Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-05 / 162. szám

Kinek szurkolt Nápoly? Carlos Saul Manem argentin köztársasági elnök kedden kimagaslónak minősítette a labdarúgó válogatott Olaszország elleni győzelmét és élesen bírálta a francia MichelVautrot bírói ténykedését. Különösen érthetetlennek tartotta, hogy a huszonharmadik percben fújta le a hosszabbítás első tizenöt percét. Az argentin fővárosban leírhatatlan boldogság lett úrrá azután, hogy Goycochea kivédte az olaszok két tizenegyesét. Az emberek az utcára tódultak és reggelig tartó fiesta közepette éltették Argentína! és Goycocheát. A törött lábú Pumpido helyett beállított nagyszerű argentin kapus nem először tesz csodát a csapattal, hiszen Argentína neki köszönhette elődöntőbe jutását is. Goycochea ugyanis — mint emiékezetes — hárította a jugoszlávok két tizenegyesét is. Argentína az olaszok elleni mérkőzésével eddigi legnagyszerűbb teljesítményét nyújtotta a Mondiale '90-en. Óriási taktikai küzdelemben kerekedett felül az azzurrikon. Carlos Bilardo edző percről percre szőtte a játék fonalát a kispadról. Valójában ő volt az argentin válogatott legfőbb szereplője, s már csak az hiányzott, hogy palyára is lépjen... Argentína mindent egybevetve ugy érzi, hogy igazságot szolgáltatott magának a győzelemmel. A Buenos Aires-i szakértők szerint megérdemelten győzött. Nemcsak a gólok miatt, nanem azért is, mert összességében is jól játszott. Buenos Airesben most az önfeledt boldogság óráit élik. A nyirkos, hideg téli idő egycsapásra nyári hangulatba csapott át az emberek túláradó lelkesedésének jóvoltából. Az argentinok kezdettől fogva fanatikus önbizalommal hittek győzelmükben. Egy pillanatra sem gondolták, hogy vállalkozásuk lehetetlen, mégha lelkük mélyén belátták is, az olaszok eddig jobban, sokkal jobban játszottak náluk, tehát nem lett volna meglepő, ha győznek. De ilyen a futball. Az eredmény gyakran lelkiállapoton és küzdeniakaráson múlik Róma előtt óriási feladat hárul Bilardóra, hogy pótolja a megtizedelt argentin válogatollat. A dontőben ugyanis nem léphet pályára Caniggia (a keddi fejesgól szerzője), Batista, Olarticoechea és Giusti. Ez önmagában is borzasztó tehertétel. A házigazda Olaszország helyett más európai együttes képviseli maja az öreg kontinenstDél-Amerikával szemben, Argentínának pedig lehetősége nyílt arra, hogy megvédje mexikói világbajnoki címét. Olaszország még nem tért magához a hidegzuhany után, amelyet a válogatott Argentínától elszenvedett veresége okozott. Nápolyra és Rómára csend borult a végzetes tizenegyesrúgások után. Elmaradt az autódudak és petárdák ünneplő zaja. Sokan sírtak A La Repubblica szerdán ezzel a főcímmel jelent meg:, Az álomnak vége". Platt — Itt még gólörömben. Hajszálon múlt, hogy a döntőben tegye próbára az argentin bravúrkapust. A beszámolók általában tárgyilagosan elismerik, hogy az argentin csapat kitűnőteljesítményt nyújtott korábbi ingadozó, bizonytalan játékához képest, és megérdemelte a sikert. .Akár tetszik, akár nem, a döntőt a rutinos és ravasz argentinok játsszák vasárnap, nem mi... Maradona győzött ellenünk' írja keserűen a Gazetta dello Sport. Általában bírálják Azeglio Vicini szövetségi kapitányt a rossz csapatösszeállítás, Vialli Beállítása és a gyenge középpálya miatt. Mások a védelmet hibáztatják inkább. Kezdődnek a szokásos viták: „mi lett volna, ha..." Vicini egy fél mondatta] a nápolyi közönséget is hibáztatta: nem bíztatta eléggé, a rómaiakhoz hasonlóan az azzurrikat. A mérkőzés előtt mondvacsinált vita folyt a sajtóban és a televízióban: kinek szurkol majd Nápoly, kedvencének, Maradonának-e vagy a nemzeti színeknek? — a riporterek sorra kérdezgették a nápolyi u t ca járókelőit, és Maradona is szította a kedélyeket, kijelentve: nem várja ugyan, hogy a nápolyi közönség ne szurkoljon a * hazaiak ellen, de legalább ne fü/ työljék ki. Nos, ezt megkapta. A y nápolyi közönség magasfokú civilizaltságról tett tanúságot. Hangulatát legjobban lalán ez a felirat fejezte ki: „Maradona, Nápoly szeret téged, de Olaszország a nazánk". Nem kétséges, hogy a csalódás óriási. A világbajnokság nemzeti ügy lett Itáliában. Mindenki a döntőbe várta a csapatot, s a legtöbben a győzelmet szinte követelték. Bolognában fiatalok 200 gyertyával gyászmenetet rendeztek az éjjel, es temették az olasz labdarúgást. Vandái, garázda megnyilvánulásokról azonban sehonnan sem adtak hírt. ,A futball végül is játék" — mondották az olaszok, magukat vigasztalva. Hatodik hosszabbítás, harmadik büntetőpárbaj A világbajnoki címvédő Argentína, Dél-Amerika egyetlen állva maradt képviselője kedden este szertefoszlatta a házigazdák dédelgetett álmát: elsősége esetén Olaszország lett volna a sportág történetének első négyszeres világbajnoka. Ráadásul az azzürrik már arról ábrándoztak, hogy a sikert azzal a páratlan bravúrral tetézik meg, miszerint kapott gól nélkül küzdik végig a világbajnokságot. Caniggia fejese és a drámai tizenegyespárbaj azonban megfosztotta Itáliát a hőn áhított csodától: Olaszország szombaton Bariban csak a 3. helyért játszhat. A taljánok egyetlen vigasza az lehet, hogy kapusuk, Walter Zenga 18 perccel megjavítot ta az angol Peter Shilton „gól ta lansági" rekordját a vb-döntők során. Zenga és a védelem ugyanis 518 percen keresztül őrizte meg hálójuk érintetlenségét. Hozzászámítva a vb előtti mérkőzéseket, az ellenfelek nem kevesebb, mint 10 találkozón át képtelenek voltak bevenni az olaszok kapuját, utoljára a brazil Cruz lövése nyomán volt kénytelen Zenga kivenni a labdát a hálójából, még tavaly októberben egy barátságos találkozón. Könnyen elképzelhető, hogy a kék-fehéreket ilyen sorozat után mennyire sokkolta Caniggia gólja — s befolyásolta a 1 l-es párbajt — főleg annak tudatában, hogy előtte szinte gólveszélyes helyzetet sem tudtak kialakítani az ellenfelek a jól záró védelemmel szemben. A találkozón pedig minden úgy indult, ahogyan azt a Vicini-legénység elképzelte. A szokásos forgatókönyv szerint a most már ötgólos új felf edezet t, Salvatore Schillaci az első félidőben „beköszönt", és úgy tűnt, a házigazdák gond nélkül meg tudják őrizni előnyüket az erőtlen, gyámoltalan támadásokat vezető argentinokkal szemben. A fordulat a második játékrész első perceinek tapogatózása után következett be, amikor is a megélénkülő iramban Caniggia kíméletlenül kihasználta a kevés lehetőségek egyikét. Az egyenlítéstől mintha pánikba esett volna az esélyesnek kikiáltott olasz válogatott, egyre türelmetlenebb lett, ráadásul Schillaci is csak azzal vétette észre magát, hogy rendre lesen maradt az argentin védők mellett. A sárga A vesztes fél kapitánya, Azeglio Vicl- Airesben lábadozik.—Mindig tudtam, lapokkal és kiállítással, gyakori kény- nl nem leplezte csalódottságát: hogy „Goycho" jó kapus, de hogy az ismeszerszünetekkel tarkított folytatásban —A mi csapatunk többet érdemelt vol- retlenségböl hirtelen előlépve ekkora maegyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az eddigi na, de hát ilyen a futball. Nagyon nagy gabiztosságról ad tanúbizonyságot, ezt legjobb formájukat mutató argentinok teherrel játszottunk a hazai közönség nem hittem róla. sorsa másodszor is büntetőpárbajban dől előtt, hiszen itthon csak a győzelem elfő- A mélyebb szakmai elemzésből szerel, s mint kiderült, ismét a javukra. gadható, bármi áron. dán kiderült, hogy az olaszok kapitánya, A világbajnokság hatodik hosszabbítá- Az argentinok sikerének értékét növe- Azeglio Vicini két év fáradságos munkáját sát és harmadik tizenegyes párbaját hozó li, hogy az olaszok elleni utolsó 12 össze- tette tönkre egy hibás döntésével. Az itádrámai összecsapás után Carlos Bilardo csapás során most másodszor tudtak győz- liailapokban nem tudott kielégítő magyamár előre tekintett. ni. S ami ugyancsak érdekes: mindössze rázatot adni arra, miért vette elő a pakliból —Mára 11 -esek előtt megnyerhettük másodszor fordul elő, hogy Európán kívüli aztaViallit, aki ezenaMondialén csak havolna a mérkőzést — mondta.—Azola- csapat kivívta a döntőbe jutást az öreg lovány kiadása régi önmagának. Napnál szokat a középpályán múltuk felül és ez kontinensen megrendezett vb-n. (1958, világosabb, Baggio korábban nagyszerűen döntőnek bizonyult. Nagy árat fizettünk Brazília, és első lett.) játszott, és mégis csak epizódszerepet haazonban a továbbjutásért, hiszen négy Ritkán látni olyan potyagólokat, mint gy°lt neki az olasz kapitány, akinek egykulcsjátékosunkat nehéz lesz pótolni a fi- amilyenekkel Goycochea és Zenga meg- két lap bőszen ajánlgatja, hogy nyugodtan náléban. így utólag már bevallhatom, a lepte a világot kedden este! Az argentin- mondjon le. Baggio friss levegőt árasztott brazilok legyőzése után reménykedtem olasz elődöntőben két, taktikailag és fizi- a San Paolo gyepén beállása után, azonnal abban, hogy eljutunk a döntőig. kailag jól felkészített, összeszedett csapat lendületesebbé vált a hazaiak támadójáléAz argentinok 30 éves kulcsembere, adta tudásának legjavát Nápolyban, és a ka- ám abban az időszakban már a sokat Dlego Maradona szakvezetőjénél bőbe- rendes játékidőben a két kapus mindent romboló Burruchaga és Olarticoechea jószédűbbvolt: megtett azért, hogy a mezőnyjátékosok voltából az argentin véderő kifogástalanul —Az olaszok valami egész nagyot teljesítményét romba döntse. A rendes já- ellenőrizte a hazai rohamokat. produkáltak az első félidőben, a máso- tékidőben egy „lepke" itt, egy ott, mégis Vicini melléfogott akkor is, amikor az dikban viszont mi tettük ugyanezt. Ezt a Argentína együttese a finalista. Nagyrészt ezen az estén az emberfogással hadilábon sikert még nagyobbra értékelem, mint a azért, mert Sergio Goycochea mind a állóBergomit utasította Maradona őrizenégy évvel ezelőttit, hiszen most igazán hosszabbításban, mind a 1 l-es párbajban tére. Bergomi igencsak lezserül, távolról megszenvedtünk érte, míg Mexikóban Zenga fölé kerekedett, megtalálta az igazi figyelte az SSC Napoli argentin légiósát, minden olycm egyértelmű volt. A brazilok kapuskesztyűket. Két büntetőt kifogott, és aki a második félidőben olykor 1986-os elleni „csoda" óta egyre jobban belelen- tette ezt olyan magabiztonsággal, amely a mexikói szuperformáját idézte. Ha kellett, dűltünk. jugoszlávok elleni negyeddöntőt idézte. remekül tartolta a labdát, indításai araAz est hőse, a Pumpido lábtörése után Hogy a két kapus közötti különbség nyat értek, és ahogy ö elkezdett fickándoza kispadról előlépett argentin kapus. Ser- döntött volna...? Ez a kedden éjfélig elhú- ni, azzal erősítette az optimizmust az glo Goycochea a 1 l-esek védésének for- zódott sajtókonferencián ilyen formában egyébként az első félidőben is ügyeskedő lélyairól beszélt: kérdésként nem fogalmazódott meg a ná- Caniggiában. Az angolos támadóstílusú, —Egyáltalán nem tartom magam „ti- polyi San Paolo stadionban. Ám a külső, pompásan fejelő 23 éves szőke Hú, az Atzenegyesölönek" de a jugoszlávok ellen semleges szemlélő számára a napnál is vi- alanta csatára a Mondiale'90egyik legnaés most is én nyugtatgattam a társaimat, lúgosabb tény, hogy az idegölő percekben gyobb felfedezettje, olykor az őrületbe megígérve hogy megfogok egy-két lö- az argentinok hálóőre sokkal nyugodtabb, kergette a korábbi mérkőzéseken olajovést. Az az'igazság, hogy ilyen helyzetben magabiztosabb volt Zengánál. *>« gépezetként működő olasz védelmet, a kapusnak nincs vesztenivalója, csak a -Sergio előtt le a kalappal! - nyilat- (Mekkorát veszít a v.lag azzal, hogy Cantgrúgó játékosnak Össszességében egy na- kozta telefonon az II Giorno című olasz gia vasarnap este nem lephet palyara a rogyon jó csapatot fektettünk kétvállra, lapnak Nery Pumpido, aki a Szovjetunió ma> Olimpiai stadionban...!) mert a szerencse mellénk szegődött. ellen lábát törte, s pillanatnyilag Buenos Levél Falklandi Malvinnak ^^ Kedves Malvin néném! Szörnyülködve kérdez: —Mi lesz velem? Ebből is kiolvashattam, hogy milyen figyelemmel köveli a labdarúgó világbajnokság eseményeit. Bánija az olaszok leégése. Jtálija gyászban van" — nemcsak Mátészalka, állítom én. Érzem a leveléből: óva inli az ángliusokal, hogy Taljánorszában az argentinok szeme elé kerüljenek. Mikor válaszomat kopogtatom, pontos idő szerint szerdán délután fél három órakor, igazán nem sejthetjük, mit hoz az esti tíz (vagy tizenegy) óra, mindettől függetlenül bátorkodom fölhívni figyelmét néhány apróságra, nyugta tásképpen. Először is, a labdarúgásban az úgynevezett papírt orma (okos emberek gyülekezete sokáig tanulmányoz ezt-azt, s végül ráböknek az eredményjelző táblára: ez az!) szerint a németek jobbak, mint az angolok. Ez utóbbiak tíz esztendőre visszatekintve csak azzal büszkélkedhetnek, hogy megtartották (mily nagy ára volt!) Malvin néném kegyeit. Az életszínvonalukról sokat nem tudunk, csak sejtéseink vannak: nyakra főre fogadnak, aki pedig az irodákat gazdagítja, annak nem mehet valami rosszul.. Tehát meg kell nyugtatnom Malvin nénémet: az ang,olok elkerülik a pampák lovagjait. De ha mégsem... Tudom, hogy egyes amerikai üzletemberek már javasolták: Malvin néném sorsát ne holmi háború, hanem egy focimeccs döntse el. Ebben az egyetlen sportágban lenne egy súlycsoportban a Malvin néném kegyeiért esdeklő mindkét nemzet. Jó, tudom, az ángliusoknak odaígérkezett, eljegyzés, lakodalom, vérbosszú, miegymás, nagy a család, minden emberre ezer juh jut, szerződés köti a családtagokat a manchesteri textilgyárakhoz, s az angol sört semmi pénzért sem cseré!. i6k egyel len itókára sem — mégis, be kell látnia, az élet halad, új s új összefüggéseket vagyunk kénytelenek elfogadni s elsajátítani, mi több, alkalmazkodunk hozzájuk. Most négy éve, rendkívüli módon, két levelet is küldtem Malvin nénémnek. Az elsőből idézek: „Tudnia kell, hogy a lovagias ellenfél hatására még az is kénytelen az Íratlan szabályoknak engedelmeskedni, akinek ez nem sajátja,,. Aztán a mexikói angol-argentin mérkőzés után bocsánatért esedeztem, ugyanis a kézzel fejelt találat még az én hírnevemet is rontotta... Mivel azt gondoltam, amire nem számítottam. Kedves néném, újabb négy év telt el, s még nem biztos, hogy lét jogosultsága van e néhány somak. Azért igyekszem előre megnyugtatni. Egyetlen érvem maradt : a lovagias ellenfél hatására még az is kénytelen az Íratlan szabályoknak engedelmeskedni, akinek ez különben nem sajátja. Továbbra is nyugalmas éveket, minél kevesebbszelet, tengeralattjárót ésrakétát; a juhoknak minél több ikerszülést, zsenge füvet, bő gyapjútermést kívánok. I la hétf ön nem írok, annak csak kedvencei: az angolok lehetnek az okai. Négy év múlva bizonyára jelentkezem. Malvin néném kezeit csókolva, az egész családnak jő egészséget kívánok: Pataki Sándor