Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-22 / 240. szám

1990. szeptember 22., szombat DM] magazin © I J "J ! n VEDRES ISTVÁN MÉRNÖK ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE — TUIYTKTE. i. .i. l,z,.Jlf*, bffíCfKftlOl ll.47.7A uHntnturhkdra MVA: I 4, R K A S lÁSZlÓ . Du90.it, •..,. i N4Q.T4I NÍIMO( Is fmilsi (omt II1&ÍD! OSIItlTi SJIGIO, m> Lángelme volt. de annyi nyoma sem maradt a köztudatban, mint egy faggyúgyertyának — így borongott Móra Ferenc 1923-ban írt írásában Szeged ..hiteles földmérészéröl". Vedres Istvánról (Szeged. 1765. — Szeged. 1830). a város első reform­kori főmérnökéről, kinek munkás­sága ma is karakterisztikusan fellel­hető. Az utókor méltatlan feledését csak szüfctésének 200. évfordulója körül kezdte szülővárosa feledtetni, amikor a nemzeti emlékcsarnokban mellszobrát. Schaár Erzsébet alko­tását szeptember 22-én felavatták. Ki volt Vedres István, akit az utóbbi évtizedekben mind gyakrabban ne­veznek Szeged Széchenyijének? A VÁROSÉRT A mesteremberek lakta Felsóvá­roson, lehet, hogy a mai Maros utca környékén született, ahol későbbi tanítómestere, Dugonics András is. Apja a horvát származású Vedrits szűrszabó mester, a piarista gimnázi­umban taníttatta fiát, majd Pestre itatta be a bölcsészeti és a mérnöki tudományok elsajátíttatására. így lett a Vedresre magyarosított nevű fiú az első hazai mérnökeink egyike. Gyakorló éveit egy dunántúli nagy­birtokon töltötte, majd 1786-ban szülővárosának szolgálatába állt, az akkor nyugalomba vonult Sax Já­nos, az első városi főmérnök he­lyébe. Posztját 1821-ig látta el. mi­közben a városrendezés kimagasló alakjává vált. Ó tervezte a korabeli városi piarista gimnáziumot és rend­házat (ma már nincs meg); a város­háza előbbijét: az első kórházat: a Dáni-házat; a rókusi városrész. Kis­telek és Szóreg egyik templomát; a város első kétemeletes lakóházát, a Béró-házat. ahol napjainkban az Alabárdos üzemel; a Grünn-házat a Széchenyi téren, és számos elpusz­tult lakóházat: a volt Scháffer-házat, amit nevezhetnénk a szegedi Nobel­díjas háznak is. ugyanis Szent-Györ­gyi Albert 1937-ben itt lakott, ami­kor Nobel-díját elnyerte, ezután költözött át Újszegedre. Építészeti alkotásaival a múlt század elejének politikai-gazdasági föllendülésébe kapcsolódott, új stílusirányzatot ho­nosított meg, szembefordulva a ba­rokk túlburjánzásával. Az antik épí­tészet nyugalmát, egyszerűségét, ki­egyensúlyozottságát vallotta magáé­nak. E törekvésének különös lehe­tőséget teremtett, hogy az erősödő nemzeti öntudat éppen a klasszicista építészetben találta meg egyik sajá­tos eszmei tartalmát. így vált a hazai klasszicista építészet a reformkor lát­ható hátterévé, monumentális kife­jező eszközévé TETTVÁGY - KÖNYVEKBEN Számos tanulmányában is meg­örökítette tettvágyát Vedres István. Könyvet adott ki egyebek között a szegedi „sivány homokság" megkö­téséről. Ugyancsak művei jelentek meg állami ösztöndíjak kitűzésének fontosságáról, a gazdálkodás, a tu­domány, a technika előrehaladásá­nak időszerű teendőiről. Erdészis­kolát sürgetett Szegedre, hangsú­lyozta a műszaki-gazdasági képzett­ség. a természettudományos iskolá­zottság nagy szerepét. Rajongott a művészetekért, a korábbi, az általa Szeged Széchenyije A reformkor főmérnöke: Vedres István tervezett városháza épületében szín­házat rendezett be. lakásában köz­művelődési diskurzusokat tartott, s 3000 kötetes magánkönyvtárát is szívesen bocsátotta az érdeklődők rendelkezésére. Olyan kérdésekkel is foglalkozott, amelyek messze túl nőttek a város határain. így kidolgozta a Tisza ár­mentesítésének tervét, valamint a Duna-Tisza-csatorna megépítésé­nek javaslatát, és ezt könyvben is megjelentette. A londoni Temze­partról a szegedi vár kereskedő tár­házzá alakításának gondolatát hozta magával. A várostól mintegy két­ezer hektárnyi területet bérelt a sző­regi határban, és mintagazdaságot létesített, belterjes kultúrákkal. Ma már inkább érdekesség, hogy elsőként ó kísérletezett a gyapottal. Úttörő volt a selyemgubó-tenyésztés­ben is, és az ezzel együtt járó eperfa­létesítésekben. Önálló mezőgazda­sági-ipari iskola alapítását tervezte. Az akkor Szegedhez tartozó Csen­gele határában virágzó gyümölcs­kultúrát varázsolt, másfél évtizedes kísérleteinek eredményeként, fél­milliónyi fűz-, nyár- és akácfákkal védett erdősávokkal. Itteni eredmé­nyei hatottak ösztönzően az 1907. évi első erdősítési törvény megalko­tására. sót a Selmecbányái akadé­mián ennek alapján létesítettek önálló erdészeti fakultást. Előretekintő, nagy műveltségű, széles látókörű szakemberként dol­gozott 1830-ban bekövetkezett hald­iáig. Mindenekelőtt a város gazda­sági. urbanisztikai és építészeti múltjában hagyott maradandó nyo­mot munkássága, de letörölhetetlen Szeged művelődési arculatáról is szorgalmas tenniakarása. Követke­zetesen harcolt a magyar nyelv hasz­nálatáért, tisztaságáért, mondván: ..nem teszi a magyart magyarrá ha­zája és lakóföldje, hanem nyelve és természete". Lehet, hogy életmüvé­nek jó részét túlhaladta az idő. de elévülhetetlen tudomány- és techni­katörténeti értéke. Valamennyi olyan értékű azonban, amely nem­csak korát, hanem nagymértékben utókorát is megtermékenyítette, gondolataival és tetteivel példát adott a reformkorban, s tanulságot még napjainkban is. Vedres István óriási elme volt a korabeli Szegeden, akinek emlékét őrzi a Panteonban lévő szobra (1965 óta), névadója Újszeged egyik utcá­jának, az egyik szegedi szakközépis­kolának (előcsarnokában mellszob­rával), az MTESZ megyei szerve­zete minden évben kiosztásra kerülő emlékérmének. Vedres szorgalmazta a kukorica­termesztést, aminek nyomában je­lentősen kifejlődött a sertéshizlalás, valamint a hűsiparnak primitív vál­faja, amire azután ráépülhetett a neves szegedi szalamiipar. De eze­ken túl is számos más jó gondolatá­val szolgálta szülővárosának re­formkori fejlesztését. CSALÁD ÉS MUNKATÁRSAK A Felsővároson lakott édesapja, Vedres György. Szegedre költözve, feleségül vette Sári Rózát, majd a család a nyolcvanas években vette fel a Vedrits (Vödrics. Vödrös) név helyett a Vedrest. Vedres György 1764 októberében szerezte meg Sze­geden a polgárjogot. Házasságukból egy másik fiúgyermek, Pál is szüle­tett 1769 novemberében. Vedres Ist­ván 1792-ben kötött házasságot Ró­zsa Teréziával, és házasságukból hat gyermek született. Legidősebb fia szintén István (1794—1830) jogász­nak tanult, és a városnak ügyésze, majd vicispánja lett. aki 1827-ben kötött házasságot Csávolyszky Joze­fával... Folytathatnánk a családfát. .4; éppen Vedres működésével ki­alakuló mérnöki tevékenység eleiben kevés megbecsülést kapott, maid azó munkásságán keresztül kezdték elis­merni a mérnök munkáját is. Jó felkészültségű segítséget kapott 1813-ban Buday Mihály mérnök személyében, akit halála után, 1831­ben utódjául is kineveztek. Rövid ideig segítőtársa volt Halácsy Mik­lós (1799-1869) mérnök is. de Ved­res idejében dolgozott itt Bulla An­tal (1793-1815) is. aki munkálko­dott a Városháza bővítési tervein, ez idó tájt készítette el Szeged és kör­nyékének térképéit (a Móra Ferenc Múzeumban ma is megtalálhatók), valamint töhb épületnek bővítési tervét is. ..HITTEL HITT..." Vedres István egész alkotó életét nagy tettvággyal és szorgalommal ál­lította a reformkori Szeged szolgála­tába, sziklaszilárd hittel hitte az álta­lános emberi haladást, a város és a népe szolgálatát. Racionális gondol­kodásmódjával, természettudomá­nyos műveltségével és mérnöki pon­tossággal végzett munkájával együtt hittel hitt a tudás erejében, és vallotta, hogy liit nélkül élni, tompa közönyben élni nem lehet! „A tudo­mányokban erő van, s hatalom, azoknak érdeme dicsőség, jutalom" — írja A szegedi múzsák százados ünnepe című müvében, 1820-ban, és ez is, mint általában más könyvei is, az 1801-ben alapított szegedi Grünn-féle nyomdában jelentek meg. Nem sokra becsült és gyengén A mérnök A mérnök szavunk a mérni ige fónevesített alakja, a francia ingénieur, az angol engineer, az orosz inzsener változata. Ugyanakkor a régi magyar szövegekben is megtalálható az inzsenór vagy ennek más alakja. Érdekes viszont, hogy a francia ingéneur szó az engin = hadieszköz, szerkezet, gép szóra vezethető vissza. Ez pedig az azonos jelentésű a latin ingenium szóból ered Az olasz nyelvben az ingegnere a mérnök szó. Az 6­görögben a geometrész jelenti a mérnököt Mérnök szavunk azután az ipari forradalom idején, a szakosodással kapott külön­böző jelzőket: gépész, vegyész, építész Hazánkban a mérnökképzés több mint 200 éves A budai tudományegyetemen működött mérnöki intézetben kezdődött, 1782. november l-jén Már az elsó reformkor legjobbjai jól tudták, hogy az önállóság legfőbb feltétele az önálló ipar megteremtése, amihez viszont mérnök kell. De mérnök kellett a magyarországi közutak kétségbeejtő állapotának megszüntetéséhez, a folyók szabályo­zásához, az építmények tervezéséhez, általában az infrastruk­túra végtelen elmaradottsága felszámolásához. A magyar mérnök szerepe a világ haladásában ma is számot­levő. Csak néhányat említek, Bay Zoltán fizikus, az egykori szegedi egyetemi tanár, az Izzó-laboratórium alapítója, Horváth Csaba (Yale-egyetem), Kováts Ervin (lausannei műszaki egye­tem), Kazinczy Ferenc, a svéd állami szabványügyi hivatal elnöke. Fodor Gábor szerves kémikus, az egykori szegedi egyetemi tanár és még számos „távolba szakadt" szakembe­rünk • Alig akad'olyan jelentós találmánya az Újkornak, amelyben ne lett volna magyar résztvevő. A makói születésű és Szegeden is iskolázott Galamb József konstruálta 500 dollárért a híres T­modcllt, amellyel Ford autóba ültette Amerikát. A pécsi Schwartz Dávid elképzelései alapján szerkesztették a Zeppelin léghajót. Mihály Dénes kísérletei szolgáltak alapul az elsó működő tévékészülékhez. Bíró Lászlóról a golyóstoll, Brúdy Imréről a kriptonlámpa. Neumann Jánosról a számítógép, Kármán Tódortól a rakéta, Gábor Dénestől a holográfia. Goldnuirk Kálmánról a színes tévé jut eszembe Nekünk, szegedieknek különösen sokat jelent a mérnöki munka, hiszen városunkat Lechner Lajoséi a kor műszaki­tudományos színvonalán, csodálnivaló kinetikával tervezték újjá. majd építették fel három és fél év alatt az elpusztult város romjain. A mérnöknek köszönhetjük a múltból a mába ható városszerkezetet, a mérnöki építményeket, azt az emberi szor­galmat, amelyről Granaszói Pál így vélekedett: „Márpedig Szegedhez fogható ily egységes, formás város e korszakból Európában nincsen, s noha a maga kora nemzetközi módján épült újjá, lényegében mégis sajátságos alföldi magyar város maradt. Tágas, bőséges, nyugalmas — árnyas fasoros terekkel és utcákkal, felettük az égbolt vakító fényességével. Gondozott, eleven és vidám. Úgy hat e határtalan, a gyorsvonatból olykor lakatlannak tűnó tájon, mint valami oázis. Belvárosa pedig egészében műemlékfélévé válik. Hovatovább számot kell vet­nünk legsajátosabb értékeinkkel, különösen, ha a világ figyelme lassan idefordul." B. J. fizetett állása nem szegte a főmér­nök kedvét, mert nemcsak tanult és olvasott ember volt — életrajzírói szerint hat nyelven beszélt —, hanem tág látókörével, maga és munka­társai iránti igényességgel, messze előre tekintett a reformkorba, amely elsőként jelentett fejlődést Szegednek hidak, guták, középüle­tek. utak. magánpaloták építésével. Vedres a városfejlesztést nemcsak feladatnak, hunent hivatásának is te­kintette. E korszak alkotó munkála­tainak nagy segítője volt Volfórd József polgármester. SZÉCHENYI EGYIK ..IHLETŐJE" Vedres munkáival, harcos szem­léletével hatott Széchenyi Istvánra is, sót a Magyar Tut(ományoS Aka­démia alapítására ó is jelentősebb összeget ajánlott fel. A tudást mind­ketten az emberi élet legfőbb céljá­nak tekintették: Czimmer Károly írja róla: „ 1798-tól 1820-ig nagy pá­raszty árusunkat barokk és empire középületekkel és magánpalotákkal úgy felékesítette, Ito'gy páratlanul ál­lott az Alföldön, és egyedül csupán a császári kegy által kis Bécsnek fej­lesztett Ternesváí múlta felül" (A Szeged-belvárosi" kaszinó százéves története. Szeged. 1^29. Itt jegyzem meg. hogy Vedres Istvánt haláíakor a palánki temetőben temették el, de innen földi maradványait Gaál End­rével együtt ifj. Vsóres István sír­jába vitték át. Vedres István csont­jait később a Stróbl család sírbolt­jába helyezték át, a Belvárosi teme­tőben. Jelenleg is ott nyugszik.) Végezetül adjuk át a szót a Szege­det legjelesebbül ismerő Bálint Sán­dornak, aki többek között ezeket írta róla: „Hazánkban először ő köti erdővel a futóhomokot, és ezzel lehe­tővé teszi az addigelhanyagolt, érték­telennek ítélt pusztaságnak modern kulturtájjd alakulását, a tanyás gaz­dálkodás legigényesebb formáinak kibontakozását.- Vedres egyéniségé­nek ritka sokoldalúságát mutatja, hogy ugyanakkor az alföldi urbaniz­musnak, a városrendezésnek is alig­hanem úttörő alakja." Vedres Istvánt az anakronizmus vádja nélkül modernnek nevezhet­jük, mert mind személyisége, mind munkássága mai értékmérőkkel mérve is maradandó. Ma is megta­lálható alkotásai a látvány szuggesz­tív erejével hatnak, hordozva magu­kon a korábbi századok legneme­sebb értékét, lényegét. Vedres nem­csak korát, hanem utókorát is meg­termékenyítette, és így válhatott igen gazdag öröksége nemcsak Sze­ged, hanem egyben hazánk közkin­csévé is. Munkássága városunk gaz­dasági, urbanisztikai, építészeti, er­dészeti és agrármúltjában elévülhe­tetlen, még akkor is, ha egyes néze­teit, igyekezeteit ma már túlhaladta a műszaki-tudományos haladás. Hir­dette, hogy nemcsak magunknak születtünk, mert „nemes városának esküdt és hites földmérésze, édes ha­zájának sokra vágyó mezei gazdája, a nevezetes nemzet élesztője, sfnlődő embertársaim'1, iőtex • .•</«•'/ /­nak hasznos, ' Városa, szülővárosa tisztelettel emlékezik elsó nagy mérnök-gon­dolkodójára rendezvényeivel, szüle­tésének 225. évfordulója alkalmá­val. BÁTYAI JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom