Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-28 / 215. szám

1990. augusztus 28., kedd Sport — A helyzet 7 Kézilabda Melsongenbe utaznak Július közepe óta készül az új bajnoki idényre a Tisza Volán bronzérmes férfi kézilabdacsapata. Barabás Zsolt legénysége három hetet edzőtáborban töltött, ma este pedig négy mérkőzésből álló túrára indul a nyugatnémet Melsongenbe. Oláh Zoltán ügyvezető elnök tegnap szerkesztőségünkben beszámolt arról, hogy új szerzemények is utaznak a csapattal. Két romániai játékost sikerült leigazolnia „a Volánnak az aradi első ligás Strungul. ból. ezentúl tehát a jobb kezes átlövő Nagy Jenő és a beállósj Jantó Péter erősíti a közlekedési együttest. Még egy hír a Volán háza tájáról, a sokszoros válogatott Tenke Endre mégsem lesz idegenlégiós Spanyolországban, ugyanis a két klub nem tudott megegyezni a vételárban. Cselgáncs Nahóczky: junior EB? Nemzetközi felnőtt cselgáncsversenyt rendeztek Fonyódon, mely a junioroknak EB-válogató is volt, így aztán nagyon erős mezőny gyűlt össze a Balaton Kupára. A Szeged SC ifjúsági korú dzsúdósa Nahóczky Endre az ICO Kupa után Fonyódon is harmadik helyezést ért el a 65 kilogrammos felnőtt mezőnyben. Ha egy hét múlva Olsztyinban, és ezt követően a Kecskemét Kupán is bizonyítani tudja jó formáját, akkor komoly eséllyel pályázhat a junior EB szereplésre. Vetélytársa egyébként az IBV-győztes Illyés Miklós, aki jelenleg sérült. Született még egy fél szegedi siker a 60 kilogrammos súlycsoportban, ahol Martonosi Imre grazi színekben Szerdán a Napos úton versenyezve megnyerte a Balaton Kupát. Vajon hogyan került a válogatott Martonosi Grazba? Erre a kérdésre Vörös Zoltán vezető edző válaszolt : — Szakosztályunknak súlyos gondja van, ezért Imrének nem tudtunk állást biztosítani. Mivel a cselgáncsban igazán még nincsenek kialakult árak egy-egy versenyző igazolása után, ezért kénytelenek voltunk „elkótyavetyélni" egy felnőtt magyar bajnokot, aki most Ausztriában nyeri mérkőzéseit. A szomorú helyzet ellenére a dzsúdó szellemének megfelelően nem adjuk fel a harcot, folytatjuk a szponzorok és a lehetőségek keresését szakosztályunk fenntartása érdekében. * Junior salakmotorosok randevúja A „B" csoportos csapatvilágbajnoki futam és az osztrák—magyar párosbajnokság után a nyári idény harmadik salakmotoros versenyét rendezi meg a Tisza Volán a Napos úti pályán. Szerdán délután 16 órakor az OB Il-es egyéni junior bajnokság harmadik fordulójában a hazai menők közvetlen utánpótlását jelentő 21 éven aluli vaspapucsosok csapnak össze. A sportág négy vidéki bázisa Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc és Szeged — egyaránt legjobb juniorversenyzőit szerepelteti a szerdai bajnoki fordulóban. A legnevesebb résztvevő a miskolci színekben induló Böszörményi Zsolt, aki a junior világbajnokságon a kilencedik helyen végzett. Nem rendszer — módszerváltás A bolsevizmus üldözöttje Sok levelet hoz naponta a posta. Vannak köztük érdekesek, kevésbé érdekesek, névvel ellátottak és névtelenek, szitkozódok és dicsérők. Egy névvel írott, érdekesebb kategóriájú levélből idézek, ami arról tanúskodik, hogy némelyeknél nem rendszer, hanem módszerváltás következett be. I Tisztelt Szerkesztőség! „Nevem: Turzai József. Foglalkozásom: autószerelő. Tisztelettel kérem a szerkesztőség vezetőjét, hogy szíveskedjenek. személyes meghallgatásomat biztosítani — a televízióval együtt. Továbbá szíveskedjenek a közvélemény elé tárni írásos panaszos levelemet az újságban: Leközölni! Mit élünk? Demokráciát? Amely polgári demokrácia? Vagy párti de_ mokrácia? Amely ugyanaz a bolsevik kommunista diktatúra, amely negyven éven keresztül az embereket kegyetlen bánásmódban, elnyomásban és különböző retorziók, szankciók alkalmazása mellett az eltiprásba éd az embertelen megaláztatásba kényszerítette. Ha rendszerváltásról beszélünk, akkor teljesen tegyük félre a múltat! És minden irányzatban új vezetés legyen! Engem 1990. június 15-én letartóztattak autólopás gyanújával, mert lopott gépkocsit szereltem. És már voltam igazságtalanul elítélve ilyenért! Én nem vagyok nyomozó, hogy a kuncsaft autójának a forgalmi engedélyét elkérjem, hogy nem lopott kocsit javítok vagy szedek szét? Miért ugyanazok a kommunista időbeli bírók, ügyészek, rendőri szervek tartanak engem fogva, ítélnek el? Ha jogállamban és demokráciában élünk, miért nem hoznak új törvényeket erre vonatkozóan is?'Hogy ne bolsevik, véres szájú, ávós kommunista bíró, ügyész ós nyomozók fosszanak meg szabadságomtól és jogaimtól! Kérem a T. Szerkesztőséget, hogy írásom úgy a Parlament felé, a minisztériumok felé, a közvélemény felé továbbítani szíveskedjenek, valamint az önök, szerkesztőségük által leközölni az újságban!" A levelet nem teljes terjedelmében idéztük, de a rövidítés nem csorbítia a tartalmat. S mit tehet ezek után egy felelősségteljes újságíró? Megkeresi a levélírót. Lelövöm, aki az utamba kerül — Na, végre egy jó hír! — fogad a rendőrségi fogdában a 26 éves Turzai József, mikor megtudja, a szerkesztőségből érkezett látogatója. Éhségsztrájkot, ígérete ellenére, nem folytat, ám egyszer már fölvágta az egyik erét, tiltakozásképp fogva tartása ellen. Amikor leülünk beszélgetni, hosszan sorolja jogtalan letartóztatásának történetét, s elmondja: eLső beismerő vallomását erőszakkal csikarták ki belőle, megverték a rendőrök. — A bíróságon is előadtam a problémámat — a bíró azt mondta, „nem érdekel", nem enged ki. Kérdem, mér nem enged ki? Aszongya, mer tartani kell a bűnismétléstől. Mondom, ha most lesittelnek ártatlanul, két év múlva kimegyek, semmim nem lesz, akkor nem kell bűncselekményt csinálnom? Géppisztollyal fogok minden egyes köcsög bírót, ügyészt, rendőrt kinyírni, mer ilyen piszkos módon járnak el velem. Ami. kor nem ettem, akkor elvittek pszichológushoz. Mondom, ne pszichológushoz vigyenek, nem vagyok én dilis, normálisabb vagyok, mint akármelyik nyomozó. Aztán megmondtam, a továbbiakban nem vagyok hajlandó vallomást tenni, nem vagyok bűnös, nem követtem el semmit. Aztán mondják nekem, örüljeik, hogy a leg. modernebb börtönbe vagyok itt, hát üljön be harminc napra, aki azzal rágalmaz. hogy bűncselekményt követtem el. Köztudott, hogy nem nagydolog ma már géppisztolyt szerezni, veszek egyet, s aki az utamba kerül, lelövöm. — Volt már büntetve? — Voltam. — Mi miatt? — Volt már borcsalásom, jármű örJcényesi elvétele, okirat-hamisítás, ilyenek. — Mesélje el, hogy történt ez a mostani autóügy. — Én csináltam autókat, de otthon. Vállalatnál soha nem dolgoztam már kiskaromban ezt a társadalmat megvetettem, a megfogadtam, hogy ennek a büdös, szemét államnak nem dolgozok. Dolgoztam egyéni gazdánál, szőlóskuláknál, maszek szerelőnél, sofőrködtem s velem mindenhol meg voltak elégedve. Aztán ezután jött, hogy hoztak nekem autókat, amiről kiderült, hogy lopott, aztán engem jöttek izélgetni, s lettek ilyen ügyeim — Ha már voltak zűrös ügyei, nem kellett volna óvatosabbnak lenni ezeknél a „szereléseknél"? — Tán kellett volna, de mit mondjak, kellett a pénz is. Egyszer is hoznak egy 1200-ast. hogy csináljam meg. Mondom, Jászítsenek 6-8 ezer forintot, mert hengerfejes, erre azt mondja a koma: Tudod mit, Doki — mert így hívnak ott —, ezerötér neked adom. Mit tehettem, adtam neki ezerötöt, másnap már ott voltak a rendőrök, hogy lopott volt a kocsi. Hát honnan tudjam én azt? Megfogtam a kaszát, azt mondtam a rohadt kö. csög rendőröknek: Most takarodjatok ki, míg éltek, mer egyesével nyírlak ki benneteket. Akkor a tájékomra se jöttek. Csak most, ezek a szegedi gyökerek. — Ha ezek után a társai nem az ártatlanságát bizonyítanák, magára vallanának, és ezért elítélik, mit tenne? — Mit? „Csikágót" csinálok! Szerelni, vagy szétszerelni Turzai József 1979-ben volt először büntetve, azóta hétszer volt összeütközése a törvénnyel. Felnótt korát kisebb-nagyobb megszakításokkal börtönben töltötte, legutóbb idén június 4-én szabadult A rendőri megállapítás szerint (amit — a továbbiakkal együtt — a bíróság vizsgál majd, valós-e vagy sem) még aznap autót lopott a börtön közelében, el is fogták, de nem tartóztatták le. Ezután Szegedre helyezte át működési színterét: négy további autót — köztük egy állami renctezámút is — lopott, három bűntársával együtt A járműveket Turzai testvérének Bácsi megyei tanyájára vontatták, s annak! környékén szedték darabokra, s alkatrészként értékesítették. Az ügyben két autószerelő is szerepel, akik aprópénzért vették meg az autók daj rabjait Hogy tudtak-e arról: lopott részeket vesznek, vagy netán a „kommunizmus áldozataiként", ók is ártatlanul kerültek a perbe — még tiseztázásra vár. Bár nehéz azt gondolni, hogy 150-200 ezer forintos értékeket 20 ezer forintért árulnak, nem gyanús valami... Turzai azt mondja: szerelték az autókat. Igen, szerelték — szét, a kunsági nemzeti park területén. Bár, ki tudja, ha ez volt a megbízó kérése...? Mindenesetre, a 26 éves férfi lerobbant tanyája, ahol egészen primitív körülmények között élt. nem arra enged következtetni, hogy egymilliót (amennyit durván az autók érnek) lopott nemrégiben. Inkább lehetséges: ezt az embert, a „szerelőtudását" valaki(k) nagyon kihasználták). A rácsos cellák mellékhelyiségében nemrég levelet találtak Turzai József írásával: „Tibi, tagadj le mindent, mondd, hogy vertek, s azért vallottál. Én is tagadok. Tarts ki, s akkor hamar kikerülünk innen!" Balogh Tamás Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége — Marosvásárhelyről (6.) Bizottsági jelentés 2. Figyelemre méltó tényként kell elkönyvelni, hogy a két közösség több órán át nyilvánított véleményt anélkül, hogy egy-i más között tettlegességig fajult volna* a dolog. Az erőszakos cselekményekre föltehetően azért került sor. mert a délután folyamán újabb, felfegyverzett tüntetők érkeztek a helyszínre. A falubéli parasztokat (nevezetesen, a HODÁKRÓL érkezetteket) tudatosan félemlítették meg, és riasztották telefonhívások útján. Ugyanakkor kétségtelen, hogy azoknak a hodáki parasztoknak az újbóli megjelenése, akik az előző nap részt vettek az RMDSZ aktivistái ellen lefolytatott agreszszióban, kiváltotta a magyarok haragját E) A BEKÖVETKEZETT INCIDENSEK KÖVETKEZMÉNYEI Az összetűzések hevessége és következményei rádöbbentették a főszereplők egy részét — igencsak megkésve —, hogy korábban túl messzire mentek. Március vége óta említésre méltó inci. denaeket nem jeleztek. Felülkerekedni látszik a kedélyek lecsillapodása, ugyanakkor viszont az események mindkét fél álláspontját radikalizálták. A kormány részéről kiküldött vizsgálóbizottság megalakítása kezdetben alapvetően kedvező fogadtatásban részesült. Ej a bizottság a helyszínen munkálkodott, és több olyan közös összejövetelt szervezett március végén, melyek során kísérleteket tettek a felek (nevezetesen a VATRA és az RMDSZ) nézeteinek közelítésére. Ennek a bizottságnak a munkáiában részt vesz MINZATU úr a republikánus párt elnöke, COCHINESCU úr, bukaresti helyettes főállamügyész ég DIAMANDESCU úr, rendőrfőnök. ' A bizottságnak 1990. április 27-éig kellett volna jelentését benyújtania, amit vi_ szánt nem cselekedett meg. A további rendőri éa igazságszolgáltatási következmények megtétele, úgy tűnik, többé-kevésbé a bizottság jelentésétől függ. Ennek ellenére, mégiscsak került sor letartóztatásokra a Marosvásárhely körüli falvakban. A letartóztatottak igen jelentős része cigány származású. IV. ZARÓ KÖVETKEZTETÉSEK Ha magyarázatot kívánunk találni az Erdély területén március hónapban kirobbant incidensekre, elkerülhetetlenül figyelembe kell vennünk a konfliktus történelmi okait, jól fel kell mérni azokat a reményeket, amelyeket CEAUSESCU bukása ébresztett a kisebbségek körében, és értékelni kell annak a zavaros és igen feszült politikai helyzetnek a következményeit, melyben az ország leledzik. Az RMDSZ ereje és aktivistáinak érezhető türelmetlensége, akik helyzetük azonnali. késedelem nélküli javítását óhajtják anélkül, hogy világosan megmagyaráznák, bogv követeléseik meddig terjednek kétségkívül szerepet játszott a fentiekben ismertetett eseményekben, Ugyanakkor viszont a manipuláció és a hamis információk terjesztése igen alaposan hozzájárult az erőszakos cselekmények kibontakozásához Az RMDSZ aktivistái ellen március 19én a románok által elkövetett agresszív cselekmények, valamint a március 20-i tüntetés elfajulása minden kétséget kizáróan provokáció eredménye volt. Hasonlóképpen kétségbe lehet vonni a gyógyszertárban márciusi 16-án bekövetkezett incidensek spontán jellegét is. A helyi irányító szervek kivárásra játszó alapállása, kezdve a rendőrségen és a katonaságon, mindenképpen meglepő. A VATRA ROMANEASCA szerepe több mint kétértelmű. Noha maga számára tilt mindennemű politikai tevékenységet, a VATRA ROMANEASCA szinte mindenhol jelen van; ezeken a helyeken nyilvánosan hangoztat kifejezetten nacionalista elveket, és hívei közé számítja a régi rend káderállományának tagjait, de még a „Securitate" tagjait is, akik ezen a kerülőúton szeretnék ismét megragadni azt a hatalmat, melyet kicsúszni éreznek kezeik közül, és éppen a fenti eseményekre való hivatkozással kívánják igazolni egy rendőri-katonai gépezet újraélesztésének (vagy éppen fenntartásának?) szükségszerűségét. Mindenesetre elengedhetetlenül szükséges, hogy teljesen fény derüljön az események eredetére, összefüggés-láncolatára, és azokra a személyekre, akik mindennek kiváltói voltak. A lehető legrosszabb dolog a titkolózás lenne. Jelentésünk célja az; hogy hozzájáruljon a fátyol föllebbentéséhez. Döntő fontosságúnak tartjuk a vizsgálóbizottság je. lentésének késedelem nélküli publikálásét, és hogy mielőbb létrejöjjön a párbeszéd az állam és a kisebbségek képviselői között. A jelenlegi helyzet fenntartása valóban feljogosít minden félelemre. A szemtől szemben álló közösségek kölcsönösen rettegést keltenek a másikban. Sikerült a félelmet elhinteni. Egy olyan, kiegyensúlyozott tájékoztatási rendszerrel kellene ezt a légkört felváltani, mely alkalmas arra. hogy széles körben ismertebbé tegye a kisebbségek elvárásait. Ugyancsak szükséges olyan állandó, helyi szintű fórumok létrehozása isi, amelyek lehetővé teszik majd a párbeszédet. Mindezzel párhuzamosan, parancsoló szükségszerűség a kisebbségek jogainak világos, magában az alkotmányban történő megfogalmazása. A szóban forgó jogok valódiságának mércéje azonban csak az lehet, hogy a román állam milyen garanciákat nyújt gyakorlásukra. .._ Romániát már rábírták a múltban arra, hogy ezeknek a jogoknak egy részét különleges egyezmények, alaptörvények kereté, ben elismerje (1919-ben, 1938-ban...), mindennek azonban meglehetősen szerény gyakorlati kihatása mutatkozott. Ez a tény ismételten kiemeli a garanciák, nevezetesen az intézményes garanciák jelentőségét, valamint annak a helyi munkának a fontosságát, melyet el kéli végezni annak érdekében, hogy a felvetődő nehézségek elhárítására a legmegfelelőbb megoldáshoz lehessen folyamodni. A románoknak annál ia inkább meg kellene érteniük a kisebbségi jogok biztosításának szükségességét, mivel ők maguk rendkívül érzékenyek a Szovjetunióban élő moldáviai honfitársaik problémáival kapcsolatban . Nem kétséges azonban, hogy a romániai magyar kisebbség problémáinak megoldása mindenekelőtt egv valóban demokratikus rendszer létrehozásán keresztül érhet célhoz. Magyarországnak és Romániának egyaránt tartózkodnia kell mindennémű nacionalista megnyilvánulástól, az olyanoktól, amelvek képesek a múltbéli keserűségek úijáélesztésére és a feszültségek fenntartására. A kívülálló államoknak és. a nemzetközi szervezeteknek az a dolguk. hogy éberségükről tegyenek tanúbizonyságot. Különösen vonatkozik ez az emberi jogok bizottságára, melynek következetesen figyelemmel kell kísérnie n romániai kisebbségek helyzetének alakulását, és nyomon kell követnie mindazokat az intézkedéseket, amelyek biztosítani hivatottak jogaik gyakorlását. Bizonvos mepiegvzések talán ebben a formában túlzottan borúlátónak minősülhetnek. uevanakkar viszont semrmkétrsen sem szabad alábecsülni a magyar kisebbség raját lövője fölö»t érzett aggodalmának: legitim voltát, miközben a menekülők Magyarországra áramlásának folvtatódása ugyancsak védelmük szükségességére irányítja rá a figyelmet. Fordította: Csernus Sándor •iiiiim miirn (Vé0t)