Délmagyarország, 1990. július (80. évfolyam, 158-188. szám)

1990-07-27 / 184. szám

1990. július 27., péntek Fesztiválok sztaea izAbtoru* jítckok V®/ Este fél 9-től a Dóm té­ren Lehár Ferenc: A mo­soly országa. A Móra Ferenc Múze­um kiállításai (Roosevelt tér 1—3.): Lucs-képgyüj­temény, Patika-kiállítás, Természettudományi gyűjteményünk legszebb darabjai, Vinkler László grafikái. Fekete Ház (Somogyi u. 13.): Céhek céhemlékek Csongrád megyében, Bá­lint Sándor-emlékkiállítás, Vihart aratva ..., Buday György élete és művei. Szegedi Vár (Móra­park): Szeged múltja, je­lene, jövője. Varga Mátyás Színház­történeti kiáüítája (Bécsi krt. 11/A.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye (Szeged-Tá­pé, Várté u. 4.). Szélmalom (Kiskundo­rozsma, Bölcs u.). Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafikái, John Halas kiállítása. Horváth Mihály utcai Képtár: szegedi képzőmű­vészek nyári tárlata. JATE-aula (Dugonics téri egyetem): Tavaszy Noémi Templomok című festménybemutatója. Bartók művelődési köz­pont, B galéria: Kalmár Márton szobrászművész kiállítása. Megnyitó: ma délután 6 órakor. Megkérdeztük Habsburg Ottót Akar-e már elnök lenni? — Tavaly ősszel erélye­sebben utasítottam vissza a gondolatot azért, mert akkor még nem történt meg az, amit időközben elértem. Ma­gyarország Európa Tanácsba történő fölvételéről van szó. Arról, hogy a tárgyalássoro­zat tervezete elfogadás előtt áll. Munkám egy részét már elvégeztem. A java azonban még hátra van, és ezen az „Nesze neked, Kakuk Marci! úton szeretnék a továbbiak­ban is haladni. De aki ma­gyar, annak a nemzet ren­delkezésére kell állni, és ha Tersánszky-bemutató Gyulán és a szerencse az. ölébe hull — azonnal ki isi csúszik kezéből. így a végén az őt ön­zetlenül szerető szobalány párja lesz, ós to­vább játszik, tréfál, szerez azaz él. A banális és előre kiszámítható történet „ízét" az adja, hogy a népi vígjáték egy­szerűsége, spontaneitása, egészséges eroti­kája, alaphumora, naturális jellemábrázo lása, és a polgári komédia szerkesztettsége, félreértéseken alapuló helyzetkomikuma, gondolkodó, politizáló humora, ironikus kritikája, egyszerre, egymást erősítve van jelen. Ennek az egymásra hatásnak meg. testesítője Kakuk Marci kedves figurája, aki Tersánszky több művében visszatérő szereplő. Elmerenghetnék, hogy e „kültelki amorózót" miért is szeretjük mi, nézők. Mert árad belőle az életszeretet, és az élni tudás? Mert emberien gyarló és nagyszerű? Mert üzenete van számunkra? Mert ránk hasonlit? Mert rá szeretnénk hasonlítani? Nem érdekes; miért. Szeretjük őt az első pillanattól, amikor kedvesen bebohóckodik a színpadra. Bebohóckodik — nos, igen. A bohócko­dással, a komédiával, mint műfajjal vi­Bősze György (Sustik), Nagy Gábor (Töm- gyázni kell. Veszélyes belenyúlni öntörvé­A pe), Incze József (Marci). nyű rendszerébe, kibillenteni egyensúlyá­ból. eltolni arányait — különösen egy ilyen rrierscUszky Józsi Jenő: Kakuk Marci komédiánál, Tersánszky darabja ugyanis, 1 íirJ^r^^ jÜ~s119tn- rtat" hajszálpontos munka. A gyulai előadás tak be Gyulán, a Thalia Színház, a J „ . . .. ... Székesfehérvári Vörösmarty Színház és a " Slk Ferenc rendezeseben — nem mindig Gyulai Várszínház közös produkciójában. az. A mű erősítési nélkül is fergeteges. Vas­A mű — Eörsi István színpadi átdolgo- kos- ám ízléses. A színpadon időnként or­zásában — új színfolt a színház repertoár- ordítozás, rohangálás, fetrengés természet­iában: betölti azt az űrt, amely éveken át ellenessé, erőltetetté teszi az egyébként ön­tátongott a történelmi drámák és a Mik­roszkóp és a Vidám Színpad művészileg kétes értékű produkciói között. A darab. Demény, Gyula felvétele magukért beszélő helyzetet. A Kakuk Mar ci-történetek finom, mindig célba találó mely a népi és a polgári vígjáték pikáns humorát kár olcsó, többször elsütött, a szi­ótvözete, fanyar, bölcselő humorával, fék­telen, vérbő mókájával, század eleji szelle­mével, ugyanakkor kortalansá'ga kiválóan alkalmassá teszi erre a szerepre. A beikta­tott dalok fokozhatták volna a hatást, ha a darab sajacos. bájának megfelelő stílus­tuációhoz nem illő „poénokkal" agyonütni (A Nagyságos például kiönti a kezében levő kávét, amikor megnézi az óráját — ez egy burleszk hatáseleme, nem egy komédiáé ...) A darab üzenete örökzöld, figurái alaptí­és dallamvilág születik. Ám Szakcsi Laka- pusok, helyzetei mindennaposak. Nem attól tos Béla zenéje csak helyenként találkozik, lesz tehát aktuális, hogy politikai kabaréba a darabbal; legtöbbször attól független éle- (sem) illő poénokat sütnek el benne (rész­tet él, megtörve ezzel a történet ívét, néhol vénytársaság, országgyűlési képviselő stb.). indokolatlan dalbetétekkel téve vontatattá A népi játékok pajzánsága pedig nem ab­ból áll, hogy mindenki mindig látványosan a nadrágjára koncentrál a színen. Ez ha­az időnként (főleg a( második felvonásban) egyébként is „leülő" előadást. Ezt az érzést erősítette a — jobb híján — mar a visszájára fordul. A szereplők sze­színpad felett trónoló zenekar. A díszlet egyébként sem kedvez a darab száguldó lendületének. Az idei nyárra a vár elé épí­rétik egymást, és ezt élvezik — miért kell erre rájátszani? Az előadás azon jelenetei és azon alakitások élvezhetők igazán, me­tett színpad kétoldalnyi világosítótornya lyek a darab saját értékeit közvetítik, vagy. is, ahol az előadás kellő alázattal viseltetik a színpadra álllított mű iránt (feltéve, ha nem sajátos rendezői koncepcióról van szó). Ilyen volt Incze József (Marci) alakításá­nak minden pillanata. Maximálisan kihasz­nálja a figura adta lehetőségeket, uralja a ... , .... színt, viszi a darabot, mozgatja az esemé­ezerszinusege, teret es idot maximalisan nyeket, de soha nem túlzó vagy erőltetett. leszűkíti a játékteret: a háttérben magaso­dó várfalat pedig sem eltüntetni, sem az előadásba beépítem nem sikerült. Így egy­értelműen látszik: Fehér Miklós munkája a kényszer szülötte. Nincs hangulata, de va­lószerűvé sem igazán sikeredett. A darab kitöltő lendülete miatt, talán egy sematikus díszlet is elegendő és megfelelő háttérül szolgálna, és kevésbé érződne a helyszín korlátozó volta. (Csak zárójelben: maga a A szereposztás itt telitalálat. Partnere eb­ben Sütő Irén (Méltósága) és Bősze György (Sustik), következetes alakításukkal, kidol­gozott figuráikkal. A többi szereplő, Rácz­kevei Anna (Linka), Bitskey Tibor (Boj­feladat is nehéz. Egyetlen díszletet kellet' nyik), Huszár László (Méltóságos), és Ha­létrehozni, melyben mind Székesfehérváron, cser Józsa (Csuriné) alakítása felemás. A mind a Tháliában, mind itt. a várnál el­jobban szerkesztett, árnyaltabb humorú je­...... , . , „ ., , , . , lenetekben játékuk finoman felépített, él­jatezhato a darab...) Szekely Piroska jel- vezetes. Figuráik másik oldalával viszont meztervező viszont tökéletesen ráérzett a „Kakuk Marci-jelenségre". Jelmezei korta­lanok, valahogy mégis a század első felé­nek világát idézik; egyénre szabottak, még­is embertípusokat sejtetnek. nem tudnak mit kezdeni. Ordítozással, ha­donászással próbálják kifejezni az egysze­rűt, az ostobát, a gyarlót. Eszköztáruk ilyenkor szegényesnek, ábrázolásuk egysí­kúnak tűnik. Amikor az előadás (fél 12-kor) véget ért, A történet magva gyermekmesénél is a néző kiiSé féltöltődve, kissé kifáradva, ki­—"UK" •pénzjutalmat csit emelkedett lélekkel, kicsit zúgó fejjel hagyta el a nézőteret. A taps alapján min­egyszerűbb: Méltóságosék ígérnek annak a munkásnak, aki megtalál ja elveszett medáljukat. Kakuk Marci szá- denesetre úgy tűnt. a közönségnek ez a mára a pénz különösen fontos — ez a fel­tétele annak, hogy elnyerje (egyik) szerel­mének a kezét De amint a medál, a pénz profán intej-pretáció tetszett. „Nesze neked, Kakuk Marci!" ^ Kecxer Gabriella •• mt ni iin-iite'M f'»11 telt«ifitenri • i —- Jtu. igazán felső nemzeti érdek­ről van szó, és a nemzet kí­vánja, akkor senki, sem ön, sem én nem mondhatunk nemet. Ny. P. i Fő a koronás fő Nagy László felvétele Kezdődik a banzáj Ma kezdődnek a szegedi ifjúsági napok rendezvé­nyei. Ennek megfelelően, várhatólag több száz (ezer?) fiatal özönli majd el a vá­rost. A programok helyszí­nei ezúttal a Szeged SC Ti­sza-parti stadionja, illetve a Dugonics tér. A stadioni programok délután 2-ikor kezdődnek egy kis bemelegítéssel. Ezután 3 órától óránként éjfélig a kö­vetkező zenekarok váltják egymást: Kispál és a Borz, Company, Polip, Komman­dó, SLmly Show, Rotor, II. Alapítvány, No, Mini. Haj­nali fél 1-től a Konvoj című filmmel zárul a program, melyet népművészeti vá­sár és ökörsütés egészít ki. A Dugonics téren is zeneka­rok váltják egymást délután 5-től este 10-ig. Weizsacker, Waldheim, Havel Bayreuthban szerdán este Richárd von Weiz­sacker nyugatnémet és Václav Havel csehszlovák elnök jelenlétében, A bolygó hollandi előadásá­val megkezdődött a 79. Wagner Fesztivál. A két államférfi előző­leg a Bayreuth közelében fekvő Turnau várában megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól. Weizsacker és Havel csütörtökön „magánem­berként" Ausztriába uta­zott, ahol Kurt Waldheim osztrák elnök társaságá­ban részt vesznek a Salz­burgi Ünnepi Játékok megnyitásán, A csehszlo­vák államfő az utóbbi he­tekben számos bírálatot kapott, többek között saját híveitől is, amiért elmegy Salzburgba, és találkozik Kurt Waldheimmel, s ezzel segít az osztrák elnöknek kilépni nemzetközi elszi­geteltségéből, ami vitatott háborús múltja miatt sújtja. Az NSZK-ban zsidó szervezetek tiltakoztak Ri­chárd von Weizsacker salzburgi utazása miatt, annak ellenére, hogy az elnöki hivatal „kizárólag magánjellegűnek" minősí­tette a látogatást. (DPA/AK/AFP) Ujraleleplezés előtt Vinkler László falfestménye Tisza-parti Parnasszus Vinkler László, Szeged neves festőművésze az egykori Belvárosi Elemi Iskola igazgatójától ka­pott megbízást arra, hogy az épUlet lépcsőforduló­jának két oldalára egy vi­lági és egy egyházi témá­jú falfestményt készítsen. Az alkotásokat 1938-ban I. István király halálának 900. évfordulóján, a 34. Eucharisztikus Világ­kongresszus alkalmából avatták föl. Vinkler a világi témát a Tisza-parti város kulturális, művészeti életében kereste. Képén a "város neves alko­tóit, tudásait, a görög mito­lógia szereplőivel rokoní­totta. A múzsák itt a Kasz­tíliai forrás 'helyett a Tisza partján sziesztáznak Pega­zus és a korabeli szellemi élet nagyjai társaságában. A hatalmas méretű falfest­mény sajnos mostoha sorsra kárhoztatott. Az iskola sze­mérmes vezetői nem sokkal a mű elkészülése után, a negyvenes évek elején le­vakolta tták azt. Mondván: a fedetlen testű figurák lát­ványa nem tesz jót a felnö­vekvő kisiskolások erköl­cseinek. A falfestmény azonban mára újra régi szépségében pompázik. Két évvel ezelőtt a Kalmár László Kiberneti­kai Laboratórium vezetői felkérték Szabó Tamás res­taurátor-művészt, állítsa helyre a falfestményt. A re­konstrukció az ún. megkü­lönböztetett retusmódszer­rel történt. Vagyis az erede­ti. épen maradt felületek el­különülnek a most hely­reállított részletektől. A Tisza-parti pamasszus újraleleplezése az Árpád ut­ca 2. szám alatti épületben hétfőn délután 5 órakor lesz, az avatóünnepségre a JATE vezetői minden ér­deklődőt szeretettel vár­nak. P. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom