Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-01 / 158. szám

4 Körkép 1990. július 1., vasárnap Kép-zavar . Nincs szomorúbb annál, ami természetellenes. A kiszá­radt folyónál, a lombjavesztett erdőnél, a kifakult Napnál, a partravetett halnál, a betegágyhoz kötött gyereknél. Nincs szomorúbb annál, ami természetellenes. A Tisza árterében készült a felvétel. Buja vegetáció veszi körbe a halott fák szigetét. Levelei elhagyták, ágai letöredeztek, kérge lehullott, megdőltek, megroppantak — pusztulásukban is mementók. Nemcsak arra figyelmeztet­nek. hogy elhagytuk, hogy magára hagytuk a természetet, de arra is. hogy nem hagyhatjuk pusztulásukban sem. Bocsánatos bűnök — mondhatnánk, hiszen megtanultuk: az emberiség fejlődése folyamatos küzdelem a természettel, a civilizáció térhódítása elképzelhetetlen a természet megvá­molása nélkül. Sokan emelték fel szavukat a természettel való újbóli békekötés érdekében az utóbbi fél évszázadban — ki hatalmas indulattal, ki érvekkel alátámasztva vizsgáló­dásait.'ki utcára vonulva és pártot alapítva, ki magányos megszállottként mentve a menthetőt. A „zöld gondolat" is mindjobban tért hódít a világban — tiszteletre méltó szándé­koktól vezérelve, figyelemfelhívó akciókat szervezve, ter­mészetmentó mozgalmakat útnak indítva. Csakhogy ezen a földön maroknyi csapatok már aligha segíthetnek. Néhány napja végigautóztam a fél alföldet. Az utak mentén a villanypóznák tetején találkoztam a jól ismert gólyáfészkekkel. Szinte mindegyikben ott nyújtogatták nya­kukat a fiókák. Ha az ember gyerekkel utazik, mutogat, magyaráz. Petőfit idézi: „S egyszerű, mint magam... félig feketében, / Félig fehérben jár." Csakhogy ezek a gólyák nem fehéringes, feketemellényes madarak már. Koszosak. Pisz­kosak. Szürkék. Nem tudom, alkalmazkodóképességük jele-e a szürkeség, vagy a levegőben lévő por, szenny, szénmonoxid, ólom, kipufogógáz színezte-e át a patyolat madarat, mindenesetre lehangoló látvány, természetellenes kép. torz fintora a századvégnek. Ez a pusztulás, átszínezódés, elsivárosodás több immár, mint figyelmeztető jel. Kortünet. Olvasom az egyik folyóirat szép cikkében: „...Azután a Menny megharagudott a bűnös emberiségre, a sivatag terjeszkedni kezdett, és a hűs ligetek, oázisok száma lassan, de fokozatosan csökkent. A sivatag behatolt az emberek szívébe is. A szeretet üde forrása apadni kezdett. Sekélyes érzelmek, vak önzés és gyűlölet lépett a szeretet helyébe..." S ez az igazi veszély. Melynek olyan jeleit észleljük nap mint nap, hogy szemetes a város, hogy szeny­nyesek a folyók, hogy fuldoklunk a benzingőzben, hogy el kell viselnünk motorjaikat túráztató suhancok éjféli randalí­rozását, hogy nem törődünk egymással, nem tiszteljük egymás hangulatait, hogy elveszítettük tolerancia-képessé­günket, hogy a másképpen gondolkodókban ellenséget talá­lunk, hogy a két és fél éves kisgyerek minden előzetes ismeretség és ok nélkül föllöki az arra sétáló társát, s apuka még meg is dicséri: milyen életrevaló. Milyen életre való!? A sor végtelennek tetszik Csernobilig, Bős-Nagymarosig — az úszó olajtengerekig, belső elsivatagosodásainkig. Sivata­gosod un k. Talán ezért nem hiszek a természetvédelemben, a környezetvédelemben. Az emberben reménykedem csak. Az életünk és közösségeink egészéből kiragadott passzív védelem megóvhat rezervátumokat, életben tarthat néhány kipusztulóban lévő fajt, összefoghat és cselekvésre késztet­het pár embert — de a földet és az emberiséget nem védheti meg önmaga ellenében. A feladat és remény kozmikus: „...A természetismeret egyúttal önismeret és világismeret. Ez a teljesség útja, mert organikus. Ez a szellem közösségben él, de itt a közösség nem az ember közössége, hanem az egész élővilággal való szimbió­zist jelenti. A hegyi mohától a hegyekig minden él. No persze, az ember leginkább. S igaz: azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk. Az otthon az, ahol beülünk a világba. Ahol jól érezzük magunkat, és tálentumunkkal jól sáfárkodva szellemi és anyagi javakkal gazdagíthatjuk otthonunkat..." Ahol a halott fák nem alkotnak erdőt, s ahol a gólya félig feketében, félig fehérben jár. Tandi Lajos Kongresszus után Hogy egészségesen jöjjenek világra Beszélgetés Kovács László nőgyógyász professzorral A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szüle- óta nem alaptalanul — félnek a lataink szerint azon terhes nők szeti és Nőgyógyászati Klinikája szervezte azt a nemzetközi gyógyszerek bevételétől. körében, akik rendszeresen terhespatológiai kongresszust, amelynek színhelye Budapest _ £rr5] nekém az a vélemé- tablettában kapták a magné­volt az elmúlt napokban. Amint arról már hírt adtunk, 400, a nyem, ez ügyben sokan nem zium-utánpótlást, kevesebb világ minden tájáról érkezett kutató számolt be azokról az új konzekvensek. Az orvosi javai- volt a kis súlyú magzat és keve­diagnosztikai módszerekről és gyógyító eljárásokról, amelyek a |atra acjott piruláktól ódzkod- sebb a koraszülés, magzat, az újszülött egészségét szolgálják. A konferencia után nak, ugyanakkor minden to- - Minthogy ez az anyag arra kertem Kovács Laszlo professzort, a kongresszus elnöket, vábbi nélkül nikotinnal mérge- még csak nem is gyógyszer, a foglalja össze az orvostudomány e területen elert legújabb zjk saját gyermeküket. Egyéb- megelőzés ártatlan, természe­eredmenyeit. Hogy a kismarnak, a leendő edesanyak meg ként megnyugtatásul mondom, tes módját is kínálja. A magyar nyugodtabban nezhessenek a gyermekszüles gyötrelmei es gyö-hogy a tüdóérés fokozására asszonyok is hozzájuthatnak nyorusegei ele. használt mellékvesekéreg-hor- ehhez a szerhez? , , mon kezelés is ártalmatlan, de _ Sajnos csak külföldi OK: a magas vérnyomás már sikerült olyan, nem hor- gyógyszergyár készítményeit mon tartalmú orvosságot elóál- használtuk eddig... — Mi volt — ezúttal az im- — Mit tehet ennek megeló- lítani az NSZK-ban, az Ambro- i.„ , ,, . . j - - , , , . , . — rieives rapiaiKozassai no­mar 22. alkalommal megrende- zesere az orvos, immár a leg- jtolt, amely Magyarországon is vihetjük be szeveze­zett — terhespatológiai kong- újabb ismeretek birtokában? hozzáférhető lesz. Egyik refe- fdnkbe ezt az elemet? resszus fő témaköre? —A betegségegvüttes oka rátumunk éppen azokról a ta­— Zömmel olyan rendelle- még nem teljesen tisztázott, pasztalatokról szólt, amelyeket ~ Sok van például akorpá­nes terhességi állapotokról eredetük földerítéséhez azon- négy hazai klinikán szereztünk ba"' de az elvész a gabonatel­szóltak az előadások, amelyek ban egyre közelebb jutott a tu- ezzel kapcsolatban. Igozas közben, es sajnos a a magas vérnyomással társul- domány a vizsgáló módszerek _ JÓ1 tudom. hogy nemcsak ^ZktU^hhaToK^1 nak. Ilyen tünetet okozhatnak fejlődése révén. Tehát fontos, az anya magas vérnyomása kö- ^ a vesebetegségek, a terhességi hogy mielőbb észrevegye az or- vetkeztében fejlődhet gyengén ^ fl TrriZ toxikózis, melynek jelei a fe- vos ezt a veszélyt. A legroha- amaezaf van a szovetepitésben s ezért hérjevizelés. a vizenyóképzó- mosabb változáson a diagnosz- ^ . , nem nélkülözhetik a várandós dés. és a legsúlyosabb, az úgy- likában ma már nélkülözhetet- 7 Eppenasvájcésa sze- anyák: minden terhesnek adni nevezett rángógörcsös szülés len ultrahang-készülékek men- ko5f ^tatások bizonyt- kellene a gondozókban. De in­— Elég riasztóan hangzik, nek át. Ma mára magzat vérke- tot ?k be< ~ e^k farktus megelőzésére .s jó, valószínű ez ritkán fordul elő. ringési viszonyait a köldökzsi- me'le,t 7, a magnéziumhiány ezert kedvelik tabletta formájá­— A kórkép súlyos formái nórban lehet vizsgálni. ,s koraszulést okozha,• V,zsSá" ban nyuSa,on a menedzserek, nálunk szerencsére már nem — Itt Szegeden is létezik gyakoriak. Éppen azt a célt ilyen készülék? « * szolgálják a világszerte folyó - A klinikán működik az AZ ASZpirifl reneSZanSZa kutatások, hogy még a kivéte- adományokból vásárolt Hita­les esetekben is megakadályoz- chi készülék, amely a legjobbak — Józan paraszti ésszel alig napról napra kevesebb anyát zuk a magzat egészségkároso- közé tartozik. Ezek a berende- érthető: a hazai gyógyszergyár- és magzatot veszélyeztetnek dását. zések évről évre egyre több tás miért nem „harap" erre a ezek a betegségek. Az orvostu­— Konkrétan miben nyilvá- életműködés vizsgálatára alkal- lehetőségre. Nyugaton a ná- domány fejlődése — éppen az nulhatezmeg? masak. Már arra is képesek, lünk rég elfelejtett Aszpirinnek ilyen konferenciákon is meg­— Ha a lepény és a magzat hogy a kóros állapot kialakulá- mint infarktust megelőző or- nyilvánuló egyetemessége ré­közötti keringés romlani kezd, sának kezdetét kimutassák. A vosságnak is óriási a reklámja, vén — egyre inkább lehetővé a magzat állapota is rosszabbo- japán ALOKA cég olyan ké- no meg a keletje. Nálunk vajon teszi, hogy ne csak megszüles­dik. Ha nem avatkozunk be szüléket állított ki a konferenci- miért nem? sen a baba, hanem egészséges is időben, elhalhat a méhen belül, án, amely megkülönböztethető — Pedig az Aszpirin a szülé- legyen. A rángógörcsös szülés vagy — mivel fejlődése lelassul színekkel segíti az orvost a he- szetben is kiváló gyógyszer, nem is olyan rég halálos vesze­— kis súlyú újszülöttként jön a lyes, gyors diagnózis felállításé- A terhességi toxikózis kialaku- delem volt. az elvérzés, a szep­világra. ban. lását vizsgálva kiderült, hogy szis mellett a harmadik, ma a szervezet prosztaglandiu azonban ritkán fordul elő és a anyagcseréjének egyensúly-el- terhességi toxikózisból szár­Menedzsereknek, kismamáknak: magnézium tolódását helyre lehet állítani mazó magzati károsodás is szá­kis dózisú Aszprinnel. Nincs zalékokban kimutathatóan, fo­— Az idő is fontos tényező hagyni, mert ott az oxigénhi- mellékhatása, ugyanakkor kozatosancsökken, ilyenkor, hiszen a késlekedés a ány, az éhezés végzetessé tenné megelőzi, lassítja a toxikózis . .. magzat életébe kerülhet. a sorsát, ki kell menteni onnan, kialakulását és a magzat fejlő- ~ Nemzetközi vagy magyar — Hogy mennyire fontos. _ A nr.nt„ „vorsdiaenózis dési lemaradását. Hazánkban tapasztalatok szennt. megérti, ha tudja: a kis súllyal „„J?^^;8/.^ Colfarit néven lehet kapni ezt a . - Finnországban, a skandi­világra jött újszülötteknek 60 azonban csak az első lépes... hatóanyagQt náv államokban, Svájcban két­százaléka az, aki a kelleténél ~ HoSVezutan mi a teendő, _ A terhesség természetes ségkívül jobbak az eredmé­korábban születik, mintegy 40 nagy°n megfontolandó. Az tdo é[ettani áHapot. amelyet a leg- nyek, de nekünk sincs okunk a százalékuk pedig azért nem éri elo,t . megindított szüléskor több nó élete ieg&zebb, legbol- szégyenkezésre. A nemzetközi el a 2500 grammot sem. mert ugyanis megeshet hogy a mag- dogabb időszakaként él meg. kongresszusoknak éppen az a nem fejlődtek eléggé a méhen zat tul koran- e/etlenul jon vi- Mit mondana professzor úr legnagyobb hasznuk, hogy az belül. Az orvos feladata tehát la8ra-,s emiatt kerül veszelybe soknak a kismamáknak, akik új elméleti ismereteket minden először is az, hogy ezt a zavart ^ egészsége. Ma mar vannak valamilyen föltárt rendellenes- ország igyekszik mihamarabb időben észrevegye, hogy a °'yan módszerek is. amelyek- ^g miatt aggódnak megszüle- alkalmazni is a gyakorlatban, magzat fejlődését nyomon kö- keI .lehet gyorsitani a mé" tendó gyermekükért? Mi is erre törekszünk itt Szege­vesse. Ha pedig elérkezik az a hen belüli érést. _ Kisebb-nagyobb kórtüne- den. pillanat, amikor tovább már — A várandós anyák — kü- tek kétségkívül együttjárhat­nem szabad a méhen belül lönösen a Contergán-botrány nak a terhességgel, ám szinte Chikán Ágnes Mentsd meg Velencét — a magyaroktól! „Az Adria királynőjét újra keleti hor­dák fenyegetik" — húzta meg a vészha­rangot az olasz sajtó az elmúlt hétvége nyomán. Vasárnap délig nem kevesebb, mint 1200, a délutáni órákra pedig több, mint 1500 turistabusz érkezett Velencé­be, ahol a Piazzale Román, a buszvégál­lomáson már rég nem volt hely, ezért a környező községek területén tudtak csak parkolni. A buszok zöme csehszlovák rendszámot viselt, de "szép számmal akadt köztük magyar is. Mindkét ország­gal a közelmúltban törölték el olasz rész­ről a vízumkényszert. A hazai újdonsült utazási irodák kedvelt kínálata a jelek szerint a néhány száz vagy ezer forintos, egy-két napos velencei kirándulás. A keleti turistatömeg egyre terebélye­sedik, nem kis aggodalmat váltva ki a velencei idegenforgalmi szakemberek­ből. A hullám a múlt vasárnap tetőzött: legalább 88 000 cseh, szlovák, magyar, lengyel és kelet-német látogató növelte a csúcsidényben amúgy napi 20 — 25 ezerre tehető egyéb külföldi turista számát. Velence — az emberiség „gyöngysze­me" ésközös kultúrkincse — természete­sen mindenkié, és az idegenforgalomból él. A kereskedők és közterület-felügye­lók azonban cseppet sem örülnek ennek az új áradatnak. A helybéliek, az idegenekből élő ke­reskedők. szállodások megértik a vasfüg­göny mögül szabadulók „nyugat-éhsé­gét". Azt is, hogy pénzt áldoznak még az ilyen sanyarú körülmények közötti uta­zásra is. Érthető azonban, ha nem túl lelkesek a kelet-európai áradat láttán. '„Tennünk kell valamit" — jelentette ki a „toprongyos turisták" miatt fokozódó elé­gedetlenség nyomán Mimmo Greco, a vá­rosi tanács idegenforgalmi felelőse, és levelet írt a római magyar, csehszlovák és lengyel konzulnak, amiben közli: a városi hatóság fontolóra veszi, milyen módon lehetne esetleg szabályozni a látogatók áradatát. A La Repubblica főcíme pedig ekképpen hangzik: „Vasárnapra be kell zárni Velencét a kelet-európaiak elől." A tanácsos persze finomabban fogal­maz: „javaslatokat dolgozunk ki annak érdekében, hogy a város meglátogatása, a múzeumok megtekintése hétfőtől csütör­tökig legyen könnyebb". Együttműködést kért e célból a magyar hatóságoktól. A városi tanács mindenesetre felállított egy különbizottságot, amely a „vészhely­zet elhárítására" részletesen kidolgozza a javaslatokat, ötleteket. Első intézkedés­ként máris megerősítette a helyi köztiszta­sági hivatalt, a közlekedési vállalatot, a közterület-felügyelők ügyeleteit. Nem ismert, mi lesz a magyar illetéke­sek válasza a felkérésre. Azt sem tudni, hogy a piacgazdaság viszonyai között lehet-e hatóságilag ajánlani vagy tiltani utazási irodáknak az „egynapos utak" szervezését Velencébe. Az viszont bizo­nyos, hogy akiket ilyen utakra csábíta­nak, azokat az utazási irodák valahol becsapják. Velencét ígérik nekik, amiből — a pénzhiány miatt — végül nem sokat kapnak. Egyebek között éppen Velence, a ma­gyar—velencei kapcsolatok évszázados történelmi hagyománya talaján és egy velencei származású politikus (Gianni de Michelis) ötlete nyomán jött létre az ötoldalú együttműködés, amely az Al­pok—Adria—Duna térség lakóinak köl­csönös egymásrautaltságát politikai in­tézményi keretbe foglalja. Ez a kezdeményezés néhány hét múlva Velencében kormányfői értekezleten kap remélhetően új lendületet. Sajnálatos lenne, ha a velencei kor­mányfői találkozón a kelet-európai turis­ták városromboló áradata is napirendre kerülne. Hogy ne így legyen, ezért otthon is tenni kellene valamit. Magyar Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom