Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)
1990-08-30 / 217. szám
a DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 217. szám 1990. augusztus 30.,csütörtök Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Ki harácsol a kanyarban ? A „nagy lovag" és a nők — Hi történik a „szabad dákok országában" — Az iparosok jelöltje — Féléves mérleg — Lezsák: támadásra készül a régi rend Hazájában sok nagyszerű jelzőt aggatnak Szaddám Huszeinre, ilyen a „Nagy lovag" cím is; talán e^ért engedte meg, hogy az asszonyok és a gyerekek kiszabaduljanak a túszként fogva tartott külföldiek közül, hogy ne mondhassák rá: szoknyák mögé bújik. Az MDF prominens személyiségei szerint a régi rend hívei támadásra készülődnek (Lezsák Sándor), valamint — még az utolsó kanyarban — milliós nemzeti értékeket harácsolnak össze maguknak (Bethlen István gróf). Ha arra gondolok, hogy nemrégiben a kormány felállította a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottságot, miközben működött már e tárgyban egy parlamenti bizottság, továbbá vizsgálódik ilyen ügyekben a Számvevőszék, és szinte teljhatalmú lesz a Vagyonügynökség — megnyugszom; ha más nem, a számos bizottság bizonyára megmarad nekünk. Romániai szervezetek Nyugalmat kérnek Az Erdély északi részét Magyarországhoz csatoló II. bécsi döntés évfordulója alkalmából kedden több romániai politikai erő is felhívással fordult a lakossághoz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyilatkozatában emlékeztet rá, hogy az 50 évvel ezelőtti döntés — amelyet Erdély népeinek megkérdezése nélkül hoztak — komoly nyomokat hagyott az egész román nemzet tudatában, s hatalmas károkat okozott a két nép közötti együttélés elvének. „Mindenesetre a romániai magyar lakosság nyugtalanul tapasztalja, hogy egyes körök és szervezetek a bécsi döntés évfordulóját gyűlölet szítására akarják felhasználni országunk román és magyar lakosai, valamint Románia és Magyarország között, így próbálván megakadályozni a belső demokratizálódási folyamatot és a két ország közötti közeledést. Hamis információkat terjesztve egyesek megpróbálnak olyan benyomást kelteni, mintha Erdélyben általános feszültség uralkodna, mintha az itteni románok élete veszélyben forogna, s az erdélyi magyar lakosság fenyegetné a román állam érdekeit. Az RM/DSZ, a leghatározottabban elítéli ezt a félforgató kampányt" — szögezi le a nyilatkozat. Az évforduló kapcsán nyilatkozatot; adott ki a Nemzeti Demokratikus Párt is. Ebben a tragikus eseményekről való békés megemlékezésre szólította fel a románokat, s a kormány, valamint a helyi szervek határozott fellépését sürgette minden olyan megmozdulás megakadályozására, amely az erdélyi lakosság megosztásához vezetne. Felhívást adott ki Erdélyben állomásozó román hadseregcsoport is. A dokumentum egységre és nyugalomra kérte a lakosságot, leszögezve: a hadsereg nem fogja eltűrni a „szeparatista tendenciákat". (Rompres) rodottságot okozott az országban, mint amekkora a törvény elfogadása után esetleg keletkezne. A riadalmat a munkásőrség feloszlatásának sokkoló hatásához hasonlította. Meggyőződése szerint a földtörvény kielégíti a társadalmi igazságérzetet, mert földhöz juttatja a mezőgazdaságban dolgozókat E kérdést Lezsák Sándor szerint nem kíséri össztársadalmi elégedetlenség, miként azt bizonyos erők sugallják. A sajtótájékoztatón Bethlen István, országgyűlési képviselő, az MDF elnökségének tagja a vállalatok, szövetkezetek, intézetek politikai és vagyonátmentési kísérleteiről beszélt. Véleménye szerint a korábbi időszakban alkalmatlannak bizonyult vezetői- garnitúra menteni akarja, ami menthető, milliós nagyságrendű nemzeti vagyont kívánnak összeharácsolni, azt a maguk számára kamatoztatni. Arra kérte a sajtó képviselőit, hogy segítsék a kormányt: az ilyenfajta törekvések, üzletek ne jöhessenek létre, járjanak a végére a jogos vagy jogtalan lakossági bejelentéseknek. Ezzel összefüggésben közölte, hogy az MDF Bem téri székházában két héten belül panaszirodát nyitnak, ahol az effajta ügyek be jelenthetők. (MTI) Antall József Helsinkiben Antall József miniszterelnök szerdán délben az Európai Demokratikus Szövetség XIII. pártvezetői konferenciájára Helsink'be utazott. A Magyar Demokrata Fórum elnökeként várhatóan felszólal az „új Európával" foglalkozó kétnapos rendezvényen. A magyar kormányfő a tervek szerint találkozik Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel, Kalevi Sorsával, a finn parlament elnökével és Harri Holkeri miniszterelnökkel. Pártközi megbeszéléseket folytat likká Suominennel, a Nemzeti Koalíciós Párt elnökével is. A tanácskozáson részt vesz a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum delegációja is. Államigazgatási felügyelet alatt a konzervgyár Mire készül az MDF ? Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa szerdán megtartotta első ülését, s döntéseiről tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az igazgatótanács egyebek között elemezte a privatizációs program közeljövőben történő megindításának, illetve a vállalati tanácsok kötelező megújításának összefüggéseit. Bár a programban való részvétel meghatározó elve az érintett vállalatok közreműködési készsége, mindazon esetekben, amikor az átalakulás folyamata érdemben előrehaladt, az öncélúvá váló választások elkerülése érdekében élni kell az államigazgatási felügyelet alá vonás törvényben biztosított lehetőségével. (Folytatás a 2. oldalon.) A kormánykoalíció pártjai együttesen hasonló, vagy jobb eredményt fognak elérni a szeptember végi önkormányzati választáson, mint április 8-án, a parlamenti választások második fordulójában — jelentette be Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke a párt székházában szerdán tartott sajtótájékoztatón. Lezsák Sándor reményét fejezte ki, hogy a most következő választási időszak rendben lezajlik. Az ügyvezető alelnök leszögezte, hogy az MDF nem készül hangos kampányra, stílusa, miként korábban is, visszafogott lesz, elsősorban a helyi szervezetek támogatására helyezik a hangsúlyt. E törekvés jegyében az elmúlt hónapokban mintegy 80 helyi újság indult az MDF szervezésében, amelyek jelentós részt vállalnak a választási kampányból. A párt a megyeszékhelyeken választási központot nyit. A legtöbb körzetben önálló listán indítja tiszta múltú jelöltjeit. Az elismert szakemberek között nemcsak MDF-tagok, de pártonkívüliek is helyet kapnak. Lezsák Sándor tud olyan listáról is, ahol Fidesz-tagot támogatnak, az azonban sehol sem fordul elő, hogy az MSZP-vel kötnének szövetséget. Számos helyen természetes szövetségeseikkel, a kormánykoalíció pártjaival közös listát állítanak. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy most fokozott felelőséggel járó időszak kezdődik. Véleménye szerint a „rejtőzködő" kádári hatalom miatt-az MDF sok vidéki kistelepülésen még mindig ellenzékben van. A múlt rendszer maradványának képviselői ellentámadásra készülnek, minden maradék erejüket megpróbálják mozgósítani, hogy a békés átmenetben utolsó esélyüket kihasználják. Az ügyvezető alelnök szerint a félelem ennek ellenére sokat oldódott, de sok rémhír is lábra kapott. Ennek kapcsán Lezsák Sándor felderítetlen vidéki tűzesetekről beszélt, amelyek mögött esetleg szándékos gyújtogatás is feltételezhető. Az ügyvezető alelnök egy, a földtörvény tervezetét érintő kérdésre válaszolva annak a véleményének állott hangot, hogy a javaslat feletti vita sokkal nagyobb zavaA fegyverek visszanéznek Kínos feltűnést keltett és még kínosabb kérdéseket váltott ki Londonban az ITV kereskedelmi televízióhálózat hírszolgálatának exkluzív filmriportja, amely átfogóan dokumentálta, hogy a legutóbbi négy-öt évben miként jutott Irak hozzá a legfejlettebb nyugati haditechnikához. Minden valószínűség szerint birtokába került a brit Marcom cég vízalattifegyver-gyártó részlegében kifejlesztett, legkorszerűbb fenékakna is, amely most az Irak köré vont tengerzárat biztosító brit és amerikai hadihajókat veszélyezteti. Irak fő haditechnikai beszerzési forrásait — fegyverfajtákként osztályozva — az alábbi összesítésben mutatták be: — tüzérségi fegyverek: Dél-Afrika, Chile, NSZK, Olaszország, Belgium; — katonai repülőgépek: Franciaország, Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia, Brazília; — ballisztikus rakéfák: Franciaország, Szovjetunió, NSZK, Svájc, Svédország; — vegyi és biológiai fegyverek: NSZK, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia, Belgium; — nukleárisfegyver-program: NSZK. Franciaország, Svájc, Egyesült Államok, Ausztria; Megállapították, hogy az iraki hadsereg hagyományos fegyverzetének zöme a Szovjetunióból származik ugyan, de a legkorszerűbb haditechnikát Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból szerezték be. „A nyugati hadihajók legénységét aligha nyugtatja meg az a tudat, hogy alig két héttel Kuvait lerohanása előtt Szaddám Huszeint a Nyugat még mérsékeltnek tekintette. És az sem. hogy haditechnológiai fölényük megnyirbálása nyugati segítséggel történt" — összegezte a tv-riport mondanivalóját a híradó műsorvezetője. (MTI) Lakó-sokk Torony-trauma Indulatos környékbeliek az egyik, higgadt szakmai érveket sorolók a hivata'ös oldalon. A választási kampány nyitónapján SZDSZ—Fidesz-fejléces toborzócédulák a székeken, később a földön. A Kodály Téri Általános Iskola hétfő délutántól estélig a telefontorony építése ellen til. takozóktól vólt hangos. A Rókusi körút, Tópart utca, Margaréta utca által bezárt területre szánt regionális telefonközpont terve indulatokat kavart a lakossági fórumon, ahol 40-50-en képviselték(?) a környék lakóit. A központ szükségességét senki sem vitatta, hiszen Szegeden telefonhoz jutni lehetetlen. A tiltakozás, amelyről egyelőre nem tudni, hány ember véleménye is voltaképpen, a központhoz építendő 153 méter magas torony ellen szólt. Égi szimbólum Legelőbb Kálmán Miklós, a Távközlési Vállalat beruházási igazgatóhelyettese beszélt a szegedi telefonhelyzetről, és a központ szükségességéről. A helykiválasztásról elmondta, hogy több helyszín közül döntöttek a mostani mellett — kizárólag szakmai szempontok szerint. A központnak ugyanis ott a helye, ahol a legnagyobb igényt kell kiszolgálnia. Ezért gondolkodtak kezdettől a harmadik körút vonalában. Elmondta még, hogy a központ nemcsak a szűk környéket látná el, hanem az egész város távbeszélő-hálózatának fejlesztését segítené, sőt (éppen a sokat vitatott toronynak köszönhetően) a dél-alföldi régiót is bekapcsolná a vezeték nélküli távbeszélő-rendszerbe. Nagy Csaba tervező egy felülnézeti rajzon mutatta meg, milyen is lenne az új központ, Stílusában föllelhetők lennének a környék hajdani építészetére jellemző motívumok. A postai funkciókat ellátó kétemeletnyi épületkoszorú belső magjában lenne a távbeszélőközpont, a Felszabadulás liget jelé nyitott oldalt zárná le a torony, amely 30y(30 méteres alapterületén 102 méter magasságig állnak vasbetonból, ezen helyezkedne el az áttört szerkezetű, 51 méteres antenna. Hozzátette, hogy ha akad vállalkozó, a torony kilátójával, presszójától idegenforgalmat vonzó erő lehetne, az égbenyúló építmény Szeged új szimbólumává nőhetné ki magát. Kiss Lajos városi főépítész is szót kért, és cáfolta, hogy illegális helykijelölésről, vagy a rendezési tervtói elütő telepítésről lenne szó. (5 is szívesebben látta volna a központot (vagy legalább a tornyot) a városon kívül, de nincs oka kételkedni a távközlésiek szakmai érveiben. A városépítés kompromiszszumok sorából áll, de az új központ megjelenésében és működésében sem zavarhatja a környékbelieket — ez utóbbi feltételt az elvi építési engedély kiadásakor a Távközlési Vállalat is elfogadta. Félelmek A környékbeli lakókat azonban nem győzték meg az érvek. Több dolog is félelmet ébreszt bennük. Többek között attól is tartanak, hogy a monstrum sugárzása veszélyes az egészségükre. Válaszként megtudták, hogy a torony rádió- és tévéadást nem sugároz, a mikrohullámú sugárzás pedig negyedrésze a káros értéknek (öszszehasonlításképpen: a lakásban működő televízió nagyobb sugárzást bocsát ki, mint a majdani torony). A torony összedőlésétől sem kell tartani, a tervezés és az építés során mindenre gondolnak. A délutáni napfényt körülbelül 15 percre veszi csak el az egyik oldal lakóitól, zajtalanul üzemel, ártalmatlan a környzetre. Megnyugvást ez sem hozott, a kétkedés megmaradt. Dobó János, a lakossági fórum szervezője, az infrastrukturális elmaradottsággal érvelt a torony ellen. Dr. Lippai Pál azt sérelmezte, hogy a lakosságot nem vonták be idejében a döntéselőkészítésbe, valamint nem állítottak alternatívát, megoldási módozatokat. A lakók a telefonközpont helyett szívesebben látnának óvodát, üzleteket (netán áruházat), uszodát a környékükön. Lakásaik leértékelődésétől is tartanak, de az építkezéssel járó kétves fölfordulásnak sem örülnének. A majd négyórás vitatkozás végén senki sem érezhette magát nyerő pozícióban. A Távközlési Vállalat — érthető módon — védte saját érdekeit, hiszen a városon kívülre telepítés egyharmadával növelné meg a 4-5 milliárd forintos beruházás költségeit. Dobó János aláírásgyűjtést, tüntetést, szükség esetén bírósági pert helyezett kilátásba. A főépítész — hogy valamiképpen pontot tegyen a legjobb álló(vagy méginkább ülő-) képességet iá próbára tevő vita végére — kompromisszumok keresésének ígéretével zárta le a beszélgetést. Kálmán Miklós, a Távközlési Vállalat beruházási igazgatóhelyettese külön beszélgetésre kért abból a célból, hogy álláspontját világosan kifejtse; — Nem tudom, kit képviselt az a negyven-egynéhány ember, és nem értem, mi ellen tiltakoznak! Európa sok városában állnak hasonló tornyok a legsűrűbben lakott környezetben. Nem igaz, hogy Bős—Nagymaros módon, szakmailag előkészítetlenül választottunk és terveztünk. Voltak alternatívák! Több mint tíz helyszín került szóba, amíg — és ezt hangsúlyozom! — a tanács hozzájárulásával megkaptuk ezt a területet. Az volt a benyomásom, hogy a szakmai érvek semmit sem nyomtak a latban, a másik oldalon pe(Folytatás az 5. oldalon.)