Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-06 / 194. szám

1990. augusztus 6., hétfő Sport — Panoráma 7 Salakmotor Kétszer fordult a mentő Hét páros kezdte, hat és fél fejezte be a magyarosztrák salakmotoros párosbajnokság negyedik szegedi fordulóját. Sajnálatos eseményeknek lehetett tanúja a mintegy ezer néző. A 21 futamos versenyt két baleset zavarta meg. A szenvedő alanyok pedig a rendező Szegedi Tisza Volán SC két vaspapucsosa volt. A 11. futamban Csillik Róbert diktált olyan hatalmas iramot gépének, amely egyenlő volt a bukással, s úgy nekivágódott a palánknak, hogy a mentő szállította a kórházba. A 15. fordulóban újabb volános versenyzőért robogott a pályára a fehér kocsi. A rajt utáni kanyarban Hell Csaba csúszott a fapalánknak s ő sem tudott felkelni. Így a tartalék Kabai Sándor tartotta a továbbiakban a „frontot". A mentőorvos véleménye szerint Csilliknek agyrázkódása s minden bizonyHazai fölényt hozott a magyar—osztrák párosok versenye nyal kulcscsonttörése lett, Hell pedig a legjobb esetben egy válficammal megússza. Egyébként is furcsán alakultak az eredmények. Az Ausztria Speedway Center versenyzője Bösner Nyíregyházán szombaton még alig talált pontot, itt Szegeden meg úgy otthagyta a Kócsó, Nagy párost, mint profik szokták a kezdőket. A Nyíregyháza hazai pályán szinte verhetetlen volt, most meg a sérülésig a Tisza Volán páros is simán leiskolázta őket. A futamok felénél úgy tűnt, hogy a Tisza Speedway kettőse, a Kócsó, Nagy duó nem tudja megtartani az összesítésben vezető pozícióját, de aztán annyira összeszedték magukat, hogy a 20. futamig a Hajdú Volán kettősével — Tihanyi, Bódi — 21—21 pontot gyűjtöttek, s a befejező négy körben az előbbi négyest szólították a starthelyre, A rajt a debrecenieknek sikerült jobban, de Nagy — látszik, hogy a dán bajnokságban edződik — olyan mesterien csúsztatta ki Tihanyit, hogy megszerezte a győzelmet. Sajnos, Kócsó nem tudta őt követni, így a szegedi versenyen mind a Tisza Speddway, mind pedig a Hajdú Volán kettőse 24— 24-gyel gyarapította pontjainak számát. Harmadik a 22 pontos Borsodi Építők Volán, Hajdú, Üjhelyi duója lett. A magyar—osztrák párosbajnokságban még két forduló van hátra, szeptember elején Bécsújhelyen, majd Murekben találkozik a 14 vaspapucsos. S. J. Bírták a meleget Labdarúgás Körmenden - tájfutó votenán Váliáe Kupa meeyediík napján a Oörítölcne Scerüllt sor. A csöiOtnö(ká erdőben hűvös, a céOíbam viszont 35 fiakos meleg várta a 34 országból érkezett 1800 futót. A fordítat* erősorrenzlberi rajtolt mieaőTiytJöl leghamarabb a legidősebb Ooategőrliák győztesei értek célba. A 88 éves svéd Besül Nondeníeüt miagvédte eteősógét. amelyért balbérikoszorú is dukál* a befutásikor. Az első magyar érmet — és mincMáirt aranyia* — Klortik Vena nyerte, a 40—44 éveseik kőzörtt. A flatae labbaQc kategória Iáiban, a 36—39 éveseknél Is énem születet*, a vásárhelyi Rostás Irén a finn Lanka mögött második let*. Ugyanét* Kovács Magda negyiedadkénit. míg Boros tliona a hetedik helyen ér* célba. A legáttitőbb magyar sikert a legifjabb veterán fiérfiaflt értJék el. ahol Doeek Agostom és Bokros István a férfi. Ulétve a női válogatott keretek edzői végeztek az első két helyen. A 40—44 evetek között az esélyesnek számító Bocnos Zoliin végül bronzérmes, mífi az 50—64 evetek között induló dir. Kovács László ötödik let*. Az ünnepélyes eredményhirdetéskor iaz ausztrál John Brodk vette át a nemzetközi szövetség zásziaját, rravel 1892-ben Tasmánla lesz a txázwazxiája a veterán Világ Kupának. Üllés—Végvár 4-4 (1-0) A Csongrád és a Temes megyei község vegyes csapatai szombat délután találkoztak az üllési labdarúgópályán. A hőség ellenére változatos és jó iramú játéknak lehettek tanúi a néaők. Nehezen adták meg magukat a védelmek; az első gól a 45. percben esett, majd a második félidőben hatpercenként zörgött a háló. A légköri körülmények sokat kivettek a játékosokból. Seres Lajos helyi játékvezető határozottan és magabiztosan vezette a mérkőzést. A Magyarország és Románia viszonylatában, községi csapatok szintjén egyedi múlttal rendelkező mérkőzéssorozat ezen újabb állomására az alábbi játékoskeretekkel léptek pályára a csapatok. Tőzsdetanoda /. Senki többet? Keresek öt darab Konzumker-részvényt, 390 százalékon ... Konzumker, Konzumker, 390 százalék, 390 ezer. További ajánlat... Vennék IBUSZ-részvényt, 100 darabot, tízezer-ötszázon ... Én vennék tízezer-négyszázon... Tízezer-négy, tízezer-öt, IBUSZ ... Eladok tízezer-ötszázért. Megvettem! Tízezer-ötszáz, eladás a Zsírónál, vétel a Kulturnál. Ez volt a negyedik üzlet... Keresek 52 darab Skála G.-t, harmincezerért, eladok harminckétezerért. Skála Gábor harmincezer, harminckétezer. Senki többet. Skála G.? További ajánlatok? Eladok Agrobankot, 87-ért... Üllés: • Tóth Károly — Czékus Tibor, Hajdú László, Huszár György, Gombos Géza — Ördögh János, Maróti József, Pintér Imre — Nyári Károly, Kormos István, Huszár Sándor, Hajdú István, Tari Sándor. Végvár: Pataki Árpád, Pataki András — Korsós János, Horváth II. Imre, Teleki Mihály, Mátyás János, G. Szabó Mihály — Szabó Árpád, Vicze Lajos, Pasteán Róbert, Sz. Tóth János, Bálint Lajos, Costache Mihály — Horváth I. János, Oláh Mihály, Szeman József, Gál Zoltán, Kovács Károly. Gólszerzők: Huszár S., Ördögh, Nyári, G. Szabó (öngól), illetve Oláh (3) és Bálint (pataki) Budapesti Értéktőzsde, 1990 július vége, bő egy hónappal a nyitás — több mint negyven évvel a bezárás — után. A résztvevők már többnyire értik egymást, a hallgatóság — s talán az olvasók — nem igazán. Induló sorozatunkkal a tőzsdét szeretnénk bemutatni, azt a világot, amely ma még zártnak tűnik, de napról napra közelebb kerül a kívülállókhoz. Annál is inkább, mert a lakossági kötvényeken — s a kisebb számú részvényeken — keresztül már ma is sok szereplős a hazai értékpapírkereskedelem. Olajat is, virágot is... A tőzsde tulajdonképpen egy keresletet, kínálatot koncentráló kereskedelmi központ, ahol nagy tételben, szervezett keretek között kötnek adásvételi ügyleteket. Ezeket csak hivatásc* alkuszok (brókerek) révén lehet megkötni, s az üzletek valódiságát a tőzsde, mint intézmény, szavatolja. Két fő típusa létezik, az áru-, valamint az értéktőzsde. Az előbbi tömegáruk minta utáni adásvételével foglalkozik, s a tulajdonosok többször változnak anélkül, hogy a valóságos árumozgás végbemenne. Koncentrált, így — eltekintve a spekulációs célú ügyletektől — valódi értékmérő funkciót lát el. Közvetíti a keresletet és kínálatot, világpiaci — de kisebb területi egységnél is — áralakító tényező. Árutőzsdéken alakul a nyersolaj, a gabona, a kávé, de még a virág világpiaci ára is. A kötvény ismerős A tőzsde másik típusa az értéktőzsde. Ez működik több mint egy hónapja Budapesten, ahol az üzletkötés tárgya az értékpapír, a részvény, a kötvény stb. Az utóbbi olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezi magát arra, hogy bizonyos határidőre — akár részletekben is — visszafizeti a kötvény értékét fix, vagy változó kamat mellett. A nálunk isnfert első lakossági kötvények' hét (lásd: Szeged Körzeti Telefon), illetve 11 százalékos fix kamatozásúak voltak, s állami garancia szavatolta visszafizetésüket. A kötvénykibocsátásnál gyakorlatilag hitelkihelyezésről van szó. A nagy lendülettel induló, s kezdetekben sikerekben is felmutató kötvényforgalmazás igazából csak a kibocsátásig tartott. A 11—12 százalékot ígérő kötvények szépen fogytak, másodlagos forgalmazásuk azonban nem a tervek szerint alakult. Időközben ugyanis az infláció alaposan leértékelte a 11 százalékos kamatot, s ezzel együtt csökkent a kötvények árfolyama is. Lejárat előtti visszaváltásnál igencsak elcsodálkozott az ügyfél, miért csak 8—9 ezer forintot kínál a bank, tízezer forintos kötvényéért. A bank különben teljesítette — s azóta is teljesíti — vállalt kötelezettségeit. Pontosan fizeti a megállapodás szerinti kamatot, és időben, hiánytalanul az esedékes törlesztő részleteket — igaz egyre gyengülő forintban. A részvény abban különbözik a kötvénytől, hogy nem hitelezői, hanem részvénytulajdonosi — megfelelő mennyiség esetén szavazati — jogot testesít meg. A részvény hozama nem a kamat, hanem a részvénytársaság nyereségéből fizetett — változó nagyságú — osztalék. Kovács András (Folytatjuk) Emlékút a Don-kanyarhoz Emléktúra indult vasárnap Nyíregyházáról — a Budapest expresszel — a Don-kanyarba, ahol a II. világháború idején a második magyar hadsereg 240 ezer katonájából, mintegy 60-80 ezren meghaltak, illetve eltűntek. A 2200 km-es túra, mintegy 20 résztvevője két nap múlva érkezik Voronyezsbe. Ott lesz az állandó szállásuk, onnan kiindulva járják 'be a tragédia helyszíneit Végighajóznak a régi harcvonal mentén, felkeresik az „elfelejtett hadsereg" még féllelhető nyomait, az azonosítható sírokat Osztrogoszk temetőjében kopjafát állítanak az idegen földben nyugvó magyar katonák emlékére. Az utat Mártha Tibor fényeslitkei tanár szervezte, akinek egy közeli rokona pusztult el a 'Don-kanyarban. Az útitársainak többsége idős ember. Vannak közöttük olyanok, akik maguk is megjárták a doni harcteret a többségük azonban rokonok vélt illetve jelképes nyugvóhelyén akarja elhelyezni az emlékezés virágait Németh András KISREGENY János és Li o nézni ezt a kínai „gyászmisét" — mond- — Tényleg, mi szegediek vagyunk — vátam —, de rövid az időnk, menni kell. laszoltam. — Egy pillanat — fogta meg a karomat — De én úgy tud-tám, hogy ott van áz á Béla — látod azt a terített asztalt ott a micsoda is? Áz á, ja: iron curtain. Mágyákép előtt rul nem jut á fejembe. / — Tényleg, nem figyeltem* lekötött a — Áá, a vasfüggönyre gondol? szertartás áhítata. Ez olyan áldozati asztal — Igen, igen, áz, áz, vasfüggöny. lehet. — Valóban, valamikor volt de az már — öregem, ilyen bőségki rakatot az .egész régen elolvadt, leomlott. Nincs! Kínában nem láttam: füstölt sonka, Jtol- — Ez jelenti áztát, hogy mindenfelé Meglepődve sétáltunk ebben a hatalmas A vezetőnk a templomhoz illő tiszteletvárosban, miközben hallgattuk a 60—70 év tel megszólalt: körüli férfi vezetőnk ismertetését. Fran- — Most fél órára szabadok, figyelmükciául beszélt, és ő volt az első, aki tudo- be ajánlom azt a temetési szertartást, másul vette, hogy szocialista államból jöt- amely itt folyik a templomban, gondolom tünk, és elvtársaknak szólított bennünket. ^ mg viselkedésre nem kell önöket fi— Sanghai azt jelenti, hogy „tenger fö- gyelmeztetnem — utána nézzék meg a hílötti" — mondta a vezetőnk. — Már 5000 res sikátorokat, ahol üzleteket is találnak, éve volt itt település, és 1842-től szabad Fél óra múlva találkozunk. Au revoir! • kikötővárossá vált. Tizenegymillió lakosa A temetési szertartás egy üveg tolóajtóvan,.. .xxx val félig elzárt helyiségben történt Meg— Van, van; ezt a szöveget en még az ^^ volt a hangulata, ha lehet így beeste elolvastam — dünnyögte Béla —, in- szé,ni a temetésről. kább nézzünk szét egy kicsit A ^^^ az ^ fa, ^ — Ebb«n van. és en mindjárt tek leKete ruhaban. Az elhunyt holttestet mondanam is — valaszoltam —, nezzel egy gyás^zaiaggai körülvett fénykép jelszét: ez olyan varos, mintha Europaban képezte> amely a f^,, függött. Az ülőklennénk. Ha helikopterrel ereszkedtünk kel szemben egy hosszú asztal mögött állt volna le hirtelen, nem tudtam volna meg- hat vagy nyolc kopasz, nagyobbára idősebb mondani, hogy Pesten vagyok-e vagy Bécs- szerzete6. Mindegyikük kezében gyertyaben, akár Párizsban. Csak persze a lakó- szerű füstól6 volti amelyből kesernyés, tömsok mások. Az autóforgalom is nagyobb, es jéaszerú . ülat (szag) áradt A legidősebb figyeljétek meg — fordultam az asszo- pap imadkozott, a többiek válaszoltak rá ós nyokhoz — az emberek magasabbak, és egy fjatal szerzetes időnként — nyilván a nézzetek, itt jon három kover ember. szertartásnak megfelelően — vékony fémBéla elnevette magát, mikor azok mel- pálcával megütött egy kisebb gongot. Ilyenlettünk elhaladtak. — Kezdem érteni ezt a kor a család tagjai meghajoltak, kínai nyelvet, úgy hasonlít az angolra. Elgondolkodtam... Egy fél világ és több — A csudát, ezek amerikalak voltak, biz- ezer esztendő vátaezt el berniünket, és tosan a San Francisco-i kínai negyedből— mégi6, mennyi hasonlóság van a keres zmondtam csalódottan. tény, de különösen a katolikus egyház és A társaság elindult, mi is csatlakoztunk, a buddhista szertartás között. Hogy lehet ellátogattunk a Jade Buddha templomba, ez? Itt is van főpap vagy „püspök", aki körüljártuk a két, lótuszon ülő, tejfehér előimádkozik, és válaszolnak a kispapok. bászkupac. halak, gyümölcsök. A sikátorok... A híres sanghai sikátorok, amelyekről gyermekkorom sárga regényeiben az izgalomtól dobogó szívvel utázhátnák? — Nagyjából — bólintottam. —. Csak pénz kérdése. — Igazán nagyszerű, nem is gondoltán* olyan sokat olvastam; ugyanolyan jó ér- volna, telmű csalódást okoztak, mint a londoni Béla mosolyogva felemelte a mutatóujSoho. Nem állt senki kivont tőrrel a ka- ját: puk aljában, nem lőttek ki egy ablakból — Nagyszerű, nagyszerű, azért még vansem, hálós csapdát sem leltem sehol, amely- nak gondok. lyel az áldozatot fölhúznák egy erkélyre. Azután barátságosan elbúcsúztunk egyE1 len ben sok üzlet kínálta áruit nagy vá- mástól. lasztékkal. ami érthető is, mert Hongkong — Látogassanak Magyarországra! — kinincs túl messze. A viktoriánus stílusra áltattam még utánuk, de már a csoport emlékeztető egyemeletes házakkal övezett vezetőjére figyeltek. szűk utcákon hemzsegett a nép. Sok volt — Nem hiszem, hogy ezek valaha Is ela külföldi, főleg amerikai, japánok, hong- jönnek haza. Biztosan van valami félnikongiak, jöttek-mentek üzletekből ki és be. valója a volt foglalkozása miatt — jegyezEgy házaspárral majdnem összeütköztünk, te meg Béla. Az idősebb férfi megszólalt: Este cirkuszba mentünk. Sajnos, nem le. — Má-guk, má-guk magyarok? hetett fényképezni, ki tudja miért? 12 mű— Igen — szóltunk egyszerre meglepőd- sorszám közül legalább 10 világszintű volt ve. — És ön hová való? — tettem fel a A két aranyos pandamaci mutatványán kédést nagyor. jól szórakoztunk de. amiket az — Argentínából. Ne hár-á-gudjámák — egyensúlyozó artisták műveltek, az már affektált —, már negyven éve nem beszél- úgy nézett ki néha. hogy nem is igaz. amit tam magyaruL Tiszt voltam, vezérkari csinálnak. A tigrisekkel volt csak baj. Intiszt Éh mondják, máguk is Amerikából geriiltek voltak, nem ugrottak rendesen A jöttek? szelidítőnő hamarosan visszaparancsolta — Nem, md Magyarországról — mondtuk őket a twondról. megint, szinte egyszerre — Házulról? Tényleg? A televíziót mindig bekapcsoltuk lefekvés előtt, nem értettük, csak azt amit a szobrot, amelyet Burmából hoztak ide 19. században. — Nekam már Buddha-mérgezésem is halottat. van — súgta a barátom. . k- — ....... ... ,n „i.jnrf&M * S^^mtTv^a^fXitott ^^^UnTmlt2 SSJSS*. rfnk- mo,,olyogva tezet nyujtott akinek négv tanítványa - három férfi és — Are you Hungárián? Really? I have ^ r6 _ énekelt Schubert. Verdi. Mozart never seen Hungárián people, except my műveiből válogatták a műsort mondhahusband. (Maguk magyarok? Valóban? A tom_ hoev a ^embereknek érdemes volférjem kivételével, még sohasem lattam ^ Ráfigyelni, mert mind a négv művész magyarokat.) — Lathatóan boldogan razt3 megáUn* a helvét aVá- a milánói Scaláa kezünket ban. akár a New York-i MetropolitanA férj újra megszólalt, magát ismételve: bea^ Nagyon széo esténk volt — Sajnálom, hogy nincs időnk vééfi- ~ — Tényleg hazulról? (A befejező rész következik^ ^ J ministránsok, akár egy katolikus nagytemplomban? Méltósággá) búcsúztatták a Ja*.