Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-01 / 189. szám

1990. augusztus 1., szerda Kultúra 5 untot UAiAcrov jkruom v®/ Látnivalók Városháza udvara (Szé­chenyi tér): az Ulmi Fú­vószenekar koncertje, este fél 9-tól. Gulácsy Terem (Kárász u.): Zajácz Tamás bár­iparművész kiállítása. Nyi­tás: ima délután 5 órakor. A Móra Ferenc Múzeum kiállításai (Roosevelt tér 1—3.): Lucs-képgyűjte­mény, Patikakiállítás, Mó­ra-emlékszoba. Természet­tudományi gyűjteményünk legszebb darabjai, Vinkler László grafikái. Fekete Ház (Somogyi u. 13.): Céhek, céhemlékek Csongrád megyében, Bá­lint Sándor-emlékkiállítás, Vihart aratva ..., Buday György élete és művei. Szegedi Vár (Móra-park): Szeged múltja, jelene, jö­vője ... Varga Mátyás színház­történeti kiállítása (Bécsi krt. 11/A). Ifjú Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tápé, Vértó u. 4.). Szélmalom (Kiskundo­rozsrna, Bölcs u.). Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafikái, John Halas kiállítása. Horváth Mihály utcai Képtár: Szegedi Képzőmű­vészek Nyári Tárlata. JATE-aula (Dugonics té­ri egyetem): A szocialista irrealizmus gyöngyszemei II., avagy, talált tárgyak egy letűnt korból. Bartók Művelődési Köz­pont, B Galéria: Kalmár Márton szobrászművész ki­állítása. Jönnek az ulmi fúvósok A rejtélyes zenekar Rosszul érzi magát a hír­lapíró, amikor kénytelen bevallani: nem tud infor­mációt adni. Ebben az eset­ben lényegében erről van szó. Az ugyanis régóta is­meretes, hogy az Ulmi Fú­vószenekar elnevezésű együttes augusztus l-jén, azaz ma koncertet ad a szabadtéri játékokon. Ennél többet azonban nem sike­rült megtudnunk rólúk. Arról, hogy milyen hang­szerekből áll az együttes, mit fognak játszani, és fő­képp, hogy hogyan — nos, arról semmi hír. Nem iá tudnék mást ajánlani: akit ezek a dolgok egy kicsit is érdekelnek, az menjen el ma este fél 9-kor a tanács­háza udvarára, ahol minden ikiderül. Jegyek 5 óráig a szabadtéri jegyirodájában, ,7-től pedig a helyszínen kaphatók. Szabad a tér Műsor, műsorszünet idején Amikor a színész pihen, a színpad is, díszletek nélkül áll szótlanul, mint egy ha­talmas, éhes torok. Nappal a levegő, ahol bárhol manapság, forrón izzik a szabadtérin és környékén, embert nemigen látni, eset­leg egy-két eltévedt turistát, az ülőkék támlája forró, a napszúrás senkinek nincs ínyére. Olyasfajta csönd ez, mint mikor az üres papírok várakoznak az áhított nyomda­festékre a raktár mozdulatlan levegőjében. Aztán este lesz, hűsebb, mondhatni lan­gyos szél járja át az utcákat A szabadtéri környékén is megjelennek néhányan, per­sze csak a büfék forgalma élénkül, mintha most indulna a város élete. Az egyik jói­kedvű társaságban valaki megjegyzi: „Ha még adatik egy-két ilyen nyár, a magya­rok is négerek lesznek" — és afrorockos kongázásha kezd az asztalon, talán a lélek­tani átalakulás már megkezdődött nála. Néhány család is kimozdul ilyenkor esti sétára, szinte ellenőrzik a színpadi előké­születeket. Meg a fiatalok ülnek a parkok­ban, az útpadkán; akárha az ifjúsági na­pokról maradtak volna itt őket persze, öl­tözékük, szakadt és hiányos cuccaik miatt bőven elítélik a flottul öltözöttek. Hát len­ne ilyen „mondókánk" is? Madarat tollá­ról, embert ruhájáról? Eszerint a rredisták megítélhetetlenek a pompás kánikula kö­zepette. Hát nézzük? Szakadt kis társaság ül a járdaszegélyen, boroznak (közterület), beszélnek és nevet­nek. Hirtelen autó áll meg előttük, a so­főr szól, „Fiúk, engedjetek oda!" A fiúk habozás nélkül ülve maradnak, mintha sem­mit nem hallottak volna, mert hát mi ta­gadás, ezernyi hely volt még a parkolóban, és nyilván, őket ne egzecíroztassa egy „most érkezett", ők parkoltak ott először. Még kétszer kér a sofőr, de a fiúk mozdu­latlanok. Aztán a kocsi gyorsan elindul (ré­mület, talán nekihajt bosszúból, elveszítve minden józanságát?), át a szemközti par­kolóba. A sofőr kiugrik, a csomagtartóból sörösrekeszeket ránt elő, s viszi szó nélkül a büféhez, honnan is a fiúk éppen „merít­keztek". Lelküket azon mód gonosznak ér­zik. hogy pont az ő „jótevőjükkel" incsel­kedtek. Sorban fölpattannak, és beállnak önként cepekedni. önérzet? Ki tudja!? De bizony, szép mű­sor megy műsorszünet idején is, díszlet: a kibillent csillagos ég. P. Sz. JÜLIUS 22-1 LAPSZAMUNKBAN KÖZÖLTÜK, S MOST ISMÉT MEGJELENTETNI KÉNYSZERÜLÜNK ALÁBBI ÍRÁSUNKAT. TECHNIKAI HIBA MIATT UGYANIS NEM ÖSSZEILLŐ SZÖVEGRÉSZEK KERÜLTEK EGYMÁS MELLÉ, ÉS ÍGY A CIKK EGYES RÉSZEI ÉRTELMÜKET VESZTETTÉK. OLVASÓINK ÉS A RÖNTGENKLINI­KA DOLGOZÓINAK ELNÉZÉSÉT KÉRJÜK. A jövő klinikája a jelenben Világszínvonalú műszerek. Csúcstechnika. Jövő a je­lenben. Mindez érvényes az új klinikai tömb röntgen- és képalkotó diagnosztikai részlegére, ahol három, igen drá­ga nyugati műszer segíti a gyógyítókat a. test legapróbb és legrejtettebb részleteinek milliméter pontos feltérképezé­sére. Vendéglátóm és kalauzom. Vadon Gábor professzor joggal elégedett. Nem kevés harc után, végtére is, napjar ink legkorszerűbb diagnosztikai műszereivel felszerelt kli­nikát igazgathat, kiváló — javarészt fiatal orvosokból álló — csapatot irányithat. Mielőtt körbevezet biro­dalmán — a három nagy­értékű és nagyszerű beren­dezést bemutatandó —, ko­rántsem panaszképp, de fontosnak tartja elmondani: a három műszer közül kettő valóban csúcstechnika. A harmadikon — a komputer­tomográfon — már túlhaladt az idő. Furcsa ezt hallani — egy lerobbant műszerezettséggel bíró országban — egy olyan orvosi berendezésről, ame­lyet egy éve még vágyva­vágytak orvosok és betegek egyaránt a dél-alföldi ré­gióban. De hát, a professzor úr más léptékkel mér, mint e kis ország igénytelenségre kárhoztatott betegtársadal­ma. S, hogy miért éri szák­mai kritika a CT-t? Nos hát, amikor — a magyarországi csomagprogram keretében — e műszert megrendelték, a nemzetközi piacon még jó­nak 'minősíttetett. Csakhogy, a megrendelés időpontja óta eltelt jó néhány év, s mire a gép hozzánk megérkezett, majd használatba vétetett, a nemzetközi piacon már lé­nyegesen korszerűbb beren­dezéseket kínáltak. A közepes teljesítményű CT mellett azonban itt — a pillanatnyilag csúcstechni­kának számító — angiográ­fiás és ultrahangos műszer, így a „triumvirátus" a leg­korszerűbb röntgendiag­nosztikai egységet alkotja. A betegségek, elváltozások kivizsgálására, kimutatásá­ra hivatott és alkalmas kép­alkotó diagnosztikai műsze­rek nemcsak az új klinikai tömb agy- és baleseti sebé­szeinek, ideg- és elmegyó­gyászainak munkáját segí­tik, hanem a Dél-Alföld gyógyító intézményeinek di­agnosztikus hátterét bizto­sítják. CT-re várva A komputer-tomográfos vizsgálatra még este 6-kor is várakoznak. Itt két mű­szakban — hamarosan éj­szaka is — dolgoznak orvo­sok, asszisztensek, hogy a Dél-Alföddön CT-re várako­zók hatalmas táborát folya­matosan vizsgálhassák. A régió egészségügyi intézmé­nyei a sürgősségi sorrend felállításával kérik pácien­seik előjegyeztetését. Min­den napra külön névlista készül: ki, hány órára jelen­jen meg. Életveszélyes ese­tekben a vizsgálat természe ­tesen soron kívül elvégezte­tik. Körülbelül fél óránként fekszik új beteg a CT alá. Naponta 40—50 páciens for­dul meg itt, s hiába a való­ban megfeszített munka, nem ritka a néhány hóna­pos várakozási idő arra a műszerre, amely a szervezet, de főleg az agy betegségeit, rendellenességeit mutatja meg. Az üvegfalon innen és túl A CT-laborban, az üveg­falon túl, a műszer alatt, egy férfi fekszik. Milyen korú lehet, nem tudom. Az arcát nem látom, csak az agyáról készülő képiét, melyről Hei­ner doktor magyaráz az üvegfalon innen. A férfi magányára gondo­lok, mert hát bámulom ugyan a csúcstechnikát, a teljesen fájdalommentes vizsgálatot, de ő ott benn, mégiscsak egy géppel fek­szik egy szobában, 40 per­cen át. A géppel és gyötrő gondolataival: vajon van-e, s mékkora a baj ? A csodáim való technika, amely hama­rosan uralja majd a gyógyí­tást, mérhetetlen távolságra taszít beteget a gyógyító embertől. De minden érzel­gősséget félre téve, végül is egy a fontos: a baj felfede­zése, s mihamarabbi sikeres orvoslása. A még újabb technika pe­dig már itt van. Magyaror­szágon először végeztek — néhány hónappal ez­előtt — itt az új klinikán olyan sebészeti beavatko­zást, amelynek során nem műtéti úton, hanem leszí­vással távolítottak el cisztát az agyból. Történt ez az úgynevezett szterotaxiás műszer segítségével, amely lehetővé teszi az agyban le­vő kóros elváltozás pontos meghatározását, s adatokat szolgáltat az elváltozással kapcsolatos valamennyi tudnivalóról. A műszerrel készült kép nyomán megad­hatók azok a koordináták, melyek segítségével milli­méteres pontossággal meg­mondható, hogy az elválto­zás megközelítésére alkal­mas eszközt a sebész milyen szögbe állítsa be, milyen mélységig hatolhat az agy­ba. Az agyeiszta leszivásán túl, az agy szövettani vizs­gálatára, a rosszindulatú da­ganatok diagnosztizálására is módot ad e még mindösz­sze tíz esetben alkalmazott módszer. Vérerek a monitoron A szomszédos szobában az ultrahang működésének be­mutatásához Morvái Zita doktornő a professzor mű­ködését kéri. A doktornő a professzor karjára, a véná­hoz 'helyezi az ultrahangos berendezés ,kameráját", s a képernyőn, a monitoron pil­lanatokon belül látható a vér áramlása, az erek álla­pota. Persze, a gépet mű­ködtetni, de főleg, a látható képet értékelni, a diagnózist megállapítani korántsem ily egyszerű. Külön tudo­mány e csodamasinával bán­ni. Az ultrahanggal az ízü­letektől kezdve a hason át, az erekig, mindent lehet vizsgálni. Alkalmazásával immáron elhagyható — sok egyéb — a beteg számára megterhelő, mi több, fájdal­mas és drága vizsgálat. Játék a képpel A két és fél millió már­káért vásárolt számítógépes angiográfiás berendezés méltóságteljesen emelkedik a vizsgálóasztal fölé. Dr. Nagy Endre vezényli a mű­szert, s mutatja, ihogy a gép egy gombnyomásra a páci­enst jószerével körbejárja. A műszertartó kar sínen mozgatható, így a beteg feje búbjától a lába ujjáig min­denről képet alkot, a szerve­zetbe fecskendezett kont­rasztanyag útját követve. E műszert itt kivált az agy vizsgálatára használják, az agyi erek pontos feltérképe­zésére. Nemcsak hosszanti irányban, hanem a beteg teste feletti félkörben is mozgatható. A monitorokon megjelenő képekkel aztán lehet „játszani" — mondja a doktor. A kritikusnak ítélt részletek ki nagyíthatók, for­gathatók, a felvétel a vizs­gálat után visszajátszható, bármikor újra megnézhető. A kép aztán átvándorol szá­mítógépes digitális képalko­tásra. — S ezáltal szükségtelen­né válik a képi tárolás — fűzi tovább a professzor. Az adatok ugyanis lemezeken tárolhatók. A nyugati orszá­gokban mód van arra is, hogy példának okáért, egy müncheni klinikán rögzített angiográfiás felvétel adott esetben lehívható egy wa­shingtoni gyógyintézetben. E nemzetközi rendszerbe be­kapcsolódni legfeljebb ha a távoli jövőben tudunk. Pil­lanatnyilag sokkal fonto­sabb, hogy a monitorokon •megjelenő kép kivetíthető az épület nagy előadójába, s így az új berendezés segít­ségével kiválóan oktatható a modern radiológia. Fanatikus hobbisták Így nevezte a professzor e csodaműszerek ismerőit, ke­zelőit, kik több műszakban, arcpirítóan kevés fizetésért, fanatikus megszállottsággal és hihetetlen élvezettel dol­goznak e csúcstechnikával. •Élvezettel, hiszen ritka ki­vételek ók, kiknek megada­tott e szegény hazában, hogy a világ pillanatnyilag leg­korszerűbb műszereivel ku­tathatják a gyógyítandó bajt. A szákemberek előkészítése, kiképzése magánkapcsola­tok révén biztosíttatott. A műszereket vezénylők mind­egyike néhány hetet töltött tanulmányúton Nyugat­Németországban, Hollan­diában, vagy Svédórszágban. Hiszen csak nálunk szá­mít csodaként, mutogatható, különleges szigetnek a rönt­gendiagnosztika eme techni­kai színvonala. Nyugat felé mindez magától értetődő és természetes. A külhoni kór­házak mindegyikében ott sorakozik a CT, a angiográ­fia és az ultrahang. Kalocsai Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom