Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-14 / 232. szám

l/l IQ/pPV V'fi DEIMA6VAR0RSZA6 SrS:^ II ALAPÍTVA: 1910-BEN II Szombati magazinunkban — újabb „filozófiai képeslapot" olvashatnak; — továbbá Darvasi László „hosszú versét"; — egy új film .fiatal" rendezőjének portréját, — valamint a családoknak szóló összeállítást ajánljuk figyelmükbe. (újszászi) Elnökünk az USA-ban, miniszterelnökünk Olaszországban Felhívások, tiltakozások, állásfoglalások napja — Hiért elvetendő a Maty-éri pálya? — Habsburg Ottó fogja kezünket G

öncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke elutazott, az Egyesült Államokba. A Központ a Demokráciáért elnevezésű intézet vendégeként, díszelóadóként vesz részt az amerikai alkotmány 200. évfordulója alkalmából t3rtandó ünnepségeken. Antall József miniszterelnök ma érkezik hivatalos kormányfői látogatásra Rómába, Andreotti olasz kormányfő meghívására, A miniszterelnök találkozik Cossiga köztársasági elnökkel, és fogadja II. János Pál pápa is. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a csütörtöki kormányülésen megállapították, hogy hazánk és az egységes német állam viszonya jogilag rendezetté vált. Elfogadták azt a javaslatot, miszerint a különleges eljárással megállapított és a kitüntetésekhez kapcsolódó nyugdíjak ügyét törvényben kell szabályozni. Lapunkat, a Délmagyarországot 56 millió forintért megvásárolta a Délmagyarország Kft. Ezzel végérvényesen pont került a megyei napilapok értékesítési akciójára. Tegnap Polgár Viktor, az MSZP szóvivője adott, tájékoztatást az utolsónak maradt három vidéki napilap — a Délmagyarország, a kecskeméti Petőfi Népe és a Békés Megyei Népújság — sorsáról. Az utóbbi kettőt az osztrák Standard cég vette meg, 40—10 millió forintért. Európai Parlament: szabad jelzés Az Európai Parlament csütörtökön Magyarországról elfogadott határozatának címe: „Határozat a magyarországi helyzet politikai vonatkozásairól és Magyarországnak az Európai Gazdasági Közösséggel váló kapcsolatairól", A dokumentum a testület motivációit tartalmazó bevezetőből és a 14 pontban megfogalmazott tulajdonképpeni határozatból áll. Üdvözli azt, hogy Magyarországon a politikai átmenet békés és a magyar társadalom konszenzusára alapozott szakasza után szabad, demokratikus és pluralista politikai rendszer jött létre, és ezt szabad választás, majd a 45 évé első 6zabad kormány megalakulása szentesítette. Méltatja, hogy az emberi jogokat ismét tiszteletben tartják az országban. Üdvözli a Szovjet csapatok kivonásának megkezdését és azt, hogy Magyarország már tanúságot tett függetlenségéről, kérve a Varsói Szerződésből való kilépését. Méltatja a Magyarországon a kisebbségek javára folytatott politikát, kifejezi elégedettségét a vallásszabadság kérdésében a magyar kormány által folytatott politikával, és az egyházakkal való megbeszélések töretlen folytatására szólítja fel annak érdekében, hogy azok ismét teljes mértékben feladatuk betöltésére összpontosíthassák erőfeszítéseiket. Elismeri, hogy az ország súlyos problémákkal szembesül a gazdaság különböző területein, ugyanakkor érzékelteti a testület egyetértését a kormány által kitűzött célok tekintetében. Üdvözli, hogy az új magyar Országgyűlés egyhangúlag állást foglalt az Európához való közeledés mellett, és az új kormány elsőrendű feladatának tekinti az Európai Közösséggel való kapcsolatépítést. A határozat első pontjában arra szólít ja fél a tagállamok parlamentjeit és kormányait, hogy támogassák Magyarország felvételi kérelmét az Európa Tanácsba. A közösség miniszteri tanácsát és bizottságát a Magyarországgal való társulási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólítja fel. Az Európai Parlament — így végződik a határozat — úgy értékeli, hogy az európai közösségek és Magyarország közötti szolidaritás a legjobb eszköz a folyamat végcéljának, Magyarország Európai Közösségi csatlakozásának eléréséhez. * A Magyarországról szóló határozat kidolgozását az Európai Parlament politikai bizottsága 1989. december 13-án kezdeményezte, s az Európai Parlament elnöke április 2-án jelentette be, hogy a bizottság megkapta erre a felhatalmazást. A politikai bizottság április 26-i ülésén Habsburg Ottó NSZK-beli CSU-képviselőt nevezte ki a téma előadójává. Az Európai parlament határozata ugyan nem kötelező érvényű dokumentum, de olyan tekintélyes vélemény, amelyet a közösség javaslattevő szerve; bizottsága, és a döntéseket meghozó miniszteri tanács általában figyelembe vész. Minden eladó! Vásárolnak autósok és gyalogosok, öregek és fiatalok, kövérek és soványok — sajnos, inkább csak a külföldiek. Nekik még mi „olcsók" vagyunk — mi pedig csak kerülgetjük őket, olykor sorban állunk kenyérért és tejért —, mert viszik ezt is, sőt még a krumplit is... Somogyi Kárólynó felvételei megállapítások zöme csúsztatás A beszélgetés közben kiderül, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a kiszabott határidőig, 1989. december 31-éig nem jelentkezett az 1995-ös világbajnokság rendezési jogáért. Lehetne ez az információ pletyka, ha nem dr. Kereszty Béla, az MKKSZ elnökségi tagja, a fegyelmi bizottság elnöke mondaná, aki „mellesleg" Csongrád megye főügyésze. Ezekután pedig kezdem elhinni azokat a történeteket, amelyeket a kulisszák mögött terjesztenek: az MKKSZ olyan helyszínt választott — történetesen FaddDomborit —, amely nem nyerhette meg az ICF-tagok tetszését. Ezt nagyon jól tudhatták azok is, akik részt vettek azon az ominózus ülésen, melyen Szegedet 9:3 arányban leszavazták a magyar elnökség tagjai. Ha tisztában voltak a nemzetközi követelményekkel, akkor miért így voksoltak? Ha pedig nem ismerik az előírásokat, akkor miért pont ők az elnökség tagjai? Igazán — szegedi létemre — sajnálom Fadd-Domborit, hisz az ottani vezetők, a Paksi Atomerőművel karöltve, illetve annak pénzével, mindent megtettek azért, hogy jóformán infrastruktúra nélküli üdülőhellyel — mely ráadásul a kotrási anyag partra termelését igencsak megsínylette — nevezzen a szövetség. Mindenesetre drága árat fizetett a Tolna megyei község a jóhiszeműségéért... Dr. Simády Béla, az Atikövizig igazgatója, a MOB elnökségi tagja, a szegedi evezőspálya főnöke, annak ellenére, hogy a Gróf Széchenyi István víztározót leminősítette a szövetség, egyáltalán nem örül az ICFdöntésnek: — Sajnos, ez a döntés előrelátható volt — mondja, majd így folytatja: — Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a szegedi pálya ugyanolyan értéke a magyar sportnak, mint a Budapest Sportcsarnok. Az ICF vezetői már 1983-ban Szegeden jártak, és az akkori információs és propagandabizottság belga elnöke, Andre Vandeput a szemrevételezés után a Maty-éri pályát a világ három ilyen jellegű létesítménye közé sorolta. Az igen kritikus szemű, mindenben hibát találó Thomas Keller, a Nemzetközi Evezős Szövetség azóta elhunyt elnöke jó pár éve kijelentette, hogy 1995ben itt felnőtt evezős vb-t lehet rendezni. Carl-Heinz Grosse, az NSZK evezősszövetségének tagja éppen erős szélben járt nálunk, s azon csodálkozott, hogy ennek ellenére egyik pálya sincs hátrányban. — Az 1989-es ifjúsági evezős-vb nullszaldós volt, ebből következtetve egy felnőtt kajak-kenu vb csak nyereséges lehet. Mégis, mit gondol, az MKKSZ miért viszolyog a vb rendezésétől? — Annak idején, amikor a Maty-éri víztározó elkészült, az egyik szövetségi ember megmondta: „Nem örülünk ennek a pályának, s azért sem használjuk edzőtábornak, mert jobb nekünk elmenni Kubába, ahol külföldi napidíjat kapunk, Szegeden pedig 81 forintot, és még el kell hozni a feleségünket is." Érdekes, a külföldieknek megfelel, mint edzőtábor, ez a pálya ... — Elképzelhető, hogy a < magyar kajakosokat és kenusokat nem eléggé szolgálják ki, s éppen ezért nem szeretnek Szegedre jönni. Talán ebben hibás a vízügyi igazgatóság is ... — Megmondom őszintén, nem rajongok a bankettekért, ezért nem is szoktam ilyen jellegű evés-iváson részt venni. Lehet, hogy Füleky Andrisék ezért haragszanak rám. Nem tehetek róla ... Azt hiszem, az sem az én hibám, hogy a forró vizes tusolókat a kajakosok, nem használják, mert a szövetség vezetői képtelenek erre felhívni figyelmüket. Már a múlt év szeptemberében világos volt előttem, hogy el akarnak menni innen a kajak-kenusok. A főtitkár úr elkezdett-- nyilatkozatözönt megjelentetni az újságokban a szegedi pálya ellen, mely megállapítások zöme olyan, amit ma úgy neveznek, hogy csúsztatás. Két oka lehet annak, hogy Szegedről elmentek FaddDomboriba. Az első: az MKKSZ nem akar Magyarországon vb-t rendezni, érthető, hiszen sokkal kellemesebb vendégeskedni, mint itthon nagy szervezőmunkát végezni. — És a másik? — Erről nem szeretnék szólni, mert ha az igaz lenne, akkor . . . Mivel nem tudom bizonyítani, ezért nem mondom. Szóval, Füleky nyilatkozatain nem csodálkozom. De annál • inkább Serényi Péter írásain, aki a tavalyi ifi evezős vb után dicshimnuszt zengett a pályáról, egy évre rá pedig a sárba tiporta ... No comment. — Véleménye szerint a közeljövőben lehet Magyarországon kajak-kenu vb? — Mindig is világos volt az MKKSZ előtt, hogy vagy Szeged, vagy nem Magyarország, amelyet Orsi úr, az ICF elnöke egyértelműen kinyilatkoztatott. És ameddig az lesz a legfőbb problémája a szövetségnek, hogy a befutónál nem cél,, hanem finis van kiírva, bizony, sok jóra nem lehet számítani... E sportdiplomáciai kudarc után pedig legjobb lesz, ha lemondanak a vezetők! (Folytatás lapunk holnapi, 4. oldalán) Cs. Gát László