Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-22 / 240. szám

8 Röviden 1990. szeptember 22. szombat DM] [magazin <§) Hinni önmagunkban ' létünk nap mint nap küzdelmek sorozata. Szembe kell néz­L nünk, meg kell vívnunk körülményeinkkel, feladatainkkal. JLj teendőinkkel, mások és a magunk indulataival, akaratával, szokásaival. Ez a küzdelem, s a velejáró érzelem, a megbirkózás érzése mindenkinek létkérdés. Vannak, akik észre sem veszik szinte ezt a ..harcot", számukra annyira természetes, másokat viszont nyomaszt, sót beteggé tehet. Akik úgy érzik, hogy nem tudnak úrrá lenni a körülményeken, az elvégzendókön, ellenlábasaikon vagy saját magukon, akik nem hisznek önmagukban, azok ebbe belebetegszenek. De gyógyítani csak saját magukat tudják, mert a küzdelmek sikere többnyire a személyiségtói függ. A magyar emberek többsége sajnos nem sikerorientált és nem rendelkezik kellő önbizalommal. Talán nem tudatosult még eléggé bennünk, hogy a sikerek alapja a bizakodás és a tettrekészség. Aki bízik magában, az optimistán és minden erejét mozgósítva képes küzdeni, dolgozni — s ez már fél győzelem. Akinek viszont nincs önbizalma, az jobbára sete-sután áll a dolgokhoz, ügyetlen, gyenge. (Orvosi tapasztalat, hogy a magukban nem bízóknak lassúbb a gondolkodása, elgyengülhet a szíve, az izmai, feszültségben élnek, ami kikezdi idegrendszerüket, lelkileg-testileg mégbetegedhetnek.) A saját képességeit lebecsülő, a nehézségeket, problémákat felna­gyító ember önértékelése negatív, életszemlélete pesszimista. S a kudarcvárás. a lemondás indokolt is olyanoknál, akik eleve ügy fognak hozzá valamihez, hogy nem hisznek a sikerükben. Azzal ugyanis, hogy valaki a feladatot, a helyzetet megoldhatatlannak könyveli el magában, egyszersmind félővé, védtelenné és erőtlenné válik — tehát sikertelenségre kárhoztatja önmagát. Aki húzódozik a küzdelemtől, az erőfeszítésektől, az többnyire sikertelen; sikerél­mény nélkül pedig nem növekedhet az önbizalom. Magabiztosság hiányában viszont korunkban senki sem lehet nyerő. (Ez az önbiza­lom persze nem „nagy mellényt", nem elbizakodottságot jelent.) Az eredményesség, a siker, a győzelem felé vezető út valahol ott kezdődik, hqgy mindezt elhisszük, belátjuk. És törekszünk a nehéz­ségek. a pesszimizmus legyőzésére. Olyan belső értékelőrendszert alakítsunk ki. amiben a „harci készség" fontos, amiben meghatározó az elszántság mindennapi nehézségeink legyőzéséhez, sőt a problé­máknak a felvállalásához, az azoknak elébe menéshez is! Legyen alapkövetelmény az önbizalom: a saját képességeinkbe vetett hit. Higgyék el. abba kapaszkodva, abból erőt merítve sokkal könnyebb megbirkózni nap nap után a nehézségekkel (meg az ellendrukkerein­kel is). Sz. M. Praktika Mitől jó a házasság? szénanáthában szenvedőkre O A szénanáthában szenvedőkre rossz napok járnak szeptemberben — írja egy olvasónk. A kipróbált patikaszerek nem segítenek. Kéri. ajánljunk valami ..népi gyógy­módot". A természeti módszerek közül al­kalmas (persze egyéni érzékenység­től függően) a szénanátha enyhíté­sére az. ha mezeizsurló-teát, vagy zsályateát, esetleg sós vizet használ­nak orröblítésre. Lehet próbálkozni majorannával is. A kritikus időszakban sok majo­rannateát kell inni, az orr belső falát pedig majorannás kenőccsel kell kenni. (A kenőcs készítése: 250 g sómentes olvasztott vajba keverni egy marék szárított majoranna-leve­let, egy óráig állni hagyni, majd átnyomkodni egy gézdarabon és melegen egy zárható tégelybe, kihű­lés után pedig hűtőszekrénybe tenni, ott tárolni.) Számoló Ipadnak, napadnak, há­rom papnak, hat kappannak hány körme volt? <8tT) Nincs olyan házasságban élő em­ber. akinek a címbéli kérdés ne fordulna meg az agyában. Legtöb­bet a problémás családban élőket foglalkoztatja, s leginkább ók nem lelik a helyes választ. Segíteni pró­bál megtalálni a jól ismert pszichiá­ter. Paul Hauck legújabb, a Park Kiadó gondozásában magyarul (is) megjelent könyvében. A Mitől jó a házasság? előszavá­ban a szerző azt írja: „A következő lapokon előadom elméletemet a szerelemről és a házasságról. Figyel­meztetek azonban mindenkit: én realista vagyok... Ha elfogulatlanul végiggondolják a nézeteimet, és gondosan összevetik őket saját ta­pasztalataikkal. azt hiszem, ponto­san ugyanezekre a következteté­sekre fognak jutni... tudni fogják, miért csinálják azt. amit a házastár­sukkal való kapcsolatukban csinál­nak. és akár szilárdan a sarkukra állnak, akár engednek, szerelemről és házasságról alkotott elméletem kalauzukul és vigasztalásul fog szol­gálni. és segíteni fog eldönteniük, mit kell tenniük." Konkrét esetekkel, személyes ta­pasztalataival igyekszik meggyőzni arról, hogy a harmonikus együttélés érdekében mindenkinek szóló igaz. jó tanács; „Ne a másikat vádold, ha boldogtalan vagy!" Példák sorával önvizsgálatra és önmaguk változta­tására'biztatja. serkenti mindazo­kat. akik igazán akarnak változtatni , rossz párkapcsolatukon. Az izgalmas, rendkívül hasznos olvasmányt nyújtó könyvet igazán­diból minden házasságban élőnek el kellene olvasnia. Addig is. míg hoz­zájutnak. gondolkodjanak el a sike­res házasság Hauck-megfogalmazá­sán: t ..1. A boldog házasság legfőbb ellensége a harag. Legyünk szilárdak ha szükséges, de legyünk eközben kedvesek, udvariasak és tapintato­sak. 2. Ahhoz, hogy a szerelem fennmaradjon, ugyanannyira szük­séges az is. hogy törődjünk bele: a partnerünk is csak ember, nem töké­letes. ezért fogadjuk el ilyennek és bocsássunk meg neki." 55 Tapétafogások 55 A „Magad, uram..." módon la­kásfelújításra vállalkozók legjobban a tapétázástól télnek — jobbára alaptalanul! Néhány „mesterfogás' ismerétében kellő' odarigyelessel. türelemmel, precízséggel minden család ma&) flvégczheti. ósz fés a tavasz) páradús, ned­ves napjai kedvezőek erre a munkára — huiatmentés helyiségben. A tapé­tázást a srükséjges anyagok megvá­sárlásával kezdjük, kiszámítva,hogy mennyi tapéta, ragasztó, szcgócsík szükséges — némi tartalékkal. (Az anyagokat a velük kapott használati utasítások betartásával használjuk fel.) A munkát azzal kezdjük, hogy a falfelületeket kényelmesen hozzáfér­hetővé tesszük, a bútorokat összepa­koljuk. letakarjuk, a szőnyegpadló­ra, parkettára újságpapírt, fóliát te­szünk védőnek. Ez utóbbi különö­sen fontos akkor, ha a mennyezetet is festeni akarjuk. A falról el kell távolítani a régi festést vagy leszedni a régi tapétát. Könnyen lehúzható a régi tapéta akkor, ha előző nap vizes kefével jól benedvesítjük. A gőz oldja a régi ragasztást, ezért lehet próbálkozni gőzvasalóval is. — A tapéta eltávolítása után a lyukakat, repedéseket gipszeljük be, gletteljük, smirglizzük simára a falat, majd ala­posan portalanítsuk. Az új tapétát csak sima, száraz felületre ragasszuk fel. (Ha ajtót, ablakot is mázolunk, azt okvetlenül a tapétázás előtt csi­náljuk meg.) A ragasztót utasítás szerint áztassuk be. A művelet a tapétacsíkok leszabá­sóval kezdődik: úgy csináljuk, hogy a szükséges mennyiséget egyszerre szabjuk le. Nagyobb ásztalon vagy dcszkalapon vágjuk plafontól pad­lóig méretesre a papírcsíkokat éles. hosszú szárú ollóval vagy szikével, derékszögű vonalzó segítségével. Már a vágásnál ügyeljünk arra, hogy a plafontól indulva üelyezzük fel a tapétát, a mintasor kb. tíz centire a mennyezettől kezdődik, s a mintá­kat illeszteni kell. (Kezdőknek, elő­ször próbálkozóknak egyszerű, jól 'ö mintás, vagy a most diva­tus, önmagából nyomott mintás, egyszínű tapétákat ajánljuk.) A felszabott tapétából minőségtől függően egyszerre legfeljebb két csí­kot kenjünk be ragasztóval, mert gyorsan szárad Ügyeljünk arra. hogy a papír sarkain, szélein is le­gyen elég ragacs, mert ha nincs, száradás után .felhajlik. A falat to kenjük be ragasztóval vékonyan, ha alá van festve nedvszívó anyaggal. Az első csíkof" függőbe rakjuk. Munka közben egy nedves, fehér, puha ruhával törölgessük le a széle­ken kibuggyanó ragasztótöbbletet. A tapétát ne erőből akarjak feldör­zsölni a falra, mert elszakad. Ha az óvatos, gondos felrakás után a tapéta alatt maradó levegőtől apró hólyagok keletkeznek, nem kell pánikba esni és huzigálni vagy erősen dörzsölni a papírt — a kicsi légbuborékok többsége eltűnik a szá­radáskor. A megmaradtakat gom­bostűvel szúrjuk fel, s puha száraz fehér ruhával préseljük ki belőle a levegőt. Ha nagyobb légzsák ma­radna. azt úgy szüntessük meg, hogy borotvapengével kereszt alakban vágjuk fel. majd a vágásnál keletke­zett négy apró sarkot ragasztóval bekenve simítsuk a falra a tapétát. (Az ehhez szükséges pöttynvi ra­gasztót tanácsos szemcseppentóvel adagolni.) Legnehezebb berakni a tapétát a fűtőtest mögé. de segíthetünk ma­gunkon úgy. hogy nyújtófára ruhát kötünk, s azzal benyúlva, föl-le hú­zogatva, „nyújtva" rajta rögzítjük a ragasztóval bekent tapétát. A bútorokat ne toljuk közel a frissen tapétázott falhoz, mert nem lesz tökéletes a száradás. A képe­ket, fali díszeket csak a teljesen kiszáradt falra tegyük fel, mert a nedves tapéta elszíneződik tőlük. S még valami: ha a ragasztó min­den óvatosság ellenére a szőnyeg­padlóra csöppenne, a foltos részt ecetes, majd vizes ruhával töröljük át. végül nedvszívó ronggyal itassuk ki a nedvességet a szőnyegből Nem kell! Hetvenkét éves, vidéken élő uno­káit látogatni készülő olvasónk érdek­lődött (levelére elfelejtve ráírni a cí­mét), igaz-e. hogy a hetven éven felüli­eknek már nem kell utazás előtt vonat­jegyet kérniük a MÁ Vpénztárainál. Igaz. A hetvenedik évüket betöl­tött emberek a személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak a belföldi vonatok 2. osztályán. Megszűnt tehát az értelmetlen, fárasztó és nemegy­szer megalázó procedúra (ami ellen egyébként lapunkban is szót emel­tünk). hogy az utazni kívánó öregek­nek „ingyenjegyet" kellene kérniük a vasúti pénztáraknál. Jegy nélkül száll­hatnak vonatra ja kedvezmény igény­bevételének egyéb feltételei nem vál­toztak). Somogyi Károlyné archív felvétele Adna - elfogadna Nyári - ŐSZÍ váltás Telefonunk üzenetrögzítője ismét *J Telefonunk üzenetrögzítője ismét elromlott, ezért kérjük olvasóinkat levélben forduljanak rovatunkhoz. A felajánlások listáján a napokban a cicák vették át az uralkodást: tíz macskának keresnek új gazdát. Van továbbá olajkályha, gáztűzhely, női ruhanemű (38-as méret), férficipó, (40—41-es), 1—6 éves kislányokra. 6—8 éves fiúkra való ruha. Kérnek viszont téli ruhaneműt és cipót 12—13 éves fiúkra. (Újra kér­jük olvasóinkat, a ruha méretét közöljék.) Továbbra is várnak gyer­mekágyakra. ikerkocsikra, kerék­párra szerelhető kis ülésre, gyermek­bútorra. konyhabútorra, kisméretű fotelre, rekamiéra, szőnyegre, ágy­neműre, háztartási gépekre, tévére, használt kerékpárra, létrára. Cserére várnak: Jumbo stereö le­mezjátszót és 25 lemezt adnak se­gédmotor-kerékpárért; tévépolcos virágtartót ajánlanak régi típusú konyhakredencért vagy heveróért vagy 160 literes hűtőért. Négy darab formatervezett fém virágállványt adnának kisméretű kerek asztalért vagy íróasztalért vagy legyezőpál­máért; 52-54-cs ruhákat, cipőket kisebb szőnyegért vagy ágynemű­garnitúráért. Női kerékpárt kérnek Goldstar tévéért; kempingkerék­párt összecsukható kétszemélyes gyermekheveróért; 20-as leányka kerékpárt gyermekágyért és gyer­mekheveróért, négyszögletes, falé­ces járókát akváriumért. Szó-valto Benői bemegy a főnökhöz: — Kérem, az asszony elválik tőlem, ha nem kapok fizetésemelést. — Kollégám, béremelésre nincs lehetőség. — Hál' istennek. Nagyon köszönöm, főnök. Barátnők beszélgetnek: * — Esténként mit csinálsz? — Kötök. — És a fétjed? — Ó is köt. — Férfi létére?!? — Igen. Hol belém köt, hol a gyerekekbe A hidegebb napok figyelmeztet­nek arra. hogy elérkezett ismét a ruhatár váltásának ideje. Amire ha nem készülünk fel előre, kínos meg­lepetések, bosszúságok érhetik a családot: kapkodással, reggeli ide­geskedéssel, veszekedéssel köszönt be az ősz. Hogy ne így legyen. szánjunk rá pár órát, egy hétx'égét az őszi holmik előkészítésére, a nyáriak elrakására. Az ősszel hordott szoknyák, kosz­tümök. nadrágok, öltönyök, dzse­kik mindegyikét vizsgáljuk át — némi szellőztetés után —; a megpat­tant varrásokat, szakadásokat hozzuk rendbe, a pecséteket tisztít­suk ki. a ruhákat vasaljuk át. (A tisztításra kényesebb holmikat ad­juk vegytisztítóba.) A pulóvereket, hosszú ujjú ingeket, blúzokat, póló­kat frissítsük fel mosással, öblítéssel. A gondatlanul tárolt, összeszá­radt bórcipóket olajjal (pl. babaolaj­jal) kenjük át, majd cipókrémezzük. fényesítsük, és tegyük sámfára, vagy újságpapírral tömjük ki. (Az olajtól megpuhulnak és visszanyerik a for­májukat. — Az „öreg" cipókrémet egyébként terpentinnel átitatott ronggyal törölhetjük le. A beszáradt cipókrémet is megpuhíthatjuk, használhatóvá tehetjük, ha pár csepp tcrpentint adunk hozzá.) Az antilop- és velúreipóket keféljük át. ahol foltosak, ott óvatosan smirgliz­zük meg őket A bőrdzsekiket, bőrkabátokat, bőrkesztyűket tisztíthatjuk házilag is. A szennyeződéseket dörzsöljük be óvatosan (először nem látható he­lyen, belső hajtásnál kipróbálva) nyers tejjel, majd gyapjú-, vagy fla­nel ruhadarabbal fényesítsük át. Na­rancshéj fclicr, belső részével is le­het próbálkozni, a világos színű bórt pedig tisztítja a tojáshab. A habba mártott tiszta, fehér ruhával dör­zsöljük át a bórt, azután gyapjú-vagy flanelronggyal töröljük szárazra. Esőfoltok eltüntethetők hideg szap­panos vízzel. Az őszi eső maradandó nyomai ellen pedig védekezhetünk azzal, hogy a bórholmit színtelen cipókrémmel bekenjük és áttöröl­jük. (A bőr rugalmasságát úgy őriz­hetjük meg. hogy néhány csepp al­kohol és glicerin keverékével bedör­zsöljük az új bőrcuccot használatba­vétel előtt.) A bőrkesztyűt úgy pu­híthatjuk meg, ha mosóvízébe egy teáskanálnyi olívaolajat teszünk. Amikor előszedjük melegebb hol­mijainkat. tegyük el helyükre a nyá­riakat. A pólókat, könnyű nyári ru­hákat. nadrágokat kimosva, meg­szárítva hajtogassuk dobozokba, bő­röndökbe (a különböző színűeket csomagolópapírral elválasztva egy­mástól). Akinek annyi helye van a szekrényekben, hogy vállfán tart­hatja. a nyári ruhákat, az húzzon rájuk nejlonzsákot vagy terítse le óket egy-egy régi lepedódarabbal, hogy ne porosodjanak. A pólókat, blúzokat úgy kell a szekrény polcára egymásra tenni, hogy a hajtásuk legyen kifelé, akkor nem szedik ma­gukba a port. — A nyári lábbeliket kitisztítva tegyük el, lehetőleg úgy, hogy egymást ne nyomják össze. A színes strandtáskákat, szatyrokat becsomagolva tegyük a szekrénybe, dobozba, nehogy összefogják, meg­színezzék egymást. A nyári—őszi ruhaváltás jó alka­lom a selejtezésre, szanálásra is. De ne felejtsék: a kinőtt, kopott holmik némi átalakítással. felújítással (amire a hosszú téli esték alkalma­sak) még használhatók otthon, kis­kertben munkaruhaként. Amit vi­szont végképp használhatatlannak és szükségtelennek ítélnek, attól váljanak meg, hogy ne foglalja feles­leges cucc a helyet a lakásban! Családi magazinunkat szerkeszti: SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom