Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-31 / 188. szám

7T r JÍK A . Í3| ;) DELMAGYARORSZAG 80. évfolyam, 188. szám 1990. július 31., kedd Havi előfizetési díj: 101+20 forint Ára 4,30 forint Békejobb a sajtónak Olasz mozdonyra kapcsolt magyar kupé — A nép a strandot választotta — Új megbélyegzettek — Értékek a vakolat alatt A

z Országgyűlés tegnapi ülésén Antall József miniszterelnök a központi médiák kinevezéséről szóló törvényjavaslat elfogadása után nagy hatású beszédet tartott, melyben többek között kijelentette: „Egy olyan országban, ahol a köztársasági elnököt, a házelnököt, a miniszterelnököt, a kormány tagjait nyugodtan támadhatta a sajtó, ott a sajtószabadságot megkérdőjelezni politikailag erkölcstelennek tűnik." Hozzáfűzte: „Feltétlenül szükség van egy korszerű sajtó- és tájékoztatási törvényre, amely biztosítja a sajtószabadságot, egyidejűleg meghatározza minden vonatkozásban a sajtó felelősségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha ellentétbe ne kerüljön!" Ügy legyen! László Balázs kormányszóvivő cáfolta azt az egyes sajtótermékekben és híradásokban nyilvánosságra került feltételezést, mely szerint felmerült Nagy Ferenc fozsef földművelésügyi miniszter felváltása dr. Zsíros Géza képviselővel. Űj divat terjed: a lekommunistázás. a lepárttitkározósdi, a mocskos komcsizás és sorolhatnám. Pedig a régi ellenzéki és ma hatalmon levő pártok európai modort ígértek. Toleranciát, pluralizmust, értékorientációt. Érvelni, vitázni viszont nemcsak lehet, de kell is — mai lapunkban a szónoki zsargonról és az „arab ügyről". Konszenzus közelében hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat. Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a Parlament ez alkalommal rekordgyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Már a hétfői munkanap végén — nem kívánván megzavarni az ülés menetét —, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult. Duna "Adria csúcs Rendhagyó munkahét kezdődött hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának programjában. Az önkormányzatról lezajlott hosszú és heves parlamenti vita, a hatpárti egyeztető tárgyalások után a három törvényjavaslatot a szakemberek három nap alatt dolgozták át. Az átdolgozott törvényjavaslatókkal hétfőn délelőtt ismerkedhettek meg először a képviselők. A rövid, alig félórás délelőtti ülésen — a hagyományos procedúra és Kéri Kálmán napirend előtti, a Magyar Honvédség kialakítandó új szellemiségéért aggódó felszólalása után — Horváth Balázs belügyminiszter vázolta a törvényjavaslatok történetét, és a leglényegesebb változásokat. Elmondta: megegyezés születet t a polgármester és a jegyző feladat-, illetve hatáskörének elhatárolásáról, a polgármesteri hivatal irányító és a jegyző hatósági szerepének erősítéséről, a polgármester közvetlen választásának kiterjesztéséről, a község- és várospolitikai fórumok jelentőségének biztosításáról, a fővárosi önkormányzatokról szóló szabályozás kiteljesítéséről, külön a fővárosról szóló törvény megalkotásáról, az önkormányzatok gazdasági alapjaival, bevételeivel öszszéfüggő szabályok részletezéséről, pontosításáról, a főispán helyett a köztársasági biztos kinevezéséről és funkciójának újszerű szabályozásáról. Nem sikerült viszont egyezségre jutni például abban — így országgyűlési döntésre van szükség —, hogy a város 60, avagy 100 ezer lakos esetében kérhesse a megyei várossá nyilvánítását. A belügyminiszter hangsúlyozta: az ily módon átdolgozott javaslatok — ha az Országgyűlés törvényerőre emeli ezeket — lehetővé teszik egy széleskörűen demokratikus helyhatósági választás mielőbbi megtartását, azt követően pedig törvényes keretéül szolgálhatnak egy európai léptékű, a magyar önkormányzatok hagyományait és napjaink realitását szem előtt tartó önkormányzati rendszer kialakításának és megerősödésének. Kitért a miniszter az önkormányzatok gazdasági feltételeire, kiemelve, hogy a kormányzat ezeket garantálni kívánja a helyi önkormányzatokról, részleteiben pedig a magánszemélyek jövedelemadójáról, a költségvetésről, illetve a helyi adókról szóló törvényekben. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány önmagában e gazdálkodás létalapjának biztonságát nem képes megteremteni, ehhez szükség van az Országgyűlés és a társadalom támogatására, segítségére is. A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott. Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek „kinevezéséről és felmentéséről — a miniszterelnök javaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembevételével — a köztársasági elnök dönt. A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, Ma kedden megnyílik Velencében, a San Giorgio szigeten a Duna—Adria regionális együttműködés öt tagországának csúcstalálkozóin. Az olasz—osztrák—jugoszláv —csehszlovák—magyar együttműködés köré szerveződő regionális kapcsolatrendszer kormányfői szintű tanácskozása — amelyen Magyarországot Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli — lezárja az immár nyolc hónapja tartó alapító szakaszt, s a magyar remények szerint a velencei csúcs után megkezdődhet a gyakorlati cselekvési programok kidolgozása. A nagyobb sebességre kapcsoló Duna—Adria együttműködés kapcsán magyar kormánykörök megelégedésüket hangoztatják, mivel a honi megítélés szerint az olasz mozdonyra kapcsolt közép-kelet-európai szerelvény az áhított nyugati pályaudvar• felé vontatja a magyar kocsit is. A diplomácia nyelvére lefordítva; az elsősorban olasz—osztrák erőforrásokra építő regionális kooperáció egybevág azzal a magyar törekvéssel, hogy az évtizedekig tartó egyoldalú szovjet orientáció európai egyensúlypolitikával váltsa fel. Az európai integráció irányába mérföldes léptekkel haladó Magyarország számára Olaszország — és más vonatkozásban a semleges Ausztria — segítsége a Nyugathoz való gyorsabb közeledés reményével kecsegtet. Ennek megfelelően Magyarország mindenekelőtt azt várja a velencei csúcstól, hogy az eddig jobbára lelkes politikai deklarációkban megnyilvánuló együttműködés végre kézzelfogható gazdasági kooperációban öltsön testet. Elsősorban azokon az infrastrukturális területeken, amelyek fejlesztése megkönnyíti a közép-kelet-európai államok adaptációját a nyugati gazdasághoz. Idetartozik a közlekedés, a távközlés, a kis- és közepes vállalati együttműködés fejlesztése, illetve a környezetvédelem. (Az összeállítás a 2. oldalon folytatódik.) Á népszavazás előzetes eredménye Az előzetes adatok szerint, vasárnap a választópolgárok az érvényességhez a törvényben előirt arányban nem vettek részt a szavazáson, ezért a népszavazás érvénytelen. A népszavazáson feltett kérdésre érvényesen leadott igen szavazatok száma 926 355 (85,91 százalék), a nem szavazatoké pedig 151 987 (14,09 százalék). A Baranya megyei Drávaszabolcs község 1. számú szavazókörében egy állampolgár jogosulatlanul szavazott, ezért a szavazatszámláló bizottság a szavazókörben a népszavazás eredményét megsemmisítette. Az Országos Választási Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy hétfőn este 6 óráig a népszavazás eredményével összefüggésben jogorvoslati eljárás indult volna. A népszavazás végleges eredményének megállapítása augusztus 2-án, csütörtökön esténe várható, és a testület ugyancsak azon a napon juttatja el jelentését az Országgyűlés megbízott elnökéhez. Végezetül, az Országos Választási Bizottság köszönetét mondott, valamennyi szavazatszámláló bizottság és más választási szerv tagjainak, valamint a tanácsi dolgozóknak munkájukért. (MTI) „Lepárttitkározósdi" Néhány-héttel ezelőtt a Hócipő című szatirikus folyóirat egy főiskolai jegyzet címlapját, illetve a könyv tartalomjegyzékének egy bekezdését ajánlotta a köz figyelmébe. A történészhallgatókat okító jegyzet szíves olvasói küldeményként érkezett a pesti szerkesztőségbe, s arra a több mint furcsa jelenségre hívta föl az országos figyelmet, hogy 1990.es datálással a leghivatalosabb dokumentum alapján miféle szellemben tanulhatnak a tanárjelölt diákok 1956-ról. Ellenforradalomról, Nagy Imre jobboldali, revíziós elhajlásáról, gonosz fegyveres felkelésről... stb. tanulhattak. A dolog valóban elképesztő. Egyetlen szempontból azonban mégis csak problematikus, hogy tudniillik, a könyv szerzőjének, Nagy Istvánnak a neve szavatolja a jelenséget, holott ez a tizen-egynéhányadik kiadás minden bizonnyal az azóta nyugdíjba vonult szerző tudta és akarata nélkül jelent meg, mi több, Nagy István pedagógiai működése se igazolja a tartalomjegyzékben foglaltakat. Ezi utóbbit bizton állíthatom, hiszen diákja voltam, mégpedig abban az évben, amikor a Tiszatáj szerkesztőségót Nagy Gáspár verse miatt szétverték. Nos, mi ekkor jó fél esztendőn keresztül a forradalom történetével foglalkoztunk, s bár bizonyára lehetett volna radikálisabb a hangnem, alapanyagnak Nagy István nem saját jegyzete ominózus fejezeteit, hanem különböző szamizdat kiadványokat jelölt meg. Mármost, nyilvánvaló, hogy Nagy István kompromisszumot kötött, s tette ezt egy olyan, hírhedten konzervatív főiskolán, melynek vezetése a '80-as évek első felében, közvetve és közvetlenül, akarva és akaratlan kapcsolatban állt a szegedi politikai rendőrséggel. 1982 késő nyarán például a frissen felvettek névsorával igazoltattak a Szeged felé tartó vonatokon, kiszűrendő az alibi nélkül utazó fiatalokat. Kompromisszumról vólt szó az imént, amit így vagy úgy, a nagy többség megkötött a leváltott rendszerrel. Ennek tudatában azonban igencsak különös az a népi játék, melyet lepárttitkározósdinak keresztelt a szakma. E terminológia a reformdemagógia kisszótáréból vétetett, olyan testvérkék mellől, mint például: „egypártrendszer", „Komócsin-éra", „pártállam", „rendszerváltás", melyek olyan üres és semmitmondó szavakká válnak lassacskán, mint akik rendszeresen használják őket. Én például hosszú éveken keresztül leginkább a Darvasi-érában éltem, a Darvasi-párt tagdíjfizető tagjaként, párttitkáraként, cenzoraként és ellenzékijeként, és a jó Isten tudja, de valahogy máig se sikerült lebontani ezt. Tehát itt nemcsak az a fontos, hogy az állam egy polgára a múltban, s persze a jelenben is, maximum két pártnak lehetett tagja egyidejűleg, egy személyesnek ós egy személytelennek, s hogy ebből nyilván az előbbi a lényegesebb, hanem az, hogy egy kicsit mindenki párttitkár volt. Eíért ha azzal jönnek nekem, hogy ez az ember párttitkár volt az elmúlt rendszerben, azón csak mosolygok és bólogatok, hogy persze, tudom, milyen az. Szóval, ha így ér véget a mondat: „X. Y. párttitkár volt.', nekem az az érvelés látványos csődje. Nagy rakás bűzlő demagógia. A mondatot el se kell kezdeni, vagy folytatni kell. „Ez az ember párttitkár volt, s mint ilyen, ezt és ezt a bizonyítható galádságot művelte . ." Nos, ha így, akkor rendben. Akkor rúgják csak altagon az illetőt, keményen, tiszta csűddel. Máskülönben én el tudok képzelni olyan embert is, aki ugyan kommunista párttitkár volt. mégis sokkal szeretetre méltóbb, tisztességesebb ós felkészültebb, mint az, aki nem volt párttitkár, ráadásul éveken kérészül rázta öklét a nagy büdös vörös csillagok felé. Sajnos, nem tudom ama álláspontomat feladni, hogy az élet bonyolult dolog, s a tények furcsa idomait nehéz beilleszteni a napi politikai és az aktuális pártérdek egyendobozkáiha. A mostani idők kedveznek a partizánnosztalgiának, s az emlékezéstechnika ilyetén formái megszépítik és leegyszerűsítik a múltat. „Az ágy közös, a párna nem" — mondja Pilinszky. Nevezzük azi ágyat szégyennek? Darvasi László MEDIÁTOR KÖZVETÍTŐ ÉS SZERVEZŐ IRODA BT Hirdetésfelvétel közületek és vállalkozók részére a Délmagyarországba Szegeden, a Dugonics tér 12. szám alatt Bejelentkezés telefonon, munkatársunk felkeresi önt Munkanapokon 9-16 óra között Telefon és fax: 24-326. Állunk rendelkezésére! MEDIÁTOR