Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-25 / 243. szám

1990. szeptember 25., kedd * Város — Politika 7 A kiskereskedők nevében A rendszerváltás adta lehetőséggel élve a szegedi kiskereskedők is képviselőjelölteket indítanak az önkormányzati választásokon. Ez a réteg is szeretné kivenni részét városunk felvirágoztatásából, és tapasztalataival hozzá kíván járulni településünk vállalkozáspolitikájának kialakításához. A tulajdonviszonyok megváltozásával egyre többen fognak ehhez a réteghez tartozni tulajdonosként és alkalmazottként is. Képviselőjelöltjeink ennek a ma is jelentós, és egyre növekvő rétegnek az érdekeit kívánják érvényre juttatni az önkormányzati testületekben. Tesszük ezt azért is, mert megítélésünk szerint ezek az érdekek egybeesnek a város polgárainak azon törekvéseivel, melyek arra irányulnak, hogy majd az egyre fejlődő, szépülő városunkban minden ember megtalálja saját boldogulásának lehetőségét. Ennek érdekében az alábbi elképzelések megvaióritását tekintjük fő feladatunknak: 1. A qnúlt ügyeinek .mielőbbi lezárását, és a jövőnket megalapozó érdemi munka haladéktalan megkezdését. 2. A város működtetésében a teljes nyilvánosság biztosítását. 3. A közbiztonság azonnali helyreállítását. 4. Gazdaszemléletű városi vezetést, beleértve az anyagi javak gyarapítására való törekvést is. 5. Működő és az új vállalkozások teljes körű támogatását. 6. Fokozni kell a város megtartóerejét úgy, hogy a Szegeden képződő szellemi tőke és művészeti érték Szegeden kamatozzon. 7. Olyan viszonyokat kell kialakítani, ahol a klasszikus értékrend a meghatározó, s így a tehetség, a szorgalom, az áldozatkészség, illetve a kockázatvállalás elegendő az érvényesüléshez. Ügy érezzük, hogy a fenti elképzelések megvalósításai megnyugtatóan véglegesítenék a rendszerváltást, és jó alapot nyújtanának Szeged polgárainak a jobb életkörülmények kialakításához. Ehhez kérjük az Önök támogatását is. Egyéni jelöltjeink: Hidegkúti Tibor (3-as), Farkas László (6-os), Pavuk Péter (7-es), Szegedi Béla (9-es), Gyulai László (11-es), György Ferenc (16-os), Zádori Tibor (17-es), Farkas Gábor (24-es), Fülöp András (26-os) körzet. Listás jelöltjeink: dr. Martonosi István, Kiss János, Lakatos Zoltán, Fülöp András és Farkas Gábor. Tisztelt Választópolgárok! Amennyiben képviselőjelöltjeink célkitűzéseivel egyetértenek, kérjük, szavazzanak jelöltjeinkre, és a Csongrád megyei kiskereskedők 10-es sz. listájára. Kiskereskedők Csongrád megyei szervezete, választási szervezőbizottság Á nemzeti kisgazdák szerint... Szerencsétlennek és a város szempontjából károsnak tartanánk, ha az önkormányzat összetétele mindenben tükrözné az országos pártviszonyokat. párterőket. Két okból is elkerülendőnek tartjuk ezt a tükröztetést — nem tagadva a pártpolitika fontosságát és a pártok közötti tényleges erőviszonyokat. Először azért, inert az önkormányzati kisebb közösség érdekei nem mindenben esnék egybe az egyes pártok országos érdekeivel. A párt országos érdekének központjában a hatalom kérdje áll,'míg-aa önkormányzati érdek központja a helyi közösség kiegyensúlyozott együttélése. Ezen túl az is igaz, hogy a helyi érdek, a helyi közösség beisó viszonyai mindig színesebbek, sokrétűbbek az országos politikai érdekhez képest. Az önkormányzatban fontosabb a tolerancia, a megegyezés, a kölcsönös engedmények, és itt megjelennek párton kívüli csoportosulások és személyek is. Egy párt önkormányzati programja csak előretekintő, a kibontakozást, a jövőt segítő lehet. A jövő programja azonban csak akkor lehet reális, akkor lehet a megoldást is tartalmazó, ha a következő három kérdést is tisztázza. 1. Milyenek a mai realitások, honnan kell kimozdulni, elindulni. 2. Az önkormányzaton belül — az ósszközösségi érdek képviseletének hangsúlyozása mellett — mely rétegek, csoportok érdekképviseletét vállalja fél elsődlegesen, mély érdekek képviseletét., megjelenítését tekinti kiemelkedő fontosságúnak. • Meggyőződésünk, hogy aki minden érdekképviseletét vállalja az semmilyen érdek képviseletére sem képes. 3. Miként rangsorolja a Céladatokat, milyen intézkedéseket kíván azonnal megtenni, melyeket csak később, és milyen területeken tartja fontosnak a kompromisszumokat, a toleranciát Ez úgy is megfogalmazható, hogy honnan indulva, kivel, mit kívánunk tenni. Ide kívánkozik az is — amit legkevésbé látunk —, hogy a célokhoz milyen eszközök állnak majd az önkormányzat rendelkezésére. Az eddig megismert önkormányzati programok többnyire oly konkrét munkatervek, intézkedési tervek voltak, amelyek nem pártálláspontokat, hanem olyan kérdéseket taglaltak, amelyek megfogalmazása a majdani önkormányzati testület feladata lesz. Ezt a megoldást azért nem tartjuk szerencsésnek, mert az ilyen programokban a fontos és kevésbé fontos feladatok öszszemosódnak, és kedvezőtlenek a majdani kompromiszszumok. az egyeztetés megtalálása szempontjából. A mindenre kiterjedő, konkrét program arra ösztönözhet, hogy csupán presztízsokokból ragaszkodjanak ehhez különböző pártok és egyéb csoportok. Honnan is indulunk tehát? 'Egy gazdaságilag, erkölcsileg lerontott, leromlott közösségből, amelyet 40 év alatt megfosztottak a tulajdontól, a polgári lét alapjaitól. Függővé, alárendeltté, alattvalóvá tették. Nincsenek meg, vagy csak most alakulnak a polgári társadalom intézményei, érdekérvényesítési, érdekvédelmi szervezetei. Az ipartestületektől az egyesületekig minden romokban hever és legfeljebb csirájában létezik. Nincs, vagy csak elenyésző számban léteznek a vállalkozók, józan, öntudatos, vagyonos polgárok. Kivel — kikkel lehet e gödörből kimászni, kikerülni. ÍE1 kell fogadnunk, hogy a sikeres társadalmak a magántulajdonon alapuló és azon szerveződő társadalmak. Garantálni kell tehát a meglevő tulajdon biztonságát, működési feltételeit, „szentségét". Lehetővé kell tenni mindenkinek a tisztes tulajdonszerzést. Ösztonözrni kell a vállalkozást és a vállalkozót, olyan viszonyokat teremtve, hogy minél több ember váljék vállalkozóvá, vagyonos polgárrá. Ennek egyik útja a földtulajdon privatizálása, reprivatizálása. A szakszerű, belterjes, gazdaságos vállalkozó farmergazdaság lehetőségeinek gyors megteremtése. A kisgazdatulajdon és gazdaság kialakítása, védelme és preferálása. Másik útja pedig sokkal gyorsabb privatizálás és reprivatizálás a szolgáltatások és az ipar területén. Bízzuk a gazdaságot a tulajdonosokra, a tulajdonos polgárra. Ne avatkozzék be a politika — az önkormányzat sem — közvetlenül a tulajdonlásba. Az önkormányzat a vállalkozó pölgár, az adófizető réteg megerősödésével jusson olyan eszközökhöz, adókhoz és egyéb bevételekhez, amelyekből valódi szociális hálót szőhet a nem tulajdonos, a versenyben lemaradó rétegnek is. Az ilyen szociális igazságosság megteremtése valódi és nehéz önkormányzati feladat lesz. Várjuk és szeretnénk látni a munkás és alkalmazotti érdekek megjelenését, megjelenítését. Kompromisszumra készek vagyunk ezen érdekek megjelenítőivel. Várjuk és elvárjuk az önkormányzattól olyan érdekegyeztetési szervezetek és megoldások kialakítását, amelyek Nyugaton mŰKödnek, és képesek a társadalmi békét megteremteni é3 azt szolgálni. A polgári műveltséget ésak jó iskolahálózat, a tudás becsülete alapozhatja meg. Az iskolák váljanak az önkormányzat édes gyermekeivé. Legyen sok&zektorú jó iskolahálózat. Fogadja el és kérje a város az egyetemekfőiskolák segítségét, használja fel az itteni tudományos kapacitásokat. Legyen minden fokon az iskolák bőkezű mecénása. A városnak testben és lélekben egészséges polgárokra van szüksége. Elsőrendű feladata az önkormányzatnak az egészséges élet feltételeinek biztosítása. Ehhez az orvosi gyógyellátás szervezetének, szerkezetének átalakítása elsősorban országos, de helyi feladat is. Az egészságügy bőkezű támogatása mellett meg kell találni a gyógyítás hatékony szervezetét és a gyógyításban közreműködők ösztönzésének módszereit is. Az erkölcsi leromlásból csak valódi példaadással és az erkölcsi nevelés széles körű biztosításával lehet kilábalni. E téren az egyházaknak központi szerepet kell kapni, olyan úton is. hogy az egyházak feladataik ellátásához bőkezűen ad vissza, és juttat új eszközöket az önkormányzat. Tegye lakhatóvá az önkormányzat a várost. A lakhatóságot az infrastruktúra fejlesztésétől az emberhez méltó lakás biztosításáig értjük. A lakáshiány megoldása új módszerekkel is az önkormányzat központi feladata legyen. Teremtse meg az önkormányzat a magas szintű közbiztonságot. Először is mérje tel á helyzetet. A helyzet ismeretében vegye kézbe és ellenőrizze a közbiztonság egyik legfontosabb letéteményesét; a rendőrséget. Hozzon létre hatékony és a politikától közvetlenül nem függő közhatalmat, rendőrséget. Lássuk be, hogy a hatékonyan működő közbiztonság viszonylag drága. Az önkormányzat fordítson figyelmet és adjon eszközöket is a jó közbiztonsághoz. Ne téveszszük azonban szem elöl, hogy a közbiztonság részben nemcsak rendőri kérdés. A jómódú, kiegyensúlyozott városban a közhiztonság is jobb lesz. Azonnali és szükséges lépésnek tekintjük a privatizáció és reprivatizáció helyi végrehajtását a törvényes kereteken belül. A polgári réteg, a polgárság támogatását, a vállalkozók segítését és támogatását, a jövőbeni polgárosodás a vagyonosodás feltételeinek biztosítását. A szolgáló önkormányzat megteremtését Olcsó, szakszerű és hatékony közigazgatás megteremtését. Oj szellemet a közigazgatásban. Az önkormányzati testület toleranciáját, a bölcs érdekegyeztetést. Az önkormányzati működés eszközeinek gyors, vállalkozói szellemű megteremtését, az okos és takarékos gazdálkodást. A család tiszteletét és támogatását. A városlakó polgár tiszteletét. Nemzeti Kisgazda és Polgári Pár* <«Hazaárulás-e Gorbacsowal tárgyalni? A Délmagyarország szeptember 19-i számában tudósítás jelent meg Raffay Ernő választási gyűléséről. E gyűlésen az egyik hozzászóló hazaárulásnak minősítette pártunk elnökének, Thürmer Gyulának moszkvai, Gorbacsowal folytatott megbeszéléseit. Enyhén szólva, furcsa minősítés, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Ezek szerint hazaárulónak kell tekinteni Willy Brandtot az NSZKból, vagy más, nem kormányon lévő pártok képviselőd is? Vagy ezen az alapon rásüthetjük az MDF, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Kisgazdapárt vezetőire is a hazaárulás bélyegét, mert más országokbéli, hozzájuk hasonló elveket valló politikusokkal tárgyalnak külföldön, vagy itthon? Netán az ilyen nézet mögött az húzódik meg, hogy hazánkban csak a kormánykoalíció pártjai hivatottak egyedül a nemzet érdekeinek képviseletére? Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy ma már a nemzetközi gyakorlatban természetesnek kell tekinteni a különböző országok pártjai vezetőinek esetenkénti találkozóját. Ami pedig a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynyal való riogatást illeti, szeretnénk emlékeztetni, hogy pártunk többször hangsúlyozta: betartjuk a Magyar Köztársaság törvényeit, a demokrácia szabályait, a kulturált politikai élet követelményeit. örvendetes lenne, ha a kormánykoalíció pártjainak egyes képviselői is komolyan vennék a Magyar Köztársaság elnökének kérését az önkormányzati választásokkal összefüggő korrektséget illetően. A Munkáspárt (MSZMP) szegedi koordinációs bizottsága Thürmer Gyula az elnöknél Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke késésére fogadta Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét Thürmer Gyula tájékoztatást adott a szovjet vezetéssel folytatott megbeszéléseiről. (MTI) Vagyonelszámolást gondok a Kiosz-nál Néhányan a sajtó kizárását követelték a Kiosz XI. — a megszűnés kimondására összehívott — kongresszusán. A hétfőn Budapesten megrendezett gyűlésen a vagyonelszámolás, s a vagyon Iposzra hagyományozása körüli vita miatt került szóba mindez. A szavazás során a többség úgy határozott: ne rendeljenek el zárt ülést, az iparosok becsületét nem a nyilvánosság kizárásával kell megvédeni. Mint elhangzott, a vagyon felmérését végző bizottság új elnöke még mindig nem kapta meg a Kisipari Termeltető Vállalatnál folytatott vizsgálat jegyzőkönyvét Többen utaltak arra: e vállalatnál igen sok pénzügyi kérdés tisztázatlan, s ez anyagilag, erkölcsileg egyaránt komoly gondot jelent. Mint a vagyonfelmérő bizottság egyik tagja kifejtette, még több hónap szükséges ahhoz, hogy pontosítsák a vagyonfelmérés adatait. Az ülésre kiadott anyagban mindenesetre az áll, hogy a Kiosz vagyona — az iparmozgalom örökségeként — a tagdíjakból és a társadalmi munkából — mintegy 4 milliárd forint. A vagyonfelosztási javaslat éppen ezért bizonyos mértékig az aránytalanságok kiküszöbölését is szolgálná. Az egész felmért Kiosz-vagyont az 1989. december 31-í létszámnak megfelelően, létszámarányosan osztanák el az ipartestületek között Ebből a vagyonrészből levonnák az ipartestületek tulajdonába kerülő ingatlanok értékét, s a tartozások összegét. A ma igen kis vagyonú ipartestületek, megyei központok, így részvényekben 100 millió forintos nagyságú vagyonhoz jutnának. Az is előfordulhat, hogy olyan nagy értékű ingatlanok is az ipartestületek, vagy a megyei központok tulajdonába kerülnek, amelyek értéke meghaladja a taglétszám alapján esedékes vagyonrész nagyságát. Az elosztás elveiről ho&zszas vita kezdődött, bár többen kiemelték: a küldöttek előbb arról döntsenek, hogy a Kiosz-vagy ont, miként adják át a jogutód, már megalakított Ipartestületek Országos Szövetségének, a részletekről ezután is ráérnek határozni. 4& KERESZTÉNYDEMOKRATA * NÉPPÁKL KDNEI JKr mm Hnrns EMBERI A HELYI DEMOKRÁCIÁÉRT