Délmagyarország, 1990. augusztus (80. évfolyam, 189-218. szám)

1990-08-01 / 189. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 80. évfolyam, 189. szám 1990. augusztus 1., szerda Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Egy konyha ingyenes Csekkszámlaszámok: segítségünkre várnak — A földtörvény vitája elé — Piac-rekviem (?) — Mától: energiaáremelés D e szörnyű is az asztal éléhez vert kemény tojás rop­panása, / De szörnyű is e nesz, ha felidézi egy éhe­ző ember fantáziája... — jutottak eszembe Jacques Prévert Éhség című versének drámai sorai, amikor végig­olvastam a mai lap cikkeit. Nem múlik el nap, hogy ne érkeznének hírek, tudósítások a szegényedés térnyeréséről, az élet perifériájára szorultak tragédiájáról, az elesettek filléres gondjairól. Nem engedhetjük el a kezüket, nem léphetünk át rajtuk, nem söpörhetjük a szőnyeg alá gond­jaikat. Segítene talán egy prosperáló gazdaság — hol van az még? Megoldást kínálhatna egy totális szociálpolitika — nem az álomvilágban járunk? Talán az alapítványok rendszere a varázsszó? Talán, legalábbis Ágh Attila egyik eszmefuttatása szerint. S hogy lehet benne igazság, bizo­nyítja, hogy mai írásaink között négyben szerepel csekk­számlaszám. önmagunkra vagyunk hagyatva. Azaz, egy­másra. De hiszen ez majdnem ugyanaz ... Az MTT egyik tájékoztatásából tudjuk: részvénytársa­ságként működik ezentúl a Népszabadság. Az ország leg­nagyobb példányszámú napilapja hétfőn házasságot kötött a német Bertelamann AG-val. A 240 milliós alaptőke 41,1 százaléka, azaz 140 millió a 155 éve működő német cégé, a szerkesztőségi kollektíva részaránya 1/5 millió. Egy híradás szerint minden idők legnagyobb kalászos gabonatermését takarítják be Baranya mezőgazdasági üze­mei. Egy másik szerint a gabonaipar a szokásosnál keve­sebbet vett át — a termelők egyelőre visszatartják a le­aratott gabonát. Várnak valamire. Velence gyönyörű, mint egy álom... Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügy­miniszter kedd délután Ve­lencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria re­gionális együttműködés két­napos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz vá­rosban. * Kedden este a Duna—Ad­ria együttműködés öt tag­állama, Olaszország, Auszt­ria, Magyarország, Jugoszlá­via és Csehszlovákia kül­ügyminisztereinek rövid ta­lálkozójával megnyílt Ve­lencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. A Duna— Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító sza­kaszának végére érve az öt állam politikai dokumen­tumban körvonalazza á re­gionális együttműködés cél­jait, feladatait, s három év­re szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóra váltására. Jelképes értékű gesztusként a helsin­ki záróokmány aláírásának 15. évfordulóján a Duna— Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsin­ki folyamat részes államai­nak vezetőihez. A kormány­fők és a külügyek irányí­tóinak részvételével folyó velencei csúcsot közép-eu­rópai kulturális fórum kí­séri, amelyen az öt részt vevő állam művészeti, tu­dományos életének neves személyiségei vitatják meg az európaj együttműködés jövőjével összefüggő kérdé­seket (MTI) Bizottságokban AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁ­GA támogatja, hogy a kormány minél előbb hozzákezdjen az állami kiskereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás pri­vatizációjához, ám az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még sok kiegészítésre szorul — ál lapították meg a bizott­ság keddi üléséin a Parlamentben. A testület úgy foglalt állást hogy a kormány törvényjavaslatát csak általános vitára tartják alkalmasnak * AZ EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI ÉS VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁGNAK fontos vendége volt kedden: Szőcs Gé­za. a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, a szenátus tagja, politikai, emberjogi bizottságának alelnö­ke a romániai politikai közállapotokról, az RMDSZ hely­zetéről tájékoztatta a testület tagjait. A képviselők Szőcs Géza szavai után a helyi önkormányzati képviselők és pol­gármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz érke­zett módosító javaslatokat vették sorra A nemzeti és et­nikai kisebbségi jogok védelmével foglalkozó fejezethez 13 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG is az önkor­mányzati torvény tervezettel foglalkozott keddi ülésén. Már a múlt héten megkezdték a különféle környezetvédelmi módosító javaslatok, kiegészítések megvitatását Ezek lé­nyege, hogy egyáltalán, érvényesítsék a környezetvédelmi követelményeket a törvénytervezetben. AZ ALKOTMÁNYÜGYI, TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTŐ ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG ülésén a helyi önkormány­zatokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos* és egyúttal az alkotmány paragrafusait is érintő módosító indítványok­ról tárgyaltak. Bár a képviselőknek több tucatnyi módo­sító javaslatról és kiegészítésről kellett véleményt formál­niuk. számos indítvány tárgyalásakor hosszan tartó vitára, a pártok közötti pengeváltásra került sor. Csaknem vala­mennyi indítvány esetében élesen ütköztek egymással a kormánypárti és az ellenzéki képviselők nézetei, és — lé­vén a bizottságban is kormánypárti többség — az ellen­zéki pártok képviselőinek módosító javaslatait sorra el­vetették. * AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG a helyi önkor­mányzatokról, valamint az önkormányzati képviselő-testü­letek és polgármesterek választásáról szóló törvényjavasla­tokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványok töme­gét tárgyalja kétnapos ülésén. Az önkormányzati bizottság kedden délelőtt több mint száz módosító indítványon „ju­tott túl". Ezek többségét beterjesztőik visszavonták — volt aki 12 javaslatból csupán kettőt tartott fenn. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Egy tál meleg étel konyhája Magyarországon ma szegénynek lenni nem bűn, hanem állapot A szegényeken és perifériára sodródottakon segí­teni nem általános, de egyre inkább azzá váló közszerep­lési forma. Egy, minden valószínűség szerint hamarosan országossá szélesedő mozgalom, az ingyenkonyhák elter­jedése Budapest után Szegeden is folytatódik. A hét ele­jétől 100 ember jut napi egy alkalommal ingyenes meleg vacsorához, vagy ebédhez. írásunkat a második oldalon olvashatják, melyhez az itt látható fotókat Nagy László készítette. A csecsemőnek szegezte kését Milliós rablás Hattyason Rendőrautók szirénázása verte fel tegnap Szeged dél­előtti nyugalmát. A 9 óra­kor érkezett bejelentés után szinte a rendőrség egész bevethető állománya Haty­tyas fe'é száguldott. — Mi történt? — kérdez­tük Miklós Ferencet, a bűn­üldözési alosztály ügyeletve­zetőjét. — Példátlan milliós rab­lás, méghozzá világos nap­pal. A Mokrini soron egy kertes családi házba eddig ismeretlen személy hatolt. Az otthon tartózkodó 22 éves, gyesen levő háziasz­szonyt a konyhába lépve lepte meg, úgy, hogy 16 hónapos gyerekét a járóká­ból kikapta, és kést szege­zett torkának. Ezek után szót­lanul, kézjelekkel kényszerí­tette a fiatalasszonyt a raj­ta levő ékszerek átadására, de ezzel nem elégedett meg. Módszeresen rámolni kezd­te a lakást s mikor, egy zárt fiókhoz ért, az asszonyt ma­gához parancsolta, s gyer­mekével sakkban tartva, késsel feszegette a zárat., Miután két kést már bele­tört a fiókzárba, a harma­dikkal sikerült kinyitnia, s az abban levő fémládikát magához vette. A fémdoboz­ban megközelítőleg egymil­lió forint értékű családi ék­szert és értékpapírt őriz­tek a háziak. Ezután a kerten át zsák­mányával a Ballagi-tó irá­nyába menekült. Mivel az asszonyka előbb a férjének szólt, s csak az értesített bennünket munkahelyéről, 10-20 perces késéssel érkez­tünk a helyszínre. Jelenleg teljes erőbedobással, forró nyomon keressük a tettest, kinek személyleírása a kö­vetkező: 170 cm magas, bar­na hajú, ápolt fiatalember, fehér, rövid ujjú pólóban, mellkasi részén piros és kék csíkkal, fekete nadrágban, jobb karján díszlánccal. Sajnos, az idő múlásával a tettes menekülési esélyei egyelőre nőnek — tájékoz­tatta lapunkat a rendőrség századosa. (varga) Á Kezdet kezdete Félve írom le, hogy újabb alapítvány született mert tudom, kedves olvasó, elege van már a támogatás-, hoz­zájárulás-kérés valamennyi módozatából, még akkor is, ha az adakozások, gyűjtések nemes célt szolgálnak. A Partus Alapítványra azért hívom fel figyelmüket mert ez némileg különleges, hiszen öt, bérből, fizetésből élő magánember hozta létre. Az alapító tagok közül Szerényi László matemati­kussal beszélgettem. — Fejenként 50 ezer fór rintot adtak össze, az ala­pítványt létrehozandó. A 250 ezer forint nem nagy ősz­szeg egy alapítvány eseté­ben. Az önök családi kasz­szájában azonban az 50 ezer nem filléres kiadás. Miért az áldozatvállalás? — Az 50 ezer forintot — mindannyiunk családjában — lett volna mire költeni, de önös érdekeinken túl kell lépnünk akkor, amikor látjuk, hogy másoknak a betevő falat megszerzése is mindennapi gondot jelent Ügy ítéltük meg, az egyre szaporodó alapítványok so­rában igen kevés az, ame­lyik a leginkább segítségre szorulókat támogatja, amely ott gyógyít, ahol a seb a legfekélyesebb. Ezért mi egy olyan alapítványt indí­tottunk most útjára, amely az állásukat önhibájukon kívül elvesztők, illetve az idős, szegénysorsú emberek megsegítésére hivatott. — Üjra csak azt mondha­tom: igen kevés a 250 ezer forint. — Ez az indulótőke csak arra jó, hogy az alapítvány hivatalosan létrejöhessen. A működéshez, a rögzített és vállalt cél megvalósításához tetemes anyagi támogatás szükségeltetik. Mi „csak" útjára indítottuk a gyarapí­tás reményében, hiszen, ahogyan a neve is mutatja, Partus. azaz kezdet. — Miért bíznak abban, hogy eme — ki tudja, há­nyadik — alapítvány támo­gatókra talál? PARTUS ALAPÍTVÁNY — Alapítványunk a rea­litások talaján fogant égető problémán, sokakat súlyo­san érintő gondon kíván se­gíteni. Lehetetlennek tart­juk, hogy erre ne mozdul­janak az emberek. — Amennyiben szépen gyarapszik az alaptőke? — Akkor jelentős hasz­not hozó vállalkozásba fek­tetjük, aminek nyereségéből megvalósíthatjuk a célt — Ha reményeik szerint a szükséges pénz összejön, mi módon segítenek? — Felkutatjuk a minden­napi megélhetési gondokkal küszködő, legrosszabb kö­rülmények között élő kis­nyugdíjasokat. Az alapít­vány pénzéből élelmiszert ruhát vehetünk nekik. Ki­fizethetnénk a fűtés-, vil­lanyszámlájukat lakbérü­ket. Attól függően, kinek mi jelenti a legnagyobb gondot Tömören: élni — megélni segítenénk őket, hogy ne éhezzenek, ne fáz­zanak, ne kelljen nekik té­li délutánokon a sötét hi­deg szobában üldögélni. Az állásukat önhibájukon kívül elvesztő munkanélküliek számára pedig átképző tan­folyamokat szerveznénk, ahol azokat a szakmákat tanulhatnák meg, amelyek­re pillanatnyilag' kereslet mutatkozik. Ügy gondol­juk, a dolgozni akaró, de munkanélküliségre kény­szerült emberek esetében a£ átképzés a számukra leg­hasznosabb segítség. — Bízzunk: a Kezdet kez­detének folytatása és foly­tatói lesznek. Ennek remé­nyében tesszük közzé a Partus alapítvány számla­számát: MHB Rt. 286-10258. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom