Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)

1990-09-13 / 231. szám

2 Körkép 1990. szeptember 13., csütörtök Á Választási Iroda kérése A Belügyminisztérium Vá­lasztási Irodája az MTI-hez eljuttatott közleményében kéri: mindazok a pártok, amelyek nemcsak egy me­gyében, illetve nemcsak egy fővárosi kerületben állíta­nak — akár másokkal is közös — jelölteket az önkor­mányzati posztokra, nevü­ket és annak hivatalos rö­vidítését haladéktalanul közöljék az Irodával. (Kö­zös jelölés esetén csak bíré­ság által bejegyzett közös nevet lehet megjelölni.) A Ustás szavazólapon, il­letve a polgármester-vá­lasztás szavazólapján a je­löltállító szervezet jelvénvé­nek fekete-fehér lenyomata is szerepel majd. A válasz­tási iroda ezért azt Is kéri. hogy a Jelvények 5X5 cm-es hiteles lenyomatát is juttas­sák el hozzá. Cimük: 1903 Budapest, Pf.: 314/19. Tele­fax: 118-8530. (MTI) Nem hivatalos, de friss Egyéneket már nem jelölhetünk Szeptember 12-éig, vagy­is tegnapig, szerdáig nyilat­kozhattunk arról, hogy az egyéni választókörzetekben kiket szeretnénk jelölni a helyhatósági választáson. Az esti órákban egy nem hiva­talos információt kértünk, mi a helyzet, mi tudható meg frissiben a Jelölőszelvé­nyek alapján. Eszerint Szeged 27 egyéni választókörzetében 197 je­lölt szerezte meg a szüksé­ges egy százalékot — e szám természetesen 14-éig, pénte­kig változhat. Első látásra a szegedi polgárok közül ke­vesen éltek a Jelölés po6tán való, illetve személyes mód­jával, túlnyomórészt a je­löltek, vagy azok megbízott­jai juttatták el a szelvé­nyeket a tanácshoz. Az ér­tékelés kezdetekor föltűnt, hogy sok a szabálytalanul kitöltött, ezáltal érvénytelen jelölőcédula. Egyébként tu­dósításunk idején, kora es­te nem végeztek az egyéni jelölöszelvények törvényes­ségi vizsgálatával — ez kü­lönben is a választási bi­zottság jogköre —, erre az okra hivatkozott Informáto­runk, amikor nevekről fag­gatózó kérdésünkre megta­gadta a választ. Annyi tud­ható máris, akadt választó­körzet, amelyben négy jelölt „született", ezzel szemben van olyan, ahol tizenhárom. A listák jelölése ma, csü­törtökön zárul. Holnap, pén­teken kapunk — várhatóan a kora délutáni érákban — hivatalos értékelést, illetve akkorra talán ismertté vá­lik a sorsolással eldöntött listák sorrendje is. Önkormányxati programvázlatok Választási egyszeregy Ki lesz jelölt? A törvény értelmében képviselőjelölt az, aki a választókerület polgárainak egy százaléka jelöltnek ajánlott. (A 10 ezer főnél kevesebb lakosú települé­seken, ahol közvetlenül vá­lasztják meg a polgármes­tert, a választópolgárok 3 százaléka állíthat erre a posztra jelöltet.) A jelölt­ség tényét legkésőbb szep­tember 13-án, 24 óráig kell bejelenteni az Illetékes vá­lasztási bizottságnak, amely minden, a törvényes felté­teleknek megfelelő jelöltet nyilvántartásba vesz. Igen ám, de ki értesíti azt az állampolgárt, akit — eset­leg megkérdezése és tudta nélkül — spontán módon képviselőnek (vagy polgár­mesternek) ajánlottak any­nyian, hogy a törvény elő­írásainak megfelelően je­lölt lehetne? — kérdezi egy pusztamérges! olva­sónk. A helyi tanácsot csak az ajánlások összegyűjtésére kötelezi a jogszabály. Ám minden válasz­tópolgár joga, hogy a fen­ti határidő előtt tájékozód­jon: hány ajánlást kapott, azaz „bejelentkezzék-e" je­löltnek. Ajánlóívet szerdán 16 óráig lehetett nyitni. Ha valakit több választókerü­letben is képviselőjelölt­nek ajánlottak, akkor leg­később ma kell nyilatkoz­nia arról, hol kiván ringbe szállni a szavazatokért. Ha egy jelölt eredetileg egy meghatározott párt, társadalmi szervezet je­löltjeként indult, később azonban módosította a megnyitott ajánlóívet, olyan formában, hogy a „párt által támogatott füg­getlenként" indul, a jelölt által összegyűjtött ajánló­szelvények elfogadhatók-e? A választási törvény elő­írása szerint a jelölt az ajánlások összegyűjtése után nem módosíthatja az ajánlóiv adatait. Ennek megfelelően, ha egy meghatározott párt, tár­sadalmi szervezet jelölt­jeként indult, akkor nem indulhat „párt által támo­gatott független jelölt­ként". Természetesen, ha új ajánlóívet nyitott, és új­ból összegyűjtötte a szük­séges mennyiségű ajánlást, akkor dönthet úgy, hogy az utóbbi jelölést fogadja el. Ha a pártok általi közös jelölést időközben módo­sították önálló jelölésre, az addigi közös jelölésre le­adott ajánlások elfogadha­tók-e? Közös jelölést csak közös ajánlással, önálló jelölést csak önálló ajánlással le­het megalapozni. Az FKgP javaslatai (3.) Oktatáspolitika, tudomány Az iskolák szellőmét az európai humanizmus, a hazafias érzés, a tel. jes gondolat-, szólás- és vallássza­badság határozza meg. A felnövő ge­neráció megfelelő nevelése, oktatása, a Jó iskolarendszer megteremtése, a pedagógusok megbecsülése a kisgaz­dapárt oktatáspolitikájának lényege. Sokoldalúan képzett, művelt, erköl­csös embereket szeretnénk, célunk nem a „munkaerő-kitenyésztés". Egyenlő feltételekkel és egyenlő támogatást kell biztosítani az állami és egyházi iskoláknak. Mindegyik egy­formán adjon esélyt a továbbtanu­lásra, az ismeretek megszerzésére. Az oktatási élvezzen teljes szakmai sza­badságot. bi/onyns alapelvek leszöge­zése mellett. Biztosítani kell a sza­bad felekezeti vallásoktatást, illetve — igény szerint — a polgári etika tanítását. A hittan, vagy a laikus er­kölcstan oktatása valamennyi általá­nos és középiskola óratervében köte­lezően szerepeljen. A napi politikát az iskolákból száműzni kell; a gyer­mek világnézetének kialakulását bíz­zuk saját magára. Bárki alapithasson iskolákat, ha rendelkezik a szükséges anyagi-szellemi feltételekkel. Az ál­lami oktatás az óvodáktól az általá. nos iskolák befejezéséig ingyenes le­gyen (a szülők pumpolása, kizsigere­lése nélkül!), biztosítva egyúttal az ingyenes étkeztetést is. A középisko­lákban bevezetendő tandíj mértékét a tanuló előmenetele szabályozza. A szegényebb diákok kapjanak segélyt A különórák díja (a költséglevonás után) a tanáré legyen. Amíg a gyereknevelés nem oldód­hat meg családon belül, szükség van az egyházi, társadalmi és magánóvo­dák hálózatára. Az általános iskolák színvonalát emelni kelL A középisko­lák — bizonyos szakképzés mellett — elsősorban általános műveltséget nyújtsanak, beleértve az idegen nyel­vek ismeretét is. A felsőoktatásban — a jelenlegi, korrupciós felvételik helyett — a kiválasztásit inkább a bel­ső szelekció végezze el. Az iskolák irányítását vissza kell adni a tankerületek, valamint az oda rendelt főigazgatóságok kezébe, amelyek egyúttal anyagi ellátásukról is gondoskodnak. A közvetlen ellen­őrzést az iskolaszékek lássák el. A fenntartások és beruházások költsége, it a tandíjakból, alapítványokból, s a költségvetési támogatásokból fedezzék. Meg kell szüntetni a pedagóguspálya megalázó szerepét, ami tömeges pá­lyaelhagyáshoz és elnőiesedéshez ve­zetett. Csökkenteni kell az óraszámot, s a kötelező túlórázást A tanárok kapjanak kiemelt fizetést A bérfej­lesztés a tantestületek hatáskörébe tartozzon. A lehetőségeken belül foglalkozni kell a családi életre neveléssel (pél­dául háztartási ismeretek, gazdálko­dás, gyermekgondozás), továbbá az állampolgári ismeretek (jogok és kö­telességek, a demokrácia intézményei) oktatásával is. Fontos kérdés a tehet­ségvédelem. amit nálunk eddig fi­gyelembe se vettek. A nem iskolgi tárgyak oktatására népfőiskolákat le­het létrehozni. Az egyetemeken ki kell építeni a diploma utáni posztgra. duális képzés rendszerét A tudomá­nyos kutatások zömét is célszerű az. egyetemeken végezni, természetesen a fennálló intézetekkel együttmű­ködve. Ne csak a közvetlen anyagi hasznot nyújtó kutatásokat finanszí­rozzuk! Közbiztonság, környezet­és műemlékvédelem A város és a rendőrség viszonyát új alapokra kell helyezni. Átalakí­tandó a rendőrség egész szervezete. Állambiztonsági szolgálat helyett a bűnüldözései és a közrendvéde­lemmel törődjön. Vezetőit az önkor­mányzat pályázat alapján válassza, 8 ugyancsak ez lássa el felügyeletét is. Szegeden egyre rosszabb a bizton­ság. nő a bűnözés. A lakosság jó köz. érzetéhez elengedhetetlen a rend, a félelem nélküli élet megteremtése. Le kell sújtani a törvények megszegőire! Szeged minden polgárának váljon életszükségletévé a tiszta és kultu­rált lakókörnyezet. Az ember is a ter­mészet része, így minden pusztítás rá is visszahat. A környezet harmonikus megőrzése előbbre való, mint a me­rev gazdasági szempontok. A véde­lem sok esetben nem csak helyi, ha­nem országos, sőt nemzetközi prob­lémákat vet föl (például a Tisza és a Maros szennyezése). Különösen fon­tos a város levegőjének és vízkészle­teinek védelme, szennyezettségének állandó mérése: valamint az állat­és növényvilág (például füvészkert, ártéri erdők) megóvása. Minden kör­nyezeti beavatkozás tervét az érin­tettek tudomására kell hozni, s véle­ményüket figyelembe teli venni. A kártérítéseken, büntetéseken túl olyan biztosítékokra van szükség, hogy azok környezetbarát magatartásra ösztö­nözzenek (például adókedvezmény). A jövőbeni városfejlesztésnél — az antihumánus kőrengetegek helyett — a parkokkal, pihenőhelyekkel, korsze­rű infrastruktúrával ellátott, ember­léptékű lakótelepek építését szorgal­mazzuk. Az új közlekedésoolltika megalkotása is csak alapos környe­zetvédelmi meggondolások alapján lehetséges. Helyeseljük például a ke. rékpárutak további bővítését A művi vagy épített környezet te­rületén fokozott védelmet igényelnek • város műemlékei: a szobrok, köz­épületek; templomok. Ugyanakkor MARGARET THATCHER LÁTOGATÁSA. Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­rályság miniszterelnöke — Antall József kormányfő meg­hívásának eleget téve — szeptember 18-a és 20-a között Magyarországra látogat. (MTI) BUSH TV-ÜZENETE AZ IRAKI NfiPHEZ. Szerdán rögzítették George Bush amerikai elnök nyolcperces tv­üzenetét az iraki néphez — jelenthette be a Fehér Ház. Az előzmény, hogy az iraki kormány bejelentette: kész forgatócsoportot küldeni Washingtonba, s interjút készí­teni az amerikai elnökkel az Öböl-válságról. A gesztust válaszul szánták az amerikai panaszokra, hogy mígSzad­dám Húszéin iraki elnök és mások rendszeresen kifejthe­tik álláspontjukat az amerikai tv-ben és a sajtóban, az amerikai álláspont nem jut el az iraki közvéleményhez. TÜNTETÉS BELGRÁDBAN. Több mint tízezer em­ber vett részt szerdán Belgrádban a szerb ellenzéki pár­tok által meghirdetett nagygyűlésen, amelyen a szónokok keményen bírláták a jelenlegi vezetést A hatalmon levő politikusokat Tito utódainak és örököseinek nevezték, akik szerintük nem képesek felülemelkedni kommunista múlt­jukon. A tömeg kórusban szidalmazta Titót, az egyik jel­szóban egyenesen usztasának bélyegezték a néhai vezetőt, aki a szerb ellenzéki pártok vélekedése szerint szerbelle­nes politikát folytatott. Kijutott a bírálatból Szlobodan Milosevicsnek is: a Szerb Köztársaság elnökét azzal vá­dolták, hogy újabb kommunista cselszövéssel akarja el­orozni a hatalmat a közelgő szerbiai választásokon. ELVITTE AZ ÖNVÉDELMI FEGYVERT IS. A Bala­ton északi partján az idei legnagyobb kárértékű betörést követték el hétfőn, a késő délutáni órákban Balatonalmá­diban. A Huba utcai nyaraló tulajdonosa — budapesti la­kos — éppen rövid bécsi kiránduláson tartózkodott, ami­kor a tettes betörte a konyhaablakot, és elemelte azt a vaskazettát, amelyben 350 ezer forintot, 5000 schilling készpénzt és milliós értékű családi ékszert őriztek. A ka­zettában tartották a tulajdonos elhunyt férjének önvédel­mi fegyverét, és annak engedélyét is. A betöréses lopást a károsult fia jelentette hétfőn este a rendőrségnek. eltávolitandók az esztétikailag és po­litikailag egyaránt kifogásolható kom­munista emlékművek. Az utcák: te­rek, intézmények jelentős részének irritáló nevét meg kell változtatni, lehetőleg a régi hagyományoknak megfelelően. Külkapcsolatok Tisztázni kell Szeged környező fal­vakkal (Algyő, Szöreg, Dorozsma, Tá­pé) szembeni viszonyát Ezek nyilván önállósulni akarnak a jövőben, amit részünkről támogatunk. Szeged vonz­ereje úgy is szervesen idekapcsolja őket Szeged országos szerepéről már szóltunk. Most lépjünk túl a trianoni határokon, s induljunk el keletre és délre. Olyan városokat érintünk, mint Arad, Temesvár, Nagyvárad. Kolozs­vár 'Szeged egyeteme is Innen szár­mazik!), illetve Szabadka, Zenta, Üj­vidéK. Mindegyikben töbo-kevesebb magyar testvérünk él. Nélkülözhetet­len, hogy szaros, jó viszonyt tartsunk fönn velük, s amiben csak lehet, tá­mogassuk őket De induljunk el nyugat és észak felé is. A német Darmstadt a francia Nizza, a finn Turku, az olasz Párma utat nyithat nekünk Európa felé. E kapcsolatok további fenntartásával, és újak keresésével bővíthetjük ipa­ri, kereskedelmi, kulturális, és tudo­mányos együttműködésünket a fejlett országokkal. Ugyanakkor öregbíthet­jük városunk és hazánk jó hírét messze földön is. Emberi lehetőségek ŰJ közélet csak új emberekkel te­remthető meg. A politikai okokból nyakunkba ültetett, tehetségtelen irá. nyitóktól meg kell válnunk. A jövő­ben csak magas szakismeret, ráter­mettség és erkölcsi tisztaság alapján válasszunk vezetőket. Nem lehet erős a város magabiztos, öntudatos egyé­niségek nélkül. Célunk a kis- és kö­zépegzisztenciák, a gazdaszemléletű polgárság megerősítése, a dolgozók valódi megbecsülése. Elfogadjuk az ésszerű, igazságos, a teljesítményt serkentő közteherviselést, de ellenez­zük, hogy egyesek mások elszegé­nyedése árán jussanak vagyonhoz. Az önkéntes, autonóm társulások, egye­sületek, egyházi csoportok segíthetik a személyiségek gazdagodását, s a ha­tékonyabb önigazgatást. A kisgazda­párt pojgári tagozata is ezt hivatott szolgálni. Az iskolákat, gyárakat és más lé­tesítményeket szándékosan nem ne­veztük meg. hiszen egy általános koncepció nem terjedhet ki a részle­tekre. Ezek megtervezése már az új önkormányzat feladata lesz Siklási András, a Független Kisgazdapárt szegedi alelnöke Magyar mezőgazdaság Kuruc vitéz a hatlövetűvel Minden kellék adott volt ahhoz tegnap a Technika Házában, hogy egy hasznos szakmai program részesei lehessenek a mezőgazdaság sorsáért aggódó egybegyűl­tek. A széksorok teli, s ha nem is a meghívóban jel­zett előadó jött a Földművelésügyi Minisztériumból, a helyettesítő személyével sem lehetett gond, hisz 6 is elmondta azt, ami legjobb tudásából kitellett. A túl sok ha és esetleg magából a témából, a mezőgazdaság privatizációjának kérdőjeleiből adódott. Jómagam any­nyit tudtam levonni Maár András minisztériumi köz­gazdasági főosztályvezető szavaiból, hogy az elmélet szándéka és a gyakorlat pénzhiánya csatázik most is, mint eddig. Vagyis a frázisok szintjén: kell a magyar me­zőgazdaság, van jövő, privatizáljunk, egyesek szerint reprivatizáljunk, s még egy csomó embert az eddigie­ken felül eltarthat a jó magyar föld. Aztán meg ez­után is jó volna az az élelmiszerből kihozható egy­milliárd dolláros aktívum. De itt már közbelép az a paradoxon, amit a gyakorlat diktál. A támogatások nemzetközi versenyében mint kuruc vitéz a hatlöve­tűvel, állunk szemben a mozsárágyúval. Nemrégiben vettek ki e hatlövetűből legalább két töltényt az ex­porttámogatások megnyirbálásával. Tény. hogy Magyarországon a termőteriilet egyhar­mada sorolható a kedvezőtlen adottságú kategóriába. Itt drágább termelni, az árak ezt nem honorálják. Év közben ezt is lenyirbálta a kétségbeesett költségvetés. Való igaz, támadható a támogatás eddigi formája, s ezen igazítani is akar a minisztérium. Csakhogy ki lenne az a balga, aki azt hiszi, hogy az igazságos és szektorsemleges új osztásban újra visszaáll az eredeti összeg. Marad a teher az ágazatban, amely leépül, befek­tetni képtelen. Vannak gesztusértékű intézkedések, mondjuk a 10 százalék kamatkönnyítés. A harmincból lesz húsz, s az elérhető jövedelemszinvonal meg csak tíz. Ha nincs támogatásra pénz, s az élelmiszerek nem­zetközitől eltérő belső leértékelésén nem fordítunk, ma­rad a nvomor. Közbevethető, a tejet, a húst már így sem tudja megfizetni az átlagmagyar. Az élelmiszer­gazdaság tehet róla? Piacgazdaságban egy szektor nem vállalhatja magára a szociálpolitikát. Az egész gazda­ság lendüljön meg annyira, hogy legyen fizetőképes kereslet! No de, hol ennek a realitása? A kör be­zárult. Igenis, az élelmiszer-gazdaságnak szembe kell néz­ni a ténnyel, az életszínvonal jövőre is csökkenni fog. Az omladozó KGST bizonytalan piac. Húsra, gaboná­ra talán akad pénze szegény sorstársainknak, de bor­ra, almára, friss zöldségre és konzervre aligha. A tő­kés piac jogi oldalról nézve könnyebbé vált, hallani az enyhített kvótakeretekről, protekcionizmuscsökken­tésekről. Ehhez minőségi termék kell, s az verekedje ki magának az őt megillető helyet. Ehhez a külföldi tőke bevonása elengedhetetlen, s nemcsak a pénzükre van szükség, hanem ezzel együtt a bejáratott értékesítési lehetőségekre, s a piacszerű termelési szemléletre. Ez egyelőre ígéret, s csak reménykedni lehet, hogy profi­tálunk majd belőle.' A konkrétnak tűnő információk is érdeklődésre számíthatnak. íme: lesz ezután is valamilyen formá­ban beruházási támogatás, egységes lesz a földadó, a kistermelők ötszázezer forint bevételig szóló személyi jövedelemadó kedvezménye fennmarad. Az inflációs korrekcióról szó sem lehet. Januártól az étkezési búza is szabadáras lesz. Védőárat alakítanak ki például a búzára, kukoricára, sertésre és marhára T. 8a. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom