Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-10 / 198. szám

1990. augusztus 10. péntek Sport — Panoráma 7 Vásárhelyen A játékosok haladékot adtak Az NB Il-es Metripond SE labdarúgói az elmúlt csü­törtökön úgy döntöttek, hogy a klubvezetésnek egyhetes haladékot adnak az elmaradt juttatásuk kiegyenlítésére. Azt is tudomásukra hozták, amennyiben kérésüket nem teljesítik, akkor egyöntetűen abbahagyják a labdarúgást. Tegnap letelt a határidő. öt órára várták az egyesü­let vezetését az öltözőbe. Rostás Gyula, az egy héttel ezelőtt megbízott elnöki funkciót vállaló, dr. Bálint László elnökhelyettes, Benkő László szakosztályvezető, va­lamint Kutasi László edző jelent meg a „tetemre hívás­ra". Dr. Bálint László tuda­kolta meg, hogy határozott a csapat? Miklós Árpád csa­patkapitány megismételte kérésüket. Erre az elnökhe­lyettes elmondta, a klubve­zetés nincs olyan helyzetben, hogy azonnal teljesíteni tud­nák az egyébként jogos ösz­tönzési díj kifizetését. Az egyesületnek ebben a pilla­natban egy fillér sincs a kasszájában, de van lehető­ség a kötelezettség teljesíté­sére. Először is, amennyiben sikerül a Szeged SC-vel megegyezni Hurguly János átigazolása ügyében, akkor minimum 800 ezer forint be­vételhez jutnak. Másodsor­ban bíznak abban, ha megta­lálják az új sportkör vezeté­sét, akkor is rózsaszínűbben láthatnák a jövőt. De a leg­nagyobb bizalmuk mégis a helyhatósági választások eredményében lehet. Dr. Bá­lint László szólt a közeljövő terveiről is. Közölte, hof*y a nevet adó Metripond Mér­leggyár írásban közölte, hogy szeptember 30-al felmondja szerződését. Ez egyet jelent azzal, hogy ki kell vonulnia az egyesületnek a népkerti szabadidőközpontból. Meg­nyugtatásul a sportvezető bejelentette, hogy a szep­temberi munkabér a rendel­kezésükre áll. Sőt, olyan ajánlatot terjesztett elő, amely megoldhatja a jelenleg kialakult patthelyzetet. A klub vezetése ugyanis ga­ranciát vállal arra, hogy amennyiben október 31-ig nem -teljesíti a szerződésben foglaltakat — alapbér és pontonként 2500 forint pré­mium — akkor mindenki oda igazol, ahová akar. Te­hát a játékosok ezzel szabad­dá válnak. A játékosok egymás után mondták el véleményüket. Szinte valamennyien arra hivatkoztak, hogy eddig is volt valamennyiüknek szer­ződésük és mégis anyagi gondjaik lettek. Molnár Zol­tán rákérdezett, hogy a Szarvasért kapott 400 ezer forintot mire költötték. Ben­kő László rövid, lakonikus válasza így hangzott: „A mű­ködésre fizettük ki a pénzt." Egyben felhívta a figyelmü­ket, hogy éljenek az utolsó felkínált lehetőséggel, mivel valamennyien kockáztatnak, ha nem jön be, együtt kell, hogy felálljanak a kispadról. Rostás Gyula megbízott el­nök bevallotta, hogy az el­múlt napokban szinte vé­gigkilincselte valamennyi vásárhelyi gazdasági vezető szobáját, de sajnos, üres kéz­zel kellett mindenhonnan távoznia. Bizonytalan a he­lyük, helyzetük, ezért senki sem mer kockáztatni. Dol­gotokat küldenek el, s ezzel szemben nem vállalják, hogy a sportra akár tízezer forin­tot is adjanak. Vásárhelyen mindebből kiderült, hogy nem érdekli az embereket a labdarúgás. A szurkolók sem álltak a csapat mellé, ami­kor kellett volna. Kevés bér­let fogyott, a legtöbben még a belépőjegyeket sem vásá­rolták meg. Bálint László vé­gül azt mondta, abban hi­básnak érzik magukat, hogy nem az év elején kezdték el az új egyesület alapjainak lerakását. Az oly sokat re­mélt melléküzemágtól alap­hiány miatt január óta egy fillért sem látnak. A játékosok mielőtt még nyilatkoztak volna, új edző­jük, Kutasi László vélemé­nyét akarták hallani. — Most magunkért kell hajtani, azt javaslom, min­denki mutassa meg, hogy Vásárhely labdarúgását szív­ügyének tartja. A játékosok rövid tanács­kozása után Miklós Árpád csapatkapitány közölte a döntést: „A bajnoki nyitá­nyig szeretnénk a szerződési juttatást megkapni. Ha ez teljesül, az október 31-i ha­táridőt elfogadjuk S. J. CSi Tőzsdetanoda Y. „Első, új és magyar Miért az újabb Bátorfi-ügy? Minden akkor kezdődött, amikor 4 esztendővel ez­előtt Bátorfi Csilla 17 éve­sen a prágai asztalitenisz EB-n két aranyérmet nyert. A siker nyomán az edzői munkákat is végző orvos édesapja, dr. Bátorfi István leánya eredményességét szinte kizárólag saját ma­gának tulajdonította, „meg­feledkezve'' azokról az ed­zőkről, akik addig is foglal­koztak Csillával. Minden­napossá váltak a viták a mind nagyobb igényekkel fellépő dr. Bátorfi és a sportág, valamint az érde­kelt klubok vezetése között. S mindez fokozódott, ami­kor a ma már 15 éves Bá­torfi Zoltán is bekerült a serdülő és ifjúsági, sőt, idén tavasszal, az EB-n a felnőtt válogatottba is. Bátorfi Ist­vánnak egyetlen szakember sem felélt meg, mindig újabbakkal akadt konflik­tusa, s mindez ismét robba­náshoz vezetett. A jelenleg Steinhagenben edzőskódő papa nem járult hozzá, hogy fia részt vegyen a magyar válogatott hétfőn megkezdődött edzőtáboro­zásán, kirendelte az NSZK­ba, hogy négy hétig a fel­ügyelete alatt gyakoroljon. Sáth Sándor, Herendi Iván, Gárdos Péter, Juhos József, Milos Imire, Volper László után most Bérezik Zoltán az, akinek az edzői munkájával „elégedetlen" a gyerekeit „féltő" apa. A na­pokban olyan kijelentést tet, miszerint a néhány he­te lezajlott ifjúsági és ser­dülő EB-re nem készítették fel megfelelően a fiát, nem törődtek azzal, hogy milyen formában van. Mindez el­sősorban Bérezik Zoltánt sérti, hiszen a világhírű szakember felügyeli, irá­nyítja az utánpótlás edzése­it is, s történetesen Bátorfi Zoltán szinte egész évoen nála gyakorolt. — Példátlannak tartom, hogy Bátorfi István megta­gadtatta a fiával a váloga­tott edzőtáborozásán való részvételt, és kiutaztatta magához Steinhagenbe — mondta Bérezik Zoltán, akit a „papa" felhívott telefo­non, de a szakvezető nem járult hozzá az ifjabb Bá­torfi távolmaradásához. — Sérelmesnek tartam azt a kijelentését is, hogy Zoltánt nem megfelelően 'készítet­tük fel az EB-re. Dr. Harcsár 'István, a szö­vetség elnöke felháborodot­tan fogadta a történtéket, így nyilatkozott: — Szövetségünk elnöksé­ge augusztus 27-én tartja legközelebbi üléaét, rendkí­vüli napirendi pontként tár­gyaljuk meg az újabb Bá­torfi-ügyet. Várjuk Bérezik Zolltán jelentését, vizsgála­tot indítunk, s véleményem szerint nagyon súlyos szank­ciót kell alkalmaznunk, még akkor is, ha jelen eset­ben sem a gyerek a hibás. Juhos József, a szövetség technikai igazgatója is nyi­latkozott az MTI-nek. — Egy évvel ezelőtt Bá­torfi Zoltánnak azért füg­gesztettük fel az ifjúsági vá­logatottbeli tagságát, mert édesapja a megbízott edzőt, Gárdos Pétert nem fogadta el. Ekkor került sor egyéb­ként arra a „kenyértörés­re", amelynek eredménye­ként fiát a BVSC-ból a Pos­tásba igazolta. Döbbenetes­nek tartjuk az újabb ügyet, szavaival Bátorfi István mind az ifjúsági EB-re ki­jelölt válogatottak edzőit, mind a keret orvosát meg­sértette. A játékosok állan­dó ellenőrzés alatt voltak, mindenki a legjobb tudása szerint járult hozzá a ver­senyzők optimális felkészí­téséhez. A 15 éves játékosért ta­valy 400 ezer forintot fize­tett a Postás a Vasutas klubnak. Most egyesülete is nehéz helyzetbe került, mert a jövő hétvégén, már hónapokkal ezelőtt egyezte­tett svájci mérkőzéseknek kell eleget tennie, többek között a vendéglátó ország válogatottjával is találkoz­nak. De ez sem számított... Ki következik? Az első két évben a brazil Nelson Piquet, aztán honfi­társa, Ayrton Senna, tavaly pedig a brit Nigiel Mansell győzött a Hungaroringen, a Forma—l-es autós gyorsasági világbajnokság magyarországi futamán. E hét végén kö­vetkezik az 5. Magyar Nagydíj, 3 a sportág kedvelői már napok óta az esélyeket latolgatják. Vajon az említett trió egyik tagja diadalmaskodik ismét, vagy a remek formá­ban levő, háromszaros világbajnok francia Alain Prost vé­gez az első helyen? Esetleg valaki mást intenek le elsőként a vasárnap délutáni 77 kör teljesítése után? A mogyoródi ringet sokan lassúnak tartják, s ez a kis csapatoknak kedvezhet, így akár meglepetés is születhet Még az is elképzelhető, hogy nem a három nagy verseny­istálló — a McLaren, a Ferrari és a Williams — valame­lyik pilótája szerzi meg a győzelmet — A Hungaroringen, ahol nem túl nagy az átlagse­besség. tér.yleg van esélyünk, hogy a 10 és 12 hengeres kocsikat megelőzve, dobogós helyezést érjünk el. Ezért sokkal nagyobb bizakodással várom ezt a viadalt, mint az utóbbi néhány futamot — jelentette ki a francia Jean Alesi a Tyrrel 26 éves pilótája, akit az utóbbi évek egyik legnagyobb ígéretének tartanak. A tizenöt üzletkötés elle­nére is csak gyenge közepeJ nap volt a mai — kezdj a tőzsdei fél óra értékelését a speaker, Timkóné Schalk­hammer Erika. — Én így elsőre koránt­sem éreztem annak. Egyálr talán hogyan lehet ezeket a röpködő ajánlatokat követni, fejben tartani? — Az elején nekünk sem ment ilyen gyorsan, de az­után belejöttünk. Most egy kicsit talán újra nehezebb, mert csak ketten vagyunk erre a posztra Hardy Iloná­val. — ... két hölgy d gáton? — Voltunk többen is, de átpártoltak tőlünk a másik oldalra. Most brókerként ta­lálkozhatunk velük nap mint nap. — Nem hiszem, hogy rossz iskola lenne az önöké, a speaker igazán megtanulhat­ja a szakmát. — ősztől már egy új is belép, aki most tölti tanuló­idejét. Itthon, mert NSZK­ban majd egy évet dolgo­zott már a tőzsdén. Részvény a kirakatban — Kívülről nekem egy ki­csit még öncélú játéknak tűnik a tőzsde. — Ezt ma Magyarorszá­gon mindenki csak most ta­nulja, de a növekvő árfo­lyamok mindenképpen opti­mizmusra adnak okot. Eh­hez hozzá kell még tenni, hogy így js előfordult, hogy a Bécsi Tőzsdén az IBUSZ árfolyama magasabb volt, mint a budapestin. Ez is egy bizonyíték arra, hogy nem mi tornázzuk fel az árfo­lyamokat. — Ha már az IBUSZ-t em­lítette, én ezt akkor is mes­terkéltnek érzem, mintha ki. tettünk volna egy részvényt a kirakatba. — Mi ezt másként látjuk, de az tény, hogy nagyon sok külföldi befektető jelentős összeggel beszállna a ma­gyar értékpapír-kereskede­lembe. Azt sem lehet leta­gadni, hogy az IBUSZ­részvény sikerében az is sze­repet játszott, hogy első, új és magyar értékpapír. Ehhez jön még a régi név, hiszen a hozzánk forduló külföl­diek óhatatlanul találkoztak már az utazási iroda nevé­vel. — Mikor lesz a következő nagyobb részvénykibocsátás? Lesz-e egy új IBUSZ? — Időpontot még nem mondhatok, de a Novotrade, a Skála, a Müszi is tervez részvénykibocsátást, alap­tőke-emelést a közeljövőben. Még nem szabad a vásár — Mi lehet az oka a ma­gyar bankrészvények száz százalék körüli árfolyamér­tékének miközben más gaz­dálkodóknak 300—1000 szá­zalékos az árfolyamuk? — Az egyik ok minden­képpen az, hogy a bankrész­vényeket csak magyar be­fektetők vásárolhatják, s ebből a szempontból a ke­reslet meglehetősen korláto­zott. Ha külföldi is vehetné —elég sok szabad tőke vár befektetésre —, bizonyára látványosan emelkednének ezek az árfolyamok is. Ad­dig pedig a felfokozott ke­reslet a többi — szabadon vásárolható — részvényt erősíti. — Tőzsde és spekuláció. Ez már csak azért is össze­kapcsolható, hiszen itt senki sem az osztalékra pályázik, annál inkább az elérhető árfolyamnyereségre. — Ez az egész világon így van már és a szigorú gaz­dasági és egyéb megszorítá­sok mellett mind nagyobb szerepe van a cégek szub­jektív megítélésének. A spekulációról csak annyit, hogy ez mindenképpen ben­ne van a játékban. Különö­sen az elején az IBUSZ-rész­vényekkel kapcsolatban egy­egy napon belül is lehetett jelentős összegeket nyerni vagy veszíteni. Mára ez az ideges árfolyam megnyugo­dott, illetve követhetőbbé vált s a brókerek sem akar­ják már egyetlen napon be­lül érvényesíteni a nyeresé­get (Vége) Kovács András Nemcsak bikaviadal Amikor Spanyolország kulturális fővárosaiban — Madridban és Barcelonában — véget ér a színházi szezon, elérkezik a vidéki szabadtéri játékok ideje. Az egyik legismertebbet, a méridai klasszikus színházi fesztivált idén már 36. alka­lommal rendezik meg. A csendes városka jó karban lévő római színháza eszmé­nyi hely a bemutatók számá­ra. • A spanyol kulturális nyár egyik legeredetibb színhelye a tízezer lakosú Almagro kisváros, amely La Mancha földjén fekszik, A piactér egyik házának udvarán talál­ható a legrégibb — 16. száza­di — spanyol színház. Shakes­peare egykori színházára, a legendás Globera emlékeztet ez a „corral", amelyben 13 éve minden nyáron felhang­zanak a spanyol „aranykor" legnagyobb költőinek — Tirso de Molinának, Lope de Vegának vagy Calderonnak — a sorai. Mivel a fesztivál vonzereje egyre nő, a mind szűkebbnek bizonyuló ud­varon kívül játékokat ren­deznek a főtéren és a hely­beli dominikánus kolostor kerengőjében is. Jó neve van a sevillai táncszínházi fesztiválnak is. A közeli Italica római rom­jai között 1980 óta találkoz­nak a kül- és belföldi balett­társulatok. Idén egy svéd ba­lett és a párizsi Nagyopera társulata vendégszerepel klasszikus és modern mű­vekkel. Nagy közönséget vonz a granadai nemzetközi zenei fesztivál, illetve a nyári ün­nepi játékok Santanderben vagy a földközi-tengeri dal­fesztivál Palma de Mallor­cán. Spanyolország látogatói te­hát nyáron is meggyőződhet­nek arról, hogy Hispánia kultúrája is méltó a figye­lemre — az ibériai ország nemcsak a napfény, a tenger és a bikaviadal földje. (DPA/MTI) Özembe helyezni - tilos! Új szelek «fújnak Bécsben. Így merülhetett fel újra a bécsi atomerőmű dilemmája is. Hogy nincs is ilyen erő­mű Bécsben?! A köztudata ban valóban nincs; hiszen nem működik... de szigorú valóságában ott áll Zwen­tendorfban, a told fák kö­zül kimagasodva... A léte­sítményt 1972-ben kezdték el építeni, s 1976-öan már pró. ba alá helyezték. A leghíre­sebb európai szakemberek működtek közre; ez lett vol­nak az első osztrák atom­erőmű. Egy információs köz­pont folyamatosan tájékoz­tatta az érdeklődő embere­ket az atomenergia békés felhasználásáról. S hogy mi­ért nem üzemel ez a renge­teg pénzzel — pontosan 8,5 milliárd schillinggel — fel­épített monstrum? Minden erőmű terheli a környezetet (bár az atom­erőmű nem annyira, mint a többi). Azonban amikor a '70-es évek közepétől meg­izmosodtak a legkülönfélébb környezetvédelmi mozgal­mak. akkor már a közvéle­ményt is állandóan foglal­koztatta az átadásra kész atomerőmű, a közeli Bécs és a Dunába levezetett víz di­lemmája 1978-ban végül népszavazásra került sor, amely 49,53 százalék igen mellett 50,47 százalék nem többséggel eldöntötte a kér­dést. Így betiltották az atom­energia kutatási célokon kí­vüli felhasználását — az erőművet üzembe helyezni tilos! És az elkövetkezendő évek a konzerválás évei... Évi 40 millió schillinggel, vegyszerekkel, vazelinnal, meleg levegős befúvatá&sal hibátlan állapotban tartják a leszavazás óta (összesen 31 alkalmazottal). A '80-as évek elején azonban, az energia­hiány fokozódása miatt, új­ra előtérbe került Zwanten­dorf. Villanyáram termelésé­re lehetne felhasználni — vallotta a több mint 400 ezer aláírás, azonban 1984-ben, az újratárgyaláson, nem szüle­tett meg a kétharmados többség. És a végleges nem Csernobillal érkezett. Hiszen' éppen 1986 őszén voltak a választások, ezért (csendben) mindkét párt kancellárje­löltje kihúzta programjából, nehogy rossz fényt vessen rá a tavaszi tragédia. így maradt a régi, bevált program: a konzerválás. Ez a helyzet csak akkor változ­na, ha a népszavazási tör­vényt módosítanák. Erre ta­lán most lenne lehetőség. Igen. Ausztria is súlyos energiagondokkal küszködik. S pillanatnyilag úgy néz ki, hogy érdemes lenne gázerő­művé átépíteni. Anyagilag sem kerülne annyiba, mint egy új építése. Négy turbi­nát terveznek itt; ami a ma­ga nemében első lertne Eu­rópában; és az engedélyezés után 3 évvel már működ­hetne. Ausztria energia­szükségleteit mindenesetre megoldaná, nem szorulna a jelenlegi, hatalmas import­'ra. S hogy mitől függ mind­ez? Nyilván attól, hogy Bécs a svéd, vagy a csehszlovák utat választja-e. Svédország rendeletet fogadott el arról, hogy 2010-ig nem építhetnek fel semmiféle erőművet; amely a környezetet megter­heli, Csehszlovákiában pedig a közelmúltban kezdtek épí­teni egyet. Hogy melyik utat fogja választani Bécs? Jóslatokba bocsátkozni nem érdemes. Annál inkább nem, mert az osztrák fővárosban valóban megmozdult a levegő, de merről fog fújni a szél. azt még a zöldek sem tudják. Hiszen régen bizonyított tény már, hogy egy ilyen erőműnél sokkal, de sokkal nagyobb veszélyt jelent a ki­pufogógáz mérgezése a leve­gőre, a környezetre, és nem utolsósorban a magányosan álló erőmű alatt elterülő, csodálatos táj szépségeire... Bányai

Next

/
Oldalképek
Tartalom