Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-09 / 166. szám

2 Körkép 1990. július 9., hétfő (Folytatás az 1. oldalról.) Az eseményekhez tartozik, hogy kemény hangú kom­mentárt tett közzé vasárnap az ATA albán hírügynökség. — Bizonyos országok — állít­ja — brutálisan beavatkoz­nak Albánia belügyeibe azzal, hogy megengedik nagykövet­ségeiken albán állampolgá­rok tartózkodását, jóllehet az albán állampolgároknak or­száguk büntetlenséget ígért. Az ATA megjegyzi, hogy a külföld beavatkozása az al­bán belügyekbe megengedhe­tetlen, és biintetendó. „Albá­niában az albánok az egye­düli urak, nem olyan ország ez, amelyre külső akaratot lehet kényszeríteni" _ így az ATA. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár vasárnap Staffan de Mistura szemé­lyében svéd megbízottat kül-. dött Albániába azzal a fel­adattal, hogy segítsen megol­dani a nagykövetségek válsá­gát. * A tiranai rádió szombat esti közlése szerint az albán vezetőség kétnapos tárgyalá­sán úgy határozott, hogy le­váltja a belügyminisztert, a védelmi minisztert, és változ­tatásokat hajt végre a kor­mányzó Albán Munkapárt politikai bizottságában is. Diplomáciai források sze­rint az Albán Munkapárt központi bizottságának rend­kívüli ülésén nyíltan felszín­re került az a hatalmi harc, amely Enver Hodzsa 1985­ben bekövetkezett halála óta folyt a politikai kulisszák mögött. Ramiz Aha Albánia fokozatos nyitását sürgette, míg Hodzsa özvegye a sztá­linista politika folytatásáért szállt síkra. Ramiz Alia a kb­ülésen kijelentette, hogy az országban megkezdett refor­mok „visszafordithatatlanok", de egyben megerősítette, hogy a kommunista párt megőrzi vezető szerepét. * Az AFP francia hírügy­nökség szemtanúkra hivat­kozó helyszíni jelentése sze­rint a görög hadvezetés állí­tólag elit alakulatokat vonul­tat az albán—görög határ közelébe, bár a határon a helyzet nyugodtnak tűnik. A határtól mindössze 60 kilométerre lévő joánina vá­rosában — állítják az AFP hírforrásai — megjelentek azoknak a különlegesen ki­képzett kommqndócsapa tok­nak a katonái, amelyeknek támaszpontjai az Albániától Jóval távolabb fekvő Náusza városában van. Joáninai lakosok az AFP tudósítójának azt állították, hogy a térségben lévő lakta­nyákban összetartást rendel­tek el, azaz a katonák nem mehetnek sem eltávozásra, sem kimaradásra, az éppen távollévőket pedig visszaren­delték a laktanyába, A helyi hatóságok nem adtak magya­rázatot a lakosságnak a szo­katlan ügyre. katolikus püspöki kar elnö­ke —, a pártok képviselői, hazai és külföldi zsidó szer­vezetek Küldöttei, továbbá a Budapesten működő diplo­máciai képviseletek több vezetője és tagja. Eljött az avatásra Tony Curtis, a vi­lághírű magyar származású filmszínész is: az ő apjának utónevét órzi az Emánuel Alapítvány. Húszezer magyar áldozat Tamás Gáspár Miklós A kormány burkolt sztrájkfelhívása Mementó a Dohány utcában Vörösmárvány talapzaton nyugvó fekete gránit emlék­mű és óriási szomorúfűz­formájú szobor, az ágain függő mintegy 18 ezer le­vélkére vésett névvel, em­iékeztet ezentúl a második világháború idején elpusz­tult hatszázezer magyar zsi­dóra és a milliók életét ki­oltó korra. A Dohány utcai zsinagóga kertjében az egy­kori budapesti gettó kapujá­nak közelében a magyar zsi­dóság örök gyászának rae­mentójaként emelt hatalmas kompozíciót Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmű­vész alkotását vasárnap ke­gyeletteijes ünnepségen avat­ták fel. Az avatóünnepségen a hozzátartozóikra emlékező gyászolók mellett részt vet­tek magas rangú állami és egyházi vezetők — köztük Szabad György, az Ország­gyűlés megbízott elnöke és Paskai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar „Választott köztisztviselő vagyok, aki fölött nem áll senki. Kisebb a hatalmam, mint egy miniszternek, ám alkotmányos jogaim nem ki­sebbek" — mondta Tamás Gáspár Miklós tegnap dél­előtt a Szőke Tisza hajó teraszán, ahol politikai „vi­tadélelőttőt" tartottak a sza­bad demokraták, örvende­tes dolog, hogy Tamás Gás­pár Miklós — noha nem egyéni választókerületben, hanem a Csongrád megyei területi listán jutott a Par­lamentbe — gyakran felke­resi Szegedet, foglalkozik térségünk problémáival. Szombaton este Tiszaszige­ten járt, vasárnap a dél­utáni órákban pedig az al­sóvárosi templomban a fe­rencesrendiekkel találkozott, ahol a hittanoktatás jövő­jéről is szó esett. A Szőke Tiszán a képvise­lő ismét kijelentette: az SZDSZ nem kívánja meg­buktatni a jelenlegi- kor­mányt. Hiszen óriási érték, hogy jelenleg a kelet-euró­pai térség egyetlen stabil országa Magyarország. Nin­csenek állandóan ismétlődő tüntetések, s nem kíván például a Dunántúl lesza­kadni, s önálló köztársasá­got alakítani. Az ironikus, szellemes eszmefuttatások és megjegyzések közül a leg­nagyobb derültséget az kel­tette. amikor Tamás Gáspár Miklós megdöbbenését fe­jezte ki afölött, hogy az utóbbi napokban az or­szág nagy része nem kezdett el sztrájkolni. Márpedig — a márkus-hegyi bányász­sztrájkra célozva —, ha egy viszonylag szűkkörű, kétnapos sztrájk .hatására a kormány azonnal 50 száza­lékos béremelést ad, ez akár burkolt sztrájkfelhívásnak tekinthető. Kérdésekre válaszolva dr. Paskai László bíborosnak az SZDSZ-hez intézett nyílt le­velét félreértésen alapuló sajnálatos ténynek nevezte. Nem helyes, hogy az ország legelső egyházi méltósága pártvitákba bonyolódik. E vitát a magunk részéről nem kívánjuk folytatni,-töb­bek közt éppen az ó mél­tósága megőrzése érdeké­ben — mondotta a Kép­viselő. Mi az SZDSZ állás­pontja a július végi nép­szavazással kapcsolatban? — kérdezték. Természetesen az SZDSZ nem hirdet bojkot­tot: tagjainak és szimpa­tizánsainak azt ajánlja, hogy nemmel szavazzanak. En­nek indoka: nem elnöki rendszert, hanem parlamen­táris demokráciát kísérelünk meg kialakítani; azt tartjuk helyesnek, ha a túl nagy ha­talommal nem bíró köztár­sasági elnököt a Parlament választja meg. Egyetlen politikus sem kerülheti el hasonló ren­dezvényeken manapság a kérdést —, s ezt természe­tesen Tamás Gáspár Miklós­nak is feltették —: miért foglalkozik a Parlament „pi­tiáner" kérdésekkel (korona vagy nem korona stb.), ahe­lyett, hogy a gazdaságot ten­né működőképessé. A kép­viselő válasza: igenis nagy horderejűek az alapvető szabadságjogokat érintő tör­vények, így az iskolai hit­oktatás vagy épp a címer­kérdés; a gazdasági dönté­sek meghozatala nem a Par­lament, hanem elsősorban a kormány feladata. S. I. Hideg napok Jugoszláviában vasárnap több helyütt megemlékez­tek a II. világháború alatt és után kivégzett áldoza­tokról. Szlovéniában megbéké­lési ünnepet tartottak Ko­cevje helységben az egyik tömegsírnál. Az ünnepsé­gen — amelyen mintegy húszezren vettek részt — gyászmisét és jelképes te­metést tartottak azok em­lékére, akik a világháború utáni vérengzésekben vesz­tették életüket. A megbé­kélési szertartáson részt vett Alojzi Sustar ljublja­nai érsek, és Milán Ktican szlovén elnök is. Megemlékezés színhelye volt vasárnap a horvátor­szági Sosice falu is, ahol a II. világháború után töme­gesen temették el a tör­vénytelen bosszúakciók ál­dozatait — sorkatonákat, az Usztasa ifjúsági szerve­zet kiskorú tagjait és apá­cákat. A sosicei megemlé­kezést az emberi jogok vé­delmére alakult horvát szervezet kezdeményezte. A sosicei tömegsírt a na­pokban tárta fel a VJesnik című zágrábi lap kutató­csoportja, s hosszú cikket közölt a világháború utáni sötét eseményekről, A zág­rábi törvényhozás vizsgáló­bizottságot hozott létre, hogy tisztázza; milyen kö­rülmények között vesztet­ték életüket a bevonuló partizánosztagok áldozatai. Az újvidéki Magyar Szó vasárnap Gordos Jenő svájci emigráns levelét közli a Vajdaságban a II. világháború után elköve­tett tömegmészárlásokról. A levélben azt hangsúlyoz­za, hogy a Vajdaságban el­maradt a világháború utá­ni események dokumentá­lása. Utal arra, hogy az újvidéki vérengzésért fele­lős katonai vezetőket kivé­gezték, de a másik oldal tö­meggyilkosairól keveset tudni. A levél szerint a Vajdaságban 1944 őszen minden bírósági eljárás nélkül húszezer magyart Végeztek ki, többnyire bes­tiálisán, tömegsírjuk helyét is sokan ismerik, Zentán és Péterrévén, ahol az ötvenes években a tiszai partszaka­szon beomlott egy tömeg­sír, és a felszínre kerültek a csontok. 1 1 Rái dic itel ex Kalapácsos ember helyett vörös rózsa A szociáldemokrácia jövője A pártprogramok és a megfo­galmazásukban szereplő politikai fogalmak tartalmi tisztulása vár­hatóan a következd években együtt jár a gazdasági liberaliz­mussal kapcsolatos illúziók szét­osztásával. Ezzel párhuzamosan, növekszik majd az igény a szo­ciáldemokrata típusú társad alom­modellckre és az ezekre vonatko­zó pártprogramokra. Hogyan fog a magyarországi pártfejlődés en­nek az elvárásnak megfelelően alakulni? Ezt a kérdést kívánom megviisgálni a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt szemszögéből a magát szociáldemokratának de­finiáló Magyar Szocialista Párt vonatkozásában. A jelenlegi állapotát tekintve, mindkét párt válságban van. Az SZDP választási eredménytelensége egyrészt tükrözi azt az általános tagadást, mellyel a szocialistának mondott gazdasági modell összeom­lása következtében a társadalom a baloldali tipusú programokkal szemben, kinyilvánított a kelet-eu­rópai demokratikus választásokon. Másrészt tudathasadásos volt a párt választási öndefiníciója is. amit az okozott, hogy a társadalmi elvárás­nak megfelelően, időnként el akar­ta magát határolni a baloldaliság­tól. pártként való fejlődési elképzelést. Ez. utóbbi réteggel nem kívánok foglalkozni, gondolatmenetem arra a hipotézisre épül. hogy ez a réteg eltávozik a pártból. Tehát az így megfogalmazott pártfejlődési modellben két szociál­demokrata tipusú párt szerepel a politikai palettán. Milyen legyen ezek egymáshoz való viszonya? Kell-e törekedni egyesítésükre? Er­re válaszom egyértelműen nem. Ugyanis a párhuzamos működésük sokkal több társadalmi haszonnal járna, mint az egyesítés. Ez utóbbi egyrészt riasztó emlékeket idézne fel. és ezzel egy elhatárolóóási, ki­rekesztő hatást eredményezne azok­kal szemben, akik valamilyen okból -nem tudnák vállalni az egyesítést. Másrészt a párhuzamos működésnek pozitív hatása is lehet a szociálde­mokrata típusú társadalomkép ki­alakítására Ez akkor érhető el. ha a két párt nem mindenekelőtt egy­mással versenyez az egvteses de­mokratikus baloldali politikai sze­repkör elnyeréséért hanem bizo­nyos szerepmegosztással és ónálló arculattal — egymással versenyezve is, de egymást kiegészítve is — te­vékenykedik a sok esetben közös, bizonyos esetekben azonban külön­böző célokért. kulása* óta végigkísérhető a követ­kezetes ragaszkodása ahhoz, hogy megtalálja a kapcsolatot az önma­gában ellentmondásos szakszervezeti mozgalommal. Eszerint a pártfejlő­des során nagyobb hangsúlyt kell kapjon a marxista. osztályharcos szemlélettől való elhatárolódás, és ezzel együtt a szocialista mozgal­mak erkölcsi indíttatású hagyomá­nyainak ápolása. Ez azzal Ls jár, hogy a kalapácsos ember jelképét a továbbiakban nem kívánatos hang­súlyozni, ezzel szemben a nemzet­közi szociáldemokrácia vörös rózsa szimbólumát következetesen kell vállalni. Ebbe a mozgástérbe szer­vesen beilleszkedik a keresztény er­kölcsi indíttatású nemvetközi szo­ciáldemokrata mozgalmakkal való kapcsolatépítés is, illetve törekvés a szociáldemokrata eszmeiségnek a vallásos emberek közötti elfogadta­tására. Szerepmegosztás Elhatárolódni Két szocdem típusú párt a marxizmustól! Az MSZP válsága tnéginkább kapcsolatos az Öndefiníció ellent­mondásosságával. A tagság egy ré­sze ugyan azonosulni tud egy bizo­nyos szociáldemokrata szellemiség­gel, és ez lehetőséget adhat egy va­lódi szociáldemokrata típusú párt kifejlődéséhez. A másik rész azon­ban várakozó álláspontra helyezke­dett Jó vagy hamis szándékkal ki­vár. és bízik abban, hogy a társa­dalom alakulása viaszaigazolja az élcsapat jellegű, kommunista típusú Mik lehetnek az önálló arculatot biztosító jegyek a két pártban? Az SZDP-nek minden oka megvan ar­ra. hogy ne kívánja magát marxis­ta indíttatásúnak értelmezni. Ezen­kívül — hagyományainak megfele­lően. munkáspártként — társadalmi bázisát a fizikai dolgozókból és kis­vállalkozókból, valamint a terme­léssel vagy a képzéssel kapcsolatban álló, alkalmazotti és értelmiségi ré­tegekben keresi. Ennek az önmeg­határozásnak megfelelően, újraala­Az MSZP-nek a fentiekkel szem­ben. nyíltan vállalnia kell az ideo­logikus. marxista szellemiségű ki­indulópontot. A kívülállók számára is világossá kell tenni, hogy ez a keret is lehetővé teszi az elhatáro­lódást a diktatórikus jellegű társa­dalomképtől, és így ez a megközelí­tés is egyenjogúán beleillik a szo­ciáldemokrata mozgalomba. Az el­méleti kérdésekre való nagvobb ér­zékenység ezt a pártot jobban kótt a műveltebb rétegekhez. így társa­dalmi bázisa is inkább ott található. A fentiékhez hasonló összkép ta­lálható meg az Olaszországi Szoci­áldemokrata Párt és az Olasz Szo­cialista Párt együttesében. Egy ilyen jellegű szerepmegosztás természete­sen implikálná a lehetséges kapcso. latrendszert a többi párttal Az SZDP természetes szövetségese lehet a szintén dolgozói érdekeket is kép­viselő és agrárszociálls indíttatású Független Kisgazda Párt. amellyel történelmi hagyományai is össze­kapcsolják. Az MSZP számára pe­dig a főként értelmiségi bázisú MDF-hez és SZDSZ-hez képzelhető el természetes kapcsólódási lehetőség. Nagy Péter KELETI SZOCDEMEK PESTEN. Budapesten tanács­koznak közép- és kelet-európai szociáldemokrata pártok küldöttei. A tíz országból érkezett politikusok szombati zárt ülésükön közös határozati Javaslatokat dolgoztak ki, a Szocialista Internacionálé következő, New York-i meg­beszélésére. A résztvevők az Internacionálé teljes jogú tagjának javasolják Észtország, Lettország, Litvánia, va­lamint Lengyelország és Szlovénia szociáldemokrata párt­jait. (MTI) GYŐZTEK A BOLGÁR EGYETEMISTÁK. A bolgár diákok sztrájkbizottságainak, szombaton, késő este .kiadott nyilatkozata hivatalosan is befejezettnek nyilvánítja az egyetemi épületek megszállását jelentő ülősztrájkot, tekin­tettel a három fő követelésnek — a választási visszaélé­sek ismertetésének, a tv-elnök lemondásának. Mladenov államelnök távozásának — teljesülésére. A nyilatkozat ,.a kormány és egyes egyetemi vezetők felelőtlenségét" hibáz­tatja azért, hogy a társadalmi feszültség kiéleződött, és hogy a felsőoktatási intézmények tevékenysége szinte megbénult (az egész nyári vizsgaidőszakot szeptemberre kellett átteni, nem mindenütt tarthatták meg az új hall­gatók felvételi vizsgáit). A sztrájkbizottságok nyilatkozata nem sztrájkkal, hanem csak sztrájkkészültséggel fejezi ki támogatását azoknak a követeléseknek alátámasztására, amelyeket a szófiai ülősztrájk egyes résztvevői — főként az „Engedetlenségi Kezdeményezés" aktivistái — fogal­maztak meg július 6-án, s amelynek lényege az, hogy még a parlamentből is ki akarják rekeszteni mindazokat a leg­utóbb megválasztott képviselőket, akiknek bármi közük volt a tavaly november 10-i fordulat előtti politikához: következésképpen e fordulat végrehajtóit is. (MTI) AZ AFRIKAIAK ÍTÉLETE. Az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri tanácsa azt javasolja a szervezet hétfőn kezdődő csúcsértekezletének, hogy ítélje el Magyarorszá­got a Dél-afrikai Köztársasággal való kapcsolatfelvétele miatt — közölték az AFP hírügynökséggel a tanácskozás­hoz közelálló források. Az etióp fővárosban kedd óta ta­nácskozó 51 afrikai külügyminiszter szombaton éjszaka elfogadott határozattervezete bírálja a kelet-európai or­szágokat. amiért lehetővé teszik lakosaik kivándorlását Dél-Afrikába, és „felháborodásának" ad hangot amiatt, hogy „bizonyos országok" megszüntették, illetve enyhítet­ték szankcióikat a Dél-afrikai Köztársasággal szemben. A magyar diplomácia bátorítani kívánta a dél-afrikai apar­theidrendszer lebontásának megkezdődött folyamatát az ANC és Pretoria folyamatban levő párbeszédét és kap­csolatot akart teremteni a Dél-Afrikában régen élő ma­gyarok tízezreivel. A csúcsértekezlet elé szánt határozat­tervezet most felszólítja Budapestet döntésének felülvizs­gálatára. (AFP, TASZSZ) ELNÖKI SORTŰZ A FUTBALLSZURKOL0KRA. Kormányellenes tüntetésbe torkollt egy labdarúgó-mérkő­zés szombaton a szomáliai fővárosban Mohamed Sziad Barre tábornok, az ország elnöke, Mogadishu stadionjában személyesen nyitott meg egy labdarúgótornát. Beszéde után a szurkolók kormányellenes jelszavakat kezdtek kia­bálni. és különböző tárgyakat dobáltak az államfő felé. Sziad Barre testőrei tüzet nyotattak a tömegre. Az inci­densről kiadott hivatalos jelentés szerint hét ember életét vesztette, tizennyolcan pedig megsebesültek Szemtanúk azonban arról számoltak be, hogv ennél sokkal több a ha­lottad és a sebesültek száma. (Reuter. AFP) ÁRVÍZ INDIÁBAN. A két napja tartó felhőszakadás hatalmas árvizet idézett elő az indiai Rádzsasztán állam­ban. A hatóságolt csapatokat vezényeltek az amúgy siva­tagos államba, amelyrak sok térségében az épületeknek csak a teieie létezik ki az áradatból. A katasztrófa mérle­ge eddig 74 halott. Csaknem százezren maradtak fedél nélkü' (Reuter) LÉGITÁMADÁS. Heve; légitámadást intézteit vasár­nap izraeli harci gépek a Hexbollah revű szélsőséges. Irán. barát iszlám szervezet dél-libanoni állásai ellen. Hat va­dászgép rakétákkal lőtte két faluban az iszlám erőket. A jelentések szerint a Hezbollah egvik fő harcálláspontját érte a pusztító erejű légi rakétatámadás. Eddig néev sé­rültről érkeztek hírek, s szemtanúk szerint a támadásban magsemmisültek a Hezbollah helvi állásai. Az iszlám szer­vezet rádiója azzal vádolta a rivális 'íóa Amal-mozgalmat. hogy annak egységei szintén löték a Hezbollah pozícióit az izraeli támadás idején. (Reuter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom