Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-30 / 187. szám

1990. július 30., hétfő Kiszámoló 5 Ámokfutás — kölcsönből A népszámlálás első hivatalos adatai Adós, kezes, fizess, fizess! Pénz olvasva, nép számlálva... Segélykérő levelet írt szerkesztőségünkbe egy desz. ki asszony. Egy évvel ezelőtt kezességet vállalt egy magángazdálkodó ismerőse mezőgazdasági kölcsönére. S milyen az élet? A gazdálkodó libáit szerződés szerint átvették ugyan, kifizetni azonban nem. tudták. így természetesen 6 sem tudott fizetni, s most az OTP a kezestől vonja le a tartozás részleteit. Igen ám, de a kezes szintén adósa az OTPnek. ahonnan lakásvásárlási és személyi kölcsönt egyaránt igényelt. A vállalati kölcsönnel együtt, több mint 300 ezer forint adóssága van, ennek havi törlesztése 6150 forint, amit, ha nettó 9600 forintos keresetéből le. vonunk, látható, hogy a megmaradó havi fizetése nem éri el a létminimumot! S most, még ebből fogják a vállalt kezesség miatt a letiltást is levonni! A magán, gazdálkodónak ugyan vannak ingatlanai, melyeket az OTP lefoglalhatna, de nem teszi. Neki a készpénz kell. Ilyen embertelen a világ? — kérdezi kétségbeesett olvasónk. Szomorúan üzenem neki: ilyen. Üjabb történet: Egy házaspár kölcsönfelvételi ámokfutása. 1988 novemberében áruvásárlási kölcsön címén, 14 ezer 400 forintot vettek fel, kezes nélkül, közöeep. 1989 januárjában, csak a feleség, ugyanezen a címen, szintén kezes nélkül — az összeg kicsinysége miatt — még kétezer forintot Aztán áprilisban 40 ezer forint májusban szintén 40 ezer forint júniusban 50 ezer forint személyi kölcsönt, mindhárom esetben ugyanazzal a kezessel. Most a részletfizetés halasztását kérő leveleket írnak az OTP igazgatójának. Végül. koronának egy harmadik eset. Kisnyugdíjas, idős asszony. Kilencféle kölcsön részleteivel tartozik az OTP-nek. Sírva Danaszkodik a felszólító levelek nyomán, hogy nem tud megélni, ha minden részletet kifizet. Hogyan lehetséges az, hogy bárki, többszázezer forintos adóssággal a háta mögött egy újabb, nagy öszszeg felvételénél kezes lehet? Ha fizetésének kétharmadát már törlesztésként elveszti, letilthatnak-e újabb összeget keresetéből? És miért egy bérből és fizetésből élő -r- bár kétségtelenül felelőtlen — kezesen hajtja be az OTP a tartozást, míg az eredeti adós komoly va. gyónnál, zárolható ingóságokkal és ingatlannal rendelkezik? Milyeu az ellenőrzés a pénzügyi berkekben, ha ugyanazok az emberek havonta — még, ha meggondolatlanul is — komoly összegeket vehetnek fel az egyébként is kitüntetetten kezelt személyi kölcsön címén — ugyanazzal a kezessel? Ha én két vállalkozó kedvű kezessel egyetlen nap alatt az összes szegedi OTPfiókot végigjárom, mennyi pénzt söpörhetek be magamnak, személyi kölcsön címén? kell vonnunk a pénzt —, mert törekvésünk éppen az, hogy a végrehajtási procedúra nehézkessége miatt a folyósított kölcsönre készpénzfedezetet biztosítsunk. A letiltás és a törlesztési részlet fizetése viszont nem azonos kategória. A jogszabály csak a letiltás mértókét határozza meg a fizetés 50 százalékában, a részletek fizetése ebbe nem számit bele. — Mit tanácsolna az embereknek, hogy az említett kellemetlenségeket elkerüljék? — Lehetőleg senkinek ne vállaljanak kezességet, legfeljebb csak szűk családi, rokoni körben, s ott is csak teljesen megbízható embernek. Akinek tartozása van, az semmiképp se vállalja el azt. Gondoljanak arra, hogy a kezes a tőle letiltott öszszeget az adóstól csak polgári per útján nyerheti vissza. A kölcsönt igénylők számoljanak, rte kényszerítsék magukat erőn felüli kötelezettségekből adódó kényszerhelyzetekbe. Czégény József Szeged továbbra is a harmadik legnépesebb vidéki város, nem megnyugtató a népesség-nyilvántartás pontossága, a gazdaság és a társadalom válsága a népesség csökkenésében is megnyilvánul. Ilyen és hasonló gondolatok szűrhetők le a nemrég végrehajtott népszámlálás első összesítéséből. Népességváltozás a megyei varosokban 1980-1990 szar >0 20 r j i AOj-5 -10 C73 M.sloic rm E-ienor ar P«S ES3 K#c9iemet SVfloü • l I 3>ÍK N/iragyhist 1113! rjecrec«c — Sajnos, sokat! — válaszol utolsó kérdésemre Ackov Timótné, az újszeged i OTP-fiők vezetője. — Az OTP törekvése az, hogy mihamarabb bevezesse az adósok számitógépes nyilvántartását, de ez egyelőre technikai problémák miatt késik. Pedig, nagy szükség lenne az ellenőrzés megszigorítására. — Ez igaz. Jelenleg ugyanis, a kölcsönt igénylő és a kezes is önbevallással nyilatkozik arról, hol, és mennyi adósöág terheli. Az állampolgárok azonban sokszor letagadják tartozásaikat, a kölcsönöket egyszerűen fizetés-kiegészítésként kezelik. Ha elkapja óket a vásárlási láz, nyakra-főre adósságokba keverednek, nem fontolják meg, mekkora terhet jelent majd nekik a visszafizetés. Pedig a valótlan adatok közlését az OTP hitelezési csalásként kezelheti, eljárást indíthat. A kezesektói pedig, ha az adós nem fizet, féltétlen le Bécsiszelet 720-ért A vállalkozók lapja, a Privát Profit júliusi számában több vállalkozósztori is olvasható, a szereplők és a tanulságok azonban meglehetősen különbözőek. A napjainkra sikertermékké lett MON-X védőszemüveg konstruktőre, KeveháZi Gáb^r balett-táncos, az ínterkoncert Részvénytársaság alapítója és egy Svédországból hazatelepült bútorkészítő mondja el tanulságos tapasztalatait a vállalkozások mai hazai világáról. A júliusi lapszámban öszszeállítás foglalkozik a vendéglátásban működő magánvállalkozásokkal, a működés szabályaival, feltételeivel, és még olyan érdekességekkel is, hogy 1990 tavaszán Magyarországon hol mennyibe kerül egy bécsiszelet. Igazán nem lehet azt mondani, hogy nem széles a mezőny: a legolcsóbb 61 forintba, a legdrágább 720 forintba került a Privát Profit körkérdésére adott válaszok szerint. A felgyorsult események sodrában a közvélemény figyelmét mindig új és új történések ragadják meg, és napjainkban az újabb je-' lentős áremelkedések kapcsán az emberek inkább a pénzük olvasásával foglalkoznak, semmint a népszámlálással, pedig alig néhány hónapja az is beszédtéma volt falun, városon. Most jutottunk el az első hivatalos részeredmények településszintű publikálásáig. Mi tartott ennyi ideig ? Az emberek jelentős részének — így a Szegeden összeírtak közül több mint 34 ezer lakosnak — két helyen is van bejelentett lakása. Ennek okai között megtalálható az állandó lakhelyen kívüli munkavállalás, tanulás éppen úgy, mint a szülők, hozzátartozók lakásához való jogosultság fenntartására, illetve megszerzésére irányuló törekvés, vagy akár a kijelentkezés elmulasztása egy szegedi albérletből. Szorgalmas statisztikusok sziszifuszi munkával igyekeztek biztosítani, hogy minden kettős lakhelyű mindkét lakhelyén megfelelő módon szerepeljen az összeírt anyagban. Az ezt eredményező egyeztetést nem csupán egy-egy településen belül, hanem az ország több ezer települése között is el kellett végezni. Nézzük, mit mutatnak az így tisztázott adatok. Elveszett 14 ezer szegedi ? A népszámlálás szerint Szegednek ez év kezdetén 175 ezer lakosa volt, lényegesen kevesebb, mint a. köztudott — korábban közzétett — 1989. év eleji 189 ezer fő. Hová lett 14 ezer szegedi? Valószínűleg korábbon sem volt meg. Az 1980. évi megméretésnél 171 ezer lakost számláltak Szegeden. Az azóta eltelt 10 esztendő alatt a születések és halálozások annyira kiegyenlítették egymást, hogy mindössze félezer főnyi népszaporulatot eredményeztek. A népességalakulás meghatározó tétele a települések közötti költözködés, a belső vándorlás volt. Mint most a népszámlálás eredményei is bizonyították, a lakhelyváltoztatások regisztrálásának elmúlt évtizedben alkalmazott — és közben módosított. — rendszere nem nyújt megbízható alapot a népességalakulás követésére. Míg a népességnyilvántartó szervek adatai szerint a Szegedre költözők száma közel 18 ezerrel haladta meg az elköltözőkét, addig a népszámlálási adatok csak 4 ezer fő körüli vándorlási többletet mutatnak 10 év alatt. Az állami népesség-nyilvántartás pontatlanságát jelzi, hogy a népszámlálók — akik a népesség-rtyilvántartás listáival mentek összeírni — nagyon sok esetben a listákig z alföldi szőlőtermelők ** nehéz évei a jelek szerint nem az ideivel szűnnek meg. A magasművelésű nagyüzemi szőlőültetvényeket több hullámban tizedelte a fagy. A selejtezés, a termőkarok újranevelése csak a pénzt vitte, miközben a megmaradt táblákon az átlagos hozamok felét, harmadát szüretelték. Mindenki várta már a jó termést, ezzel együtt a ráfizetés tovatűntét. A természet most kegyes, úgy tűnik lesz mit a hordókba szűrni. A nagy kérdés, lesz-e aki megvegye. Ugyanis az elmúlt időszak gazdaságpolitikája a termelés, feldolgozás, értékesítés elkülönülését eredményezte. Megyénkben a pincegazdaság rendelkezik csak komoly mennyiséget fogadni tudó tárolótérrel, berendezésekkel. A termelők csak kisebb tételeket tudnaK borként forgalmazni, a zömük eladja vagy eladná a szőlőt. Az utóbbi egy-két évben már hallottunk a ^magyar bor piaci nehézségeiről, de a kicsinyke termésnek úgy, ahogy megtalálták a helyét. Most viszont országosan 5-6 millió hektóliter közötti termést becsülnek, melyből 2 millió hektóliternyi sorsa bizonytalan„ A keleti piac visszaszorulóban, a Szovjetunióba a várható csökkenő ellentételek miatt kevesebbet küldhetünk, az NDK-ban a nagy változások áldozatává válhat a magyar bor exportja. A nemzetközi borpiacon túlkínálat érződik, a belföldi fogyasztás stagnál. A józan logika szerint, ami megtermett. a:t fel telenek feloldani a feszültségeket. — Tavaly százezer hektóliter bort forgalmaztunk, ennek egyharmada ment exportra. Hat éve még 160 ezer hektóliter volt az összforgalmúnk. Mig a szeszfogyasztásban a világ élvonalába kerültünk, adszölötől, bortól. A 6zabad árakat némelyik boltban igen lazán kezelik. Konkrét eset, az ötvenforintos nagykereskedelmi áron szállított borra hatvan forint fogyasztói ára* állottunk, s én ezt az egyik belvárosi üzletben hetvennyolcért láttam kitéve. kell dolgozni, tárolni és ha lesz rá vevő, majd eladjuk. Igen ám, de nincs olyan szereplője a gazdaságnak, aki kibírná, hogy évekre lekösse a ((nemlétező pénzét). Dudás László, a Dél-Alföldi Pincegazdaság igazgatója harminc éve van a szakmában, s beszélgetésünk közben látom rajta a vibráló idegességet. Valóban zavaró lehet, hogy még ő sem látja, mi lesz a termés sorsa. Attól tart, hogy a pénzhiány és a kereskedelem rendezetlensége miatt e vállalatok és vezetőik lesznek kikiáltva bűnbaknak, mint aklkképdig, a borból egyre kevesebbet vásárolnak az emberek. A hatvanas évek második felében 4 liter abszolút alkoholnak megfelelő bormennyiség jutott egy főre, 19'88-ra ez az érték 2,76 literre csökkent. Eközben az egészségre ártalmas tömény italok forgalma megduplázódott. — Túl drága ital lett a bor, egy literért meggondolja az ember, hogy 70-80 forintot kiadjon. — A 25 százalék áfát, és a 15 százalék fogyasztási adót együttesen túlzottnak tartom. Ha ehhez hozzászámítjuk a kereskedelmi árrést, a fogyasztói árnak közel fele ,Jüggetlen" a — Nem lehetne saját boltokkal konkurenciát teremteni, kordában tartani az árakat? — Negyven házi boltunk van, de ez az értékesítésünk töredékét adja csak. A vásárlók zöme a legközelebbi élelmiszerboltban próbálkozik. — Mire számít, mennyi szőlőt kellene az idén felvásárolniuk? — Százhetvenezer hektóliter bornak megfelelőt, amely háromszorosa a tavalyinak. Ehhez 250 millió forint hitelre lenne szükségünk. Még ha meg is kapnánk, a 30 százalék fölötti kamatok miatt, az értékesítés megoldatlanságát is belekalkulálva, a 100 milliós terhet nem bírja el a vállalat. — A termelőkkel kötöttek egyáltalán szerződést? — Az idén nem, akikkel három és ötéves megállapodásunk van, azt tartjuk. — S az árak? — A szerződésfajtától függően 10 és 13 forintos védőárat garantál. — Akikkel nem szerződtek, mire számíthatnak? — Berendezéseinket és pincéinket felajánljuk feldolgozásra és bértárolásra. Mindenki úgy értékesíti a borát ahogy tudja. Ha tényleg ilyen helyzet alakul ki a szüret idejére, bizonyára sok konfliktussal jár majd. A nagyüzemekben is sok szőlőt családi művelésre adtak ki. Az emberek mielőbb pénzt várnának a munkájukért. Ha nem kapják meg, vajon jövőre vállalkoznak-e? Ha hosszabb távon sem sikerül az értékesítést megoldani, várható, hogy az ültetvények egy részét előbb-utóbb kivágják. Kérdés, hogy ezeken a gyenge homokterületeken lesz-e olyan növény, amely gazdaságosan termelhető. Ha csak a parlagot gyarapítjuk, ismét egy megélhetési forrással kevesebb marad. T. Sz. I. tói eltérő helyzetet tapasztaltak: vagy olyan személyekkel találkoztak a lakásokban, akik a listán nem szerepeltek, és ennél i6 gyakrabban fordult elő, hogy a nyilvántartott személy elköltözött, meghalt, vagy ismeretlen az adott címen. Társadalmi feszültségek és az ezekből fakadó megtagadások miatt valamennyien — városokban többen, falun kevesebben — kimaradtak az összeírásból, nagyságrendjük 1-2 százalék körül becsülhető. A nemzetközi gyakorlattal egyezően a ténylegesen összeírt személyeket tekintjük az egyes települések népességének, a felvételi hiányokat kiszűrő, csak becslésekre alapitható korrekciókat nem végzünk. Szeged az ország 8 megyei városa közül Debrecen és Miskolc után a harmadik legnépesebb, ugyanúgy, mint egy évtizeddel korábban. A népességnövekedés Debrecenben volt a legnagyobb mértékű, de — sorrendben — Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérvárott és Győrben is meghaladta a szegedit. A nagyvárosok közül Pécs népessége alig változott, Miskolcé — jelezve a „vas és acél országa" koncepció válságba jutását — a nagyarányú elvándorlás folytán 12 ezerrel csökkent. Európában — a sor végén Az ország népessége 1980 óta 3,1 százalékkal csökkent. Hazánk a jelentős mértékű népességfogyásával Európa legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetű országai közé került. E kedvezőtlen helyzet tényezői: a kevesebb gyermek vállalása és a csökkenő élettartam, és mindkettő sokrétűen összefügg az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi mozgásaival, változásaival. Nyilván nem növeli a 3 és több gyermekes családok arányát a gazdasági helyzet romlása, az életkörülmények alakulása, a lakáshelyzet, az élettartam csökkenésében az előzőeken túl az egészségtelen életmód játszik döntő szerepet. Az 1980as években meghaltak átlagosan egy évvel rövidebb életet éltek, mint egy évtizeddel korábban. A férfiak és nők élettartama közti különbség 7 évre növekedett — mint köztudott a gyengébb nem él tovább — és ennek hatására tovább torzult a népesség nemek szerinti összetétele. Ma már 400 ezer nő él az országban, akinek egyszerűen azért nincs, vagy nem lehet párja korosztályában, mert a férfiak, akik a születéskor még többen vannak, hamarább meghalnak. Klonkai László StaUásUkai ttivataL