Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-01 / 189. szám

2 Olvasószolgálat 1990. augusztus 1., szerda Egy tál meleg étel Szegények konyhája Két nap éhezés. Utána kéretlenül húzódik össze a gyomor, kivédhetetlenül remegni kezd a váll, a kéz. Időnként hallucinációk jönnek, az elgyengülés a teljes bizonytalanság felé sodor. Este, alvás közben hátra nem, már csak hasra fordulni jó, a test által kifejtett nyomás csillapítja valamelyest a kínzó éhségérzetet. Két nap éhezés volt csak, próbának. Hogy tudhassam, milyen, ha valaki, bárki, bármi okból idejut, milyen érzést vált ki belőle, ha meleg étel jut a gyomrába. Csak remélni tudom, hogy még kevesen élték meg ezt, ezért mondom el, az érzé6 csodálatos. Finom, megnyugtató és álmosító rezgések futnak át utána az ember testén, kívánni és igényelni kezdi az egészséges és nyugodt pihenést, remegése megszűnik, biztonságérzete visszatér. Szegényedik többségében az ország. Egy szűk, de egyre növekvő rétege tengődik, vagy tán már arra sem futja. Az elesettek száma egyre nő. Az anekdotából ismert Róbert bácsi találmánya újra polgárjogot nyer: a városokban ingyenkonyhák nyílnak. Budapest, a nagy gyűjtőtábor volt az első. % e hónap elejétől Szegeden is ingyen jut meleg ételhez, napjában egyszer, aki rászorul. A szegények konyhájának szervezése a Vöröskereszt érdeme, a főzés megoldásában társra találtak a Kék Csillag étterem vezetőjében, csapatában. Frank Sándor, az étterem főnöke mondja el, hogy • városban életre kelt szolgáltatás egyelőre 100 főnek az ellátását biztosltja, s ez mindaddig tart, míg a Vöröskereszt által egyelőre biztosított, 600 ezer forintnyi adomány el nem fogy. Addig naponta az étteremben megfőzött, kiadós ételekből, minden este egytálételt, hétvégeken pedig egy komplett ebédet biztosítanak az előzetesen felmért helyzetű rászorulóknak. A konyháról gépkocsi viszi az ételt az Algyői Ifjúsági Otthonba, a Kállai Éva Nevelési Otthonba, a Március 8. Leányszállásra és a repülőtéri menedékhelyre. A vendéglő ezért a jótékony szolgáltatásért pusztán az alapköltségeket számolja fel, nyereséget nem kasszíroz. Ahhoz azonban, hogy a rászorulók hosszabb időn át megkaphassák ezt a segítséget, újabb adományokra lenne szükség. Aki, vagy amely közület élni kíván ezzel a lehetőséggel, az, illetve azok az OTP Csongrád megyei fiókjánál, a 289-98008-as. az ott található, a Vöröskereszt nevére szóló 42078-3-as egyszámlaszámon járulhatnak hozzá készpénzzel a további költségekhez. Az élelmiszert termelő vállalatok, termelőszövetkezetek pedig akár a Vöröskereszthez, akár közvetlen az étteremhez eljuttatott természetbeni adományaikkal segíthetik a vállalkozás kiterjesztését. Egy, a második világháborút, a nagy világégést megélt embertől hallottam, hogy a harcok befejezte után sok ember eladta volna magát, az élete hátralevő részében járó napi egy tál levesért. Eladásról ma szó sincs, de csak erről nincs, pedig, ha jól emlékszem, azóta nem dúlt e tájon pusztító háború,.. Czégény József Meddig általánosítanak? Tegnapi számunkban jelent meg Sandi István interjúja az MSZP szegedi vezetőivel, Meddig „kommunistáénak"? címmel. Koha Róbert, az MDF szegedi ügyvivője azzal jött be tegnap délelőtt a szerkesztőségbe, hogy az ő olvasatában kellemetlenül sok az általánosítás az interjúban; alanyai ugyanazt a hibát követik eL, amit ostorozni szándékoztak. A szegedi MDF-vezetŐ a következőkben foglalta össze véleményét: 1. A „kommunistázásról": az MDF, legalábbis a szegedi szervezet, sohasem keverte össze az ideológiát és az embert. Nagyon figyeltünk arra, hogy a rendszerváltás idején is tudjunk különbséget tenni a múlt rendszer bűnös és nem bűnös emberei között. Ezért nem tetszik nekem, ha mások viszont általánosítanak. Szemők Árpád szavai szerint aki most nem tagja az MSZPnek, az mind képmutató, mert vagy „leporolta népinemzeti gerincét", vagy úgy csinál, mintha „világéletében liberális lett volna". Ügy gondolom. Szegeden is sokan vannak, akik ezt kikérik maguknak. 2. Szemők „MDF-fóvárosnak" nevezi Szegedet, aminek én örülök, végtére nem akarjuk tagadni, hogy nagy választási győzelmet arattunk. De nem értem, miért beszél az MSZP fiatal elnöke az MDF szegedi hatalmának megtöréséről. Ki van itt hatalmon? Mondjon Szemők egyetlen példát arra, hogy bármely hatalmi ágban, bármilyen pozícióban a választásokon győztes párt emberével cserélték volna le a régieket! A hatalomváltás — mindenki tudja — még nem történt meg, az önkormányzati választásokat ezért sürgették a kormányzópártok. 3. Jó lenne, ha nem éledne újjá az az áldatlan vita, ami az első szabad választásokat követte, hogy tudniillik „Mitől győzött az MDF?", és honnan „sodródott" a szavazótábora. A mi célunk az, hogy városirányításra alkalmas emberek választódjanak ki, és nem az, hogy sehova se vezető pártviták, erőket felőrlő csatározások színhelye legyen Szeged. Mindössze ezért tartottam fontosnak, hogy fölhívjam a figyelmet: az MSZP helyi vezetőinek általánosító nyilatkozata ilyen veszélyeket is előidézhet. Ha már itt volt, Koha Róbert — joggal — szóvá tette a július 30-i, hétfői számunk elsó oldalast a népszavazással foglalkozó írásának tévedését is. Az MTIközleményben arról volt szó, hogy a tanács nem kapott segítséget a szavazatszámláló bizottságok fölállításához a pártoktól. Nos. az MDF a szavazás előtt egy héttel tömegkommunikációs fórumokon is fölhívta tagjait, hogy segítsék a tanácsi szervezőmunkát; a korábban a (választási) bizottságokban tevékenykedő 110 szegedi MDF-es közül a túlnyomó többség (70-80 százalék) a vasárnapi népszavazás bizottságaiban is ott ült A többiek szabadság miatt nem tudták vállalni ezt a munkát. (sulyok) Rádióíelex KOLOZSVÁRI TÜNTETÉS. Kormányellene, tüntetésbe torkollott Kolozsvárott hétfőn az a felvonulás, amelynek mintegy háromezer, többségében fiatal résztvevője a júniusi bukaresti zavargások után letartóztatott diákvezető. Marian Munteanu és társai szabadon engedését követelte. A múlt héten Bukarestben, vasárnap pedig Latiban volt hasonló jellegű tüntetés. A hétfői demonstrációt az erdélyi egyetemi város diákjai szervezték. Szemtanúk beszámolója szerint a felvonulás — amelynek doraiban magyar és román fiatalok egyaránt voltak — békésen, rendbontási nélkül zajlott le. A nagyszámú kivezényelt rendőri erő nem avatkozott közbe THATCHER ÉBERSÉGRE INT. Margaret Thatcher kormányfő hétfőn felhívással fordult a brit politikusokhoz, hogy a bombamerénylet áldozatává vált Ian Gow képviselő meggyilkolását tekintsék figyelmeztetésnek, és vegyék nagyon komolyát! a személyi biztonságukat szolgáló elővi. gyázatosságl rendszabályokat. Felszólította képviselőtársait, hogy minden alkalommal következetesen ellenőrizzék személygépkocsijukat. A miniszterelnök-asszony legközvetlenebb baráti köréhez tartozó politikus e vidéki háza előtt álló gépkocsijába beszállva, a motor indításával hozta működésbe az IRA terroristái által az alvázra erősített pokolgép gyújtószerkezetét. SZEJM — ELSŐ MÉRLEG. Egy év óta először tart „szünetet" a lengyel parlament — egy hónap szabadságra mehetnek a képviselők és szenátorok. A statisztika azt bizonyítja, megdolgoztak érte. A szejm ez idő alatt 37 ülést tartott. Hetvenhárom nap volt plenáris ülés, az utóbbi időben heti' három napon, sőt minden szombaton üléseztek. Az alsóház 113 törvényt és 90 határozatot vitatott és íizavazott meg. a képviselők 360 interpellációt és 196 kérdést intéztek a kormányhoz. A bizottságok mintegy 800, az albizottságok 500 ülést tartottak. Nyolcvan gyűlést tartott a szejm elnöksége, a képviselők több mint 100 helyszíni szemlén vettek részt. A külkapcsolatok fejlődését mutatja, hogy a mintegy 70 egyéni utazáson kívül a szejmnek mintegy 40 küldöttsége járt külföldön. UKRÁN KATONÁK. AZ ukrán hadköteleseket a jövőben nem vethetik be a Szovjetunió különböző területein fellángoló nemzetiségi összetűzésekben — határozta el hétfőn Kijevben nagy többséggel (282 igen és 31 nerr. szavazattal) a köztársaság legfelsőbb tanácsa. A hírt az Interfax, a szovjet rádió hírszolgálata tette közzé. Döntés született arról is, hogy az Ukrán SZSZK lakói kizárátag a köztársaság területén tölthetik le katonai szolgálatukat. A határozat a több mini négymilliós szovjet hadsereg tekintélyes hányadát érinti. Mint ismeretes, az elmúlt napokban megállapodás jött létre a kormánykoalíció pártjai között a termőföld tulajdonrendezésiének legfontosabb elvi kérdéseiben. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztériumban egy erre alakított bizottság elkészítette a törvénytervezetet is. Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy a földtulajdon minél igazságosabb és megnyugtatóbb, hosszú távra érvényes rendezése nagyon sok embert érint, szükségesnek látszik, hogy e kérdéskörben minél több párt, szervezet, egyén nyilvánítson véleményt E cél érdekében társadalmi vita szervezésére kérte fel a Földművelésügyi Minisztérium a mc-gyei földhivatalokat. Mindjárt az elején fontosnak tartom kiemelni, hogy a törvénytervezet hatálya „csak" a termőföld tulajdon- (állami és szövetkezeti) rendezésére terjed ki, és nem vonja be sem a volt wm a jelenleg fennálló építményeket. Ki szerezhet termőföldtulajdont? a) a mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíjasa; b) akinek termőföldtulajdonát 1947. december 31. napját követően — földfelajánlás, vagy — földrendezés, vagy — földmegváltás címén, kivéve az 1967. évi IV, törvény alapján, kisajátítási áron megváltott területeket, vagy — az 1956-00 népfelkeléssel kapcsolatos elítélések orvoslásáról szóló, 1989. évi, XXXVI. törvény, illetve az 1945 és 1963 közötti, törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló, 1990. évi XXVI. törvény Hatálya alá tartoznak, amennyiben termőföldtulajdonukat a semmissé nyilvánított büntető ítélettel, vagy — kártalanítás nélkül, vagy aránytalanul alacsony ellenérték fejében, államigazgatási intézkedéssel, ide nem értve a kisajátítást és a közút céljára történő igénybevételt, vonták el; c) a b) pontban megjelölt tulajdonosok örökösei; d) azok a mezőgazdasági tevékenység folytatására, vagy elősegítésére létrejött szervezetek (például legeltetési bizottságok, erdőbizottságok, tejszövetkezetek stb). amelyek termőföldtulajdonát 1947. december 31-ét követően jogtalanul vonták eL Milyen feltételek megléte kell az igényléshez? Mekkora területet igényelhet? l.-a mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíjasa esetében 1,5 ha-t. ha — tagsági viszonya, illetve munkaviszonya 1987. december 31. napjára már fennállt, vagy azt követően létesítette első tagsági viszonyát, feltéve, ha a tagsági viszony Törvénytervezet a termőföldről Egy társadalmi vita elé A kcszüJő földtörvényről rendeznek társadalmi vitát e hét péntekjén, délután 2 órakor Hódmezővásárhelyen, a városi tanács nagytermében. A Földművelésügyi Minisztérium felkérésére a Csongrád Megyei Földhivatal lesz a házigazdája a termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet vitájának. A fórum teljesen nyitott, mindenkit szeretettel várnak. A termőföld privatizációjával kapcsolatos kérdéseket, véleményeket szóban vagy írásban is el lehet juttatni a megyei, vagy a körzeti földhivatalokhoz, legkésőbb augusztus 6-án, hétfőn déli 12 óráig. Alábbi írásunkban — a megyei földhivatal hivatalvezetője — a törvénytervezet legfontosabb pontjairól ad áttekintést. létesítését megelőzően nem állt munkaviszonyban, és — termőföldtulajdonnal nem rendelkezik, illetve tulajdona az 1,5 ha-t nem éri el, és — munkáját túlnyomórészt a mezőgazdasági nagyüzem mezőgazdasági alaptevékenységében végzi, vagy —- munkáját nem; vagy túlnyomórészt nem a mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenységében végzi, de a mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodási területével érintett településen lakik, és kötelezettséget vállal az igényelt termőföld megművelésére. Az e csoportba tartozók csak térítés ellenében kaphatnak termőföldet. A térítés mértéke az aranykoronaérték (AK) 1000— 2500 szorzatának megfelelő forint összege. 2. Az eredeti tulajdonos tulajdonjogát legfeljebb 100 ha termőföld mértékéig térítés. és költségmentesen kell visszaállítani. 3. Az örökös örökrésze erejéig, de legfeljebb 100 ha mértékig a következő feltételekkel szerezhet termőföldtulajdont: — mezőgazdasági termelést folytat^ vagy kíván folytatni, és — vállalja az e tőrvény alapján tulajdonába kerülő termőföld hasznosítását, és — vállalja az öröklési illeték megfizetését. 4. Megszűnt szervezet csak újjáalakulás esetén kaphatja vissza korábbi, illetve annak megfelelő AK-értékű termőföldtulajdonát Milyen sorrend szerint kell a termőföld iránt benyújtott igényeket kielégíteni? a) a mezőgazdasági alaptevékenységben dolgozó igénylő; b) az eredeti tulajdonos; c) az örökös; d) a mezőgazdasági alaptevékenységben nem dolgozó igénylő; e) a megszűnt szervezet A felsorolt igények kielégítése után fennmaradó termőföldterületből az igénylők a meghatározott mértéken felül is igényelhetnek tulajdont, a már meghatározott térítés ellenében. Az igények kielégítése után fennmaradó termőföldek közül — a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában levők továbbra is szövetkezeti tulajdonban maradnak: — az állami tulajdonban levők pedig a termőföld fekvése szerint az illetékes önkormányzat tulajdonába kerülnek. Milyen a tervezetben az eljárás és a jogorvoslat rendje? — Földtulajdon rendezésére első fokon eljáró hatóságként minden olyan önkormányzati egységben, amelynek területén e törvény hatálya alá tartozó termőföld található, földrendező bizottságot kell alakítani. A bizottság két tagját az igénylők közül, két tagját a helyi önkormányzat tagjai közül a helyi önkormányzat testülete választja meg. A bizottság tagja ezenfelül a helyben legtöbb szavazatot kapott 3 parlamenti párt által kijelölt 1—1 személy, továbbá a település területén működő legeltetési társulat elnöke, valamint a tulajdonrendezéssel érintett mezőgazdasági nagyüzem képviselője. A bizottság ülésén az érintett körzeti földhivatal képviselője tanácskozási joggal vesz részt. — A termőföld iránti kérelmet az előírt feltételek igazolására alkalmas okirat (okiratok) egyidejű csatolásával — a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatalnál a törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. — A bizottság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak azzal, hogy a visszajuttatott termőföld kijelölése ellen fellebbezésnek nincs helye. A tulajdonjog visszaállításával kapcsolatos egyéb kérdésekben a bizottság határozatától számított 30 napon belül a megyei földrendező bizottsághoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A megyei földrendező bizottság határozatától számított 30 napon belül a termőföld fekvése szerint illetékes bírósághoz keresettel lehet élni. (A tervezet olyan alternatívát is tartalmaz, hogy a bizottság döntését közvetlenül bírósági keresettel lehetne támadni, tehát ebben az esetben nem lenne megyei földrendező bizottság.) —- A beérkezett igényeket az e törvény hatálya alá tartozó termőföldekből kell kielégíteni. A birtokba adás időpontjának meghatározásakor, valamint a kijelölés során figyelemmel kell lenni a helyi viszonyokra. a kijelölt termőföld művelésének gazdaságosságára, továbbá hogy a kérelmező tulajdonjoga művelési áganként lehetőleg egy tagban kerüljön kimérésre. — Az e törvény alapján szerzett termőföldet a tulajdonszerzéstől számított 5 évig a föld fekvése szerinti önkormányzat kártalanítás nélkül önkormányzati tulajdonba veheti, amennyiben a tulajdonos — tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos — művelési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. — A bizottsági eljárások befejezéséig az e törvény hatálya alá tartozó termőföldet elidegenítési és terhelési tilalom terheli. — Az e törvény alapján rendezett termőföldeket természetben kell kimérni. — Felhatalmazást kap a bizottság arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben. — például: nyugdíjas igénylő esetén — az e törvényben írtaknál kedvezőbb tulajdonszerzési feltételeket állapítson meg; esetleg az e törvény hatálya alá nem tartozó személyek részére is tulajdont biztosíthat; legfeljebb 5 éves időtartamra részletfizetést engedélyezhet. — A visszajuttatott termőföld és az eredeti tulajdonostól elvont termőföld között jelentkező értékkülönbözetet a bizottság — szakértők bevonásával — állapítja meg. Ennek összegét a másik félnek-az köteles megtéríteni, aki az értékkülönbözettel gazdagodott. Az értékkülönbözet tárgyában keletkezett vitában a bíróság dönt. Mint az előzőekből látható, fontos kérdések soráról van itt szó, melyet — terjedelmi korlátok miatt — csak vázlatosan ismertettem, de e kérdések részletes megbeszélésére is módja nyílik mindenkinek, aki eljön arra a társadalmi vitára, melyet a földhivatal szervez, mindenkit szeretettel várunk véleménynyilvánításra. A rendezvény helye: a hódmezővásárhelyi tanács nagyterme — 1990. augusztus 3-án, 14 órakor. Dr. Tóth Ferenc megyei hivatal vezető