Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-08 / 165. szám

1990. július 8., vasárnap Tetőablak 7 Hit-vita A vallásszabadságról TÖLGYESSY PÉTER LEVELE Dr Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke Tisztelt Bíboros Úr! Megkaptam levelét. Megítélésem szerint a sajtóból nem lehetett pontosan megítélni a szabaddemokraták hitoktatással kapcsolatos javaslatát. Meggyőződésem. hogy ezek az indítványok, amelyek nagyban hasonlatosak számos európai év tengerentúli jogállam gyakorlatához. semmiképpen sem lehetnek sérelmesek a magyar egyházakra nézve. Megértését kérve tisztelettel megküldöm Önnek a jelzett törvényjavaslat teljes szövegét. Budapest. 1990. július 3. Őszinte tisztelettel Tölgyessy Péter Szabaddemokrata parlamenti csoport elnöke Indokolás A valásszabadság joga magában foglalja a vallásoktatás-hitoktatás szabadságát is. A vallásoktatást az egyházak felügyelik. az alapvetően a hívővé nevelést szolgálja. Ezért annak megszervezése az állam és az egyház szétválasztásának elvéből következően egyházi feladat. Annak érdekében, hogy a hitoktatás lehetősége megteremtődjék, nem zárható ki. hogy az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben is lehessen folytatni nem kötelező jelleggel hitoktatást. Ezt azonban el kell választani a tanrendben szereplő állami oktatástól. A vallásszabadság gyakorlása, a lelkiismereti szabadság elve indokolté teszi azt. hogy sem a vallási hovatartozás, sem- a hitoktatásban való részvétel ténye ne kerüljenek be a tanuló bizonyítványába. Ez nem zárja ki ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a hitoktatást végző egyházi jogi személy, amennyiben ezt a résztvevők igénylik. a hitoktatásról külön okiratot állítson ki. Az államfüggó hitoktatás elkerülése. valamint a szétválasztás elvének érvényesülése érdekében a hitoktatás anyagi, tárgyi, személyi feltételeit el kell választani az állami oktatás pénzügyi feltételeitől, az iskola költségvetésétől. Ez indokolja továbbá, hogy a hitoktató ne váljék a tantestület tagjává. Ugyanakkor minél előbb biztosíIgyeke/tunk lapunkban nyomon követni a hittanoklalásról kibontakozott vitát: pártálláspontokat. parlamenti bizottsági s/ópárbajokat, egyházi vezetők és államférfiak ..levelezését", szülők véleményét közöltük. A hét elején (szerdán) több kérdésben sikerült megegyezniük a képviselőknek, más kérdésekben nem. Pénteken ismertettük Paskay László bíboros levelét, most Tölgyessy Péter válaszát adjuk közre, illetve a parlamenti bizottsági vita összefoglalóját; azt reméljük, a Wallenberg Társaság kezdeményezése is kasznos lesz. tani kell azt. hogy az egyházak a reprivatizációs eljárás keretében hozzájussanak a funkcióképességükhöz szükséges vagyonrészhez. A 17. paragrafus (3) bekezdésében írtak természetszerűen csak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekre vonatkoznak. Budapest. 1990. július 3. Nem kötelező BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNYEK — Ne legyen kötelező a részvétel a hittanoktatásban, a szülő döntsön arról, hogy gyermeke tanulja-e a fakultatív tantárgy ismereteit — így foglalt állást az Országgyűlés oktatási és tudományos albizottsága szerdai ülésén, amelyen a hittan- és vallásoktatás kérdéseit vitatta meg. Az albizottság ugyan — miként arra Haraszti Miklós (SZDSZ) külön is felhívta a figyelmet — nem hozhat döntést, sem határozatot, tíz. a témához kapcsolódó fontos kérdésben alakított ki véleményt. Elöször azt tisztázták, hogy a hittan a hívő tanulók vallásos nevelésének tantárgya és ettól alapvetően különbözik a vallástan, amely a különböző vallások történeti, kulturális, erkölcsi ismereteit dolgozza fel. Az ülésen sokszor egymásnak élesen ellentmondó nézetek ütköztek az MDF. a KDNP. valamint az SZDSZ és a Fidesz képviselői között. Az első ilyen vita a körül bontakozott ki. hogy egyházi vagy állami feladat-e a hittanoktatás megszervezése. Mielőtt kialakították volna azt az álláspontot, miszerint az egyház a személyi, az iskola pedig a tárgyi feltételekről gondoskodik, több koncepcionális vélemény hangzott el. Az SZDSZ-es képviselők azt fogalmazták meg. hogy a hittanoktatás egyértelműen az egyház feladata. Ha az iskolákban egyik napról a másikra bevezetik a hittant, ellenérzést váltana ki a tanulók kozott. hogy újabb órákkal terhelik őket. Kétségesnek vélték az iskolák, a tantestületek befogadóképességét, -készségét is. Ugyancsak kérdésként fogalmazódott meg. hogv az egyházak képesek e kiképezni annyi hitoktatót, amennyire 3000 iskolában szükség lenne. A papság felkészült-e erre a feladatra? A KDNP-képviselók a kételyekre válaszként elmondták, hogy az egyház igényli a hitoktatást és felkészül a személyi feltételek megteremtésére. Ugyancsak heves vitát kavart, hogy helyileg hol oktassák a hittant. A Fidesz képviselőjének véleménye szerint az átmeneti időszakban a templomokban, plébániákon, közösségi, kultúrházakban lenne célszerű az oktatásnak helyt adni és később erre a célra esetleg egy önálló hálózatot lehetne kialakítani. Az SZDSZ véleménye szerint is az iskolán kívüli hittanoktatüs lenne a célszerűbb. Ehhez hozzátették: központilag felesleges előírni a helyszínt, az egyházak döntsenek erről. Ha viszont az iskolában kívánnak hittant oktatni, akkor az intézmény ez elől nem zárkózhat el. Könnyebben egyetértésre jutottak abban. hogy az oktatás költségeinek fedezését vagy az iskolai költség terhére, vagy egyházi keretből kell megoldani, de ehhez a költségvetés nyújtson támogatást. Az albizottsági tagok többsége úgy vélekedett, hogy a hittanoktatás, mint fakultatív tárgy, kerüljön be a tanrendbe, ezzel az SZDSZ képviselője nem értett egyet. Az órarend körüli vita összekapcsolódott azzal a kérdéssel, hogy mikor tartsák meg a hittanórákat. Egyetértéssel találkozott az az indítvány, hogy a többi fakultatív tárgyhoz hasonlóan az utolsó órákban tanítsák. Egyetértettek a képviselők abban is. hogy a bizonyítványba ne kerüljön be. és jegyet se adjanak rá. Nem tudtak közös álláspontot kialakítani abban. hogy a hittanoktatók tagjai legyenek-e az iskolai tantestületnek. Fórumot teremteni A RAOUL WALLENBERG EGYESÜLET FELHÍVÁSA Miközben hazánk lakossága egyre nehezebb napokat él át. őszre nemcsak az fenyeget, hogy a rendszerváltás és a megélhetés gondjai társadalmi konfliktusokat okoznak, hanem a hitoktatás kapcsán alighanem a vallás körül is fel fog izzani a légkör. Semmi sem kevésbé kívánatos, minthogy egy nemes ügy. az ifjúság erkölcsi nevelése megosztottságot támasszon éppen azon honfitársaink között, akik komoly. elkötelezett, tevékeny hívei egyik vagy másik nagy világnézeti hagyománynak. A Raoul Wallenberg Egyesület, mint pártatlan polgári szervezet átérzi azt a felelősséget, amely mindannyiunkra hárul a nemzeti békesség és önuralom megőrzése terén. Ezért egyesületünk július 14én. az európai szellem születése napján találkozóra hívja hazánk valamennyi pártját. egyházát és a hitoktatásban érdekelt minden szervezetet. Lehetőséget akarunk biztosítani arra. hogy a nemzet legjobb erői figyelmesen meghallgatva egymás szempontjait, kulturált megoldást találjanak a vallási nevelés felvilágosult szellemű szabályozására. Mély meggyőződésünk, hogy a felelős társadalmi erők megtalálják és jegyzőkönyvbe képesek venni azt az ésszerű kompromisszumot, amely megnyugtathat szülőt, gyereket, pedagógust, hívót és nem hívót. Valamennyi párt és társadalmi szervezet.képviselőjét és állampolgárokat is várunk július 14-én 14 órakor a Budapest VIII. Baross u. 61. szám alatt tartandó konzultatív rendezvényünkre. Visszajelzést az alábbi címre várunk: Raoul Wallenberg Egyesület. Budapest. 1701 Pf. 93. A konzultációt követően 19 órakor sajtóértekezleten fogjuk bejelenteni a társadalmi dialóguson kialakult elképzeléseket abból a célból, hogy a magyar ncp bizonyságot kapjon az ország legtekintélyesebb szervezeteinek felelősségtudatáról. A Raoul Wallenberg Egyesület Ügyvivői Testülete EGYHÁZI HÍREK ÚJ KATOLIKUS KÖNYVKIADÓI ÉS KÖNYVTERJESZTŐI EGYESÜLET alapítását határozták el a független katolikus könyvkiadók és könyvterjesztők június 20-án. Budapesten az Országos Lelkipásztori Intézetben tartott találkozásukon. A résztvevők között volt a Márton Áron Kiadó, a Mérleg folyóirat és az Egyházfórum Kiadó képviselője, valamint számos apróbb egyházi kiadvány szerkesztője és terjesztője. Az egyesület alapításának elhatározását különösen is az indokolja: „súlyos bún. hogv az általunk kiadott anyagok a lehetséges olvasókhoz pusztán szervezési fantáziátlanságunk miatt nem" jutnak el. akik ezért a szexuális és vallási pornográf kiadványokat habzsolják" — jelentette ki az egyik résztvevő. Az egyesület közös kiadványok megjelentetését is tervezi. Törekedni akarnak az egyházi pluralizmus megjelenítésére és a szakszerű marketing követelményeihez való alkalmazkodásra. A leendő egyesületnek jó kilátásaik vannak arra. hogy nyugat-európai egyházi médiumszakemberek közreműködését és támogatását élvezhessék A leendó egyesület felajánlja a közreműködését a Szent István Társulatnak és az Ecclesia Szövetkezetnek is. európai fórumán. Ennek az a magyarázata, hogy az ilyen emberek sokszor magányosak, de nagyon éhesek a szeretetre, amely az evangélium lényege. A keletnémet helyzettel kapcsolatban a homoszexuálisok ottani szövetségének képviselője. Eddy Slapel evangélikus teológus kijelentette, hogy a nyolcvanas évek végéig egyedül az egyház nyújtott mentsvárat a keletnémet homoszexuálisok számára Az egyház ezzel igen nagy szolgálatot tett. hiszen az állam a homoszexualitásban egy kapitalista deformációt látott csak. amely a szocializmusban nem létezhet Stapel egyébként még mindig hiába várja, hogy a Szász egyházlartományban pásztornak nevezzék ki. (PuFo) GOTTERIED EORCK a Berlin-Brandenburgi evangélikus egyház püspöke kijelentette: „Tulajdonképpen a kisközösségek alapozták meg ájru az egyház jelenlegi tekintélyét." Ha egyáltalán beszélhetünk az NDK-ban az egyház érdemeiről, akkor ezt csak abban az értelemben tehetjük. ..hogy a nehézségek ellenére keletkeztek olyan csoportok, amelyek a velük kapcsolatos problémák ellenére is arra ösztönöztek bennünket, hogy ne határoljuk el tőlük magunkat". A. püspök így folytatja: „Talán ez az egyetlen, amit ma javunkra lehet írni". Az egyházi béke- és polgárjogi csoportok éppen azokat a-témákat feszegették, melyekről az egyháznak már régen beszélni kellett volna. Ezért csak hálásak lehelünk - emelte ki a püspök - „a csoportok kcmónynyakúságácrt". (PuFo) A HOMOSZEXUÁLIS EMBEREK KÖZÖTT a vallásosak részaránya nagyobb mint az egyébkénti népesség köréhen — állította Andre Brten teológus és filozófus Párizsban a keresztény homoszexuálisok és leszbikusok UKRÁN KATOLIKUSOK. Történelmi eseményként értékelik Vatikánvárosban ukrán katolikus püspökök és 11. János Pál találkozóját. Amióta Sztálin 1946-han betiltotta az ukrán katolikus egyházat, most kerülhetett sor először arra. hogy tíz ukrán püspök találkozzék a Szentatyával és az ukrán diaszpóra katolikus vezetőivel. A találkozón az ukrán.egyházi vezetők szóltak a sztálini táborokban elpusztult katolikus testvéreikről, papokról, és követelték Moszkvától: teljesítse ígéretét, legalizálja az ukrán katolikus egyházat. A pápa meghallgatta az Ukrajnában éló egyházi vezetők részletes beszámolóját azokról az időkről, amikor a katolikusok illegalitásban éltek és dolgoztak, s csak a „katakombák egyházaként" emlegették őket. Egy vatikáni szóvivő külön megemlítette, hogy a pápát mélyen megindították a személyes tapasztalatokon nyugvó beszámolók, a szibériai munkaláborokba hurcolt ukrán katolikusok életéről és haláláról szóló történetek. Sztálin az ukrán katolikusokat erőszakkal beolvasztotta az ortodox egyházba, s vezetőjüket. Joszif Szlepi bíborost börtönbe vetette. A bíboros 18 évvel később szabadult: 1%3-ban „száműzték" Rómába. Az ukrán katolikusok számát 5 millióra becsülik: ók ugyan az ortodox egyház liturgiáját követik, de egyházfőnek u pápát ismerik el. nem pedig az orosz ortodox pátriárkát. Több mint négy évtizeden át titokban gyakorolhatták vallásukat s csak Gorbacsov reformjai nyomán vethettek véget a rejtőzködésnek. „Isten népének gyülekezete, amelyet 1946-ban törvényen kívül helyeztek, előjöhetett a katakombákból" — mondta a pápa (Reuter) VÁLASZ A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉGÉNEK A főiskola nem KÉSZ átadni Lapunk június 30-i számában jelent meg „Visszatér a két tanítórend Szegedre" címú írásunk, melyben Zombori István, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) szegedi titkára arról beszélt, hogy 1990 szeptemberétől... a Miasszonyunkról nevezett Szegedi Iskolanővérek tulajdonában lévő egykori zárdában (amelyben ma a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. sz. gyakorlóiskolája és az intézmény B épülete van) kezdik meg az oktatást, a nővérek mellett a piaristák. " Ezzel kapcsolatban a főiskola eljuttatta hozzánk a főigazgatóság észrevételét, valamint azt a levelet, melyet a főigazgató írt ez ügyben dr. Benyik Györgynek, a KÉSZ Csongrád megyei elnökének. Ezt a két szöveget alább közöljük. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a Délmagyarország június 30-i számában interjút adott a Szövetség elképzeléseiről. Terveik között szerepelt az is. hogy igényt tartanak a Hámán Kató út 25. szám alatti épületre. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola erre vonatkozó álláspontjáról ez év február 5-én levélben tájékoztattuk a KÉSZ elnökét. Mivel azóta a helyzet nem változott meg — vagyis oktatási épületekről nem született döntés —, a levelünkben foglaltakat ma is érvényesnek tekintjük. Február 5-i válaszunkat azért is nyilvánosságra kell hoznunk, hogy a Hámán Kató út 25. szám alatti épületben dolgozókat: a 2. Számú Gyakorló Általános Iskola tantestületét, az oktatói kart. mely a közel 3000 hallgató 50 %-ának képzését végzi, valamint az ott dolgozó munkatársainkat és hallgatóinkat megnyugtassuk. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatósága Tisztelt Elnök Ur! Személyes megbeszélésünk és írásbeli kérelmük alapján a következőkről tájékoztatom. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola — a reális társadalmi igényekből kiindulva — folyamatosan növeli a felvett hallgatók számát, 1989-ben például 544-en kezdték meg tanulmányaikat nappali tagozaton. Az intézmény hallgatóinak együttes létszáma meghaladja a 2900-at. A következő években még nagyobb ütemben fog a képzési igény jelentkezni, részben demográfiai okok. részben a nyugati nyelvszakok iránti rendkívüli érdeklődés, a nyelvszakos tanárok hiánya miatt. A jelenleg is érzékelhető és a jövőben tovább súlyosbodó tanteremhiány miatt közel egy éve intenzív tárgyalásokat folytatunk a Művelődési Minisztérium, Csongrád megye és Szeged vezetőivel, számos pályázatot. javaslatot dolgoztunk ki új oktatási épületek kialakítására. Ezek a javaslataink azonban pillanatnyi gondjainkat is csak részben enyhítették. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi kezdeményezéséről tájékoztattam dr. Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes urat, és dr. Müller Józsefnét. Szeged város megbízott tanácselnökét. Mint a helyzetünkből leírtakból kitűnik, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vezetősége jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy az Önök kérését saját hatáskörében teljesíteni tudja. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Önök igényének jogosságát vitatni akarnánk. A városi vezetőkkel folytatott eddigi tárgyalások alapján nem ítéljük reálisnak annak az esélyét, hogy már 1990 szeptemberében megindulhasson a Hámán Kató u. 25. szám alatti épületben az Önök által javasolt iskolai oktatás. Hangsúlyozom, hosszabb távon az Önök kezdeményezését reálisnak és indokoltnak tartom. Biztosíthatom az Elnök Urat, hogy a főiskola vezetősége a legnagyobb jóindulattal támogatja a KÉSZ elképzeléseit. Mindennek igazolásául felajánlom: kezdődjenek konkrét tárgyalások arról, hogy az egyház 1990 őszétől miként vehet részt a korábbinál intenzívebben az oktatásban a 2. Számú Gyakorló Általános Is* kólában. Bízom abban. Elnök Úr és munkatársai is egyetértenek velem abban, hogy mind az egyházi közoktatás, mind fjedig a felsőoktatás (és ezen belül a nyelvtanárok képzése) egyaránt nemzeti ügynek tekinthető, ezek szembeállítása senkinek sem lehet érdeke Magyarországon . Ezért addig, amíg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola épületgondjaira elfogadható megoldást sikerül találni, a Keresztény Értelmiségiek vezetőségének megértő türelmét kérem. Javaslom, hogy az érdeklődő szülőknek ilyen értelemben szíveskedjenek — hozzánk hasonlóan — felvilágosítást adni. Szeged. 1990. február 5. Üdvözlettel: dr. BÉKÉSI IMRE