Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-30 / 187. szám

1990. július 30., hétfő — Népszavazás 3 Király Zoltán a népszavazásról „Az időzítés a bojkottal azonos M — Mint az egyik kezdeményezú, milyen érzéssel szavazott? — Természetesen van bennem drukk és izgalom. — Ön szerint mi a jelentősége ennek a népszav azásnak? — A tét: képes-e a demokráciában működőképessé válni annak egyik intézménye, a népszavazás. Nagy kérdés számomra: vajon pártpaktumok határozzák- e meg a politika formálását, vagy komolyan vesszük a demokráciát és — megbelyegzés nélkül — gyakorolhatjuk a hozzá tartozó jogokat. — Mily en különbséget érez az őszi és a mostani népszav azás között? — A kezdeményezéssel tavaly is egyetértettem. Akkor azt kritizáltam, hogy három töltelékkérdést is feltettek, holott valójában a köztársasági elnöki intézmény körül folyt a vita. A különbség nyilvánvaló: a mostani népszavazás időzítése nem a legszerencsésebb. Elismerem: a szabad választások után politikai megnyugvásra volt szükség. De ez nem mond ellent annak, hogv a népszavazást, mint intézményt működtetni tudjuk. Ezért lett volna fontos, hogy erre a helyhatósági választások után kerüljön sor. A népszavazás időzítése ki nem mondott bojkottot jelent a nagy pártok és a kisebb kormánypártok részéről, mivel a kezdeményezés alapvető politikai érdekeikkel, és az MDF— SZDSZ megállapodással ütközik. A Fidesz az egyetlen politikai szervezet, mely következetesen kitart elvi álláspontja mellett, a Parlament válasszon köztársasági elnököt. A hangulat is más: sokkal erósebb az ellenérzés az emberekben a szabadon választott parlament pártjainak ellenkezése nyomán. Úgy gondolom, egy-két év múlva más megvilágításba kerül ez a népszavazás. — Föltételezem, az Ön hangulata is változott az ősz óta... — Annyiban nem. hogy akkor is és most is „ellenérvként" azt vágták a fejemhez, hogy köztársasági elnök akarok lenni. Akkor sem. most sem volt alkotmányjogi értelemben valóságos vita a kérdésről, ellenben volt és van csúsztatás, a vitapartner lejáratása... — Megítélése szerint milyen a propaganda, mennyire készülhettek föl az emberek erre a demokratikus aktusra? — Hozzátartozik a hojkotthoz, hogy három héttel a népszavazás előtt döntött a Parlament az időpontról, az MSZP politikai hirdetéseit az első héten nem fogadta a tévé és a rádió. Másrészt azért volt csendes a kampány, mert annak finanszírozására az MSZP-nek nem volt elég anyagi ereje. Én. mint az egyik kezdeményező, a választójogi törvény alapján annyit tehettem, hogy egyszeri alkalommal felhívással fordultam a választópolgárokhoz: éljenek szavazati jogukkal. — A népszavazás előkészítése minősíti-e ezt „a mi demokráciánkat"? — Annyiban igen. hogy a népszavazásban ellenérdekelt nagy pártok mindent megtettek azért, hogy elhallgassák azt. Az a baj. hogy ezek az érdekek oly módon is megnyilvánultak, hogy egy demokratikusan választott parlament képes volt ugyanazt a törvénysértést elkövetni, mint annak idején az állampárti parlament: félreérthetően fogalmazta meg a kérdést, kiegészítéseket tett, sezzel fokozta az állampolgárok zavarát. — V asárnap délelőtt 10 órakor mit gondol: eredményes lesz a szavazás? — Ha országosan másfél millió ember megy el szavazni, azt kudarcnak ítélem. Ha a választópolgárok 40 százaléka az urnákhoz járul, azt erkölcsi sikerként könyvelem el. Korábban sem. most sem merek arra gondolni, hogy ez eredményes szavazás lesz, azaz az emberek több, mint 50 százaléka él szavazati jogával. Ha mégis így lesz, akkor abban biztos vagyok, hogy a közvetlen elnökválasztás kap többséget. Ez teljesen más politikai helyzetet teremtene. — Ha nagy lesz a távolmaradók száma, akkor igazolódik a vélemény: politikai kalandorság, értelmetlen lépés volt „kierőszakolni" ezt a népszavazást? — Akár eredményes lesz, akár nem ez a népszavazás, azt mégis sikerült elérni, hogy az MDF—SZDSZ paktum jelentette folyamatot megállítottuk. Úgy tűnik, minden fontos ügyben (például az önkormányzati törvény) minimum hatpárti megegyezésre van szükség a Parlamentben. A hat párt konzultálásából valódi konszenzus jöhet létre Újs/ás/i Ilona Első kör A vasariwp ejlenere 6 pra előtt néhány perccel már nagy mozgás van az utcákon. A troJimeeállókban csoportosulnak az emberek — egyelőre nem vesznek tudomást a szemközti iskoláról, a népszavazásról: a lehetőségről. Másoknak viszont már e korai időpontban is meglehetősen nagy a kísérletező kedvük. Nem poíitikai értelemben. nem a szavazásra tesznek kísérletet, bár itt biztos lenne a siker: az általános iskola pontosan nyitott, hanem mondjuk a telefonnal próbálkoznak, de ez itt, Mukkosházán egy abszolúte bizonytalan kimenetelű vállalkozás. Vágy bejön, vagv nem. De inkább nem. És van. aki piacra igyekeztében sem mulasztaná el a kukába sandítás!. A sikerre itt sincs garancia, ehhez korábban kell felkelni, ahogy teszi ezt néhány magányos farkas, kerékpárra szerelt krumplisládákkal. kormányra akasztott, nagyméretű, csíkos szatyrokkal, kézikocsikkal hajnalok hajnalán. Ami tény: az első másfél órában inkább bevásárolni igyekvő emberekkel. mintsem szavazópolgárokkal találkozom. A szokásos fordulattól — közülük néhánnyal... — azt hiszem, most eltekinthetek, ugyanis nem néhányukkal, hanem majdnem valamennyiükkel beszélgetek ezen a. már ilyen korai időpontban is. forróságot ígérő vasárnapon. Elsőnek egy körszakallas úriember. Hegedús László érkezik, a 236-os szavazókörben voksol: — A gőzfürdőben dolgozom, ezért jöttem ilyen kora reggel. A népszavazás időpontja a legkevésbé sem szerencsés, az emberek nyaralnak, távol vannak otthonuktól. Én a magam részérói elhatároztam: mindenképpen eljövök. Ezt a kérdést el kell dönteni. Nem mindegy, fontos ügyeinkben kik és milyen módon határoznak. Az a véleményem, hogy a demokrácia ott kezdődik, hogy a nép maga választhasson elnököt. A nép számára ez presztízskérdés! Középkorú házaspár. >- Nem akartunk sorbaállni. ezért jöttünk korábban. Kiírták, hogy el kell jönni, hát mi itt vagyunk. Egyébként is állampolgári kötelességünknek tartjuk Igennel szavaztunk. (A nevüket firtató kerdésre viszont nemmel.) * Bulázsne Várnai Erzsébet: — Nagyon fontosnak érzem a népszavazást. Azok alapjan. amik itt az utóbbi időben történnek, elmondhatom: nagyon sok mindennel nem értek egyet. Úgy érzem, vegre nekünk is el kell mondanunk a véleményünket. Igennel szavaztam, mert szeretnék én is beleszólni a sorsom alakulásába. * Nyugdíjhoz közeledő, középkora asszony: — Nem érdekel engem már az. hogy mi történik ebben az országban. A fizetésünk nagyrészt elszedik. a helyzet rosszabb, mint volt. Csak az árakat emelik, mást nem tudnak. Ebben a két évben több pazarlás volt. mint az elmúlt negyvenben. mégis mindent erre a negyven évre fognak. Hová teszik azt a sok kölcsönt? Tele vagyunk pártokkal, amelyek csak a pénzt viszik, de mondja már meg. mi változott? Szóltak, hát elmegyek. Folyásirányok Az iskolá bejáratánál Niva parkol — a szervezőké; a Nivában a Danubius szól. és ezen a frekvencián (mint tudjuk) már mg holnap. s ezen a földdarabon a Nyugat van. Hogy annak is melyik része? Nos. ma eldől (ha eldől): angol—német vagy francia—amerikai. Ó. J. mert kell. De érdekel is engem ez az egész? Le vannak ezek... Még a szemüvegemet sem hoztam magammal... * Botra támaszkodó, tdós hölgy: — Most talán még egy kicsit hűvösebb van, azért jöttem ilyenkor. Mindenképpen le akartam adni a szavazatomat, hogy érvényes legyen a szavazás. Azt látom célszerűbbnek, hogy a nép válaszszon elnököt. De nemcsak én. higgye el. Nálunk az egész házerre szavaz. Odor József 10 óra 15 óra 20 óra I. választókörzet 6% 12% 14,43% II. választókörzet 11% 14% 14,54% III. választókörzet 6% 10% 11,90% összesen: 8% 12% 13,65% 9903 fö 15163fö 21623 fő Szegeden a szavazásra jogosult állampolgárok száma: 128143 fő. A szavazatát leadó 21623 állampolgárból 87,5 % (18918 személy) az igen, 12,5 % (2705 személy) a nem négyzetet jelölte meg. „ Boszorkánysza vazat" (?) Él az országban egy népcsoport, melynek tagjai javarészt elertek a szavazati jogo( biztosito korhatárt; vélemenyük is van a helyzetről, mégsem járultak az urnák elé. Ezt nem is döntésük, állásfoglalásuk indokolta; egyszerűen azért nem szavazhattak, mivel -r bár magyarok —, nem magyar állampolgárok. Az erdélyi menekültekről van szó. Említettem: véleményük, az van. Ezért kérdeztük meg néhányukat: mit cselekedtek volna, ha alkalmuk adódik a választásra az IGEN és a NEM között? K. CS. <34 éves mérnök, Szeged):-- Reggel nyolckor komótosan besétáltam volna a szavazóhelyiségbe, és áthúztam volna a nem jelzésű kockát. Az Országgyűlésre bíznám a felelősséget. Ok jól ismerik a magukfajta politikusokat. A közember manipulalható. Ott van Románia esete: Iliescu megválasztása a halalomátmenlés forrásává vált a régi rendszer emberei számára. F. J. (38 éves tisztviselőnő. Szeged):— Nem is tudom... Azt, hiszem, igennel szavazok. Hadd újságoljam: a fiamnak sikerüli az egyetemi felvételi! (E sorok írója nem lat összefüggést a lények között... Titok marad, a boldog anya titka.) B. T. (47 éves közgazdász. Hódmezővásárhely): — Egyértelműen 4 népre bíznám a választás lehetőségét. Növelné önbizalmunkat — ez nélkülözhetetlen lesz az elkövetkezőkben. . V. I. 14? éves fogorvos, Szolnok):— Tudod, hogy erdélyi menekültkent egy évet lehúztam az NSZK-ban. de a magyarországi változások huzacsábítottak. Mindenki őrültnek néz p környezetemben... A parlamentáris demokrácia híve vagyok — nemmel szavaznék... B. J. (27 éves csőszerelő, Szeged):— Sajnos, személyes gondjaim nem teszik lehetővé az események figyelemmel követését. Mindenféleképpen a többség álláspontját fogadnám el. Tyhát neip mennek el szavazni. M. A. (ÍJ éves kereskedő, Szeged):— Ott fönn adják-veszik a székeket. Én úgy érzem. „Vásárló" helyett szavazóra vapy szavazógépre van szükségük. Mjre be kell állnom a sorba, bizonyara kialakul az én örökös véleményem: mindenkori ellenzéki leszek... P GY. (33 éves gépszerelő. Szeged):— A Parlamentre kell bízni az elnökválasztást. Hosszabb távon ;i játékszabályok egyszerűsítésére kellene törekedni. r. s. Egy vasárnap margójára Ezerkilencszázkilencven, július huszonkilencedik napja, vasárnap. A Tisza vízállása Szegednél 9(lcm. alig ér kötésig, a hőmérséklet árnyékban harmincöt fok. Az emberek nagy többsége tengerben, folyóban, állóvizekben es medencékben pancsolva próbálja átvészelni a kánikulát. Szavazni kéne a népnek, de a nép épp évi jól megérdemelt szabadságát tölti. Ügyes időzítés volt. A legitim hatalom nem kívánta eztp népszavazást. Csakhogy, először: miért oly fontos vajon a népszavazás frissen bevezetett intézményét ily gyorsan lejáratni? így másodszor: maradt-e e döntési-formának legközelehbre hitele? S harmadszor: miért gondolják, hogy az állampolgár paprikajancsi, marionettbábu, véleménye mint sebes vitorla, állandóan meghatározott főszelek irányába csavarható? Ismét győzelmet aratott a rétegérdek. Kár. többen azt gondoltuk, ezentúl minden másképp lesz is. nemcsak másképp volt. Mert. ha nem is a törvényben meghatározott, számításba vehető aranyban, de azért a nép mégis döntött. A szavazók többsége igent mondott, mert szeretné, ha már egyszer megkérdezték a véleményét, ha már egyszer, korábban így döntött, minden ésszerűnek mutatkozó paktum ellenére, maga dönthessen arról, ki töltse be a legmagasabb közjogi funkciót. Azaz megerősítette — méghozzá konzekvensen — korábbi véleményét Lámcsak. milyen egyszerű és szomorú tapasztalat olvasható ki mindebből. A nép nep marad, a hatalom pedig hatalom. Érdekük sajnos ritkán közös, nem úgy. mint pénzük, melyet az előbbiek adnak, utóbbiak viszont leginkább csak költenek. Czégény József A 180 szegedi szavazóköri bizottság közül egyetlen egy dolgozott tegnap ugyanolyan öszszetéwlben, IHÍHI ősszel. Azóta a különbözőbb pártok képviselői és a függetlenek is meggondolják. hogy reggel hattol este tízig mivel üssék agyon a (vasárnapi, ráadásul kánikulái) időt. — Kernelem, a nagymise után többen jönnek.' — vélekedett az MSZP képviselője az egyik belvárosi szavazókörben, ahol délelőtt 10 óráig alig több. mint félszázán járultak az urnákhoz. — Egymást szórakoztatjuk. de. bosszankodunk, hogy hiába ülünk itt. mert úgy tűnik. nem lesz eredményei a szavazás -T mondták a rókusi városrészben. — Az emberek többsége nem látja értelmét, hogy eljöjjön. mert egyszer már véleményt nyilvánított erről a kér, desról. Az időpont hallatán biztos tipp volt az eredménytelen szavazás. A kelletlen propaganda csak tovább erősítette ezt. A családnak is elege van abból, hogy én egy újabb vasárnapot itt töltök. Csak az vigasztal, Iwgy hoztam olvasnivalót magammal, s az, hogy a száraz szendvics és langyos kávé jelentette ..ellátmányon" kivid — ha minden igaz —. tiszteletdíjat is kapunk. (üjszaszi) A piac szelleme — a szellem piaca Üres kosarakkal, cekkerekkel, tojástartókkal minden vasárnap reggel felkerekednek a nyugdíjasok, az asszonyok (a szerencsésebbek férjuruk kíséretében). hogy a vasárnapi (jövő heti) betevőt megszerezzék a Marx téri piacon. Aki azt hitte, ez a vasárnap másképp indul, mint u többi, tévedett. Az a vargabetű, ami talán fontos lett volna, az maradt el: nem tették meg e korai órán ezt a röpke kitérőt a szavazókörök felé. hogy a 10 órai elsó öszszegzésnél kedvezőbbre alakuljon a részvételi arány. Jó volna tévedni, s a/t hinni, a vasárnapi ebédet családi kirándulás követi, egy közös program: a népszavazás. Aki itt megjelent, fessen, határozottan s láthatóan a személyes meggyőződés formálta eltökéltséggel, az jobbára az idősebb korosztályhoz tartozott. Ha itt valami konzekvenciát le lehet vonni, akkor csakis azt. hogy a nyomár mind határozottabban kirajzolódó perspektívája (vagy ez már nem is csupán perspektíva?) elleneben j»z egzisztenciálisan legfenyegetettebb réteg, a nyugdíjasok lépnek fel legaktívabban, közéleti tevékenységet vállalnak, tanácsülésekre járnak, s éppen ók nem hiányoznak a kardinális .kérdést eldöntő népszavazásról sem. Ezen a reggelen így érdekes módon egybeesett a , régi beidegződések diktálta hétvégi kényszerpálya (ha vasárnap van. akkor irány a Marx ter). s az az újfajta erótér. amelybe a város kerülni szándékszik, amelyben a piac hangsúlyos tényező. úgyis, mint egy bizonyos hely, és mint szemlélet, közgondolkodást alakító szellem. Csak attól mentsen meg minket jósorsunk, hogy a hely régi szelleme még egyszer feltámadjon, és mérvadó álláspontot foglaljon el — mondjuk éppen a piacot, vagv akár a néps/avazas intézményét illetően. (ódor)