Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-03 / 191. szám

1990. augusztus 3., péntek Gazdaság 3 Hajógyógyászok névjegye Approbált munkahellyé vált a szegedi hajójavító üzem. Hogy mivé vált? Nem csodálom, ha nem értik. Jómagam sem tudtam először, mit takar ez a kifejezés. A/. idegen szavak szótára mindössze annyit árul el a szóról: helyeslést, jóváhagyást, megerősítést, engedélyezést jelent. Am hogy ki és mit helyesei, engedélyez, hagy jóvá, az megér egy kérdezősködést egy ilyen információ hallatán. A helyszín tehát a tápéi hajógyógyászat, ahol azonban már elég régen nemcsak gyógyítgatják a beteg bajókat, hanem vadonatúj úszóműveket is gyártanak. Ördög Sándor termelésirányító vezető elöljáróban a következőket mondja: — Profitálnunk kell abból a helyzetből, hogy immáron alkalmassá vált az üzem az önálló hajóépítésre. A továbblépés lehetőségeit kutatjuk. Miben rejlene ez? Természetesen a hajójavító is keresj a tőkés piacot gyártmányainak A termékek azonban nem készülhetnek akármilyen körülmények között. A tőkés vevőnek garancia kell arra, hogy jó minőségű árut kap a pénzéért. A nemzetközi gyakorlat szerint, egy approbációnak kell megelőzni az üzleti tárgyalások megkezdését, egy erre hivatott és elfogadott cég közreműködésével. Ez az alapja annak, hogy nyugati piacra dolgozhassunk. — Miként zajlik egy ilyen approbació? — Végül is egy komplett ellenőrzésről van szó, ahol felmérik, adottak-e különböző feltételek a megfelelő színvonalú termeléshez. Az újpesti hajójavító Tápét jelölte ki erre az approbáclóra, amelyet a hamburgi Germanischer Lloyd végzett el. Előírásaik szerint megvizsgálták a termelés irányítását, a vezetést, a munkaszervezést. Kiterjedt figyelmük az ellenőrzésre, a technológiai sor célszerűségére, a munkafegyelem betartására, a géppark műszaki állapotára. A mennyiségi és minőségi munkát sem tévesztették szem elől. És ami a legfontosabb, felmérték, mit tudnak a hegesztőink. Tizenhét ember munkadarabját meózták, és mindahányuk próbaalapja megfelelt a „GL" szerinti minőségnek. Azaz, nagyon jónak találták szakembereinket, akik nemcsak erkölcsileg zsebelhetik be ezt az elismerést, de pénztárcájuk is vastagabb lesz ezzel a minősítéssel. Tíz százalékkal nő ugyanis a jövőben az alapkeresetük. A Lloyd egyébként azt is megállapította, üzemünk nemcsak hajók, de más vasipari termékek, teszem azt konténerek kivitelezésére is alkalmas. A belépőt megkaptuk, a jogot megszereztük ezzel az engedélyezéssel a tőkés tárgyalótermekbe. Most már Újpesten a sor, hogy hozza az üzletet Szegedre ... Gombos Erzsébet Gabonagondok Ki nyer ma ? Az aratás a végéhez közeledik. Megyénkben 66 ezer hektáron körülbelül 320 ezer tonna búza termett. Míg tavaly a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 156 ezer tonnát vásárolt fel, addig az idén 70 ezer tonnára kötöttek szerződést. A tartózkodásnak mindkét oldalról mások az okai. A termelók szerint az étkezési búzára kialakított 5700 forintos ár nem tükrözi az energia, műtrágya. gép és egyéb, termeléshez felhasznált eszközök drágulásának mértékét. Aki teheti, szabadáras takarmányként értékesíti termésének jelentős részét, jelenleg 6100—6200 forint körüli nagybani áron. Azok a gazdaságok, amelyek elég erősek, kivárnak, s a számukra legelőnyösebb pillanatban lépnek a piacra. A GMV a lekötött menynyiséggel biztosítottnak látja a kenyémekvalót, s ehhez is igen nehéz előteremteni a szükséges hiteleket. Mi ve a tröszt megszűntével az export gazdaságossága vagy épp ráfizetéses volta a vállalat kockázata, „lesz ahogy lesz" alapon, készletre nem vásárol ilyen célból. Amire eddig vevő Yan, az 15 ezer tonna. A GMVnek a keveréktakarmánygyártáshoz is szüksége van búzára, de furán nézne ki, ha a takarmányért többet fizetne, mint az étkezésiért. Szép kis csapda. Az élet fog dönteni, idővel mégis rákényszerül-e erre a lépésre, vagy a termelők lesznek kénytelenek alább adni. Az meg egyenesen a jóslás kategóriájába tartozik, hogy mennyi takarmányra lesz szükség, amikor a baromfiés a húsipar az exporttámogatások lefaragása miatt bármelyik pillanatban padlóra kerülhet. Veszteségeit csökkentendő lenyomhatja a felvásárlási árat, de mivel az minimális nyereséget tartalmaz, az állattartók jutnak csődbe. Nem oly regen még úgy tűnt, aki exportra adja el a gabonáját, jól jár. Ment is a harc, ki fölözze le a hasznot. Mivel csak a belföldi szükséglet fölötti rész szállítható ki, az az úr, aki „keretet" kap. Az egy csatornából az idén kettő lett, az Agrjmpex és a GMVket megtestesítő Gabona Kft. Az Agrimpexes „vonalon" kereskedő szegedi Extra Cereália Gabonaforgalmi Egyesülés egyszemélyes apparátusát megtestesítő Kómár György ügyvezető igazgatót arra kértem, ismertessen meg e titokzatosnak tűnő biznisz részleteivel. — Az egyesülés tavaly augusztusban alakult, elsősorban gabonaexportra. Huszonhat téesz, a teeszszővetség és az Agrjmpex Rt. alkotja a tagok körét. Az egyesülés a szervezést es elszámolást egy százalék jutalékért végzi. A szövetkezetek tárolnak és rakodnak. Az Agrimpex elővásárlási joggal rendelkezik. Az első üzletünk, a tavalyi termésből az év elején kiszállított kisebb tétel után tonnánként több mint 8 ezer forint jutott a termelőnek. — Ogy tudom, most harmincezer tonna a keretük. Ezen is lesz extra haszon? — Az előjelek nem a legjobbak, a világpiaci ár igen nyomott. Tizenhatezer tonna az államközi megállapodásból adódó rubeles, tizennégyezer a dollárelszámolású tétel. Az utóbbi nagy részét is a Szovjetunióba szállítjuk. Százhúsz dolláros árat feltételezve, levonva az uszályos vagy vasúti szállítás, a berakodás, minősítés költségét, a Cereália és az Agrimpex összesen 3 százalékos jutalékát, s a negyedik negyedévi teljesítésig mutatkozó kamatterhet. 5600 forint marad a termelőnek a dollárexporton. A rubeles annyival jobb, hogy ezt most szállíthatjuk, jgy 6 ezer forintot kap a termelő, Ezekután érthetetlen a kormány csomagtervének az a része, hogy a 115 dollár fölötti ár 80 százalékát elvonja. Ha ez így van. semmi előnye nem marad annak, aki exportál, sőt, még a végén ráfizethet. — A szállításokkal hogy haladnak? — A vasúti mellett sz uszályos szállítást ís megkezdtük. Közel azonos a költségük, s mindkettőt érdemes igénybe vennj, hisz így duplán haladunk Vajúti kocsit, uszályt egyaránt korlátozott számban kapunk. T. Sz. I. Széf hulló gyarmatbirodalmak ? Válni készül a gumigyár Ügy tűnik, a példa ragadós. Néhány hónapja a Mino szegedi gyáregysége vívta ki önállóságát, s szakadt el a fővárosi — időközben csődbe jutott — anyavállalattól. Most a szegedi gumigyár, a „nagy" Taurus vidéki gyáregysége rukkolt elő írásban az önálló lábra állás gondolatával. Néhány éve, amikor magam is többször jártam itt, firtattam, miért az erős kötődés a pesti vízfejhez. Csak hallgatás, kitérő magyarázkodás volt a felelet. — A véletlen hozta úgy. hogy éppen 25 esztendős a szegedi gyár, amikor kezdeményezi az önállóságát — kezdi a beszélgetést a gyár igazgatója, Halmosi Károly. — Kinek az érdeke, hogy elszakadjanak a nagy Taurustól? — Nem is tagadom, elsősorban az itt és Makón dolgozó, közel ezer emberé Ogy gondoljuk, hogy a jövőben egy kisebb és rugalmasabb szervezetben eredményesebben tudunk majd dolgozni. — Mi volt az utolsó csepp a pohárban? •— kérdezem Bodó Mártát, a szakszervezet titkárát. — Régóta érlelődő gondolat ez. Sok-sok átszervezést megértünk már. A közelmúltban a nagyvállalat felkérésére egy nyugati cég átvilágította a Taurust, és erőteljes fogyókúrát javasolt. Szegeden az idén közel száz embert kellett nyugdíjaznunk, elküldenünk. Közben elképzelések jöttek-mentek, átszervezések váltották egymást. De semmi sem lett jobb. Egykor a harmadik legjobban fizető cég voltunk a megyében, ma már ezt nem mondhatjuk el. Az elszegényedéstől való félelem, a létbizonytalanság ide is befészkelte magát. Lépnünk kellett: a szakszervezet kezdeményezte, foglaljunk állást a nagyvállalattól történő elszakadásra. Az ezer szegedi és makói dolgozó kétharmada aláírta az elszakadásra vonatkozó kérvényt. — Mit ígértek a dolgozóknak? — Tulajdonképpen semmit. Egyelőre csak annyit, hogy saját gazdáink lehetünk:- Magasabb bért. jobb munkakörülményeket csak akkor, ha később, magunknak meg tudjuk teremteni. Nem ringattunk senkit sem abban a hitben, hogy az elszakadus után azonnal megugranak a fizetések. — Egyáltalán, tudni lehet-e. mekkora haszonnal dolgoztak eddig a szegediek? — Pontosan nem. Mérleget csak a nagyvállalat készített. De mi is számoltunk: ha nem vitték volna el az itt képződött nyereséget, akkor lényegesen jobb helyzetben lennénk. Két hete, a szakszervezet kezdeményezésére, megalakult a Szegedi Gumigyár Dolgozói Egyesülete is. Ma már mintegy ötszáz tagja van. — Miért ezt a formát választották? — kérdeztük Csányi Lászlótól, az egyesület vezetőjétől. — Ogy gondoltuk, a munkástanács intéz, ményét többen lejáratták az elmúlt hónapokban. Nem akartunk ellenszakszervezetet sem. Ez a forma, lévén jogi személy, sokkal nagyobb jogkörrel bír. — Mi az egyesület feladata? — A dolgozók folyamatos tájékoztatása mellett a szakszervezettel együtt el kívánjuk érni, hogy független Jegyen a szegedi gyár. Az önállósodás során képviselni akarjuk a dolgozók valódi érdekeit. Hogy ne azok húzzák a rövidebbet, akiknek munkája nyomán eddig jutott a gyár. Nem akarunk politikai kampányt folytatni. Ez gazdasági lépés, amely mindenkinek csak haszonnal jár. — A nagyvállalatnak aligha. Ok hogyan fogadták az ötletet? — Tárgyalásra hívtak fel bennünket, Pestre. Valószínű, hogy a nemrégiben kinevezett. új vezérigazgatónak is lesznek javaslatai. Többen a szemünkre vetik, hogy könnyű nekünk önállósodni, amikor a nagyvállalaton belül a legnyereségesebb tennék — a mélyfúrótömlő — a miénk. Csak azt felejtik el, hogy huszonöt évvel ezelőtt nem ezt a terméket osztottak le ránk. Negyed század alatt az itt dolgozók munkája .is hozzájárult, hogy ennek a termeknek ma jó ára van a világpiacon. — Kitől várnak segítséget? — Ügy érezzük, hogy ezt a harcot nekünk kell megvívni. Tájékoztatásképpen megküldtük az elszakadásról szóló levelet a helyi tanácsnak, az itt működő politikai pártoknak és az ipari miniszternek is. A levél tehát -elment. A vállalati tanácsnak harminc napon belül kell mpghoznia döntését Ha ez a szegedieknek kedvezőtlen lesz. akkor még fellebbezhetnek az Állami Vagyonügynökséghez. De elképzelhető — ha nem is könnyen — jogi hercehurca nélküli megegyezés is Bár... A vidéki gyarmatbirodalom széthullása mindenesetre megkezdődött. A szegedieknek akár sikerül. akár nem, a folyamat megállíthatatlan, (A fotókat Nagy László készítette.) Rafai Gábor