Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-18 / 236. szám

1990. szeptember 18., kedd KultÚfCl n 80 éves Oltvai Ferenc köszöntése A magyar tudomány és művelődés leg­nagyobbjai mellett, akik világszerte is­mertté teszik országunkat is, mindig vol­tak olyanok, akik életükkel, tudásukkal példaadóan szolgáltak egy kisebb közössé­get, helytállásukkal, tudásukkal éltek, ta­nítottak és neveltek. Ha visszatekintünk szűkebb régiónk történetére, nem egy olyan nevet találunk, akiknek élete a tu­domány és kultúra tisztelete és aktív mű­velése jegyében telt el. vagyont nem gyűjtöttek, ám hangyaszorgalmú munkál­kodásuk eredményével nemcsak magukat, hanem közösségüket és az országot is gazdagították. Hogy listánk ne legyen túl hosszú, ég ne maradjon belőle ki senki sem, csak az első nagyokra gondoljunk, a szegedi Vedres Istvánra, a vásárhelyi Szőnyi Bertalanra, a makói Szirbik Mik­lósra és a szentesi Kiss Bálintra. Szin­te egy életen át, városunkban és városun­kért dolgozva lettek ismertté országosan is. A magyar művelődés olyan személyisé­gei voltak, akikre mindig és minden idő­ben szüksége van az országnak, népnek, őrhelyen álltak, és vigyázták mindazt, ami érték. Csak hozzájuk hasonlítható a késői utód. Oltvai Ferenc, aki 1947-tól napjain­kig aktív munkával fáradozik a levéltá­rért és azért, hogy Békés és Csongrád megye történetéből mihamarabb eltűnje­nek a fehér foltok. Feri bácsi (mindannyian így hívjuk) élete nemcsak az alkotómunka, hanem az arra való készülés tekintetében is pél­da értékű számunkra. A kovácsházi kis­diákot Erdei Ferenc osztálytársát az 1920_ as években Makón a legkiválóbb tanárok: Eperjessy Kálmán, Galamb Ödön és Tet­tamanti Béla tanították. Az egyetemen, Budapesten Mályusz Elemér, Domanovsz­ky Sándor, Hajnal István és Cholnoky Jenő katedrája elé járt. Befejezvén tanul­mányait a korabeli országos levéltár ki­váló munkatársai, kitutatói: többek közt Szabó István, Váczy Péter, Ila Bálint és mások készítették fel a későbbi munkára. Egyetemi diáktársai: Ember Győző. Mérei Gyu'a, Komjáthy Miklós. Komoróczy György, Sinkovics István, Welmann Imre ugyancsak a minőséget képviselték diák­korukban, amit későbbi tudós pályájuk bizonyít. Tehát kiváló képességű, nagy tanáregyéniségek és remek tehetségű tár­sak mellett formálódott egyénisége, és gyarapodott tudása. Bár más lehetőségek, például a közhi­vatalnoki pálya (1937—1938 között mint ÁDOB-as a VKM-ben dolgozott) közül is választhatott volna, őt mégis a levéltár vonzotta. így lett 1939-ben Rimaszombaton Gömör megyei fólevéltárnok, majd kato­náskodása és a fogság után (Rjazanyban töltött két évet) 1947-ben Csanád megyei, 1950-ben pedig szegedi fólevéltárnok. Visszakerülve, belevetette magát a munkába. Levéltári szervezés, a vele járó mindenféle nyűggel, oktatás az egyete­men, tudományos munka töltötte ki min­dennapjait. Mindezek mellett társadalmi, közéleti és közművelési munkára is ju­tott ideje. Kiegészítette napjait az úszás, nyáron az evezés. Ha számba vesszük tudósi pályáját, 350 körüli cikket, tanulmányt számolhatunk össze. Levéltár-elméleti és módszertani kérdések, továbbá helytörténeti témák foglalkoztatták. Ma, amikor Battonya tör­ténetén dolgozik, még mindig büszke Szeged múltja írott emlékekben című kö­tetére, és a telepes községekről írott ta­nulmányaira. A filantróp, embert és kutatót szerető levéltáros, aki sosem fáradt el a kutatók kiszolgálásában, és arra is volt ideje, hogy témákra, dokumentumókra hívja fe? önzetlenül mások figyelmét, elkészítette az alapleltárokat és a levéltár fondjegy­zékét. Öriási mennyiségű iratot gyűjtött be, megalapozta a levéltár szakkönyvtá­rát. Ma e munkát több ember végzi, ám nemegyszer kérdésekkel fordulnak a min­dig segítőkész, nagy tapasztalatú, idős kollégához, aki délelőttjeit ma is a levél­tárban tölti a Békés megyei társintéz­mény főmunkatársaként, és gyűjti a Bé­kés megyére vonatkozó adatokat. Szerencsés ember, aki megkapta a sors­tól a hosszú, alkotó élet kegyelmét és azzal jól sáfárkodik. Ha megpróbáltatások érik, nem kerül szembe a világgal, még idős korában sem perlekedik a sorssal, önmagával és másokkal. Kedves Feri Bátyánk! Hozzátartozók, barátok; munkatársak, mindnyájan kíván­juk, hogy legyen erőd és egészséged ah­hoz; hogy tervezett és elkezdett munkádat befejezzed, hogy még sokáig jó egészség­ben dolgozz közöttünk napról napra. Blazovich László * (A mai napon, 10 órai kezdettel kö­szöntik az ünnepeltet felolvasó ülés ke­retében barátai és tisztelői a Móra Ferenc Múzeum dísztermében.) Koncertelőzetes Bérletes hangversenyek Filmjegyzet Schwarzenegger a „zöldpárti" Ismét nem fiaskóhoz adták pénzüket és nevüket a sike­res producerek: Mario Kas­sar és Andrew Wajna. Kö­zönségsikert és szakmai el­ismerést egyaránt arat a To­tál Recall, itthon Az emlék­más címmel forgalmazott Paul Verhoeven produkció. (A nyelvi lelemény okán feláldozott fordítói pontos­ság most is teljesen felesle­ges, talán egy haszna van, jelesül az, hogy zavarkelté­sével megértő gondolkodta­tásra készteti a harmincadik századi álomba ringatott mozi nézőt.) A szellemesen kitalált történet most sem egészen egyszerű. Ügy látszik, a Schwarzenegger-stáb ked­veli a komplikált ddő- és narrációs szerkezeteket. Már a Terminátorban sem volt egyszerű belátni, hogy ho­gyan mentheti meg valaki egy még ki nem robbant háború után egy hazafi éle­tét, ha az a saját fia, ki még meg sem született, és ön­maga áldozatul esik a küz­delemben. Most pedig egy­egy pillanatra azért bizony­talanodunk el, mert nem tudjuk, a jó azt álmodja-e, hogy gonosz, vagy a gonosz azt, hogy jó, vagy senki sem álmodik semmit, csak minket rintgat el a holland —amerikai rendező. A történet persze nem csalafinta. A Marson kény­úrként uralkodó kormányzó legjobb biztonsági embere a szabadságharcosok vezető­jének nyomára akar jutni. lEmlékezettörlést hajtat vég­re magán, hogy egyszerű földi építőmunkásként jut­hasson el odáig, hogy egy mesterséges emlék gyár tó cég — a Memória — szóra­koztató programjaként kaphasson meg egy marsbé­li titkos ügynök szerepet, amelynek során minden jé­gen volt technikáját latba vetve — de az ellenállók bi­zalmát is megnyerve — el­vezesse a háttérben megbú­vó gonoszokat a felkelők fésűikéhez. Az új szerepé­ben is mindenen keresztül­A bérletes előadások prog­ramját böngészve meg kell állapítanom, hogy az idei koncertévad gazdagnak ígér­kezik. Nógrádi Lászlóné (a sze­gedi Filharmóniai Kiren­deltség vezetője) szerint a pénztelenséget ók is erőtel­jesen érezték, ezért határoz­tak úgy, hogy inkább csök­kentik a koncertek számát, de színvonalas programot és neves előadóművészeket hoznak a közönségnek, A többletköltségekkel nem akarják a közönséget terhel­ni, de a bérletek árát átlag 80-90 forinttal így is emelni kellett. Ez évben 15 hang­versenyt szerveznek, ami héttel kevesebb a tavalyinál. A felnőtt bérletek első elő­adása októberben lesz, ahol Mendelssohn Éliás című oratóriumát a Szegedi Szim­fonikusok és a Vaszy Kórus mutatja be. Először hallhat­juk Szegeden novemberben az egyre népszerűbb Buda­pesti Fesztivál Zenekart, akik a párizsi Művészeti He­teken előadandó (Bartók-, Balassa-, SzőIIősy-művek) műsorokkal szerepelnek. Majd ugyanabban a hónap­ban Kocsis Zoltán játssza Liszt Esz-dúr zongoraverse­nyét. Februárban négy kon­cert is lesz: Oberfrank Géza Mahler-műveket vezényel, Wéninger Richárd népszerű szerzők (Bizet, Saint-Sáens, Johann és Richárd Strauss, Lehár) darabjait dirigálja, újra hallhatjuk a svájci Walter Chodak zongorajáté­kát, majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-est­jét Lukács Ervin vezényli. A márciusi koncerten a Ma­gyar Állami Hanversenyze­nekqr Beethoven-műveket ad elő. A hangversenyek szólistái között fiatal tehet­ségek is szerepelnek: Rost Andrea szopránénekes, Ke­menes András zongora-, és Keller András hegedűmű­vész. Az A és B Kamarabérlet két összevont bemutatóján •lát az ügynök, felismeri, ki­nek az oldalán áll, így az­tán borotvaélen táncolva bár, de igazságot és levegőt szolgáltat a Marson. Mert a film kimondatla­nul ugyan, de nagyszerű propaganda alkotás: kör­nyezetvédő film a javából. Nemcsak az „ép testben ép lélek" igazságát sugallja a kitűnő főszereplő páros. Schwarzenegger oldalán — ha nem is a jó oldalon — a csinos sportladyt, Sharon Stone-t üdvözölhetjük. To­vábbi tudatos állásfoglalás­nak is tanúi lehetünk biosz­féránk védelmével kapcso­latban, a Marsra transzpo­nálva e planéta gondjait. A nyomornegyedekben éló su­gárfertőzött mutánsok kí­méletlen bemutatása és az életadó légkör nemlétének víziója nem hagy kétséget sorsunk felől, ha nem sáfár­kodunk meggondoltabban nyersanyagainkkal, ener­giánkkal, vitális értékeink­kel. A légritka bolygó­felszín szörnyű állapotában hőseinkkel együtt lélegzünk fel, amikor gejzírként tör elő az oxigéndús levegő a halott kráterekből a diktá­tor bukása után. Megnyug­szunk, amikor a mindenki­nek otthont adó természet kozmikus viharral nyitja meg, dönti ki a gettók, ka­ranténok falait. A fő tevékenységükkel is környezetvédő programju­kat bizonyító szponzorok, a Philips, a Coca-Cola, a Fuji film nem számított rosszul, amikor a Totál Recall-ra figyelt fel. Parádés, szelle­mes, szórakoztató és erköl­csös mese ez: titkos ügynök sztori a Marson. A főhős pedig több, mint a fél kö­zönség vágya és példaképe. Kráaict Sándor októberben a Szegeden már jól ismert és népszerű Jean Guillon francia orgonamű­vésszel, májusban a zsina­gógában pedig a budapesti vonósokkal találkozhat a kö­zönség. Az A Kamarabérlet januári koncertjén a kolozs­vári Ruha István hegedűmű­vész lép fel, majd áprilisban Jeffrey Siegel (USA) zongo­raestje következik, A B Ka­marabérlet novemberi kon­certjét elsősorban a régi ze­nét kedvelőknek ajánljuk. Az 1977-ben alakult kölni Sequentia együttes, amely­nek tagjai vokális és hang­szeres virtuózok, középkori zenét játszik. Áprilisban lesz Ránki Dezső zongoraestje. A középiskolásoknak szóló bérletben a tavalyi 4 helyett az idén csak 3 koncert lesz. A klasszikus művek mellett egy jazz-koncertet is előad­nak a diákoknak. Az általá­nos iskolások részére szer­vezett 3 koncerten a Szegedi Rézfúvósok, a Debreceni Ütőegyüttes és a Szegedi Szimfónikusok próbálják megszerettetni a legfiatalab­bakkal a komoly zenét. Bér­letek a Klauzál téri irodá­ban kaphatók. A Weiner Kamarazenekar „Mesterbérlet" sorozatának minden előadásán telt ház volt tavaly. Menedzserük, Hrabovszky András erre az évadra is szép programot mutatott. öt koncertjük mindegyike tartogat valami­lyen érdekességet, meglepe­tést. Októberben Ruha Ist­ván (Kolozsvár) és Szecsödi Ferenc Haydn- és Mozart­műveket hegedül. November elsején a színházi hagyo­mány folytatásaként Mozart Requiemjét mutatják be ha­lottak napja tiszteletére. De­cemberben a szovjet cselló­művész Fejgin és szegedi művészek (Felletár Melinda, Delley József, Bódás Péter) közreműködésével hallhat­juk Boccherini, Hándel, Csajkovszkij és Frank Mar­tin műveit. A legizgalma­sabbnak a márciusi koncert ígérkezik Arányi-Ascher György Concertino című művének ősbemutatójával és Cimarosa D-dúr kettősver­senyével, melyet Matúz Ist­ván és Lass Zoltán szólaltat­nak meg fuvolán. Az áprilisi koncert vendégművésze a svájci Luc de Voss zongora­művész lesz. A hangverseny érdekessége Kraisler-Huszár Bécsi szvitjének ősbemuta­tója. Az érdeklődők a szín­ház Kárász utcai jegyirodá­jában 500 forintért vásárol­hatnak bérleteket. A Canticum kamarakórus 4 koncertből álló bérletet hirdet a tavalyihoz hasonló­ari. Az októberi hangverse­nyen azzal a programmal lépnek a közönség elé, amellyel később a spanyol­országi Tolosában indulnak egy nemzetközi versenyen. Az idén is lesz karácsonyi koncert decemberben, tava­szi hangverseny márciusban és nyáresti muzsika, amelyet remélhetőleg sikerül a vá­rosháza udvarán megtartani. Jegyek a Családi Intézet iro­dájában kaphatók (Tisza La­jos krt. 58.). Az idén a Vaszy Kórus (Gyüdi Sándor vezetésével) is rendszeresen szervez kon­certeket, mivel a Filharmó­nia szervezésében csak egy fellépésük van és nem akar­ják megfosztani a közönsé­get a rendkívül költségesen előállítandó oratórikus mű­vektől. Így decemberben Haydn Szent Miklós miséjét és Puccini Messa Di Glóriá­ját mutatják be. Márciusban a kiéli vendégszereplés mű­sorát (Rossini Ünnepi kis mise zongorás és harmoni­umos kísérettel) először a szegedi közönség hallhatja. Május végén Pál Tamás ve­zényletével és a Szeaedi Szimfonikusok közreműkö­désével G. Faure Requiemje hangzik majd el. (gresó) Mátyás B. Ferenc: Szaba­don választott megtorlás. Végigcsinálni és hinni, hogy ami éppen történik, az nem történhet meg az emberrel — ez jellemzi az erdélyi színhelyeken „előforduló" hősöket. „Ügy élni, mintha önmagunk bűnrészesei len­nénk ..." — s mindez egy lehangolóan sivár világban. Kölcsey Ferenc összes ver­sei; a költő születésének 200. évfordulójára jelent meg. Erdős Renée: Antinous. Egy szerelmes nyár történe­te. Thymea — 32 esztendős, csinos, elvált asszony — meghívást kap barátnője vi­déki kastélyába. Unalmasnak ígérkezik a kiruccanás, de megjelenik a háziasszony 20 éves unokaöccse, majd ké­sőbb ikertestvére és... és indul a buli. Francine Pascal: Játék a tűzzel. Az édesvölevi suli. szerelmes ikrei. A már jól is­mert Jessica „ráhajt" Bruce­ra, a suli aranyifjára. Jes­sica, aki idáig mindenkivel csak játszadozott, ezúttal be­lezúg a fiúba ... Willy Breinholst: Hahó, Anyu, Hahó Apu! A dán hu­morista élete első izgalmas évét írja le, a Hahó, meg­érkeztem című, magyarul is megjelent könyve után. A szerző elég szenzációs stílus­ban bizonyítja, hogy Adám és Éva óta a gyereknél nincs jobb ötlet a világon. Egyéb­ként a Guinnes-könyvek sze­rint Breinholst a humor vi­lágbajnoka az eladott pél­dányszám alapján. Dr. Toni Grant: A nőies nő, avagy hogyan bánjunk a férfiakkal. Nekem egyből az jutott eszembe _ erről a Könyv jelző könyvről, hogy ha ezt könyvben kell a ,szépek" tudomására hozni, akkor ne­tán nem is tudnák, hogy mi­lyen a nőies nő? Lesz, aki hiúságból nem veszi kezébe Grant könyvét? Szerintem nem árt, ha tisztában va­gyunk e kérdéskör lírai fog­lalatba öntött tudományos fejtegetéseivel. A mottóból: „... Végső soron semmi sem számít, csak az, ha rá­nézhetünk valakire vacsora közben, vagy ha megfordu­lunk az ágyban — ő ott van. Enélkül nem vagyunk nők..." (Bette Davis). H. G. Wells: Szörnyetegek szigetén. Edward Prendick ifjú angol természettudós egy tengeri útján hajótörést szenved. Sikerül valami szi­getre kapálóznia, amelyről még nem tudja, telistele van szörnyetegekkel... Schirilla György: Az élet patikája. A szerző neve, azt hiszem, mindenkinek össze­fonódik a Duna jégtáblái kö­zött úszó emberrel. Korunk hőse a sportoló? Nemrégiben az aranyér elleni kenőcs fel­fedezőjeként üdvözölhettük. Erről s még számos érdekes témáról szól könyve: Miért köhög a nyúl?, Mindenki a saját csontja kovácsa. Dr. Albert Schall: A víz­gyógyászat ABC-je. A víz­és növénygyógyászat a leg­természetesebb gyógymódok egyike. E témával kapcsolat­ban ad hasznos tanácsokat és útbaigazítást Schall könyve. Mesekönyvek: Arany László: A kismalac és a far­kasok (Pargay Attila rajzai­val). Benedek Elek: Az aranyszőrű bárány. Marié — Claude Manchaux: Nekem két születésnapom van. K. Daday Enikő— Pataki Mária: Kezdő háziasszonyok könyve. Többek között a házépítésről, a lakberende­zésről, a háztartási munkák­ról ír a szerzőpáros, illetve azon tudnivalókról, melyek­kel nem kell foglalkozni. Oroszlánok. .Az állatköly­kökről szóló természettudo­mányos sorozat elsó kötete nagy élményt nyújt a fiatal olvasóknak színes és jópofa képeivel, illusztrációival és könnyen érthető szövegeivel. Martyn Barmwell: Kőze­tek és ősmaradványok. A könyv egyben mesél, kérdez (és válaszol) földünk múlt­járól, talányairól. Tizen­éveseknek is ajánlható. Napról napra (Tiniévkönyv 1990/91-es tanévre). Benne pályázati kérdések és nyere­mények, titkosírások, kép­regények. B. Méhes Vera szövegei Kiss István rajzaival: Nagy­betűről kisbetűre. A szerzők állítják, hogy könyvükből segítség nélkül megtanulhat­nak olvasni a gyerekek. Rácz Endre—Takács Etel: Kis magyar nyelvtan. A 8. kiadás lényeges átdolgozás után került a boltokba. Magyar Ki kicsoda? — 1990. Nevek és életrajzi ada­tok segítik a művészetek, a politika és számos más terü­let fontos személyiségei köz­ti tájékozódást P. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom