Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-10 / 198. szám

DÉLMAGYA 80, évfolyam, 198. szám 1990. augusztus 10. péntek ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Csak a földet vissza Arab csúcs — A kormány felügyel a tisztességre — Tiltakozók a torony alatt: nem lesz KGST-piac — Meghívó Grazból Folklór a fesztiválon Duplájára no a büntetés Miközben az egész világ szorong a „bagdadi tolvaj", Szaddám Húszéin viselt dolgai miatt, vannak, akik a fe­nyegető közel-keleti fejleményekben találnak valami jót. A The Independent a jövőre nézve nagy lehetőségeket lát abban a tényben, hogy a hidegháború utáni első nemzet­közi válságban — a második világháború óta most először — a világ hatalmai, a Szovjetunió és a NATO-tagorszá­gok, együtt a mérsékeltebb arab országokkal, közös erővel lépnek fel az agresszorral szemben. A nagy tekintélyű an­gol lap cikkírójának ez reményt nyújt olyan globális prob­lémák megoldására is, mint a világélelmezés, a nyomor leküzdése, vagy a környezetvédelem. Fidel Castro elha­markodottnak ítéli az Irak elleni gazdasági blokádot, mert szerinte a Kuvaitot annektáló ország megbüntetése csak ürügy az USA-nak egy katonai intervenció törvényesíté­schez A kormányülésen tegnap úgy határoztak, hogy mást — házat, üzleiet stb. — nem, csak a földet lehet repriva­tizálni. Nem valószínű, hogy a tulajdon körüli viták ezzel lezárulnak. A különféle hivatalokban máris aktatömegek tornyosulnak, amelyekben volt tulajdonosok „beszélnek" perek indításáról, ha... A magyar sajtóban elsőként a Mai Nap című láp adott hírt arról, hogy Orenburgban is sok ember életét veszélyeztették felelőtlenül. Tegnap a Népjóléti Minisztériumban bejelentették, hogy megkezdőd­nek az egészségügyi vizsgálatok. Sajnos, sokan vannak, akiknek ez már késő. Az alsóvárosi polgárok nyugalmát,- amelyet csak a KGST-piac nem régi bezárása óta leltek meg, továbbra sem veszélyezteti a piac újbóli megnyitása. A tegnapi el­határozás szerint, ha valaha nyílik is a Cserepes soron valami — az már más lesz. Ma: arab csúcs A társadalombiztosítás helyzetéről tárgyalt a kormány Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtökön egyhangú szavazással törvénytelennek és meg nem történtnek mi­nősítette Kuvait iraki be­kebelezést, arra kérve a vi­lág országait és a nemzet­közi szervezeteket, hogy ne ismerjék el Bagdad lépését. Az öbölbeli válság kirobba­nása óta a Biztonsági Ta­nács rnost harmadszor ho­zott határozatot ebben az ügyben, de ez az első eset, hogy a szavazás során tel­jesen egyöntetű eredmény született. A BT egyébként felszólította Bagdadot a Ku­vait annektálásához vezető korábbi lépések visszavoná­sára. Csütörtökön Irak legna­gyobb térségbeli ellenfele, Irán is elitélte Kuvait be­kebelezését, s egy külügy­minisztériumi " nyilatkozat le­szögezte: Teherán nem fogja eltűrni a lépést. Ugyanakkor a forradalmi gárdisták pa­rancsnoka még az iraki ak­ciónál is veszélyesebbnek nevezte az amerikai ' erők térségbeli gyülekezését, s közölte: országa fegyveres c >i nyomon követik az an:erikai katonai manőve­reket. ( ütörtökön egyébként Irak határozatlan időre le­zárta határait a külföldiek előtt. A hírt a londoni kü­lügyminisztérium szóvivője jelentette be, mondván, hogy a döntésről maguk az iraki hatóságok tájékoztatták az Európai Közösséget. Bagdad „biztonsági okokkal" magya­rázta a lépést, de konkrétu­mok egyelőre nem ismere­tesek. Időközben diplomáciai fronton is zajlanak az ese­mények: miközben Baker amerikai külügyminiszter Törökországban tárgyal, sor­ra érkeznek a küldöttségek Kairóba, a rendkívüli arab csúcsra, amelynek megnyi­tását mára, péntekre halasz­tották. Az utolsó pillanatban Irak is elküldte (jelegáció­ját: ezt Taha Jaszin Rama­dan miniszterelnök-helyettes vezeti, s a delegációban he­lyet kapott Tárik Aziz kül­ügyminiszter is. Kuvaitot várhatóan az elűzött emír képviseli majd, szaúd-arábi­ai részről pedig maga Fahd király utazott az egyiptomi fővárosba. Franciaország nem vesz részt az Egyesült Államok által kezdeményezett katonai akcióban Szaúd-Arábiában, de megerősíti katonai jelen­létét a térségben. Ezt Fran­cois Mitterrand köztársasá­gi elnök személyesen jelen­tette be az Élysée-palotában, csütörtökön megtartott több mint két órás rendkívüli szűkkörű kormányülés után. A kuvaiti válság miatt el­rendelt tanácskozásra sza­badságát félbeszakítva visz­szatért Párizsba Michel Ro­card miniszterelnök, Jean­Pierre Chevenement védelmi miniszter és a kormány több más tagja. Mitterrand azt mondotta, hogy „Franciaország csatla­kozik azoknak az országok­nak erőfeszítéséhez, ame­lyek az Irak által megsér­tett nemzetközi jog hely­reállításán dolgoznak" és „nem hajlandó elfogadni sem az agressziót, sem Ku­vait annexióját". „Francia­ország régóta baráti kapcso­latokat tartott fenn Irak­kal, segítséget nyújtott neki az Iránnal folytatott háború idején. Ez feljogosít bennün­ket arra, hogy elutasítsuk az agressziót" — mondotta. Mitterrand közölte, hogy Franciaország végrehajtja az Egyesült Nemzetek Szer­vezete által elrendelt em­bargót, haditengerészeti erő­ket küldött a térségbe. Szük­ség esetén Párizs hajlandó pozitívan válaszolni Szaúd­Arábia, vagy az öbölbeli ál­lamok kérésére, hadfelsze­relést, technikusokat kikül­deni — de nem vezényel katonai egységeket az érin­tett országok területére. Ugyanakkor Franciaország megerősíti a térségben a ha­ditengerészet és a légierő egységejt. A kormányszóvivői iroda közli: A kormány csütörtöki ülé­sén tájékoztatást kapott a Kuvait és Irak közötti konf­liktusról, és felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a kormány nevében állásfog­lalást adjon ki. A kormány elfogadta a tulajdonreform elveit, s a részletes koncepció kidolgo­zásával a gazdasági kabine­tet bízta meg. Az országot hosszabb ide­je sújtó aszály miatt a kor­mány foglalkozott hazánk vízellátási helyzetével. Mi­után a meteorológiai előre­jelzések szerint változás nem várható, az ország egyes te­rületein vízhiány léphet fel, ezért vízkorlátozás kerülhet bevezetésre. A kormány fel­hívja a lakosság figyelmét a vízta karé kossá gr a. A társadalombiztosítással szembeni járuléktartozások összege 1990. június 30-án 16,7 milliárd forint volt, 6 milíiárddal több, mint 1989. végén. Mindez már veszé­lyeztette a társadalombiz­tosítás fizetőképességét, fő­ként a nyugdíjak és az egészségügyi szolgáltatások anyagi fedezetét. Ezért a kormány módosította a tár­sadalombiztosításról szóló Páneurópa-Unió 1975. évi II. törvény végre­hajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT-rendeletet. A mó­dosítás értelmében a társa­dalombiztosítási és nyugdíj­járulék késedelmes megfize­tése utáni pótlék — havon­ta — a jelenlegi 2 százalék­ról szeptember l-jétől 4 szá­zalékra nő. A kormány így kívánja megakadályozni a társadalombiztosítási — és nyugdíjjárulék késedelmes megfizetését, a fizetési fe­gyelem romlását. Az ülésen elfogadták „a tisztességtelen piaci maga­tartás tilalmáról" és „az árak megállapításáról" szóló törvényjavaslat .végleges szövegét. E törvényterveze­tek rögzítik a létrehozandó gazdasági versenyhivatal feladatkörét is. A versenyhi­vatal elnökét és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki, határozatlan időre. Az árha­tósági jogkörök megszűnése következtében a miniszterek feladata a hatáskörükbe tar­tozó ezzel kapcsolatos jog­szabályok felülvizsgálata és azok összehangolása a tör­vénytervezetekkel. Az egysé­ges termékazonosító kód­rendszer kiépítéséhez szük­séges jogszabály kiadásáról az ipari és kereskedelmi mi­niszter gondoskodik. (MTI) Tiszteletbeli elnök Habsburg Ottó A Páneurópa-Unió ma­gyar egyesülete nem politi­ka párt, és nem is kíván az­zá válni. Mindazonáltal a páneurópai eszme jegyében elutasítja a földrész nagy­hatalmi megosztottságát, illetve a soviniszta, nacio­nalista, rasszista elméletek igazságtalan elönyszerzé­zési kísérleteit a nemzeti kisebbségekkel szemben. A páneurópai mozgalom ma­gyarországi szervezete a kö­zös történelmi tanulságokra épülő egyezséget és egysé­get ajánlja Európa népei számára. Ezzel összhangban támogatja az Európa Tanács tevékenységét, illetve az olyan regionális együttmű­ködésre töTekvő államcso­portosulásokat, mint példá­ul a Duna—(Adria szövet­ség. A szervezet — a nem­zetközi mozgalom törekvé­seivel egységben — Európa teljes föderációját, a Pán­európa megvalósítását te­kinti végső céljának. A többi között ezt rögzítette a Páneurópa-Unió magyar egyesületének alapsza­bályzata, amelyet a szerve­zet csütörtökön, az MDF budapesti székházában meg­tartott közgyűlésén hagytak jóvá. A páneurópa mozga­lom tavaly októberben ve­tette meg lábát Magyaror­szágon, amikor v Szegeden megkezdték a magyar egye­sület szervezését. Jelenleg 231 tagja van az egyesület­nek, s a most elfogadott alapszabály szerint a moz­galom nyitva áll mindenki előtt, aki elő 'kívánja mozdí­tani az európai kultúra ügyét, szoros összefüggés­ben a keresztény etikai ér­tékrenddel és világnézettel. A közgyűlés előtt bemu­tatkozó vezetőségi tagok megkülönböztetett tiszte­lettel szóltak dr. Habsburg Ottóról, akit a közgyűlés résztvevői közfelkiáltással az pgv^ss'tjiöt fzszte'etbpH el­nökévé választottak, mint a nemzetközi Páneurópa-Unió elnökét. (MTI) Hétvégi magazinunkból Szocirreál — fényképes beszámoló egy furcsa kiál­lításról ; Afrikai mozaik — irodalmi paródiasorozatunk befe­jező részeT Darvasi László meséje, Podmaniczky Szilárd versei; Családi magazin. Párizs gyomra — Szegeden Zola megírta a Párizs gyomrát, mi lassan kötetté fűz­hetjük Szeged gyomráról, a Cserepes sorról és környéké­ről írt cikkeinket. A naturalista leírásokban is bővelkedő cikkekhez mindmegannyi olvasói levél is csatlakozott — pro és kontra —, amelyek közül néhányat szó szerint kö­zöltünk, munkatársunk kommentárjával, megsértve ezzel egyes hivatalok érzékenységét. A köjál válaszát már meg­ismerhették olvasóink, ezúttal pedig a városi tanács vb­titkára, dr Tóth László kért — kapott — szót ezügyben. — Rövid helyzetkép; a piacot szennyével, bűzével, bűneivel együtt pokolba kí­vánják a környék lakói, az árusok, a kispénzű vásárlók pedig körmük szakadtáig ra­gaszkodnak hozzá. Ezt az el­lentmondást ön szerint ho­gyan lehetne föloldani? — Amikor a Szent István téri KGST-piac működése tűrhetetlenné vált a Belvá­rosban — éppen lakossági nyomásra —, kerestük a jobb megoldást. „Emberi kö­rülményeket a piacosoknak!" — írták akkor. Erre alkal­mas helynek tűnt a Cserepes sor. A kelet-európai gazdasá­gi helyzet szülte ellentmon­dással a tanács nem tud mit kezdeni. Létrejött a Piac Kft., tíz tag­gal, s vállalta a piac üzemel­tetését. — Van-e a tagok tanácsi dolgozó? között — Csak a városi tanács mint testület tagja a kft.­nek. Itt reflektálok az egyik olvasó sértő megjegyzésére, és kijelentem; a tanácsi ve­zetés nem tagja egy kft.-nek sem. Nem csordogálnak hoz­zánk a milliók. Ha a tisztelt olvasó tud róla, hogy ennek a „korrupt tanácsi vezetés"­nek valaki jogtalanul pénzt ad, nevezze meg, mi leszünk az elsők, akik erről tájékoz­tatjuk a lakosságot. A meg­alapozatlan vádak bántják az amúgy is bizonytalan hely­zetben — és rossz lelkiálla­potban — élő tanácsi dolgo­zókat. — Kanyarodjunk vissza a piac ügyéhez! Van-e ható­sági jogköre a tanácsnak ar­ra, hogy a piac működésével kapcsolatos anomáliákat megszüntesse? A lakosság tudatában ugyanis az él — miként munkatársunk is írta —, hogy a város gazdája, a tanács a felelős azért, hogy rendben menjen itt az élet„ — A város gazdája az a tanácsi testület, amelynek mandátumát meghosszabbí­tották szeptember 30-áig. Tisztségviselői; egy főfoglal­kozású elnökhelyettes és egy vb-titkár, valamint két tár­sadalmi megbízást teljesítő elnökhelyettes. A lapban megjelent kérdés: vannak-e Szeged városának felelős gazdái, s kik azok, igen érzé­kenyen érintett bennünket. Hát jelentkezünk; ez a ta­nács az. Vannak hatáskörök, amelyeket a tanácstestület dönthet el, s van, amit a tisztségviselők. Olyan ügyek­ben, melyek a majdani ön­kormányzat vagyonát érin­tik, egyszemélyi vezető nem járhat el, sőt elvárás az is, hogy a testület is mértéktar­tást tanúsítson minden ha­tározatnál, amely kihatással lehet a majdani önkormány­zatra. — Ki gyakorolhatja akkor a hatósági jogkört a Piac Kft.-vel szemben? — Működését a cégbíróság engedélyezte, jogellenes üze­melés esetén bármely ma­gánvállalkozás ténykérdését fölfüggesztheti. — Idáig nem fajult a do­log, pedig hát történik ott egy és más, ami törvénysér­tő. — Az aligha tartozik a kft. jogosítványai közé, hogy a piacon a külföldiek vámke­zelés nélküli cikkeket árul­hatnak. De az is devizabűn­tettet követ el, aki megveszi a csempészárut. Ez ügyben azonban országos, központi intézkedéssel lehetne rendet teremteni. • — Tehát bármit is javít a város, a kft. a Cserepes sori körülményeken, ezzel a tör­vénytelenséget tudja csak szalonképesebbé tenni. — Jelenleg valahogy így vagyunk ezzel. A tanács — éppen mert a város gazdá­jának érzi magát, lakossági panaszként kezelve a témát — konzultációs jogkörével élve tárgyalt az érdekeltek­kel. Ügv döntöttünk, hogy — gondolkodási időt is nyerve — ideiglenesen javasoljuk, zárják be a piacot. Közben kidolgoztuk újranyitásának feltételeit. — Éspedig? — A jogi és hatósági föl­tételek között egyebek mel­lett, szó esik a Közegészég­ügyi- Járványügyi Felügye­lőség szerepéről is. — A köjál 1988-ban ki­adott szakvéleményében hoz­zájárult a Cserepes sori piac ideiglenes üzemeléséhez. Az­óta mi történt? — A végleges piac tavalyi, júniusi üzembe helyezési el­járásán a felügyelőség kép­viselői is jelen voltak, akkor az üzemeltetést szóban nem kifogásolták. — És írásban? — A szokásos, később ki­adandó pecsétes hozzájáru­lást a kft. egyszerűen nem kérte tőlük. — Márpedig egyre több panaszt okozott a szemét! — Miután bezárt a piac, augusztus 3-án működését fölfüggesztette a köjál is, majd rovar- és rágcsálóirtást rendelt el. Ezután kiegészítő határozattal utasítást adott a piac „folyamatos és rend­szeres, szükségeshez képest gyakori" takarítására, az összegyűjtött hulladék „zár­tan történő gyűjtés"-ére, s ha szükséges, naponkénti el­szállítására. — Lennének feladatai a tanácsnak is? — Az önkormányzatra vár egy feltáró út építése, a csa­padékvíz elvezetése, a Sza­badkai úton terelőkorlátot kell elhelyezni, szükséges a forgalmi rend módosítása. Egyebek között meg kell szervezni, hogy a tilosban parkoló gépkocsikat elszállít­sák. De a biztonságos, kor­szerű üzemelés érdekében lesz teendője a kft.-nek is bőven, ezeket is pontokba foglaltuk. Parkolókat, kerí­tést kell építeni, felada­tuk a faültetés, az ideiglenes pavilonok lebontása, a kem­pingezés megszüntetése, gon­doskodniuk kell elsösegély­(Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom