Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-30 / 217. szám

a DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 217. szám 1990. augusztus 30.,csütörtök Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Ki harácsol a kanyarban ? A „nagy lovag" és a nők — Hi történik a „szabad dákok országában" — Az iparosok jelöltje — Féléves mérleg — Lezsák: támadásra készül a régi rend Hazájában sok nagyszerű jelzőt aggatnak Szaddám Huszeinre, ilyen a „Nagy lovag" cím is; talán e^ért en­gedte meg, hogy az asszonyok és a gyerekek kiszabadul­janak a túszként fogva tartott külföldiek közül, hogy ne mondhassák rá: szoknyák mögé bújik. Az MDF prominens személyiségei szerint a régi rend hívei támadásra készülődnek (Lezsák Sándor), valamint — még az utolsó kanyarban — milliós nemzeti értékeket harácsolnak össze maguknak (Bethlen István gróf). Ha arra gondolok, hogy nemrégiben a kormány felállította a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottságot, miközben mű­ködött már e tárgyban egy parlamenti bizottság, továbbá vizsgálódik ilyen ügyekben a Számvevőszék, és szinte telj­hatalmú lesz a Vagyonügynökség — megnyugszom; ha más nem, a számos bizottság bizonyára megmarad ne­künk. Romániai szervezetek Nyugalmat kérnek Az Erdély északi részét Magyarországhoz csatoló II. bécsi döntés évfordulója alkalmából kedden több ro­mániai politikai erő is fel­hívással fordult a lakosság­hoz. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) nyilatkozatában emlékez­tet rá, hogy az 50 évvel ez­előtti döntés — amelyet Er­dély népeinek megkérdezé­se nélkül hoztak — komoly nyomokat hagyott az egész román nemzet tudatában, s hatalmas károkat okozott a két nép közötti együttélés elvének. „Mindenesetre a romániai magyar lakosság nyugtalanul tapasztalja, hogy egyes körök és szer­vezetek a bécsi döntés év­fordulóját gyűlölet szítására akarják felhasználni orszá­gunk román és magyar la­kosai, valamint Románia és Magyarország között, így próbálván megakadályozni a belső demokratizálódási folyamatot és a két ország közötti közeledést. Hamis információkat terjesztve egyesek megpróbálnak olyan benyomást kelteni, mintha Erdélyben általános feszültség uralkodna, mint­ha az itteni románok élete veszélyben forogna, s az er­délyi magyar lakosság fe­nyegetné a román állam ér­dekeit. Az RM/DSZ, a legha­tározottabban elítéli ezt a félforgató kampányt" — szögezi le a nyilatkozat. Az évforduló kapcsán nyilatkozatot; adott ki a Nemzeti Demokratikus Párt is. Ebben a tragikus eseményekről való békés megemlékezésre szólította fel a románokat, s a kor­mány, valamint a helyi szervek határozott fellépé­sét sürgette minden olyan megmozdulás megakadá­lyozására, amely az erdélyi lakosság megosztásához ve­zetne. Felhívást adott ki Erdélyben állomásozó ro­mán hadseregcsoport is. A dokumentum egységre és nyugalomra kérte a lakos­ságot, leszögezve: a hadse­reg nem fogja eltűrni a „szeparatista tendenciá­kat". (Rompres) rodottságot okozott az or­szágban, mint amekkora a törvény elfogadása után eset­leg keletkezne. A riadalmat a munkásőrség feloszlatásá­nak sokkoló hatásához ha­sonlította. Meggyőződése sze­rint a földtörvény kielégíti a társadalmi igazságérzetet, mert földhöz juttatja a me­zőgazdaságban dolgozókat E kérdést Lezsák Sándor sze­rint nem kíséri össztársadal­mi elégedetlenség, miként azt bizonyos erők sugallják. A sajtótájékoztatón Beth­len István, országgyűlési képviselő, az MDF elnöksé­gének tagja a vállalatok, szö­vetkezetek, intézetek politi­kai és vagyonátmentési kí­sérleteiről beszélt. Vélemé­nye szerint a korábbi idő­szakban alkalmatlannak bi­zonyult vezetői- garnitúra menteni akarja, ami menthe­tő, milliós nagyságrendű nemzeti vagyont kívánnak összeharácsolni, azt a maguk számára kamatoztatni. Arra kérte a sajtó képviselőit, hogy segítsék a kormányt: az ilyenfajta törekvések, üzle­tek ne jöhessenek létre, jár­janak a végére a jogos vagy jogtalan lakossági bejelenté­seknek. Ezzel összefüggésben közölte, hogy az MDF Bem téri székházában két héten belül panaszirodát nyitnak, ahol az effajta ügyek be je­lenthetők. (MTI) Antall József Helsinkiben Antall József miniszterel­nök szerdán délben az Euró­pai Demokratikus Szövetség XIII. pártvezetői konferen­ciájára Helsink'be utazott. A Magyar Demokrata Fórum elnökeként várhatóan felszó­lal az „új Európával" fog­lalkozó kétnapos rendezvé­nyen. A magyar kormányfő a tervek szerint találkozik Mauno Koivisto finn köztár­sasági elnökkel, Kalevi Sor­sával, a finn parlament elnö­kével és Harri Holkeri mi­niszterelnökkel. Pártközi megbeszéléseket folytat lik­ká Suominennel, a Nemzeti Koalíciós Párt elnökével is. A tanácskozáson részt vesz a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Nép­párt és a Magyar Demokrata Fórum delegációja is. Államigazgatási felügyelet alatt a konzervgyár Mire készül az MDF ? Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa szerdán megtartotta első ülését, s döntéseiről tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az igazgatótanács egyebek között elemezte a privatizá­ciós program közeljövőben történő megindításának, il­letve a vállalati tanácsok kö­telező megújításának össze­függéseit. Bár a programban való részvétel meghatározó elve az érintett vállalatok közreműködési készsége, mindazon esetekben, amikor az átalakulás folyamata ér­demben előrehaladt, az öncé­lúvá váló választások elkerü­lése érdekében élni kell az államigazgatási felügyelet alá vonás törvényben bizto­sított lehetőségével. (Folytatás a 2. oldalon.) A kormánykoalíció pártjai együttesen hasonló, vagy jobb eredményt fognak elér­ni a szeptember végi önkor­mányzati választáson, mint április 8-án, a parlamenti választások második forduló­jában — jelentette be Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke a párt székházában szerdán tartott sajtótájékoz­tatón. Lezsák Sándor remé­nyét fejezte ki, hogy a most következő választási időszak rendben lezajlik. Az ügyvezető alelnök le­szögezte, hogy az MDF nem készül hangos kampányra, stílusa, miként korábban is, visszafogott lesz, elsősorban a helyi szervezetek támoga­tására helyezik a hangsúlyt. E törekvés jegyében az el­múlt hónapokban mintegy 80 helyi újság indult az MDF szervezésében, amelyek jelentós részt vál­lalnak a választási kampány­ból. A párt a megyeszékhe­lyeken választási központot nyit. A legtöbb körzetben ön­álló listán indítja tiszta múl­tú jelöltjeit. Az elismert szakemberek között nemcsak MDF-tagok, de pártonkívüli­ek is helyet kapnak. Lezsák Sándor tud olyan listáról is, ahol Fidesz-tagot támogat­nak, az azonban sehol sem fordul elő, hogy az MSZP-vel kötnének szövetséget. Szá­mos helyen természetes szö­vetségeseikkel, a kormány­koalíció pártjaival közös lis­tát állítanak. Lezsák Sándor hangsú­lyozta, hogy most fokozott felelőséggel járó időszak kez­dődik. Véleménye szerint a „rejtőzködő" kádári hatalom miatt-az MDF sok vidéki kis­településen még mindig el­lenzékben van. A múlt rend­szer maradványának képvi­selői ellentámadásra készül­nek, minden maradék erejü­ket megpróbálják mozgósíta­ni, hogy a békés átmenetben utolsó esélyüket kihasznál­ják. Az ügyvezető alelnök szerint a félelem ennek elle­nére sokat oldódott, de sok rémhír is lábra kapott. En­nek kapcsán Lezsák Sándor felderítetlen vidéki tűzese­tekről beszélt, amelyek mö­gött esetleg szándékos gyúj­togatás is feltételezhető. Az ügyvezető alelnök egy, a földtörvény tervezetét érintő kérdésre válaszolva annak a véleményének állott hangot, hogy a javaslat felet­ti vita sokkal nagyobb zava­A fegyverek visszanéznek Kínos feltűnést keltett és még kínosabb kérdéseket váltott ki Londonban az ITV kereskedelmi televízióhá­lózat hírszolgálatának exkluzív filmriportja, amely át­fogóan dokumentálta, hogy a legutóbbi négy-öt évben miként jutott Irak hozzá a legfejlettebb nyugati hadi­technikához. Minden valószínűség szerint birtokába ke­rült a brit Marcom cég vízalattifegyver-gyártó részle­gében kifejlesztett, legkorszerűbb fenékakna is, amely most az Irak köré vont tengerzárat biztosító brit és amerikai hadihajókat veszélyezteti. Irak fő haditechnikai beszerzési forrásait — fegy­verfajtákként osztályozva — az alábbi összesítésben mutatták be: — tüzérségi fegyverek: Dél-Afrika, Chile, NSZK, Olaszország, Belgium; — katonai repülőgépek: Franciaország, Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia, Brazília; — ballisztikus rakéfák: Franciaország, Szovjetunió, NSZK, Svájc, Svédország; — vegyi és biológiai fegyverek: NSZK, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia, Belgium; — nukleárisfegyver-program: NSZK. Franciaország, Svájc, Egyesült Államok, Ausztria; Megállapították, hogy az iraki hadsereg hagyomá­nyos fegyverzetének zöme a Szovjetunióból származik ugyan, de a legkorszerűbb haditechnikát Nyugat-Euró­pából és az Egyesült Államokból szerezték be. „A nyugati hadihajók legénységét aligha nyugtat­ja meg az a tudat, hogy alig két héttel Kuvait leroha­nása előtt Szaddám Huszeint a Nyugat még mérsékelt­nek tekintette. És az sem. hogy haditechnológiai fölé­nyük megnyirbálása nyugati segítséggel történt" — összegezte a tv-riport mondanivalóját a híradó műsor­vezetője. (MTI) Lakó-sokk Torony-trauma Indulatos környékbeliek az egyik, higgadt szakmai ér­veket sorolók a hivata'ös oldalon. A választási kampány nyitónapján SZDSZ—Fidesz-fejléces toborzócédulák a szé­keken, később a földön. A Kodály Téri Általános Iskola hétfő délutántól estélig a telefontorony építése ellen til. takozóktól vólt hangos. A Rókusi körút, Tópart ut­ca, Margaréta utca által be­zárt területre szánt regioná­lis telefonközpont terve in­dulatokat kavart a lakossági fórumon, ahol 40-50-en kép­viselték(?) a környék lakóit. A központ szükségességét senki sem vitatta, hiszen Sze­geden telefonhoz jutni lehe­tetlen. A tiltakozás, amelyről egyelőre nem tudni, hány ember véleménye is volta­képpen, a központhoz építen­dő 153 méter magas torony ellen szólt. Égi szimbólum Legelőbb Kálmán Miklós, a Távközlési Vállalat beru­házási igazgatóhelyettese be­szélt a szegedi telefonhely­zetről, és a központ szüksé­gességéről. A helykiválasz­tásról elmondta, hogy több helyszín közül döntöttek a mostani mellett — kizárólag szakmai szempontok szerint. A központnak ugyanis ott a helye, ahol a legnagyobb igényt kell kiszolgálnia. Ezért gondolkodtak kezdettől a harmadik körút vonalában. Elmondta még, hogy a központ nemcsak a szűk kör­nyéket látná el, hanem az egész város távbeszélő-háló­zatának fejlesztését segítené, sőt (éppen a sokat vitatott toronynak köszönhetően) a dél-alföldi régiót is bekap­csolná a vezeték nélküli táv­beszélő-rendszerbe. Nagy Csaba tervező egy felülnézeti rajzon mutatta meg, milyen is lenne az új központ, Stílusában föllelhe­tők lennének a környék haj­dani építészetére jellemző motívumok. A postai funk­ciókat ellátó kétemeletnyi épületkoszorú belső magjá­ban lenne a távbeszélőköz­pont, a Felszabadulás liget jelé nyitott oldalt zárná le a torony, amely 30y(30 méteres alapterületén 102 méter ma­gasságig állnak vasbetonból, ezen helyezkedne el az áttört szerkezetű, 51 méteres anten­na. Hozzátette, hogy ha akad vállalkozó, a torony kilátójá­val, presszójától idegenfor­galmat vonzó erő lehetne, az égbenyúló építmény Szeged új szimbólumává nőhetné ki magát. Kiss Lajos városi főépítész is szót kért, és cáfolta, hogy illegális helykijelölésről, vagy a rendezési tervtói el­ütő telepítésről lenne szó. (5 is szívesebben látta volna a központot (vagy legalább a tornyot) a városon kívül, de nincs oka kételkedni a táv­közlésiek szakmai érveiben. A városépítés kompromisz­szumok sorából áll, de az új központ megjelenésében és működésében sem zavarhat­ja a környékbelieket — ez utóbbi feltételt az elvi épí­tési engedély kiadásakor a Távközlési Vállalat is elfo­gadta. Félelmek A környékbeli lakókat azonban nem győzték meg az érvek. Több dolog is félel­met ébreszt bennük. Többek között attól is tartanak, hogy a monstrum sugárzása ve­szélyes az egészségükre. Vá­laszként megtudták, hogy a torony rádió- és tévéadást nem sugároz, a mikrohullá­mú sugárzás pedig negyed­része a káros értéknek (ösz­szehasonlításképpen: a la­kásban működő televízió na­gyobb sugárzást bocsát ki, mint a majdani torony). A torony összedőlésétől sem kell tartani, a tervezés és az építés során mindenre gondolnak. A délutáni nap­fényt körülbelül 15 percre veszi csak el az egyik oldal lakóitól, zajtalanul üzemel, ártalmatlan a környzetre. Megnyugvást ez sem hozott, a kétkedés megmaradt. Dobó János, a lakossági fórum szervezője, az infra­strukturális elmaradottsággal érvelt a torony ellen. Dr. Lippai Pál azt sérelmezte, hogy a lakosságot nem von­ták be idejében a döntéselő­készítésbe, valamint nem ál­lítottak alternatívát, megol­dási módozatokat. A lakók a telefonközpont helyett szívesebben látnának óvodát, üzleteket (netán áru­házat), uszodát a környékü­kön. Lakásaik leértékelődé­sétől is tartanak, de az épít­kezéssel járó kétves fölfor­dulásnak sem örülnének. A majd négyórás vitatko­zás végén senki sem érezhet­te magát nyerő pozícióban. A Távközlési Vállalat — ért­hető módon — védte saját érdekeit, hiszen a városon kívülre telepítés egyharma­dával növelné meg a 4-5 milliárd forintos beruházás költségeit. Dobó János alá­írásgyűjtést, tüntetést, szük­ség esetén bírósági pert he­lyezett kilátásba. A főépí­tész — hogy valamiképpen pontot tegyen a legjobb álló­(vagy méginkább ülő-) ké­pességet iá próbára tevő vi­ta végére — kompromisszu­mok keresésének ígéretével zárta le a beszélgetést. Kálmán Miklós, a Távköz­lési Vállalat beruházási igaz­gatóhelyettese külön beszél­getésre kért abból a célból, hogy álláspontját világosan kifejtse; — Nem tudom, kit képvi­selt az a negyven-egynéhány ember, és nem értem, mi el­len tiltakoznak! Európa sok városában állnak hasonló tornyok a legsűrűbben lakott környezetben. Nem igaz, hogy Bős—Nagymaros mó­don, szakmailag előkészítet­lenül választottunk és ter­veztünk. Voltak alternatí­vák! Több mint tíz helyszín került szóba, amíg — és ezt hangsúlyozom! — a tanács hozzájárulásával megkaptuk ezt a területet. Az volt a be­nyomásom, hogy a szakmai érvek semmit sem nyomtak a latban, a másik oldalon pe­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom