Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-04 / 161. szám

2 Körkép 1990. július 4., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) is fog teqnj a kormány a kényszerintézkedésektől leginkább sújtott rétegek védelmében, azaz az SZDSZ úgy véli: az elképzelésekhez képest felgyorsult infláció ellensúlyozására nem elég az, ami a programban szerepel — mutatott rá Tardos Márton. Ehhez kapcsolódva Tölgyessy Péter kifejtette: úgy tűnik, újra csak arról van szó, hogy valami távoli célokért kívánják a magyar lakosságot megsarcolni a kényszerintézkedésekkel. Az ilyen típusú intézkedéscsomag előterjesztése csak ekkor lenne helyes, ha hosszú távú gazdasági programokkal együtt ismertetik óket * Békési László volt pénzügyminiszter a kormány által beterjesztett 1990. évi pénzügyi egyensúlyt javító — az MSZP-s képviselő szerint „kvázi" — csomagtervet bírálta a Parlamentben tegnap tartott sajtótájékoztatón. Pártja szerint a csomagtervben elsikkadnak a lényegi összefüggések, nem lehet ténylegesen megítélni, hogy a tervek között szereplő intézkedések ténylegesen mennyi haszonnal járnak. Az intézkedési csomagterv nemhogy fékezné az inflációs nyomást, hanem felerősíti azt. Kifejtette egyúttal, hogy a kormány eredetileg meghirdetett antiinflációs politikája és annak gyakorlata között ellentmondás mutatkozik. Békési László úgy ítélte meg, hogy a benzin 20 százalékos áremelésének nincs közgazr dasági tartalma, legalábbis a jelenlegi bevezetésének. Az már lehetséges viszont, hogy 1991-ben szükségessé válna ez az intézkedés, de most indokolatlan. Számítási tévedésnek nevezte, hogy a múlt héten bejelentett áremelések 1,7 százalékkal növelik csupán a fogyasztói árindexet; számításaik szerint ez 5-6 százalékos fogyasztói árszintnövekedést jelent. S hogy ne csak bíráljon, megfogalmazta azt is, hogy a csomagtervben szereplő intézkedések helyett pártja mit látna célszerűnek, bár ezeket a megjegyzéseit is bírálatokhoz kötötte. így szólt arról, hogy a csomagterv nem foglalkozik a decentralizált pénzalapokkal, amelyekben 90 milliárd forint nyugszik. Nem háborgatja a lakásfinanszírozás kényelmetlen kérdését, és emiatt másutt akarja megkeresni azt a 4,5 milliárd forintot, ami a kamatadó elvetése miatt kiesik, illetve figyelmen kívül hagyja a védelmi költségek csökentéséből és a társadalombiztosítás többletbevételeiből adódó forrásokat. Békési summázata: o csomagterv egyes elemei nélr külözhetetlenek, más részei viszont közgazdaságilag teljesen indokolatlanok; megvalósítása kiszámíthatatlan következményekkel jár. (MTI) Nyomon követett képviselők Mostanában azt mesélik, hogy az USA kongreszszusa fölajánlott 20 millió dollárt a magyar Országgyűlés tagjainak munkáját segítő számitógépekre. Meg is érkezett két amerikai szakértő, hogy az erre illetékesekkel megoesaéljék a részleteket. A kormánypártok bölcs hivatalnokai el is mondták nagyratöró terveiket: automatizált beléptetési és nyamonkövetési rendszer kellene, hogy tudni lehessen, ki merre kószál az ország házában; továbbá a parlamenti hivatal adminisztrációjának gépesítése;.., szárnyaló fantáziával már majdnem eljutottak az alagsori büfé raktárkészletének számítógépes nyilvántartásáig (hiszen ismer-e valaki ébben az országban magasztosabb számítástechnikai föladatot, mint egy szép raktári nyilvántartás megalkotását?), amikor a terembe tévedt néhány ellenzéki képviselő és előadták prózai igényeiket: legyen állandó összeköttetés a washingtoni Kongreszszusi Könyvtár és a strasbourgi Európa Parlament számítóközpontjaival, hogy bármikor gyorsan meg tudják találni a Vitatott kérdésekkel kapcsolatos legfrissebb adatokat, törvényeket, publikációkat ... J. A. A legtöbb támogatást, 89,9 milliót a Magyar Demokrata Fórum kapja, a Szabad Demokraták Szövetsége 81,7, a Kisgazdapárt 42,3, Magyar Szocialista Párt 39,8, a FiBányászsztrájk desz 26,5, a KDNP 23,1, az MSZMP 12, az MSZDP 10,6, az Agrárszövetség 11,6, a Hazafias Választási Koalíció 9,6, a Vállalkozók Pártja pedig 6,5 millió forintos támogatásra jogosut. (MTI) Esti megállapodás Pártpénzek — csak szeptemberben! Valószínűleg több pártot támogatást nem július, hais csalódás ér, hogy a vá- nem csak szeptember végén lasztásokat követően részük- kapják meg A Pénzügymire 'Járó első költségvetési nisztérium az Igazságügyi Minisztérium segítségét kérte a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény azon passzusának értelmezéséhez, amely a pártok költségvetési támogatására vonatkozik. Németh Gyuláné, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a törvény értelmében a választás eredményét a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő negyedév első napjától kell figyelembe venni. Azaz ez a dátum július 1-je, s a pénzt negyedévenként, utólag kell kifizetni. A pártok ez évre megállapított 700 millió forintot költségvetési támogatásából a választások előtt 228 milliót utaltak ki, így 472 millió forint maradt. A törvény értelmében az összeg 25 százalékát (118 millió forintot) a parlamenti képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban kell felosztani. Ez hét párt számára, egyenként 16JI millió forintos támogatást jelent. (A hat ismert parlamenti párton kívül az Agrárszövetséget is megilleti ez az összeg, ugyanis a választások során e pártnak is bejutott egy képviselője a Parlamentbe, egy másik képviselője pedig közös jelöltként került be az Országgyűlésbe.) Az állami támogatás 75%át, összesen 354 millió forintot a szavazatok arányában azok a pártok kapják meg, amelyek a szavazás során 1 százalék feletti eredményt értek el. Ez öszszesen II pártnak sikerült. Az időiközben 18 pontra bővült követelésük teljesítéséről, kedden reggel 9 órakor az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban tárgyalásokat kezdett az Oroszlányi Szénbányák 'márkushegyi bányaüzemének 10 tagú küldöttsége Bod Péter Ákos miniszterrel, az ipari és kereskedelmi tárca politikai államtitkárával és energetikai ügyekkél foglalkozó államtitkár-helyettesével. Több mint 8 órán át tartó, kemény tárgyalások nyomán, estére mind a 16 pontiban megállapodásra jutottak a sztrájkoló bányászok •képviselői az ipari vezetéssel. Ezek közül talán a leglényegesebb pont, hogy szeptember 1-jétöl 10 százaJókkal emelik a márkushegyiek bérét, az ehhez szükséges 55-66 millió forintos keret jórésze a létszámleépítésekből, a termelési eredménytöbbletből és a termelési költségek csökkentéséből előteremthető. Novembertől további 20 százalékos béremelésre kerül sor. Az ipari vezetés az adókövetelések jórészét is támogatta, kitéve a szakmai pótlékok adómentességét. A sztrájkolok küldöttei bizalmukat fejezték ki a vezérigazgató iránt, de a többi vezetőt illetően hoszszan sorolták. sérelmeiket, és elherdált vállalati vagyonról is szóltak. A miniszter szakértőket ajánlott ahhoz, hogy a konkrétan bizoifHtható visszaélésekről listát készítsenek, és hogy, ha szükséges, indítsanak bírósági eljárást. A tárgyalók egyetértettek azzal az indítvánnyal, hogy követeléseik teljesítése fejében 1991. március 31-éig nem kezdeményeznek újabb sztrájkot. A röpgyúlés után a délelőttös és a délutános műszak dolgozói eltávoztak az üzemből, az éjszakások pedig munkába álltak. Ezzel véget ért az Oroszlánvi Szénbányák márkushegyi üzemében a dolgozók sztrájkja. Veszélyben a művelődési házak Szeged új erőtérben (3.) A város és a vallási közösségek Ha egy nyugat-európai város táreadalmára tekintünk, klubok, társaságok, művészeti és más körök, sokszínű, mozgásban levő kaleidoszkópját látjuk, egy igen lüktető társadalmi életet, mely a szomszédsági közösségek létének változatos formáit is jelenti. A mi városainkban egymassal nem érintkező kiscsaládok és személyek atomizált konglomerátuma tűnik szemünk elé, ahol még az egy lépcsőházban lakók sem ismerik egymást. A valamilyen célra szerveződő kisközösségek inkább kivételként jelentek meg. A szocialista állam nem is igen kedvelte az állam közvetlen ellenőrzése alól kibúvó tarsasági formákat. A magát közösséginek nevező államtársadalom valójában csak az állami pecséttel viselte el a társadalom kis közösségeit. A civil társadalom sokszínű szövetének alkotásában — mint ezt például az iNSZK esete jól mutatja — az egyházak vallási közösségeinek lehet igen nagy szerepe. Az elmúlt évben Göttingenben töltött haf hónap folyamán módom veit e kérdéseket tanulmányozni. E német városban az evangélikus közösség a legnépesebb, várospolitikai tevékenységük központjait a közösségi házak jelentik, ahol közösségi munkát végző aktivisták hálózata dolgozik — fizetés nélkül; klubokat tartanak fenn programokkal például az idősek számára; az anyukák gyermekeikkel jöhetnek; óvoda várja kicsinyeiket, míg ők nyelvet tanulnak, esetleg varrást vagy számítástechnikát. Télen népfőiskolai tanfolyamok működnek, segítendő az azt igénylők átképzését különböző új foglalkozásokra. A Göttingenbe tartós munkára érkező vagy az ott letelepedni akaró külföldi itt német nyelvet is tanulhat, vagy bármilyen gondjával a tanácsadó szolgálatot keresheti — természetesen ingyen. A drogos és deviáns fiatalokért külön csoport és klub dolgozik; kórusok, színjátszók ugyancsak helyet kapnák itt. E szociális filozófiában feltűnő a gyerekcentrikusság, az idősek gondozása, valamint a hátrányos helyzetű családoknak és egyéneknek a védelme, s az élet értelmes és kellemes megszervezésének a szándéka. Az evangélikus közösség óvodákat és iskolákat tart fenn — ingyen; önkéntes hálózata segíti az idős, magatehetetleneket lakásukon keresve fel őket; más csoport használt holmikat gyűjt: ruhákat, cipőket, bútort, könyvet, stb. eljuttatva a rászorulóknak. Az egyetemisták például így szerezhetik meg bútorozatlan szobáikhoz a szükséges tárgyakat. Hasonlóan széles körű tevékenység jellemzi a katolikusokat; ők az egyetemisták felé fordultak különös figyelemmel, s jól megférnek az iszlám közösséggel, amely a nagyszámú itt élő török vendégmunkások miatt tart fenn boltokat, szervez klubokat. Hangsúlyozni kell, mielőtt valaki esetleg egy teokratikus színezetű társadalomépítésre gyanakodna; az említett tevékenységi formák teljesen világi jellegűek, amelyekben bárki — bármely vallású vagy ateista — részt vehet. Ezek a mozgásformák nem a hit valamiféle burkolt terjesztőiként akarnak létezni: határozott etikai értékeken alapuló közösségépítés és közösségműködtetés a céljuk, amely, ha kell, védelmet ad az elesett egyénnek, a küszködő családnak, de örömöt és hasznos elfoglaltságot is kínál. Cserébe nem igényel világnézeti elkötelezettséget; az itt dolgozó egyházi aktivistáknak pedig a közösség szolgálatáért végzett munka örömét adja. Nos, amikor a várostársadalom jövőjéről meditálunk, kívánatos és érdemes lenne így gondolkodnunk Szegeden is a vallási közösségek jelenlétéről. A közelmúltban konkrét ügyek kapcsán feszültségek izzottak fel városunkban a hitoktatás és az újszegedi művelődési központ dolgában — az újabbakat talán el lehetne kerülni. Nyugat-európai és amerikai tapasztalataim alapján — és az emli. tett göttingeni példa is ezirányba mutat —, azt szeretném kiemelni: az egyházak, a vallási közösségek tevékenységének igazi létszférája a társadalom közege és nem az állami szféra, amelynek, ha nem akar konfliktusokat termelni, hitsemlegesnek kell lennie. Ugyanakkor a Városnak és a helyi egyházak kapcsolatának persze igen bensőségessé és bizalmon alapulóvá kell válnia; elismerve és igényelve az egyházi közösségek kulturális, oktatási, szociális, stb. tevékenységét. És persze támogatva is az egyházi közösségeket: Göttingenben például a város adja az óvodák, iskolák épületeit, az egyházak pedig működtetik azokat. Ezért — kapcsolódva a konkrét szegedi ügyhöz —, úgy vélem, hogy a Város saját polgárainak és közösségének érdekei és igényei alapján adhatna az egyházaknak működtetésre — akár művelődési házakat is (és talán nem „történelmi jogok" alapján, mert Ceausescu történelmi érvekre alapozott politikája óta aggódom a történelmi érvgk megjelenésétől a politikában). Persze jó lenne, ha az egyházi közösségek bemutatnák a Város polgárainak várospolitikai koncepciójukat, eszmecserére invitálva más felekezetek híveit és az ateistákat is. így születne ho6S2Ú távú egyetértés közös érdekű helyi, dolgainkban. Ha azt szeretnénk, hogy csökkenjen az öngyilkosok, az alkoholisták és a válások száma, hogy hatékonyabban tudjunk az elesetteknek segítséget nyújtani, akkor a városi kisközösségek, szomszédsági közösségek, különböző klubok születését kell segítenünk. Mert hát az igazi szociális hálót az állam által biztosított anyagi segítség mellett a védő emberi közösségekhez való tartozás lehetősége jelentheti. Ebben pedig a vallási közösségek és a Város összehangolt tevékenysége teremtheti meg az első szilárd kapaszkodókat. Anderle Ádám Anderle Adám egyetemi tanár cikksorozatát a helyhatósági választásokra készülődés jegyében vitaindítónak szántuk; várjuk olvasóink észrevételeit, föntiekkel vitatkozó, vagy egyetértő, azokat kiegészítő gondolatait. Az ország minden részéből folyamatosan érkeznek a bejelentések a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba, hogy sok helyen eladni, vagy — nem (kulturális Célra — bérbe kívánják adni a tanácsok, vállalatok, szövetkezetek tulajdonát képező és fenntartásukban működő művelődési otthonokat, 'közművelődési könyvtárákat. Félő, hogy meggondolatlan, elhamarkodott döntések eredményeként egész települések, körzetek lakossága marad művelődési, közintézmény nélkül. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium határozottan állást foglal amellett, hogy minden településen szükség van és szükség lesz a jövőben a művelődés szervezeteire, intézményeire, közösségeire. Ettől a meggyőződéstől indíttatva felhívja valamennyi tanácsi szervezet, vállalat, szövetkezet figyelmét arra, jelenleg is érvényben van a Minisztertanács 1979. évi rendelete, amely szerint valamennyi művelődési intézmény bezárásához, a munka hosszabb ideig tartó szüneteltetéséhez, az eladásához, bármilyen célú bérbeadásához a megyei tanácsok előzetes engedélyének megszerzése szükséges. A minisztérium javasolja, hogy mind a fenntartók, mind a megyei tanács illetékesei vizsgálják meg, hogy egy-egy településen a művelődési intézmények eladása helyett milyen lehetősége van annak, hogy kulturális egyesületek, közösségek, népfőiskolák stb. kezelésébe adják ét ezeket az intézményeket. (OS) Gyorslista Nyereményjegyzék a július 2-án megtartott Hatos lottó tárgynyereménysorsolásáról, amelyen a júniusi szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk; a: vásárlási utalvány (4000 Ft), b: Wartburg Standard személygépkocsira szóló utalvány, c: Dacia 1310 TLX típusú személygépkocsira szóló utalvány, d: Szerencse-utalvány (30 000 Ft), e: Vásárlási utalvány (10 000 Ft), f: Vásárlási utalvány (9000 Ft), g: Vásárlási utalvány (5000 Ft). A nyertes szelvényeket július 27-éig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor utca 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény-jegyzék július 10-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a postahivatalokban. 3 009 934 f 3 405 124 f 3 787 141 g 9 767 683 g 3 102 145 f 3 444 643 g 3 800 314 f 9 780 856 g 3 115 318 f 3 484 162 f 3 813 487 f 9 820 375 f 3 141664 f 3 497 335 g 3 839 833 f 9 833 548 g 3 168 010 f 3 510 508 g 3 879 352 f 9 846 721 g 3 181 183 e 3 523 681 d 3 892 525 f 9 886 240 g 3 207 529 e 3 536 854 f 3 905 698 f 9 899 413 g 3 220 702 e 3 550 027 f 3 918 871 t 9 912 586 g 3 247 048 f 3 576 373 f 3 945 217 g 9 938 932 g 3 260 221 f 3 589 546 f 3 958 390 g 9 952 105 d 3 273 394 f 3 602 719 e 3 984 736 g 9 965 278 e 3 286 567 f 3 642 238 e 9 688 645 f JO 004 797 d 3 299 740 f 3 655 411 f 9 701 818 f 10 017 970 e 3 312 913 f 3 668 584 d 9 714 991 f 10 031 143 d 3 326 086 g 3 734 449 f 9 728 164 f 10 044 316 e 3 339 259 e 3 760 795 g 9 741 337 g 10 057 489 f 3 365 605 f 3 773 968 g 9 754 510 d 10 070 662 f