Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-30 / 187. szám

1990. július 30., hétfő — Népszavazás 3 Király Zoltán a népszavazásról „Az időzítés a bojkottal azonos M — Mint az egyik kezdeményezú, milyen érzéssel szavazott? — Természetesen van bennem drukk és izgalom. — Ön szerint mi a jelentősége ennek a népszav azásnak? — A tét: képes-e a demokráciában működőképessé válni annak egyik intézménye, a népszavazás. Nagy kérdés számomra: vajon pártpaktumok határozzák- e meg a politika formálását, vagy komolyan vesszük a demokráciát és — megbelyegzés nélkül — gyakorolhatjuk a hozzá tartozó jogokat. — Mily en különbséget érez az őszi és a mostani népszav azás között? — A kezdeményezéssel tavaly is egyetértettem. Akkor azt kritizáltam, hogy három töltelékkérdést is feltettek, holott valójában a köztársasági elnöki intézmény körül folyt a vita. A különbség nyilvánvaló: a mostani népszavazás időzítése nem a legszerencsésebb. Elismerem: a szabad választások után politi­kai megnyugvásra volt szükség. De ez nem mond ellent annak, hogv a népszavazást, mint intézményt működtetni tudjuk. Ezért lett volna fontos, hogy erre a helyhatósági választások után kerüljön sor. A népszavazás időzítése ki nem mondott bojkottot jelent a nagy pártok és a kisebb kormánypártok részéről, mivel a kezdeményezés alapvető politikai érdekeikkel, és az MDF— SZDSZ megállapodással ütközik. A Fidesz az egyetlen politikai szervezet, mely következetesen kitart elvi álláspontja mellett, a Parlament válasszon köztársasági elnököt. A hangulat is más: sokkal erósebb az ellenérzés az emberekben a szabadon válasz­tott parlament pártjainak ellenkezése nyomán. Úgy gondolom, egy-két év múlva más megvilágításba kerül ez a népszavazás. — Föltételezem, az Ön hangulata is változott az ősz óta... — Annyiban nem. hogy akkor is és most is „ellenérvként" azt vágták a fejemhez, hogy köztársasági elnök akarok lenni. Akkor sem. most sem volt alkotmányjogi értelemben valóságos vita a kérdésről, ellenben volt és van csúsztatás, a vitapartner lejáratása... — Megítélése szerint milyen a propaganda, mennyire ké­szülhettek föl az emberek erre a demokratikus aktusra? — Hozzátartozik a hojkotthoz, hogy három héttel a népsza­vazás előtt döntött a Parlament az időpontról, az MSZP politikai hirdetéseit az első héten nem fogadta a tévé és a rádió. Másrészt azért volt csendes a kampány, mert annak finanszírozására az MSZP-nek nem volt elég anyagi ereje. Én. mint az egyik kezdeményező, a választójogi törvény alapján annyit tehettem, hogy egyszeri alkalommal felhívással fordultam a választópolgá­rokhoz: éljenek szavazati jogukkal. — A népszavazás előkészítése minősíti-e ezt „a mi demok­ráciánkat"? — Annyiban igen. hogy a népszavazásban ellenérdekelt nagy pártok mindent megtettek azért, hogy elhallgassák azt. Az a baj. hogy ezek az érdekek oly módon is megnyilvánultak, hogy egy demokratikusan választott parlament képes volt ugyanazt a törvénysértést elkövetni, mint annak idején az állampárti parla­ment: félreérthetően fogalmazta meg a kérdést, kiegészítéseket tett, sezzel fokozta az állampolgárok zavarát. — V asárnap délelőtt 10 órakor mit gondol: eredményes lesz a szavazás? — Ha országosan másfél millió ember megy el szavazni, azt kudarcnak ítélem. Ha a választópolgárok 40 százaléka az urnák­hoz járul, azt erkölcsi sikerként könyvelem el. Korábban sem. most sem merek arra gondolni, hogy ez eredményes szavazás lesz, azaz az emberek több, mint 50 százaléka él szavazati jogával. Ha mégis így lesz, akkor abban biztos vagyok, hogy a közvetlen elnökválasztás kap többséget. Ez teljesen más politi­kai helyzetet teremtene. — Ha nagy lesz a távolmaradók száma, akkor igazolódik a vélemény: politikai kalandorság, értelmetlen lépés volt „kierő­szakolni" ezt a népszavazást? — Akár eredményes lesz, akár nem ez a népszavazás, azt mégis sikerült elérni, hogy az MDF—SZDSZ paktum jelentette folyamatot megállítottuk. Úgy tűnik, minden fontos ügyben (például az önkormányzati törvény) minimum hatpárti megegye­zésre van szükség a Parlamentben. A hat párt konzultálásából valódi konszenzus jöhet létre Újs/ás/i Ilona Első kör A vasariwp ejlenere 6 pra előtt néhány perccel már nagy mozgás van az utcákon. A troJimeeállók­ban csoportosulnak az emberek — egyelőre nem vesznek tudomást a szemközti iskoláról, a népszava­zásról: a lehetőségről. Másoknak viszont már e korai időpontban is meglehetősen nagy a kísérletező kedvük. Nem poíitikai értelem­ben. nem a szavazásra tesznek kí­sérletet, bár itt biztos lenne a si­ker: az általános iskola pontosan nyitott, hanem mondjuk a telefon­nal próbálkoznak, de ez itt, Muk­kosházán egy abszolúte bizonyta­lan kimenetelű vállalkozás. Vágy bejön, vagv nem. De inkább nem. És van. aki piacra igyekeztében sem mulasztaná el a kukába sandí­tás!. A sikerre itt sincs garancia, ehhez korábban kell felkelni, ahogy teszi ezt néhány magányos farkas, kerékpárra szerelt krump­lisládákkal. kormányra akasztott, nagyméretű, csíkos szatyrokkal, kézikocsikkal hajnalok hajnalán. Ami tény: az első másfél órában inkább bevásárolni igyekvő embe­rekkel. mintsem szavazópolgárok­kal találkozom. A szokásos fordu­lattól — közülük néhánnyal... — azt hiszem, most eltekinthetek, ugyanis nem néhányukkal, hanem majdnem valamennyiükkel be­szélgetek ezen a. már ilyen korai időpontban is. forróságot ígérő va­sárnapon. Elsőnek egy körszakallas úriem­ber. Hegedús László érkezik, a 236-os szavazókörben voksol: — A gőzfürdőben dolgozom, ezért jöttem ilyen kora reggel. A népszavazás időpontja a legke­vésbé sem szerencsés, az emberek nyaralnak, távol vannak ottho­nuktól. Én a magam részérói elha­tároztam: mindenképpen eljövök. Ezt a kérdést el kell dönteni. Nem mindegy, fontos ügyeinkben kik és milyen módon határoznak. Az a véleményem, hogy a demokrácia ott kezdődik, hogy a nép maga választhasson elnököt. A nép szá­mára ez presztízskérdés! Középkorú házaspár. >- Nem akartunk sorbaállni. ezért jöttünk korábban. Kiírták, hogy el kell jönni, hát mi itt vagyunk. Egyébként is állampol­gári kötelességünknek tartjuk Igennel szavaztunk. (A nevüket firtató kerdésre viszont nemmel.) * Bulázsne Várnai Erzsébet: — Nagyon fontosnak érzem a népszavazást. Azok alapjan. amik itt az utóbbi időben történnek, elmondhatom: nagyon sok min­dennel nem értek egyet. Úgy ér­zem, vegre nekünk is el kell mon­danunk a véleményünket. Igennel szavaztam, mert szeretnék én is beleszólni a sorsom alakulásába. * Nyugdíjhoz közeledő, közép­kora asszony: — Nem érdekel engem már az. hogy mi történik ebben az ország­ban. A fizetésünk nagyrészt elsze­dik. a helyzet rosszabb, mint volt. Csak az árakat emelik, mást nem tudnak. Ebben a két évben több pazarlás volt. mint az elmúlt negy­venben. mégis mindent erre a negyven évre fognak. Hová teszik azt a sok kölcsönt? Tele vagyunk pártokkal, amelyek csak a pénzt viszik, de mondja már meg. mi változott? Szóltak, hát elmegyek. Folyásirányok Az iskolá bejáratánál Niva parkol — a szerve­zőké; a Nivában a Danubius szól. és ezen a frekvencián (mint tudjuk) már mg hol­nap. s ezen a földdarabon a Nyugat van. Hogy annak is melyik része? Nos. ma eldől (ha eldől): angol—német vagy francia—amerikai. Ó. J. mert kell. De érdekel is engem ez az egész? Le vannak ezek... Még a szemüvegemet sem hoztam ma­gammal... * Botra támaszkodó, tdós hölgy: — Most talán még egy kicsit hűvösebb van, azért jöttem ilyen­kor. Mindenképpen le akartam adni a szavazatomat, hogy érvé­nyes legyen a szavazás. Azt látom célszerűbbnek, hogy a nép válasz­szon elnököt. De nemcsak én. higgye el. Nálunk az egész házerre szavaz. Odor József 10 óra 15 óra 20 óra I. választókörzet 6% 12% 14,43% II. választókörzet 11% 14% 14,54% III. választókörzet 6% 10% 11,90% összesen: 8% 12% 13,65% 9903 fö 15163fö 21623 fő Szegeden a szavazásra jogosult állampolgárok száma: 128143 fő. A szavazatát leadó 21623 állampol­gárból 87,5 % (18918 személy) az igen, 12,5 % (2705 személy) a nem négyzetet jelölte meg. „ Boszorkánysza vazat" (?) Él az országban egy népcsoport, melynek tagjai javarészt elertek a szavazati jogo( biztosito korhatárt; vélemenyük is van a helyzetről, mégsem járultak az urnák elé. Ezt nem is döntésük, állásfoglalásuk indokolta; egyszerűen azért nem szavazhattak, mivel -r bár magya­rok —, nem magyar állampolgárok. Az erdélyi menekültekről van szó. Említettem: véleményük, az van. Ezért kérdeztük meg néhányu­kat: mit cselekedtek volna, ha alkalmuk adódik a választásra az IGEN és a NEM között? K. CS. <34 éves mérnök, Szeged):-- Reggel nyolckor komóto­san besétáltam volna a szavazóhelyiségbe, és áthúztam volna a nem jelzésű kockát. Az Országgyűlésre bíznám a felelősséget. Ok jól ismerik a magukfajta politikusokat. A közember manipulalható. Ott van Románia esete: Iliescu megválasztása a halalomátmenlés forrá­sává vált a régi rendszer emberei számára. F. J. (38 éves tisztviselőnő. Szeged):— Nem is tudom... Azt, hiszem, igennel szavazok. Hadd újságoljam: a fiamnak sikerüli az egyetemi felvételi! (E sorok írója nem lat összefüggést a lények között... Titok marad, a boldog anya titka.) B. T. (47 éves közgazdász. Hódmezővásárhely): — Egyértel­műen 4 népre bíznám a választás lehetőségét. Növelné önbizalmun­kat — ez nélkülözhetetlen lesz az elkövetkezőkben. . V. I. 14? éves fogorvos, Szolnok):— Tudod, hogy erdélyi mene­kültkent egy évet lehúztam az NSZK-ban. de a magyarországi változások huzacsábítottak. Mindenki őrültnek néz p környezetem­ben... A parlamentáris demokrácia híve vagyok — nemmel szavaz­nék... B. J. (27 éves csőszerelő, Szeged):— Sajnos, személyes gond­jaim nem teszik lehetővé az események figyelemmel követését. Mindenféleképpen a többség álláspontját fogadnám el. Tyhát neip mennek el szavazni. M. A. (ÍJ éves kereskedő, Szeged):— Ott fönn adják-veszik a székeket. Én úgy érzem. „Vásárló" helyett szavazóra vapy szavazó­gépre van szükségük. Mjre be kell állnom a sorba, bizonyara kialakul az én örökös véleményem: mindenkori ellenzéki leszek... P GY. (33 éves gépszerelő. Szeged):— A Parlamentre kell bízni az elnökválasztást. Hosszabb távon ;i játékszabályok egyszerűsíté­sére kellene törekedni. r. s. Egy vasárnap margójára Ezerkilencszázkilencven, július huszonkilencedik napja, vasárnap. A Tisza vízállása Szegednél 9(lcm. alig ér kötésig, a hőmérséklet árnyékban harmincöt fok. Az emberek nagy többsége tengerben, folyóban, állóvizekben es medencékben pancsolva próbálja átvészelni a kánikulát. Szavazni kéne a népnek, de a nép épp évi jól megérde­melt szabadságát tölti. Ügyes időzítés volt. A legitim hatalom nem kívánta eztp népszavazást. Csakhogy, először: miért oly fontos vajon a népszavazás frissen bevezetett intézményét ily gyorsan lejáratni? így má­sodszor: maradt-e e döntési-formának legközelehbre hitele? S harmadszor: miért gondolják, hogy az állampolgár paprika­jancsi, marionettbábu, véleménye mint sebes vitorla, állan­dóan meghatározott főszelek irányába csavarható? Ismét győzelmet aratott a rétegérdek. Kár. többen azt gondoltuk, ezentúl minden másképp lesz is. nemcsak más­képp volt. Mert. ha nem is a törvényben meghatározott, számí­tásba vehető aranyban, de azért a nép mégis döntött. A szavazók többsége igent mondott, mert szeretné, ha már egyszer megkérdezték a véleményét, ha már egyszer, koráb­ban így döntött, minden ésszerűnek mutatkozó paktum ellenére, maga dönthessen arról, ki töltse be a legmagasabb közjogi funkciót. Azaz megerősítette — méghozzá konzek­vensen — korábbi véleményét Lámcsak. milyen egyszerű és szomorú tapasztalat olvas­ható ki mindebből. A nép nep marad, a hatalom pedig hatalom. Érdekük sajnos ritkán közös, nem úgy. mint pén­zük, melyet az előbbiek adnak, utóbbiak viszont leginkább csak költenek. Czégény József A 180 szegedi szavazóköri bi­zottság közül egyetlen egy dol­gozott tegnap ugyanolyan ösz­szetéwlben, IHÍHI ősszel. Azóta a különbözőbb pártok képviselői és a függetlenek is meggondol­ják. hogy reggel hattol este tízig mivel üssék agyon a (vasárnapi, ráadásul kánikulái) időt. — Kernelem, a nagymise után többen jönnek.' — véleke­dett az MSZP képviselője az egyik belvárosi szavazókörben, ahol délelőtt 10 óráig alig több. mint félszázán járultak az ur­nákhoz. — Egymást szórakoztat­juk. de. bosszankodunk, hogy hiába ülünk itt. mert úgy tűnik. nem lesz eredményei a szavazás -T mondták a rókusi városrész­ben. — Az emberek többsége nem látja értelmét, hogy eljöj­jön. mert egyszer már véle­ményt nyilvánított erről a kér, desról. Az időpont hallatán biz­tos tipp volt az eredménytelen szavazás. A kelletlen propa­ganda csak tovább erősítette ezt. A családnak is elege van abból, hogy én egy újabb vasárnapot itt töltök. Csak az vigasztal, Iwgy hoztam olvasnivalót magam­mal, s az, hogy a száraz szend­vics és langyos kávé jelentette ..ellátmányon" kivid — ha min­den igaz —. tiszteletdíjat is ka­punk. (üjszaszi) A piac szelleme — a szellem piaca Üres kosarakkal, cekkerek­kel, tojástartókkal minden va­sárnap reggel felkerekednek a nyugdíjasok, az asszonyok (a szerencsésebbek férjuruk kísé­retében). hogy a vasárnapi (jövő heti) betevőt megszerez­zék a Marx téri piacon. Aki azt hitte, ez a vasárnap másképp indul, mint u többi, tévedett. Az a vargabetű, ami talán fon­tos lett volna, az maradt el: nem tették meg e korai órán ezt a röpke kitérőt a szavazókörök felé. hogy a 10 órai elsó ösz­szegzésnél kedvezőbbre ala­kuljon a részvételi arány. Jó volna tévedni, s a/t hinni, a vasárnapi ebédet családi kirán­dulás követi, egy közös prog­ram: a népszavazás. Aki itt megjelent, fessen, ha­tározottan s láthatóan a szemé­lyes meggyőződés formálta el­tökéltséggel, az jobbára az idő­sebb korosztályhoz tartozott. Ha itt valami konzekvenciát le lehet vonni, akkor csakis azt. hogy a nyomár mind határozot­tabban kirajzolódó perspek­tívája (vagy ez már nem is csu­pán perspektíva?) elleneben j»z egzisztenciálisan legfenyege­tettebb réteg, a nyugdíjasok lépnek fel legaktívabban, köz­életi tevékenységet vállalnak, tanácsülésekre járnak, s éppen ók nem hiányoznak a kardiná­lis .kérdést eldöntő népszava­zásról sem. Ezen a reggelen így érdekes módon egybeesett a , régi be­idegződések diktálta hétvégi kényszerpálya (ha vasárnap van. akkor irány a Marx ter). s az az újfajta erótér. amelybe a város kerülni szándékszik, amelyben a piac hangsúlyos té­nyező. úgyis, mint egy bizo­nyos hely, és mint szemlélet, közgondolkodást alakító szel­lem. Csak attól mentsen meg min­ket jósorsunk, hogy a hely régi szelleme még egyszer feltámad­jon, és mérvadó álláspontot foglaljon el — mondjuk éppen a piacot, vagv akár a néps/ava­zas intézményét illetően. (ódor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom