Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-31 / 218. szám

1990. augusztus 31.? péntek Sport — Panoráma Az Európa-bajnoknő elmenekül Magyarországról n , hogy kinyírnák Szilviát is.. „Van-e mit ennetek édes lányom" — kérdezte Steve, a 80 éves amerikai nagybácsi, amikor először találkozott az immáron ifjúsági EB arany- és ezüstérmes Szálai Szilviával. A kaliforniai magyar úr ugyanis fejébe vette, hogy menedzseli a franciaországi EB előtt a 15 éves szegedi lányt, aki'egyesületétől, a Szeged SC-től fél 'éve nem kapott felkészülési juttatást, aki nap mint nap a lábaikat medencébe lógató fürdőzők kerülgetésével edz, akit Európa-bajnok létére kihagytak a vegyes váltóból... „Közönséges bűncselekmény volna — háborog azóta is Steve bácsi —, ha egy ilyen tehetség az érdektelenség, az alapvető feltételek hiánya miatt elkallódna." Mi lesz hát Szilvivel? Vajon képes-e együtt dolgozni azokkal, akik „kifúrták" a bronzérmes váltóból? Egyáltalán, egy objektíven mérhető sportágban miért nem a teljesítmény számít? — Indulás előtt még úgy volt hogy Szilviáé három egyéni és három váltószám — meséli az Európa-baj noknó edzője, Vida Csaba. — Franciaországban kiderült, a magyarok csak a 4Xl00-as vegyes váltóban indulnak, de abból is kimaradt tanítványom, mert annak a Bp. Spartacusos Schulze Renátának szavaztak bizalmat, akinek 100-on igaz, valamivel jobb eredménye volt, de 200 méteren csak 9. lett pénteken. Szilvia pedig bomba formában úszott a szombati váltó előtt. — Ne vegye akadékoskodásnak, de attól, hogy Renáta rosszul ment 200-on, másnap még javíthatott. S azt hiszem, a válogatott vezető edzője, Kiss László van akkora szakember, hogy ezt megítélje! — Elismerem, de ekkorát tévedni nem lehet. A vak is látta már az OB-n, hogy Renáta ne/n az igazi, mert nőtt a melle, a feneke, egyáltalán — nőiesedett. A mozgása így aztán szétesett. Mindenesetre kérdeztem a Kiss Lacit, hogy nem kellene mégis a Szilviát indítani, hiszen kirobbanó formában van. „Nem a Schulze jobb" — felelte. Jó, akkor játsszunk olyat — mondtam —, hogy ha az előfutamban Schulze jobban úszik, mint Szilvi rekordja, 1:03,8, akkor menjen ő a döntőben. — Feltételezem, jobbat úszott a Sl artacusos kislány? — Á .. •. Az első idöfutamban, ahol nem lehet taktikázni, ráadásul repülőrajttal inulva is csak 1:05,l-et úszott. Ekkor megint próbálkoztam: „Kedves Laci, nem kellene talán cserélni?" Végül is én kint csak megtűrt személy voltam, felszerelést is csak félig-meddig kaptam. Szóval a cseréből nem lett semmi, Shulze 1:03,9-et úszott a váltó pedig végül is bronzérmes helyen végzett, mert két csapatot kizártak belőle. Mi van, ha Szilvi úszik? Ki tudja. De egy biztos, másnap hét tizeddel megjavította az egyéni legjobbját. Ez a váltóban további egy másodpercet jelentett volna ... — Minek tulajdonítható ez a döntés? — Szokásos pesti kis mesterkedésnek. Csak az övék minden... — Előbb-utóbb ez a beszélgetés eljut a szövetségbe, Kiss Lászlóhoz, mindazokhoz, akik tanítványa előtt bezárhatják a kaput. Mert azt hiszem, azt ön sem vitatja, hogy a mai magyar úszók csak a fővárosból nőhetnek világklasszisokká. szóval, nem lett volna jobb hallgatnia? — Nem. Miért? A teljesítményt nem lehet megcáfolni. Szilvia pedig így sem, úgy sem menne Pestre. Kérdezem, eddig hány vidéki úszó futott be a fővárosban? Hát nem nagyon emlékszem rá. Tavalv például egy hét után, megutálva az úszást, hazajött Alexa Zsuzsa, aki aztán abbahagyta a versenyzést. Kell ez nekünk? Kell az, hogy kivégezzék? Teljesen különbözőképpe/i neveljük a versenyzőket; ott sokkal lélektelenebb, embertelenebb, gépiesebb a bánásmód. Félek, hogy kinyírnák Szilviát is... * A beszélgetést követően találkoztam Szilv.aval és édesanyjával. Az igencsak hallgatag kislány most sem volt bőbeszédű, és jóformán amikor a fenti történetről kérdeztem csak ennyit mondott: „Már megszoktam ..." (mármint hogy hátrányban van), mire édesanyja sorolta azokat a gáncsokat, melyeket az évek során ki kellett kerülniük. Nem lehetett könnyű. Mindenesetre a család határozott. Lányuk érdekében külföldre „menekülnek", ott vállalnak rryinkát, mindezt azért, hogy úszhasson Szilvia. Ha már Magyarországon nem lehet... Cs. Gát László Á világ sportja A világbajnoki címvédő NSZK barátságos labdarúgó-mérkőzésen 1 -1 -es döntetlent játszott a házigazda Portugáliával. Portugália—NSZK l-l (0-1). Lisszabon, 17 ezer néző. V.: Lobello (olasz). Gól szerzők: Rui Aguas (57.), illetve Mattháus (15.). A nyugatnémetek, akiknél Berti Vogts szövetségi kapitány ezúttal debütált, zsinórban immár 11. mérkőzésükön maradtak veretlenek. (Reuter) * A Santiago Bernabeu stadionban 75 ezer néző előtt csapott össze két európai sztárcsapat, a spanyol Reál Madrid és az olasz AC Mi lan. A bemutató mérkőzést 3-1-re a BEK-címvédő olaszok nyerték. Real Madrid—AC Milán I-3 (0-3). Madrid. Gólszerzők: Parra (70.), illetve Carbone (15.), van Basten (40., II-esből), Hierro (45., öngól). (Reuter) * A francia labdarúgó-bajnokság 7. fordulójában az Auxerre idegenben 1-1-es döntetlent ért el a Nancyval szemben. A vendégek gólját Kovács Kálmán lőtte a 79. percben, s ezzel már 4 találatos. Az élcsoport: 1. Marseille 12, 2. Brest 9, 3. Caen 9, 4. Monaco 9, 5. Auxerre 8 pont. (AFP) * A szakírók már szinte biztosra veszik, hogy a belga autóversenyző, Thierry Boutsen az év végén megválik jelenlegi csapatától, a Williamstól, s Forma—l-es versenyzői pályafutását az Arrows színeiben folytatja. A hírek szerint az Arrows 2 éves szerződést kínál a világbajnoki pontversenyben 4. helyen álló, az idei magyarországi futamon győztes Boutsenríek. (UPI)> * Katarina Witt, a keletnémetek kétszeres olimpiai bajnok műkorcsolyázónöje lemondta októberre tervezett franciaországi profi túráját. Witt állítólag szeretne az 1992-es téli ötkarikás játékokon, Albertvilleben ismét versenyre kelni az olimpiai aranyéremért, s ezért nem akar most Drofi viadalon indulni. Arról nem szól a jelentés, hogy Witt jogosult lehet-e a részvételre, hiszen nem is oly rég még profiként kereste kenyerét. (UP1) Termésáldás Mórahalmon Minden esztendőben megtartották a Tüsök soron. Akkor is, amikor tiltotta a rendszer. Igaz, kevesen mertek akkoriban elmenni. Ki ne féltette volna az irháját? Egy ki magközösség azonban kitartott. Ennek az eredménye, hogy — a hagyományokhoz híven — augusztus 26-án délután 4 órakor tábori oltár körül mondott hálamisét a Tüsök sori kereszt és harang közelében Fudala István, Mórahalom város plébánosa. Az oltárt élő zöld ágak díszítették, a mellette lévő, fehér abrosszal leterített asztalon az évi termésekből a legszebbeket helyezték el a környékbeli tanyaiak. Az eseményre a keresztet gondozó tanyatulajdonosék gondosan kitakarították a gazdasági udvart. Az oltárral szemben padok szolgáltak a hívek számára, hogy fohászkodhassanak, hogy teljes, tisztes átéléssói - adhassanak hálát a jó Istennek, hogy az igen aszályos év ellenére is szép termést adott. Közel kétszáz ember jött el a termésáldásra, s az ősi, szép szokás eredeti hitele és magasztossága csak itt, a szabadban érezhető meg igazán. „Isten a terméseket szívesen adja az emberiségbek, ám jó lenne, ha az emberiség méltóképpen tudná ezt az életet jelentő szívességet viszonozni azzal is, hogy szeretjük, megértjük és segítjük egymást." A hálamise imái és énekei mind-mind a föld termésével voltak kapcsolatban. Csöndes vasárnap délután volt, így a fohászok messzire hallatszottak. Életet, élelmet idéztek, mórahalmi ajkakról, az egész ország f kenyeréért és boráért. Ifj. Lele József Református hitoktatásról A szegedi református egyházközségek leikészei a most induló tanévben kis létszámuk miatt egyelőre nem látják megoldhatónak minden iskolában igény szerint hittanórák tartását. Az eddig is gyakorolt gyülekezeti hitoktatás bővítésével kívánják a jelentkezőket hitoktatásban részesíteni. Szeptember 15-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel hittan évnyitó istentiszteletet tartanak egy időben a Honvéd téri, Kálvin téri és újszegedi református templomokban minden • jelentkező részvételével. Ezután alakítják ki a csoportokat, közlik a 'hittanórák idejét és helyét. Minden református gyermeket és ifjat szeretettel vár Dr. Bartha Tibor, Kálvin téri lelkész; Papp László, Honvéd téri lelkész; Kabai Tóth Zoltán, újszegedi lelkész. Kozmikus hazugság ? Nem Juirij Gasariin járt először a világűrben*, s feltételezhetően az áorto 12- ei dátuim sem valós; 1981 márciusában vagy áprilisában volt ugyan szovjet űrOcísérlet, ez azonban kudarccal végződött, ám a történtek hiteles publikálását az akkori politikai események nem tették lehetővé; világcsalással állunk szemben — mondotta Nemere Isitváin legújabb Ikonyve bemutatóján szerdán, a SZOT Szállóban összesereglett újságíróknak. Hozzátette: kötete — imiely a Danubius Kódex Kiadó gondozásában. Kozmikus hazugság? címmel jelent meg — nem fikció, s nem Is szakkönyv, hanem az író által egybevetett adatok és információk alapján egy pszichológiai trükk történetének elbeszélésé. Arról szói. hogy az ürböl visszatérő személyt — aki nem volt a világnak megmutatható liliiapoitban — miként helyettesítették. A sajtóbemutatón ielen Jevök megkérdőjeleznék a könyv közléseinek szakszerűségéi. Megkérdezték azt is: mikérut lehetséges, hogy a nyugati titkosszolgálatok. mindeddig nyilvánosan nem reagáltak a Nemere által feltételezett hamisításra. Az író válaszában kijelentette: könyvében ő is felteszi ezt a kérdésit, felelni" azonban nem tud rá. (MTI) Keletről északra, nyugaton át vissza (3.) Röpít az Inter City... Azután össze kellett szedni a cuccot. Egy kis „shoppingolás". a barátok is alaposan felmálháztak. Szóval, volt csomag bőven. Utolsó reggel, amikor felébredtem a Kattegat-öböl partján, Gyuri barátom tengerparti hétvégi házában, és magamba szívtam a friss (s főleg tiszta) levegőt, még nem is sejtettem, hogy a következő két éjszakát vonatban töltöm. Halmstadból nem a rövidebb, hanem a hosszabb útvonalon, tehát nyugaton keresztül utaztam haza. Először a híres Bastad fürdőhely érintésével (ahol a világhírű te>niszversenyeket tartják) jutottam el Hálsingborgbai. s onnan komphajóval át Hamlet városába: Helsingörbe. Korábban már jártam a helsingöri királyi várban, most csak a vasútállomását vettem jobban szemügyre. Semmi különös, hacsak azt a homoszexuális fiút nem említem, aki csipke harisnyanadrágban és egy szál, ingben sétált fel-alá a peronon. Nekem látvány volt, de az utazóközönségnek nem Már megszokták az ilyesmit errefelé. Koppenhága. Az egyik legszebb, leghangulato&abb európai városi. Mellesleg, Skandinávia kapuja is egyben, Mivel itt is várt egy interjúalanyom csomagjaimat beraktam a megőrzőbe, s hivatalos dolgaim végeztével. városnézőbe indultam A már ismert Ströget (sétálóutca) most újabb látványossággal szolgált: a Carlsberg sörgyár egy négylovas, gumikerekű kocsin, hatalmas hordókban szállítja a finom sört a boltoknak. S míg az egyenruhába bújtatott munkások lerakják a hordókat, addig a sok bámészkodó turista fényképezkedik a lovakkal. a hordókkal, a bakon ülve A dán főváros kikötője mindig szolgál meglepetésekkel. A piciny kis kocsmákban tengerészek, kíváncsi japán, amerikai turisták söröznek, bámészkodnak. Az egyik előtt elhaladva, egy jó kétméteres néger koloszszust látok, aki egy varas hajú, dán tengerészt próbál kitessékelni az ivóból. A duci kezében ott a söröskancsó. időnként még felhajtja, jól meghúzza a korsót, a másik kezével pedig próbálja eltolni magától a colos négért. Nem megy. Akkor hirtelen a földhöz vágja a kriglit, s óriásit „behúz" a szerecsennek. Az sem rest. Amint feleszmél. a zsebéből előránt egy jókora láncot, és üsd-vágd, nem apád, elkezdi csépelni a hajóslegényt. Aki jobbnak látja odébbállni, s idétlen kacsázással kocog a néger előtt a sétányon. Ingyen cirkusz a járókelőknek, bámészkodóknak... S míg a fenti esetet szemlélem, megáll mellettem egy szőke dán tündér. Kerékpá. ron ül, forró-alig-nadrágocska rajta, fején divatos szalmakalap. Szalaggal díszítve. Angolul, németül, svédül szól, és italra, meg „szórakozásra" invitál. Persze, megfelelő anyagi (értsd: pénzbeli) ellenszolgáltatás fejében. Nem véletlen Stílusos. Ugyanis a dán fővárosban annyi a kerékpáros, mint Pekingben. Persze, ez envhe túlzás, mert Kopoenhágának áriig kétmillió lakosa van, ezzel szemben a miniszteréinőktől a munkáson át a hivatalnokig, mindenki kerékpáron jár. Sehol — talán az egy Amszterdam kivételével — olyan szépen kiépített kerékpár-úthálózatot nem láttam még, mint itt. A Tivoli. EuróDa egyik legrégibb és leg. felszereltebb vidámparkja. Délelőtt 10-től éjfélig tart nyitva Rengeteg a látogatója. Fiatalok, idősek, dánok ás turisták egyaránt szívesen időznek itt. A rengeteg érdekesség, látványosság, szórakozás, enniés innivaló hosszú időn át leköti az embert Meg Madame Tussaud viaszmúzeuma Itt láthatod együtt Busht és Gorbacsovot, Beckenbauert és Maradonát, Marilyn Monroe-t és Brigitte Bardot-t, a fejkendős Arafatot és nagy barátját, a libiai Kadhafit, no meg rengeteg történelmi személyiséget. tudóst, művészt, s különféle mesealakakat is. Hamburg a következő állomás. Oda egész éjszakát betöltő utazás végén érkezem meg. A több milliós világváros akkor ébredezik. Itt már jóval kevesebb a kerékpár, annál több az autó. A kikötő csendes, szinte kihalt. A sok kiskocsma, a szexshopok ajtajai zárva. Itt este és éjszaka zajlik az élet. A csillogó belváros pazar üzleteiben szebbnél szebb holmik. De nem a mi zsebünknek Mi több. még az átlag német kenyérkeresőnek sem. A műszaki csodák világában alig találni olyan „egyszerű" üzletet,, ahol még Commodore 64-es komputert árulnak. Nekem ahhoz kell tartozék, s nem Schneider, Ata. ri. vagy a jó ég tudja milyen, korszerű és mindentudó számitógép. Hja. kérem. A világ gyorsabban halad, mint azt mi itt, Kózép-Európában érzékeljük. Különösen, ha nem gyakran mozdulunk ki innen. Hamburg—München. Csaknem 560 kilométer. Az Inter City gyorsvonat felemelt helyárú elsó osztályán valóban földöntúli a kényelem. Hatan ülünk egy fülkében, a szellőztetőberendezés diszkrét zümmögését halljuk csupán, s bent a kellemes hűvösből szemléljük a tovasuhanó tájat, amelyet beragyog a hétágra sütő Nap... A vonat csak a nagvobb városokban, mint például Hannover, Würzburg, Augsburg stb. áll meg, s iszonyatos sebességgel, de percnyi pontossággal halad A hangosbemondó időnként felhívja a figyelmünket. hogy merre található az étterem, de a pincérek egyike-máaika Is időnként megjelenik, hogy felvegye a rendelést, ha netán nehezemre esne elmenni az étkezőkocsiig . . . Minden második vagon végén van" telefonfülke, ahonnan pénzérme (márka) bedobásával lehet vonalat kapni. Így történik meg azután, hogy valahonan Hannover mellől, a 120 kilométeres sebességgel száguldó expresszvonatból tárcsázom a családot Szabadkán. Nem hisznek nekem. Azután begördülünk Münchenbe. Itt csap meg először a Balkán szele. Az állomáson török, görög, jugoszláv vendégmunkások. A törökök cipelik magukkal a rengeteg asz. szonyt meg gyereket, a jugoszlávok nadrágszíjjal átkötött kofferjaikon üldögélnek, a görögök pedig hangosak, lármásak, izegnekmozognak, mint a sajtkukac. Hiába utazom én elsó osztályon, a fülke "koszos, a WCből átszivárog az ammóniás illat, ami végigkísér utamon. A fülkében jugók, németek, svédek. Kókadozunk egész, éjjel. Másnap délelőtt már félúton vagyunk Zágráb és Belgrád között, amikor-aa egyik kisebb állomáson megáll, majd vesztegei a szerelvény. Sémmi különösebb tájékoztatás. Azután kiderül, hogy a horvát vasutasok sztrájkolnak. Hoppá! Innen ninns indulás egy ideig Nem is volt Jó kétórás szaunázás (harminc .fok felett volt a hőmérséklet) után indultunk tovább. Még egy átszállás Vinkovcin. majd az utolsó szakaszon pöfögő motorosvonattal gurultapi be oda. ahonnan elindultam,: Szabadkára * Egy út, amelynek a szerző csák egy" részét. élményanyagának csak töredékét tárhatta az olvasó elé. De reméli, hogy ezzel is bepillantást sikerült nyernie annak, akinek volt türelme végigböngésznie e sorokat,' egy ilyen hosszú utazás körülményeibe, viszontagságaiba, s némileg mégismerkednie a gyönyörű Skandinávia néhány jellegzetességével. Esetleg kedvet kapott un... h<.0y ellátogasson a távoli vidékre?!.,.. Kisimre Ferenc (Vége)