Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-23 / 210. szám

1990. augusztus 23., csütörtök A helyzet 3 Hírek a világgazdaságból A világgazdaság növekedési üteme már tavaly is lassult, az idén még tovább vészit dinamizmusából. Az ENSZ World Econorrüc Survey 1990 címmel közzétett tanulmányában úgy véli. hogy a világgazdaság teljesítménye a tavalyi 3,5 százalékos növekedést kővetően az idén. már csak 2,2 százalékkal nő. (1988-ban a növekedési ütem még 4,4 százalékos volt.) Miközben Nyugat-Európában a következő években folyamatos, 3,5 % körüli gazdasági növekedési ütem, várható, addig Kelet-Európában, beleértve a Szovjetuniót is, 1990-ben több mint 1 százalékos visszaesésre. 1991-ben pedig egy helyben topogásra kell számítani. A tanulmány készítői szerint tovább erősödik a tőke fejlődő országokból a fejlett ipari államokba történő áramlása: tavaly a nettó töketranszfer 32 milliárd dollár volt, 7 milliárd dol_ lárral több, mint 1988-ban. A kelet-európai országok piacgazdálkodásra történő átállásénak támogatására a tanulmány készítői közép-európai fizetési unió létrehozását javasolják. (APA) * Még legalább tíz évbe beletelik, amíg a kelet-európai országokban létrejön az igazi piacgazdaság — jelentette ki bécsi sajtóértekezletén Kari Dittrich, a Bécsi Kereskedelmi Kamara elnöke, magyarországi tárgyalásairól hazatérve. A KGST-tagországok gazdaságának 40 évi kötődése a Szovjetunióhoz olyan struktúrákat teremtett, amelyeket nem lehet egyik napról a másókra felszámolni — mondta. (APA) * A Szovjetunió földgázt szállít majd Dél-Koreába egy Észak-Koreán áthaladó gázvezetéken. A közös szovjet—délkoreai beruházásban kiaknázandó Szahalin-szigeti gázmezők mintegy 30 évre biztosítják majd a dél-koreai szükségleteket. Az Észak-Korea területén lefektetendő vezeték jó lehetőséget nyújt arra, hogy bővüljenek a gazdasági kapcsolatok a két Korea között — jelezték dél-koreai üzleti körökből. (AP—DJ) * Az NDK az év végéig tízszeresére növeli az NSZK-ba vezető telefonvonalak számát, hogy felszámolja a két német gazdaság egyesítése útjában álló egyik fő akadályt, a távközlési kapacitáshiányt — jelentette be a keletnémet posta. Az NDK legfontosabb körzeteit bekapcsolják a nyugatnemet rádiótelefon-hálózatba is 1991 végéig, s megteremtik a műholdas adattovábbítás léhetőségét is. (Reuter) * A Toyota 1966-os Corolla modellje bizonyult azi eddigi második legnépszerűbb autómodellnek a világon, a Volkswagen bogárhátúja után. A japán autógyár bejelentette, hogy június végéig 15 millió 40 ezer 200 darab készült el ebből az autóból, vagyis 33 ezerrel több. mint a Ford híres-nevezetes T-modelljéből. Japánban 4, a szigetországon kívül pedig 13 telephelyen gyártják. A Coroila rendkívül népszerű Japánban, ahol 1986 óta vezeti az el. adási statisztikát, de jól ismert másik 150 országban is. A külsőleg hagyományos kinézetű autót általában 1500 köbcentis motorral szerelik feL Jelenleg már a hatodik generációjának gyártása folyik. A hír nem szól arról, hogy vajon addig tervezik-e gyártani a Corollát, amíg meg nem döntik a bogárhátó 40 milliós rekordját? (AFP) Céljellegű állami kölcsön Állami fizetési kötelezvények és kincstárjegyek kibocsátásába kezdett a szovjet pénzügyminisztérium. Ezen értékpapírok közül az egyik egy céljellegű államkölcsön, amelyet az állam 1993-ban kezd különböző, jelenleg hiánycikknek számító tartós közszükségleti cikkek (pl. személygépkocsik, minitraktorok, motorkerékpárok, színes tv-k, video-magnetofonok, hűtőszekrények, személyi számítógépek stb.) vásárlásának garantálásával törleszteni. Egy-egy kötvény ara megegyezik a megfelelő termékével. A most első ízben kibocsátott kincstárjegyekért kapott összeget viszont egészen más célra — az 1954— 1956 között jegyzett államkölcsönök visszafizetésére — fordítják. Ez az intézkedés a lakosságnak az államkölcsönök iránti bizalmát hivatott helyreállítani. Az 50-1000 rubeles értékhatárok között kibocsátott kincstárjegyekre 5 százalék kamatot fizetnek. E befektetési forma azért is vonzó lehet, mert szükség esetén készpénzkölcsön fedezetéül is szolgál. Végül pedig a legfontosabbról, az 1990-ben kibocsátott államkölcsön kötvényekről, amelyek a 60 milliárd rubeles költségvetési deficit fedezetét fogják biztosítani. A 10 ezertől 1 millió rubeles címletben kibocsátott értékpapírokból csak vállalatok és szervezetek vásárolhatnak. Az utóbbiak az értük járó 5 százalékos kamatot nyereségalapjukban tarthatják nyilván. Ezek az intézkedések elsősorban a szovjet költségvetés és hitelrendszer rendbetételét szolgálják. Megjelenésüket azonban a közgazdászok egy része mégis bizonyos pesszimizmussal fogadta. A költségvetési hiány vállalati forrásokbol történő csökkentése ugyanis szerintük csupán egy könyvelési manőver, amely nem képes megoldani a ma forgalomban levő, és árúk hiányéban a piacra igen nagy nyomást gyakorló „fölösleges" pénz kivonásának problémáját. Lázár Mihály felvétele Az első saját gyártmány, a rendfelszedő pótkocsi A sándorfalvi „hörcsögök" A Hódgép a tipikus magyar nagyvállalat sorsát élte köbméteres után a 16-ossal és éli meg. Leosztott feladatok, kizárólag szocialista és bel- is kirukkolunk jövőre, földi piacra szánt termékek, nagy szériák jellemezték. A Emellett most tervezzük az mezőgépprofil szakosítása során a nagyüzemi zöldségbeta- 1 tonna körüli kisteherkokarító gépek kerültek a vásárhelyi székhelyű céghez, s a csíkhoz szükséges utánfutót közúti szállítóeszközök gyártását át kellett adniuk az arra és pótkocsit. Kereskedelmi kijelölt társvállalatnak. A nagyüzemi zöldségtermesztés tevékenységünket bővítennem bizonyult versenyképesnek a kistermeléssel szemben, dó nyugati erő- és munkaigy ezekből a gépmonstrumokból is egyre kevesebb talált gépek behozatalára is válgazdára, utóbb a szocialista piac is minimálisra zsugoro- lalkozunk. Az indulással addott. A nyolcvanas években már látszódott, mélyreható dig várunk, míg a szociálisváltozások nélkül elkerülhetetlenül munka nélkül marad- ta gépimport doLLárelszámonak. Előbb Makón ós Szentesen önálló gyárakat alakítottak íású lesz. Árakban csak ákki, majd Dorozsmán és Sándorfalván jöttek létre egysze- kor leszünk „versenyképemélyes káefték. A sándorfalvi gyáregységre került utoljára sek"sor, ez év elejétől cserélhették le a Hódgép-táblát a Trans- ~ Ezek az anyagigényes metál K/f.-jével. termékek hogyan készíthetők gazdaságosan itt az AlOroszvári Ferenc ügy ve- nak, akik nem voltak képe- földön? zető igazgató 1988-ban ke- sek a magasabb minőségi — Minőségi munkával, a rült ide, de 26 éve a Hód- követelményeknek eleget nyugati vevő igényes. Emelgép jogelődjénél kezdett, tenni, illetve nem vállaltak lett a „kézműves", haladatmint fizikai dolgozó, s ezt semmiféle pluszmunkát, lan munkát igyekszünk célkövetően több középveze- Ugyanakkor érettségizett gépekkel kiváltani. Autotői posztot ellátva szerezte szakmunkásokat vettünk fel. mata lángvágót ós tárcsafűmeg azokat az ismereteket, — Mit készítenek itt? részt vásároltunk, s házilag melyeknek birtokában el- — Kapacitásunk hetven készítettünk, egy gázkemenvállalhatta az önállósodott százalékát a Hódgépen ke- cét és vonal hegesztőt, egység irányítását. Arra resztül a német Kögel cég- — Hogyan volt minderre voltam kíváncsi, vajon ez nek szállított kamion csere- pénz? a pár hónap elég volt-e az váz adja. Tavaly hétszázat — Igyekeztünk mindent a irányváltásra. gyártottunk, idén ezerkét- legkevesebből kihozni. Pél— Először, még tavaly az százra van szerződésünk, dául a vonalhegesztőt 8-10 önállóság tárgyi és szemé- Most tárgyalunk egy olyan millió forintért kaptuk vollyi feltételeit teremtettük üzletről, melynek kereté- na meg, mi 150 ezerből öszmeg. A gyártmányfej lesz- ben Olaszországba is eljut- szehoztuk a számunkra téstől kezdve, a számvite- hat ez a termékünk. A ha- megfelelő formában, len keresztül a kereskedel- zai vevőknek a zöld- és Az elmondottakból úgy mi apparátusig mindent szálastakarmányok begyűj- tűnik van fantázia ebben az most kellett megszervezni, tésére alkalmas Hörcsög tí- üzemben megértették, s Felsőfokú képesítésű és pusú rendfelszedő pót- továbbra is 'kutatják a megnyelveket beszélő kollégá- kocsi továbbfejlesztett él heteshez szükséges munkát vettünk fel. Tizenkét változatát kínáljuk. Gon- kát. Ami napjainkban nem embernek megszüntettük a dolunk a farmergazdaságok is kis teljesítmény. munkaviszonyát, olyanok- igényeire is, így a 26 és 35 T. Sz. I. He essen térdre ez a nép (1.) Osztozkodás a földön Azt már valamennyien tudjuk, lapunkból is, hogy három párt paktumaként megszületett a kormány termőföld-tulajdonjogi rendezésről szóló törvénytervezete. E témában, mivel alapvetően érinti az egész magyar nép érdekeit, már korábban is, napjainkban is, de még sokáig számíthatunk vitára, az érvek és ellenérvek felsorakoztatására, pártok, különböző érdekvédelmi szervezetek és nem utolsósorban a gazdálkodók részéről. Miért nem nyugszanak, nyugodhatnak meg a kedélyek, mikor pedig ez a program már nem csak a kisgazdáké, hanem a koalíciós kormányé? Megtisztult a szélsőségektől, 8 deklarálja azt is. hogy nem kerülnek hátrányba a valódi szövetkezetek. és a téeszekben dolgozó földnélküli tagságot is földhöz juttatni akarja? A törvénytervezet célkitűzése, hogy elfogadásával olyan agrárpolitikát teremtsen, amely a szociális piacgazdaság követelményének megfelelően elsősorban a természetes személyek magántulajdonán alapul, a termőföld azoknak a tulajdonába kerül, akik megművelik. A tulajdonrendezés egyúttal lehetőséget nyújt azoknak a személyeknek a rehabilitációjára, akik 1947. december végéig saját földdel rendelkeztek, továbbá mindazoknak, akik a kötelező tóldfelajánlás, földmegváltás s a kulákperek során alkalmazott földelkobzások miatt méltánytalanságot, igazságtalanságot szenvedtek. Senki sem tudja : hogyan ? Az állami gazdaságok kezelésében, valamint a téeszek tulajdonában lévő földek közül termőföldtulajdont igényelhetnek azok, akik a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgoznak, másfél hektárig, térítés ellenében; a méltánytalanságot elszenvedettek, az elvesztett tulajdon mértékéig, de legfeljebb 100 hektárig, térítésmentesen; ezek örökösei, ha a föld hasznosítására kötelezettséget vállalnak; a mezőgazdasági alaptevékenységben nem dolgozó tsz-tagok másfél hektárig vehetnek földet; térítésmentesen kaphatják vissza a legeltetési bizottságok, közbirtokosságok, tejszövetkezetek a hajdani területeket; a fennmaradó termőföldből térítés ellenében a szövetkezeti tagok a másfél hektáron túlmenően is vásárolhatnak. Mindezek kielégítése után a fennmaradó tsz-tulajdonban lévő földek továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak, az állami gazdaságok kezelésében lévő földek pedig a jogszabályokban meghatározott kivételekkel, önkormányzati tulajdonba kerülnek. Elképzelhető, hogy ezt a törvénytervezetet már elfogadja a Parlament. Ám az is igaz, a nagyüzemek érdekképviseleti szervezetei hevesen vitatják az elképzelést; de be kell látniuk, tartalmaz annyi komprimisszumot, hogy megvalósítható legyen. A vita arra korlátozódik, hogyan is mehet végbe az állami, szövetkezeti tulajdonokból való átállitás a magántulajdonú termelésre. S ez az, amit senki sem tud e hazában, senki nem is sejthet, hiszen a magyar történelmet ismerve tiszta lelkiismerettel kijelenthetjük: itt még sohase volt igazságos földrendezés, földosztás, s most se tudjuk úgy véghez vinni, hogy egyes területeken és emberekben is ne okozzunk sérelmeket, megbántódást. Nemcsak arra gondolok — níiként legutóbb a MOSZ elnökségi ülése hangsúlyozta —, hogy éket verünk a szövetkezeti tagság különböző rétegei közé, s egyfajta röghöz kötöttség alakul ki a parcellázással; hanem inkább arra, hogy ennek a törvénynek, illetve rendszer- és termelési váltásnak az összes lehetséges következményeit lehetetlen kiszámítani. Azt se tudja senki, hány ember igényli vissza a földjét (tíz, százezer, a terület tizenöt-húsz százalékát?), olyan vegyes felmérések, elképzelések és tervezetek kavarodnak, amelyek összekuszálják és félelmetessé teszik a helyzetet. Gondoljuk meg, 40 év alatt mennyi, de mennyi változás történt a hazai agrár-társadalomban, agrárgazdálkodásban! Az ökörnyálas mező a múlté Nem az ismert tényekre — beruházások, oszthatatlan szövetkezeti tulajdon stb. — gondolok, hanem arra, hogy az 1947-es állapotokhoz képest egymillió hatszázezer hektárral kevesebb termőföld van. A lepusztult, lerobbant legelők hatszázezer hektárra rúgnak, és ne is említsük a különböző céllal beépített területeket, ipari kisajátításokat. Ennél is lényegesebb, talán az egész váltás motiválója: mennyit is változott az ember? Ki akar itt valóban gazdálkodni, farmer lenni, hosszú távon a földhöz kötődni, s nem úgy, ahogy a nosztalgiázó kisgazdák álmaiban az öröknyálas mező megjelenik, s nem is úgy, mint egyikük-másikuk fennen hirdeti: majd felállítanak két sátort a föld szélén, és apródonként megteremtik a szükséges termelési eszközöket. Ez így nem megy. A mai gazdálkodás: tudomány. És hogy mennyire támogatás-, és eszközigényes, arra a Közös Piac országainak mezőgazdasága is legjobb példa; nem úgy mint a hazai gyakorlat (csupán két ország van a világon, egyik a miénk), ahol támogatás helyett csak az el. vonás növekszik. Megperdülhet a dob A törvénytervezetnek, de még inkább a három kormányzó párt meganapodasanaK egyik kritikus pontja, a következő: „A célkitűzést (mármint a: termőföld-tulajdonjogi rendezést) az az alapvető körülmény indokolja, hogy az erőszakos módszerekkel kikényszerített szövetkezeti gazdálkodás évről évre fokozódó hatékonyság romlása miatt a mezőgazdasági ágazat csődhelyzetbe került, és ennen megszüntetesénez elengedhetetlen feltétel a tulajdonállapot rendezése". Ez. kérem, igy nem igaz, és a parlament sem fogadhatja el. A legújabb törvénytervezetben már tapasztalható is finomítás: „A tulajdoni állaDot rendezését a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának romlása is szükségszerűen megköveteli." Ezért tiltakoznak joggal az érintettek, hiszen ha más népgazdasági ágazatokban az egy főre eső termelési érték annyi lenne, mint a mezőgazdaságban, akkor 3-4 év alatt kifizethetné az ország az adósságát. A gazdasagok nagy részét alapjában véve a kedvezőtlen közgazdasági környezet rendítette meg, nem pedig saját felelőtlenségük, vagy hibáik. Akad persze olyan is. Ám azt se higgye senki, és olyan, álomban Be ringatózzon, hogy majd valamennyi parasztgazdaság, farmergazdaság vagy családi gazdaság diadalmámor közepette boldogul. Nem, erről szó sincs! Lehet azoknak is tönkremenni, és bizony könnyen megjelenhet majd a végrehajtó, és megperdülhet a dob a birtok felett. Sz. Lukács Imre (Folytatjuk.)