Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)
1990-07-30 / 187. szám
1990. július 30., hétfő _ _ t Sport — Panoráma 7 Öttusa-vb Ezüstérmes a magyar csapat Jóakarat Játékok w Ónodi dobogón Az öttusa-világbajnokság végére Lahtiba is beköszöntött a nyár. Vasárnap kora reggel már 21 fokot mutattak a hőmérők, a váltófutásra kíváncsi nézők kihasználták a kellemes időt, a lelátón napoztak. Persze, továbbra sem lehet azt mondani, hogy a finneket túlságosan felizgatta volna az öttusa. A helyiek közül keveseket hozott lázba a futás, kell-e mondani, megint a magyar tábor volt a leghangosabb. A Bubik, Vikidál kettős vezérelte színészzenekar dobolása verte fel a környék csendjét. A pálya a hagyományos versenyen hírhedtté vált 2 ezer méteres hegyi „kör" volt, ezúttal azonban minden csapattagnak csak egyszer kellett teljesítenie ezt a „haláltusát". Fábián és Mizsér — akik egyszer már -túlélték ezt a megpróbáltatást — a rajt előtt örömmel jegyezték meg, hogy most csak egyszer kell szenvedniük, s látták el tanácsokkal Káinokit, aki még nem tudta, mi vár rá igazából, melyik szakaszon mire kell figyelni. Mivel az együttesek első emberei együtt indultak, a rajtnál nagy volt a helyezkedés, mindenki a jobb pozícióra tört. A magyar csapat kezdő embere, Fábián, kitűnő idővel, harmadikként haladt át a stadionban levő célvonalon, s indította Káinokit. (A szovjet csapat kilencedikként váltott.) A váltóban tavaly világbajnoki címet nyert Káinoki a hegytetőn már a mezőny élén haladt, amikor felbukkant, a magyar tábor üdvrivalgásban tört ki. Mizsér már nagy előnnyel vágott neki a távnak. A legjobb magyar futónak az volt a feladata, hogy növelje az előnyt, hiszen a szovjet csapattal szemben meglevő hátrányt nemcsak le kellett dolgozni, hanem a lovaglás előtt megnyugtató előnyt is illett szerezni. Mizsér, 1985 egyéni világbajnoka, nagyon kifutotta magát. Célba érkezése után zúgott a „Szép volt, Rizsa!" és a „Szép volt, fiúk!" A győzelemmel sikerült „eltüntetni" az 59 pontos hátrányt, sőt a lovaglás előtt 60 pont, azaz két verőhibányi különbség volt a magyar csapat előnye.A ndp második, egyben a világbajnokság záró száma a lovaglás volt. A remények gyorsan tovaszálltak, az első lovas, Fábián négy, Káinoki két akadályt vert, közben az idő is könyörtelenül szaladt. Az utolsó lovas, Mizsér Attila lova egy akadályon „akadt fenn", majd kétszer ellenszegült, ez pedig súlyos pontlevonással járt, így a szovjetek újabb aranyérmüket ünnepelhették. A magyar váltónak meg kellett elégednie az ezüstéremmel, nem tudta megvédeni Budapesten kiharcolt világbajnoki címét. Az eredményhirdetés után a magyar csapat megköszönte a maroknyi szurkolóhad rendületlen biztatását, a kitartóan lelkes támogatást, amellyel ezen a világbajnokságon is végigkísérték az együttest. Utolsó rigmusük így hangzott: „Szép volt, fiúk, lesz még szebb is!" — mi tagadás, most csak ebben lehet bízni. Az ünnepélyes eredményhirdetés után levonták az UIPMB zászlaját, Lahti elbúcsúzott a versenyzőktől. A világ legjobb férfi öttusázói jövőre az egyesült államokbeli Spokane-ben találkoznak. Az 1990. évi felnőtt férfi öttusa-világbajnokság váltóversenyének végeredménye: Világbajnok: Szovjetunió (Germán Juferov, Jurij Szergejev, Leonyid Vitoszlavszkij) 5073 pont, 2. Magyarország (Fábián László, Káinoki Kis Attila, Mizsér Attila) 4874, 3. Olaszország (Roberto Bomprezzi, Gianluca Tiberti, Cesare Toraldo) 4858. Túl a 2. Jóakarat Játékok felén, ismét nagyüzem volt Seattle-ben a 10. versenynapján, szombaton. A figyelem középpontjában a női tornászok egyéni összetett viadala állt, ahol nagy meglepetések mellett szép magyar siker is született, ónodi Henrietta, a békéscsabaiak 16 éves Európa-bajnoka bronzérmet szerzett úgy, hogy a májusi Európa-bajnoksághoz hasonlóan csak két szovjet riválisa tudta megelőzni őt. A verseny két nagy szenzációt hozott: a világ- és Európa-bajnok Szvetlana Boginszkaja alulmaradt 16 éves trónkövetelő honfitársával, Natalja Kalinyinával szemben. Kalinyina utolsó szerén, a talajon, a nap egyetlen io pontos gyakorlatával biztosította be győzelmét. A második meglepetés, hogy az amerikaiak ügyeletes sztárja, Kim Zmeskal csak 6. lett, miután Károlyi Béla tanítványa első gyakorlatánál, a felemáskorláton rontott. Ónodi mellett a vízilabdaválogatott is érdekelt volt szombaton, a magyar együttes az elődöntőben — meglehetősen gólszegény mérkőzésen — egygólos, 6—5-ös vereséget szenvedett a Szovjetuniótól, annak ellenére, hogy a seattle-i előkészületi mérkőzések során sikerült, méghozzá nagy különbséggel legyőzni az „ősi ellenfelet". Az ökölvívásban is megkezdődtek a küzdelmek, a bokszolók — minden súlycsoportban — a legjobb négy közé jutásért léptek szorítóba. A hárofn magyar ökölvívó közül elsőként a 75 kg-os Füzesy Zoltán mutatkozott be, kevés sikerrel. Amerikai ellenfelétől egyhangú pontozással kapott ki az Ü. Dózsa világbajnoki bronzérmese, így számára véget értek a Jóakarat Játékok. Sporttörténelmi jelentőségű győzelmet aratott az Egyesült Államok szabadfogású birkózó válogatott ja e verhetetlennek tartott szovjetek felett. Az újabb sportágként bemutatkozó kerékpáros számok és a ritmikus sportgimnaszt'kázók szerenként! döntői viszont teljes szovjet sikert hoz'.ak. ÖSSZESÍTETT ÉREMTÁBLÁZAT, arany ezüst bronz 1. Egyesült Államok 45 42 28 2. Szovjetunió 45 33 3. NDK 10 1 21 . 12. Magyarország 1 1 t Ferjánczék az élen A Ferjáncz, dr. Tandari páros a rajttól a célig vezetve fölényes győzelmet aratott a Nike DKV ralin, amely az I. osztályú mezőny 65 párosának a bajnokság 4. futamát is jelentette. A 18szoros magyar bajnok páros már az első gyorsasági szakaszon 14 mp-es előnyt szerzett és azt növelve, végül is csaknem 7 perccel előbb ért célba, mint a pécsi Lajtai, Kiss kettős. A második hely ellenére a pécsi versenyzőpáros minden dicséretet megérdemel, hiszen hagyományos építésű orrmotoros hátsókerék-meghajtásos Lada VFTS-ével csaknem kéttucatnyi Lancia, Mazda, Peugeot és Toyota vezetőjét előzte meg. Jellemző a verseny nehézségi fokára, hogy a kiesettek 80 százaléka a hajmáskéri lőtéren „vérzett el", így végül is 37 páros ért célba az 520 kilométer megtétele után. A magyar bajnokságból még két futam van hátra, augusztus 17-én a Budapest rali, szeptember végén a Mecsek rali. Ha ezen a két erőpróbán a Ferjáncz, dr. Tandari kettős csak összesen 1 pontot szerez, már 19-edszer is abszolút magyar bajnok lehet. Túszdráma Londonban Hegadta magát az átkozódó Rashid Vasárnap hajnal óta több tucat embert tart túszként fogva London egyik divatos bárjában egy önmagát libanoninak mondó fegyveres, aki a testére rögzített 3 kilónyi robbanóanyag felrobbantásával fenyegetőzik, ha nem teljesítik követeléseit. A pisztollyal, puskával ós késsel felfegyverkezett férfi hajnal kettőkor hatolt be a Toűtio Joe nevű nightclubba, a londoni színészvilág felkapott szórakozóhelyére, amelynek rendszeresen sok arab látogatója is van. 'Mintegy 200 vendég volta bárban, a túszdráma kezdetén. Közülük sokan elmenekültek, másokat a fegyveres támadó bocsátott szabadon. A magát Rashidnak nevező fegyveres a hatalmában maradt, mintegy száz vendéget két csoportra osztotta, elkülönítve az európaiákat az araboktól. Az elmenekült vendégek által riasztott rendőrség körülzárva tartja a Ritz Hotel tőszomszédságában levő bárt, és tárgyalásokat folytat az erősen ittas, irracionálisán viselkedő, minden jel szerint kábítószer hatása alatt álló fegyveressel. Rashid a reggeli órákban elengedte európai foglyait. Azt követeli, hogy a továbbra is hatalmában tartott, mintegy 40 arab foglyával együtt buszon szállítsák • londoni Heathrow repülőténe, és onnan repülőgépen vigyék őket Bejrútba. A fegyveres azt állítja, hogy angol felesége és három gyermeke van, és tettét „isten parancsára", felesége érdekében hajtja végre. Felváltva átkozza az arabokat, a zsidókat és az angolokat Állítása szerint feleségének rokonait túszként tartják fogva (Bejrútban, és az általa túszul ejtett arabokat akarja felajánlani szabadon bocsátásuk fejében. A rendőrség meg nem erősített értesülése szerint lehetséges, hogy a kuvaiti uralkodócsalád egyes tagjai Is a Toűcio Joe tusiként fogva tartott arab vendégei között vannak. Vasárnap délben megadta magát a fegyveres támadó. Több mint száz trézt tartott fogva, akiknek többségét a rendőrséggel folytatott tárgyalásai során szabadon engedte. A túszdráma vérontás nélkül ért véget. Az erősen ittas, kábítószer hatása alatt álló, és mindvégig irracionálisán viselkedő férfit a Scotland Yardra szállították, ahol kihallgatják. A rendőrség feltételezése szerint tettének nem valtak politikai indítékai. (.MTI) Köves Tibor (London) ÉRTESÍTÉS! Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy a MA GÉ V Délmagyarországi Alközpontja: 1990. augusztus 1—8-ig LELTÁROZÁST VÉGEZ Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. Megértésüket köszönjük. MAGÉV Németh András János és Li© lünkül — 'Mondja Li, miért nem jött be velünl a múzeumba? — Én mar láttam egy párszor, és nékem' más a föladatom. Míg beszálltunk volna a buszba, elárasztottak bennünket „gyalog" árusok, kínálva a terrakotta hadsereg tagjainak egyik-másik kicsinyített másolatát. Időnként szét zavara zták őket, mert rontották az állami boltoknak az üzletét. Szétszaladtak, mint a verebek, de aztán újra visszaszállingóztak, és mikor már bent ültünk a buszban, még az ablakon keresztül is kínálták a portékájukat „hello-hello" kiáltásokkal. Gyors ebéd és vonatra szállás, irány: Louyang. Mi a „diplomata" bejárón mentünk a külön váróterembe, de ahogy elnéztem az állomást, mindenütt óriás embertömeg nyüzsgött ide-oda. — Én nem tudom — mondta Béla —, arról beszélt a pekingi vezetőnk. ho<rv itt nincs hivatalos szabadság; most hétköznap van, hová megy ez a rengeteg ember? Nézd, aki nem fér föl, az ügyesebbje meg az ablakon is bemászik. — Hallottad, hogy van jutalomszabadság, ők biztosan azon vannak, vagy esküvőre, vagy temetésre engedték el a dolgozókat — gondolkodtam hangosan. Beültünk a külön kocsinkba; egy japán csoport is velünk utazott. Meglehetősen vidámak és hangosak voltak az úton, s úgy vettem észre, hogy többen beszéltek angolul. La álldogált és számolgatott bennünket, már nem tudom, hanyádszor, végre ránk kapcsolt egy hatalmas gőanozdony, és már Indultunk is. Alacsony, enyhén dombos vidéken haladtunk és gyönyörködtünk a löszös szakadékokban, amelyeket évezredeken keresztül mosott ki az eső és egyikük-másakuk egészen különleges, bizarr formát kapott. Kis gimnazista koromban földrajórán ilyen képeket mutatott a tanárunk, mint tipikus kínai tájat. A termőföldek szépen ápoltak, bevetettek voltak. Figyeltem az elsuhanó fákat. Két fajta volt ismerős: az egyik a nyárfa,a másuk az ámor (az akáchoz hasonló, tüske nélküli aljnövény). — Kérem! — Harsogott föl János hangja, azt mondja a kollégám, hogy ezen a vidéken évente kétszer aratnak. — Ezt nem értem, Béfla — szóltam a teáját kortyolgató barátomhoz —, egy ilyen bőtermó országban, hogy lehetett annyi éhínség a múltban. A barátom mosolyogva, először letörölte a bajuszát, majd nevetve megoldotta a „rejtvényt". — öregem, sok volt itt a mandarin! Jót nevettünk rajta, de lehetett valami igazság is benne. Felálltam egy kicsit fényképezgetni. La még mindig mászkált a vagonban, látszott rajta, hogy unaitkozik, vagy lehet, hogy mondani akart valamit, mert közeledett hozzám. Barátságosan az egyik karomra csapta a kezét, amit úgy tekintettem, mintha a vállam veregetné, de hát az nevetséges lett volna, mert akkor pipiskednie kellett volna. Mosolygott, úgy, hogy a szeme eltűnt a szemhéja mögött. — Na, hogy van doktor! He? — és még egyszer csapott egyet a bal karomra. — Köszönöm, gyönyörködöm a szép tájban. — Szépnek tartja? — Nemcsak szépnek, hanem gazdagnak Is. Tudja, az én nagyszüleim parasztok voltak, és én sokat voltam velük, meg dolgoztam is náluk, van némi gyakorlatom és szemem. hogy meg tudjam ítélni, mi a szép mezőgazdaság. Ez a vidék pedig az ! Li lehajtotta a fejét, látszott rajta, hogy jólesett neki országa dicsérete. Sóhajtott egyet, azután csöndesen mondta: — Tudja, azért északon még mindig vannak nagyon szegény vidékek, ahol táplálkozási gondok akadnak. — Én ezt nem tudtam; de nem lehet az, hogy szállítási probléma miatt van? őszintén szólva idáig ínég egyetlen kamiont sem láttam, csak olyan 10 tonnás teherautókat. Nem mondtam neki, hogy jó részük olyan, típusú, vagy úgy is néz ki, imint amilyeneket Steinbeck híres, „Érik a gyümölcs" című regényéből készített filmen láttam a harmincas években. — Nem tudom, hogy a szállítással, hogy állunk, de van itt még számos más probléma, ami megoldásra vár, de hagyjuk a gondokat, mondja, hogy tetszett az Agyag Hadsereg? — Szerintem ez a világ nyolcadik csodája, egyszerűen fantasztikus! Az más kérdés, hogy egy ilyen monumentális művet a hiábavalóságnak csináltak. Vagy nem? Lehet, hogy a császár a kétezer évvel későbbi utódokat akarta megajándékozni? — 'Lehet — mondta Li hunyorogva a nevetéstől, majd el hallga tofct. Én hirtelen kihajoltam az ablakon, hogy néhány felvételt készítsék a tájról. Mikor megfordultain, Li még mindig ott állt, láttam, hogy mondani akar valamit. Rá is kezdte: — Doktor, nem haragszik, ha kérdezek valamit? — Kérem, tessék. — Én nem ismerem Magyarországot, csak azt tudom, hogy mekkora és hány lakosa van, és, hogy szocialista állam, de például önnek, mint orvosnak, mennyi a fizetése? — Na várion egy pillanatra, erről külön beszélünk, inkább azt mondanám, hogy az átlagfizetés négy-ötezer forint körül van havonta. — Hm, az mennyi is? 350-450 jüan. — Körül belül. — Na, tudja doktor, hogy én mennyit keresek? A családom négytagú : feleség, gyerek, nagymama és én. Szóval, ha mindent összeszámolok, havonta nékem légjobb esetben összejön 80 jüan. A feleségem pedagógus, az ő fizetése 40 jüan, ez összesen 120. A havi kiadásunk ugyanennyi. Maguknál ez hogy van? Egyáltalán, hogyan telik maguknak ilyen utazásra? Azon is csodálkozom, hogy magánúton lehetnek • külföldön. — Hűha — vakartam a fejem. — Ott kezdem. amire biztosan tudók gyorsan válaszolni. Szocialista államokba bármikor lehet utazni. A Szovjetunió jobban szereti a társasutazókat. Más államokba — elsősorban deviza kérdés miatt — évente egyszer az utazási irodák szervezésében, vagy meghívásra. — Akárhová a világon? — Hát látja, most is a világ végén vagyunk, tőlünk. De valóban akárhová; ezért nem szeretünk olyan országba menni, ahol háború van. Teljesen magánútra háromévenként lehet devizát igényelni. A jövedelem kérdésében nem vagyok szakember. Azt hiszem, egy közgazdásznak is egyórás előadásra volna szüksége, hogy elmagyarázza. Nézze, nálunk vannak szegények is, és gazdagok is. Szegények a kisnyugdíjasok, gazdag sokfele van, de ezek vannak kevesebben. — Ha szabad kérdeznem, egy orvosnak mennyi a fizetése? Béla barátom ís felállt, nyújtogatta a tagjait, és kíváncsian hozzánk csatlakozott — Miről beszélték? — Jó, hogy jössz, legalább megmondod, hogy mennyi egy magyar orvosnak a fizetése. — Megmondom én neki — és aztán Lihez fordult —, 3200-tól kb. 15 000-ig. Aztán •törje a fejét, hogy ez hogy van — fordította magyarra a szót — különben sem tudom, hogy németül mit jelent a hálapénz. (Folytatjuk.)