föl szerkesztőségünket: „Megalakult Szegeden a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Polgári Tagozatának Népjóléti Szakbizottsága. A szakbizottság célja az arra rászoruló kis jövedelmű emberek, főként nyugdíjasok, egészségügyi, társadalombiztosítási és szociálpolitikai érdekeinek képviselete. A kormány népjóléti intézkedéseit nagymértékben olyan nyugdíjas, akadályozza az, hogy a vál- nyugdíja a havi Biztosak vagyunk abban, hogy a rendelet kiadása esetén ömleni fog a pénz a társadalombiztosítás pénztárába, és a kb. 17 milliárd forint hátralék jelentős része befizetésre kerül. Ez a hatalmas összeg lehetővé tenné, hogy minden akinek a 15 ezer folalatok és szövetkezetek je- rintot nem haladja meg, delentős része nem tesz eleget cember hónapban olyan egya társadalombiztosítással szeri segélyben részesüljön, szemben fennálló fizetési hogy az 1990. évi karácsonyi kötelezettségének. Miköz- asztalra ne csak csirkelábben a kis jövedelmű embe- ból készült leves kerüljön. reknek lassan már kenyérre, tejre és csirkelábra sem telik, a társadalombiztosítási járulékot nem fizető vállalatok és szövetkezetek vezető állású dolgozói százezKérjük mindazon honfitársainkat, akik egyetértenek javaslatunkkal, hogy támogatásukat szóban, vagy levelezőlapon jelezzék a res nagyságrendű Drémiu- Független Kisgazdapárt res nagysagrenau premiu Po,gári Tagozatánal (SzeMegmérettetést - ne előjogokat! A Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetségének javaslatai Szeged iskolaváros. Húsz- gatással kell a szabad iskola- ban történjen az oktatás, ezezer kisdiák, 14 ezer közép- alapítást elősegíteni. zel nem csak az oktatás sziniskolás, 9 ezer hallgató és vonala emelhető, de a jó közel 4 ezer pedagógus (az — Az onkormanyzat ku- mUnkát végző pedagógusok összlakosság harmada) él lón megrendelés vagy az isko- sem válnak munkanélkülivé, köztünk, készül a jövendő la alapfeladatától eltérő elpályájára • várások esetén további támogatást nyújtson. Van helyük az önkormányzatban? — Az új önkormányzat használja ki Szeged testvérvárosi kapcsolatait pl. testvérintézmények formájában (ez segítené a nyelvtanulást és a korszerű szakmai ismeretek megszervezését is). — Az iskolák működését garantálni, szakmai önállóA Szegedi Diákok és Peda- ságát költségvetésükben bizgógusok Szövetsége (Szedi- tosítani kell. pesz) 1989. tavaszán r.lakult, pártoktól független, — Az onkormanyzat íog érdekvédelmi, szabadidő- koréit az iskolaszékén szervező, szolgáltató társa- resztül ervenyesitse, ezzel LS maximálisan vállalható túldalmi szervezetként. Eddig erősítve a város és intezmé- órák számát célszerű iskolai »« r c — — — ke- ző óraszámát (14-18 óra) és a akciók szervezésével (pl. demonstráció az elhelyezési gondok miatt, diákfórumok) képviseltük a pedagógusok és diákok érdekeit. Munkánkról a havonta megjelenő lapunkból, a Pofan-ból részletesen tájékozódhat. Teszünk és tenni akarunk városunkért, ezért helyt kérünk a döntéseknél is. Rátermett fiatalok nélkül nem működhet valós helyi önkormányzat, ezért indítottunk jelölteket hat egyéni körzetben, és támogatunk két független jelöltet is. nyeinek a kapcsolatát. — A szabad iskolaajpitási jog a családok anyagi helyzete miatt egyetlen gyermek kiszorítását se jelentse a színvonalas oktatásból, a továbbtanulásból Az: önkormányzatnak biztosítania kell a rászorulók esélyegyenlőségét. szinten szabályozni. — Szegeden az egyetemi műhelyek nyújtsanak nagyobb szakmai segítséget a közoktatásnak (pl. tankönyvválaszték bővítésével).. Egészséges nemzedék egészséges gondolkodás. — Az új Milyen akarunk? önkormányzatot — Felkészült képviselőket, akik a „bölcsek tanácsaként'' védik, gondozzák, ütköztetik a város polgárainak, közösségeinek érdekeit és nem a kiskirályok gyülekezeteként irányítják a várost. — Az önkormányzati tagság semmilyen előjogot ne jelentsen. — Az egyes munkahelyeken működő önkormányzatoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy dönthessenek saját ügyeikben (pl. vezetőválasztás). — Az önkormányzati hivatal szolgáltató jelleget öltsön, hiszen általunk és értünk jön létre. Milyen legyen az oktatás Szegeden? oktasürgösen oldja meg a középiskolás korúak elhelyezését. — A szakmai képzés elsődlegesen a helyi munkaerőpiachoz igazodjék, ehhez megújulni képes, stabil alapokon nyugvó szakképzésre van szükség. — Támogatjuk az új egyetemi centrum létesítésére született elképzeléseket, javasoljuk, hogy az így felszabaduló épületek továbbra is oktatási vagy egészségügyi célokat szolgáljanak. — A nevelőtestületek, a munkaközösségek legyenek a szakmai munka kidolgozói, a nevelő-oktató munka irányitói. — Az igazgatókat a nevelőtestületek válasszák, helyetteseinek megbízásakor a pedagógusoknak legyen egyetértési joguk. Az iskola nem parkolóhely: — Az iskolák vállaljanak .. , . szerepet a lakóterületen élők onkormanyzat sportolási lehetőségének Rendszerváltást az tásban' — Csökkenteni kell a diákok heti kötelező óraszámát és növelni a fakultatív tárgyak számát és arányát, — Az alap- és középfokú mindezt egy egységes köveképzés állampolgári jog, telménvrondszer ismeretéezért ezek fenntartását, mint ben a tananyag ésszerűsítétulajdonos is vállalnia kell sével el lehet érni. az önkormányzatnak. — A demográfiai hullám — Közvetlenül az iskolák levonulásával lehetővé válik, hoz érkező normatív támo- hogy kis létszámú csoportokmegteremtésében, váljanak tömegsportbázissá. — A tömegsport a résztvevők száma, az élsport az eredményessége alapján kapjon támogatást. — Hiszünk az élsport közösségteremtő erejében, ezért is tartjuk fontosnak a feltételek biztosítását. (Reméljük ők sem hagyják ki a 1 l-est.) — A rendszeres sportolással, a környezetszennyezési ártalmak csökkentésével az egészségügyi kiadások is csökkenthetők. A munkanélküliség, a lakáshelyzet korosztályunk legégetőbb problémái, ezért ezekkel szakértők bevonásával foglalkozunk, de természetesen az egészségügy, a településfejlesztés, a lakossági ellátás, a közművelődés támakörben is van mondanivalónk. A 11- lista jelöltjei: Mészáros Csaba (3. vk), Sütöri László (22. vk.), Tóth Katalin, Guóth Árpád (24. vk ), Csáti Ildikó (1. vk.). Az ön gyermeke még nem szavazhat! Mi gondoltunk rá is! ön gondoljon ránk! Szegedi Diákok és Pedagógusok Szövetsége SZAVAZZON A (Ü] LISTÁRA H—ml Kbinli «• Polgári Párt mokat vesznek fel. A Független Kisgazdapárt Polgári Tagozatának az a kérése a népjóléti miniszter úrhoz, hogy haladéktalanul tegyen a kormánynak előterjesztést egy olyan kormányrendelet kiadására, mely kimondja, hogy mindazon vállalatok és szövetkezetek vezető állású dolgozói (osztályvezetőig és ágazatvezetőig bezárólag), melyeknek 1990. december 31én a társadalombiztosítással szemben tartozásuk van, 1990-re a törzsbérükön kívül semmi címen további juttatásban nem részesülhetnek. Tűrhetetlennek tartjuk ugyanis azt, hogy azok az emberek, akik a társadaged, Kereszttöltés utca 13.)." Az FKGP szegedi szervezete nevében: Hatvani Zoltán és Czakó Ferenc Közlemény A Nemzeti Kisgazda és Polgári Pártnak a helyhatósági választáson a 14. számú egyéni választókörzetben induló jelöltje Virág István, Szeged, Hunyadi J. sgt. 51. szám alatti lakos nem azonos Virág István, Szeged, Szécsi u. 3. szám alatti lakossal. Két megye határán Mérgesek a mérgesiek A pusztamérgesiek mérgesek — derült ki számomra a hétfői választási nagygyűlés után, amikor képviselőjelöltekkel, a polgármesteri címre pályázókkal és választópolgárokkal beszélgettem. Mérgesek, mert kénytelen-kelletlen, tudomásul kell venniük — más községtársaikhoz hasonlóan —, a helyi ügyek demokratikus intézése helyett továbbra is pártcsatározás, politikai érdekek szerinti taktikázás folyik. Mérges az „egyszerű választópolgár", mert a rendszerváltás alapkövének tekintett választójogi törvény számtalan, aprónak nevezett hiányosságával csalódást okozott. Már a jelöltajánlás sem lehetett tiszta. Pusztamérgesen a képviselőjelöltséghez 11, a polgármesterjelöltséghez 33 ajánlócédula szükségeltetett, amit egyetlen (nagy)család össze tudott adni. A községben „arculattal és hagyománnyal" rendelkező pártok — a független kisgazdák és a kereszténydemokraták — kivártak: csak az utolsó pillanatban nyitották meg a jelöltajánlóíveket. Azok, akik korábbi pozíciójuknál és eddigi politikai gyakorlatuk következtében jól eligazodnak a törvény adta kiskapuk között. szervezeteket élesztettek újra a választások idejére. Mérgesen föltámasztották halottaiból az Agrárszövetséget, továbbá a legnagyobb létszámú szervezett erőt, az önkéntes Tűzoltó Egyesületet „társadalmi szervként eladva", alkalmassá tették a jelöltajánlásra. Az erőviszonyokat tükrözi, hogy a pusztamérges! önkormányzati testület 9 képviselői helyére az Agrárszövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt 2— 2, a Független Kisgazdapárt 5, az Önkéntes Tűzoltó 11 Ilii I* Ml H Egyesület 7 jelöltet indít harcba, a „függetlenek" csupán ketten vannak. Azért csak ennyien, — vélekedett az egyikük —, mert a választópolgárok döntő többségét adó pártonkívüliek jel öltajánlási jogukkal valójában nem élhettek. Ki azért, mert nem ismerte a törvényt, ki azért, mert nem gyakorolhatta a titkos ajánlást, ugyanis az e célból állított urnát többször „nem találták"... A jól értesültek több, a polgármesteri címre pályázó önjelöltről, és mások által kiszemelt személyről tudtak — akiket e tervük miatt rögtön szájára vett a falu —, de nyíltan ketten vállalták a megméretést. A pusztamérgesiek mérgesek, mert a választól nagygyűlésen nem, csak az összejövetel után vitathatták meg: az önkormányzati testület által irányítható, vagy erőskezű polgármesterre lenne-e szüksége a falunak. Azt sem mondhatták el, milyen embert szeretnének jegyzőnek, a szakapparátus kikből álljon. A Csongrád és Bács-Kiskun megye határán élő község lakói saját kezükbe szeretnék venni sorsukat. A „szerencsétlen Mérges" sorvadását a falu közéletében aktív szerepet játszó plébános, a választói gyűlés levezető elnöke jellemezte, majd kijelentette: a fejlődés kiindulópontja csak az lehet, ha a téeszt szakszövetkezetté alakítják, ha a pusztamérgesi bor világhírét visszaszerzik. A hallgatóság hangos morajjal jelezte, ezt (is) várja az új önkormányzattól. (újszászi) KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPákl [KDNCJ 3! 1131 HITELES EMBERI A HELYI DEMOKRÁCIÁÉRT m m '•••