Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)
1990-08-05 / 193. szám
DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 193. szám 1990. augusztus 5., vasárnap ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101 + 20 forint Ara: 5,30 forint Volt egyszer egy... Képes krónika Idős paraszt bácsi vetődik el a kuplerájba. Miután a dolog megesett, az öreg köszöni szépen a boldog perceket, és távozni készül. A lány persze kéri a szolgáltatásért járó tarifát. Az öreg meglepődve fizet. Csodálkozását látván a lány felvilágosítja: „Ja. tata. itt fizetni köll!" Imígyen szól a történet arról, miért is kereszteltetett Szeged legismertebb bordélyháza Jatatának. Hallottam már többször — a lehet, hogy igaz: lehet, hogy nem — történetet, legutóbb a napokban mesélte valaki a Bánomkert sori kupleráj temetésén.'Merthogy bontják a nagy hírű műintézményt. Igaz, már negyven éve nem eredeti rendeltetése szerint üzemel, mégis mindmáig várostörténeti jelentőségű épületként tartottuk számon. Temessük most régi nagy híréhez méltóan az egykor jobb napokat megélt furcsa házat. Záróra lányhoz, olyannyira, hogy napközben is gyakran volt vele. Komoly dolog azonban nem lett az ügyből. — A lányokat a teljesítmény arányában fizették ? — A szobadíj és a vendégek fogyasztása illette a háziurat, a fuvardíj a lányoké maradt. — Tudod-e, mi lett a lányokkal, amikor kiöregedtek? — Elmentek rendőrnek, villamosvezetőnek. pincérlánynak. ruhatárosnak vagy takarítani. — Látsz-e még mostanában valakit is közülük a városban? — Kettőt néha látok. Számold ki: én 65 éves vagyok, akkor voltam 22, a lányok meg 30-on fölül. — Mit szólsz hozzá, úgy hírlik, Szegeden újra nyitnak kuplerájt. — Hát sajnos, én már ehhez tényleg csak szólni tudok, és azt mondom, ahol megszületik a demokrácia, ott megjelennek a kuplerájok. A SZÚZAI MENNYEGZŐ ELBÚCSÚZOTT, de tanulságai tovább élnek, érintéseit magunkba szívtuk. Kulcsmondata: ,.Szembefutok. Kellemes nyugatalanságotl", talán az indító történelmi események óta nem voltak aktuálisabbak, bátórítóbbak. reménykeltöbbek, mint manapság. A szabadtéri közönségé — két estén közel tízezer ember — meleg fogadtatásban részesítette a premieren megjelent Sütő Andrást, és a színpadraállítók közösségét, élükön Ruszt József rendezővel, és a főszereplőkkel, akik közül képünkön Sinkovits Imrét (Bétisz) és Kaszás Gézát (Permenión) örökítette meg a fotóriporter. A szocialista társadalmi rendszernek kellett volt megszületnie ahhoz, hogy ..a test örökös rabszolgáit fölszabadítsuk a pénz megalázó kiszolgáltatottsága alól. A hűbéri társadalmak utolsó bástyáit döntjük le immár ezen a sötét éjszakán, mikor a jövő napja kel föl a fejünk fölé" — mondotta volt a „gaz" korszak egyik jelképének megsemmisítését üdvözlendő a város polgármestere, anno 1947-ben. S a népek, hogyan búcsúztak el a Jatatától? A szemtanú. Tóth Béla, könyvében ezt így örökítette meg. „Sorolunk a bombázások során fél szárnyát elveszejtett Jatata tájékúra, de már a Liliom utca elején sűrű rajokban állnak a fekete férfitömegek, a Tündér utca meg a vasúti töltés is teli emberfürtökkel. Sötét van. Böjti újságíró-igazolványára >eléohetünk az épületbe. Kicsit sokallnak bennünket. A szalon minden ülőhelye foglalt. A bárpult mögött mennyezetig érő falfestmény, állítólag Kontulyiól címe: A szabin nők elrablása, ingerlő előadásmódban. A bennfentes vendégek arcán várakozás. A szolgálatos tündérek talpig kék viganókban járnak az asztalok között. A kicsit siránkozó törzsvendégek térdkalácsaira csücsülnek egy-egy pillanatra. koccintgatnak. A várakozás fölzüdult méhkasi zúgással jelzi, megjött valaki. A polgármester. " Egy törzsvendég mesél Nem könnyű ma már egykori törzsvendéget találni. Az a korosztály. amely még az intézményesített kuplerájba járt, ma már a hatvanon túlról emlékezik, s mesél azoknak, akik a kőfalak nélküli nagy kuplerájt ismerhetik Atyai jóbarátom az utolsó hiteles mesélök egyike. Egyetemistaként még élvezhette a bordélyház sajátos varázsát. Nem írom ide a nevét, hisz a városban sokan ismerik, s félek, frocliznák hetekig. — Kívánatosak voltak a lányok? — Nem túl vonzóak és nem is fiatalok. Zömük 35—40 év közötti. Parasztlányok, megbukott cselédlányok jöttek be ide, és örültek, ha bekerültek, mert itt biztonságban, biztos üzlet kínálkozott. Egy lány egy éjszaka hat fuvart is megcsinálhatott. — Mennyi volt a tarifa? — A szoba tíz, a lány ugyancsak tíz forintba került. Az a vendég, aki időzni akart, ahogyan ma mondják, több menetre váltott, az még egy tízest fizetett. — Ti, egyetemisták, bírtátok pénzzel? — Bennünket szerettek a lányok és a tulaj is, ezért hát kedvezményt kaptunk. Persze, ne hidd. hogy csak azért jártunk oda. Volt, hogy kávéztunk, beszélgettünk, egyszerűen élveztük a hangulatot. Egy fiatalember számára az egész kuplerájUdvarra néző kéjszobák nak valami megmagyarázhatatlan varázsa volt. — Csak kávét ittatok? — Kávét, teát. Alkoholt nem árusítottak. — ... mert oda már pityókásan érkeztek a férfiak? — Nem mondhatom, hogy ez volt a jellemző, noha a férfiak átlumpolt éjszaka után tértek meg sokszor ide. A részegséget, a duhajságot egy bizonyos határig tűrték csak a vendégek el. — Nem féltetek? — A lányok tiszták voltak, állandó orvosi felügyelet alatt álltak. A rendőrség rendszeresen ellenőrizte a bárcájukat. Ebben pedig mindig szerepelt, mikor voltak utoljára orvosi vizsgálaton. Vigyázott erre a tulaj is. hisz így diktálta érdeke. — Szövődött szerelem? Mentettek ki lányt házassággal? — Ezt a nagy filmekben láttad, ugye? Az élet nem ilyen romantikus. A Jatatában született egyetlen házasságról, fergeteges szerelemről nem tudok. Egyetlen szorosabb kapcsolatra emlékszem. Kedves barátom, egyetemista társam — aki később híres operaénekes lett — vonzódott az egyik Aki látta az utóbbi években az omladozó, csúf épületet, nem is képzelheti, valaha milyen cifra volt e palota. A levéltári iratok szerint „az utcai emeletes éjjeli mulató és udvari kerítés" 1911-ben épült. Stukkódíszes mennyezetén füzérbe foglalt lányok fogadták a belépőt. Az oldalfalakon hatalmasgipszvirágok. kovácsoltvas belső ajtó. A lépcsőházban szépre festett virágos mező. felpingált táncosnők és mandolinos ifjak. A lányok szobái az emeleten sorakoztak, a szalon a földszinten. jobb felé volt. „Az utca erkölcseinek lehető óvása szempontjából" előírták, hogy a kéjszobák és a nagyszalon az udvarra nézzenek. Cifra volt a ház, mígnem '44-ben egyharmadát bomba pusztította el. A maradék kétharmadban '48-ig folytatódott az élet tovább. Aztán állt, puszfult mostanáig, mikor is lebontásra ítéltetett. „Porlód városa mindig is el volt látva kuplerájokkal, népszerűbben kupikkaT, kupoldákkal', irodalmiasan szólva bordélyházakkal'". így írja Temesi Ferenc, s folytatja tovább: „a jó porlódlak — nem minden igazság híján — ezt az Európához való tartozás egyik cáfolhatatlan bizonyítékának tartották, és már csak ezért is lenézték a szomszédos Hódmezővásárhelyét. " A kocka fordult, hisz Hódmezővásárhelyen már megszületett egy mai kupleráj, amit mostanság szexcentrumnak neveznek. Porlódnak immár sietnie kell. Az összeállítást készítette: Kalocsai Katalin A MOLNÁR-DIXIELAND evek óta nemcsak a nemzetközi dzsesszporondok sikeres együttese, hanem a Szegedi Szabadtéri Játékok állandó fellépője is. Ma este fél 9-tól az Újszegédi Szabadtéri Színpadon dixi-párbaj zajlik. A szegedi muzsikusok vendége a kolozsvári Cserebogár (7 Carabusi) együttes. Hogy ki lesz a békés zenei párbaj győztese, azt a ma esti közönség dönti el. Ha fontosnak tartja... Nagy László felvétele MOTORCSÓNAKOK NÉPESÍTETTÉK BE A TISZÁT, tegnap délután. A sikló és sporthajó kategóriában több hajóosztályban versengtek az országos bajnoki forduló keretében. Az első nap fénypontját az utolsó versenyszám az 0 700-asok világkupa futama jelentette. Az első vízre szállást — ma még három követ — a bajaink ötszörös világbajnok versenyzője Volentér László teljesítette a legjobban. Ma 10 órától folytatódnak a küzdelmek I